Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-22 / 18. szám

HÉTFŐ, 2007. JANUÁR 22. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Makói volt az a magyar biztonsági ember, aki a múlt héten vesztette életét Irakban, a terroristák egyik rajtaütése során. A férfi korábban komoly katonai kiképzést kapott, Szolnokon, a híres Furkó Kálmán-féle deszantos csapatnak volt a tagja. Németh Jánosról már írt lapunk: amikor békefenntartóként szolgált Irakban, szabadsága idején a ntakói polgármester, Búzás Péter is fogadta. Harminchárom éves volt. MUNKATÁRSUNKTÓL Információink szerint egy korábban békefenntartó katonaként szolgált makói, Németh János volt annak a rajtaütésnek a magyar áldozata, amely a múlt hét közepén Bagdadban történt. Harminc terrorista támadt rájuk A külügy tájékoztatása szerint mintegy 30 fegyveres támadt szerdán, helyi idő szerint délután fél egy körül az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet munkatársait és kísérőiket szállító konvojra. Egyes információk szerint tőrbe csalták őket. A három gépjármű elleni fegyveres rajtaütésben a makói férfin kívül egy horvát és egy iraki állampolgárA HARMADIK MAGYAR ALDOZAT Nincsenek pontos adatok arról, hogy hány magyar dolgozhat Irakban, becslések szerint több tucatnyian lehetnek. A külföldre utazóknak nem kötelező regisztráltatni magukat. Az viszont ismert, hogy a szerdán meghalt magyar biztonsági őrrel háromra emelkedett Irakban az amerikai invázió óta életüket vesztett magyar állampolgárok száma. 2003. november 17-én egy ellenőrzőpontnál, Ramádiban öngyilkos merénylőnek vélték, s ezért amerikai katonák lelőtték Varga-Balázs Pétert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatóját, aki egy, az amerikai hadsereget kiszolgáló egészségügyi cég alkalmazottjaként dolgozott a háborús övezetben. Fél évre rá, 2004. június 17-én egy ukrán bázisra tartó, Hillából indult, ivóvizet szállító magyar katonai konvoj járművei mellett pokolgép robbant, s annak repesze megölte Nagy Richárd 27 éves szakaszvezetőt. A katonát a helyszínen sikerült újraéleszteni, de Bagdadban a kórházba szállítást követően belehalt sérüléseibe. ságú biztonsági őr is életét vesztette, a negyedik áldozat pedig az amerikai kongresszus alapítványa által finanszírozott Nemzeti Demokratikus Intézet női alkalmazottja volt. A támadást idő közben az Iraki Iszlám Állam nevű, az al-Kaida terrorszervezethez kötődő szunnita csoport vállalta magára. „Isten dicséretére, könnyű és félnehéz fegyverekkel és RPG-gránátvetőkkel a bagdadi Jármuk negyedben végrehajtott támadásban megsemmisítettük a cionista Moszad két terepjáróját, egy harmadikat pedig súlyosan megrongáltunk." - olvasható egy iszlám honlapon megjelent közleményben. Az al-Kaida ugyanis általában az izraeli titkosszolgálat, a Moszad tagjainak titulálja azokat a külföldieket, akiknek nem ismeri az állampolgárságát. A négy halálos áldozatot követelő támadásban a magyar biztonsági őrt szállító autó lángra lobbant, úgy tudjuk, a makói férfi és a mellette ülő társa összeégett. Az áldozatokat és a járműveket amerikai katonák védett helyre szállították, a holttestek azonosítását az amerikai hadsereg halottkémei végezték el. Dísztőrt kapott a polgármestertől Németh korábban - Szolnokon - a híres Furkó Kálmán-féle csapat tagjaként * deszantos kiképzést kapott. Ez lehet a magyarázata, hogy a támadás utáni órákban elterjedt: a magyar áldozat katona. Furkó Kálmán, a hatdanos karatemester 200l-es nyugállományba vonulásáig a Magyar Honvédség 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnokhelyettese volt, ő irányította a magyar zöldsapkás alakulat tagjainak a kiképzését. A magyar elitalakulat az Iraki Szállító Kontingens szállítmánykísérő alegységeként dolgozott 6 hónapon keresztül - most részt vesz az ISAF misszióban, Afganisztánban. Németh Jánosról tehát nem túlzás azt mondani, hogy ízig-vérig katona volt. Lapunk olvasói három évvel ezelőtt ismerkedhettek meg vele: akkor azért írtunk róla, mert mint Irakban szolgáló makói békefenntartót, szabadsága idején fogadta a város polgármestere, Búzás Péter - meg is ajándékozta őt egy díszes tőrrel. Akkor már hat esztendeje szolgált szerződéses katonaként, éppen szakaszvezetői rangban. Azt mondta, nem gondol a veszélyre A rokonszenves fiatalember akkor tétovázás nélkül válaszolta egy kérdésünkre: soha, egy pillanatra sem gondolt arra, hogy az élete az állandó terrortámadások miatt veszélyben van. Békefenntartóként egyébként korábban is tevékenykedett, Cipruson és Macedóniában. János felesége akkor azt mondta, mindenben támogatja választottját, de örül, hogy János úgy tervezte, ha a féléves iraki szolgálat ideje letelik, végleg hazatér. Abban, hogy másképp döntött, nyilván nem csak a kalandvágy és a küldetéstudat játszott szerepet: úgy tudjuk, az ott biztonsági feladatokat vállalók kezdő fizetése tízezer dollár fölötti - ő viszont tudomásunk szerint mint nagy tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező ember, már vezetőként dolgozhatott. Harminchárom éves volt, feleségét és kétesztendős kislányát hagyta itt örökre. A hét végén felkerestük özvegyét, ő azonban mély gyászában nem kívánt a nyilvánosság elé állni. Németh János korábban békefenntartó volt - 2003-ban még úgy volt, pár hónapon belül végleg hazatér Makói férfi vesztette életét Irakban Bagdadi utca egy terrortámadás után ugyanazon a napon, amikor Németh János is áldozatul esett. Irak lővárosában ez mindennapos látvány Fotó: MTI/AP/Aáilal-Hazali Szent Kristóf-díjat kapott a vásárhelyi „főautós" Oroszországi túrán vették ki Oláh János vakbelét 1957-ben szerzett jogosítványt, tizenhetedik autóját használja, de a levezetett kilométereket nem számolja Oláh János, a vásárhelyi autóklub helyi csoportjának vezetője, akit nemrégiben tüntettek ki munkájáért. Autós kalandja szerencsére kevés akadt, igaz, egy túra vakbélműtéttel végződött számára. Bár eddig csak koccanása volt, az vele is előfordul olykor, hogy megbírságolják. A Szent Kristóf-érem ezüst fokozatát kapta meg a közelmúltban az autóklub vásárhelyi csoportjának vezetője. Oláh János régi autós, első saját kocsiját, egy S 100-as Skodát 1973-ban vásárolta, de 1957-ben, még katonaideje előtt szerzett jogosítványt. - Abban az időben nagy dolog volt megszerezni a jogsit, hiszen az szakmát is jelentett. Nagyon kevés autó járt még az utakon. Azért vizsgáztam le, mert nem szerettem volna gyalogos lövész lenni, s a jogsi azt jelentette, biztosan autóra kerülök mondta Oláh János. Első autóját három év múlva cserélte Zsigulira abban a korszakban, amikor még évekig kellett várni a befizetés után az új autókra. A következő is egy 1200-as Zsiguli volt, majd az 1500-as következett, s jelenleg a tizenhetedik autója egy Renault Clio. Első Skodája hűtőjéhez maga szerkesztett tágulási tartályt, miután a csehek ezt elfelejtették megtenni. Az eltelt évtizedek alatt sok helyen járt, de azt, hogy hány kilométert tett meg, nem számolta, de büszkén mondja, hogy koccanása is csak egyszer volt. Görögországból hazafelé jőve „ megtolt" véletlenül egy előtte haladó kocsit, mire a mögötte lévő őbelé szaladt. Az elöl-hátul összetört Ladát a határőrök olyan sajnálkozva nézték, hogy gyorsan felhúzták előtte a sorompót. Legemlékezetesebb kalandja is egy, még az előző rendszerben tett autós kiránduláshoz kapcsolódik: Moszkván keresztül Tallinnba vezetett a túra, melyen családostól vett részt. A távot rendben teljesítették, visszafelé jövet történt baj. Ebéd közbeni rosszul lett, a kihívott orvos vakbélgyulladást állapított meg, így azonnal kórházba szállították és megoperálták. Az idehaza szokásos hat nap helyett azonban tizenhetet töltött benn, ugyanis a sebe úgy elfertőződött, hogy ismét fel kellett nyitni. - A családom egy hotelben várta, hogy felgyógyuljak, ám azt nem ajánlották, hogy hazavezessek. Ezért végül Moszkvába szállítottak bennünket, onnét repültünk haza. A kocsit a magyar nagykövetségen őrizték, egészen addig míg, négy hónappal később érte nem repültünk az öcsémmel. Majdnem négynapi autózás után érkeztünk haza. Oláh János az autóklub tagjaként eljutott Görög-, Spanyol- és Olaszországba is - ez utóbbi ma is a kedvence. Ha balesete nem is volt, azért büntetései akadtak. Legutóbb éppen új kocsija tréfálta meg, a világításával együtt a ködlámpáját is felkapcsolta. Járatlanságát a kapcsolók kezelésében nem méltányolták a kecskeméti rendörök. Legutóbb a vásárhelyi Oldalkosár utcában intette le a járőr. Ott előtte cserélték ki a negyvenes táblát harmincasra. B.K.A. Oláh János a volán mögött. Nem számolta a kilométereket Fotó: Tésik Attila