Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-19 / 16. szám

14 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2007. JANUÁR 18. A Makói árok földgázkincse Találkozhat a jelennel a múlt? Az elő idő egyik korszakában az Alföld tengerrel bontott terület volt. Vastag lerakódásai a Makói árokban megtalálhatók. Közel 6000 m mélységben, magas nyomás alatt, majdnem 250 Celsius-fok hőmérsékleten a Makói árok földgázkincse máris kitermelés előtt áll. A Makói árok kapcsán visszaemlékezésre késztet Aprily Lajos egyik sora: „(...) a múzeumban voltál már velem?" A jelenben gondolhatunk akár a Cambridge-i Egyetem Dr. Dávid Norman által vezetett Sedgwick Földtani Múzeumára is vagy a Magyar Olajipari Múzeumra is, de maradjunk inkább a múltnál. A Makói m. kir. Állami Főgimnázium tanulói 1912 nyarán országjáró kiránduláson vettek részt. Bécsbe is eljutottak. A Born Ignác által Mária Terézia uralkodása idején megszervezett bécsi természetrajzi múzeum meteoritgyűjteményét és őskőzeteit is látták. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia művelődés- és tudománytörténetét a Bécsi Tudományegyetem könyvtárában kutattam, számos érdekes dokumentumot találtam. A 20. század első negyedében a bécsi természetrajzi múzeum gcológiai-paleontológiai osztályának vezetője, dr. Franz Xavér Schaffer Általános geológia címmel írt egy összefoglaló könyvet. A mű Magyarországra vonatkozó kiegészítéseket tartalmazó, magyarul is megjelent kiadásában A földgáz jövője hazánkban című fejezetben, mintha az eltűnt idő értelme térne vissza. Bizonyítja ezt a következő idézet: „A Maros-fémes közének első gázadó kútja az Aradon 1892-ben készült Simay-kút, a mely 300 m mélyből a 48 hl vízzel együtt 9 hl gázt szolgáltat. Azóta 3 kutat is fúrtak, a melyek 125 lóerős üzemet látnak el állandóan gázzal. Mezőhegyesen ugyancsak több gázt adó fúrás van s a gázzal a közPONT E-mail címünk: ajanloC" dclmagyar.hu színház . , SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: /áték a kastélyban vígjáték. Bajor Gizi-bérlet. KISSZÍNHÁZ 19 óra: Murlin Murlo - végjáték. Juhász Gyula 2.-bérlet. KÖVÉR BÉLA BÁBSZÍNHÁZ 19 óra: Kacsa. Bérletszünet. MOZI SZEGpD BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 15.30, 20 óra: Ahogy tetszik, 18 óra: Megetetett társadalom. BALAZS BELA TEREM 16. óra: Horthy - A kormányzó; 18.30 óra: Volver, 20.45 óra: Megetetett társadalom. CSÖKE /ÓZSEF TEREM 16 óra: Konyec - Az utolsó csekk *a pohárban -, 18-15, 20. 30 óra: Utcalányok. GRAND CAFÉ 17 óra: Amin a muszlimok röhögnek. Színes amerikai vígjáték; 19 óra: Shop-stop 2. Színes amerikai vígjáték; 21 óra: Apocalynto. Színes amerikai kalandfilm. PLAZA CINEMA CITY Az átok 2. : 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 óra. Éjszaka a múzeumban: 13.15, 15.30 17.45, 20, 22.15 óra. A parfüm - Egy gyilkos története: 14, 16.45, 19.30 22.15 óra. Konyec - Az utolsó csekk a pohárban. : 13.15, 18.15 óra. Fűrész 111. : 13.15, 18, 20.15, 22.30 óra. Arthur és a villangók: 14, 16, 18 óra. Az eltűnt idő fölött, az óföldeáki gabonaföld. A mélyben fölgázmező ring Fotó: Bogoly /ózsef Ágoston séget világítják. Továbbá Csanádapácza, Tótkomlós és a Marostól délre Ifigema-major gázt adó kutjai, az Ifigenia 515 m fúrásából óránként 90 hl víz mellett 84 hl gáz száll föl. A temesvári Templom-tér 420 m kútját éppen a gáz miatt nem használják. (...) Mindezeknek az alföldi gázoknak eredete a levantei időkbe nyúlik viszsza és mocsarakban elrothadt állati anyagokból magyarázható." A püspökladányi artézi kút 227 m-es mélységéből feltörő földgázt Zsigmondy Vilmos szakmérnök gyújtotta meg először. Még Baross Gábor kereskedelmi miniszter is odautazott Budapestről az „égő szövétnek látására." A hódmezővásárhelyi városképhez ma is hozzátartozó artézi kutat a nagybátyja, Zsigmondy Vilmos nyomdokaiba lépő Zsigmondy Béla mérnök készítette 1883- 1884-ben. Sok víz lefolyt azóta a Tiszán, a Maroson. A szénhidrogénkincset Szeged környékén az első olajfeltörés (1965) óta folyamatosan feltárták, kutatták. A magyar olajbányászok hazánkban Hódmezővásárhely mellett fúrtak korábban a legmélyebbre (5842,5 m). A mélyfúrási rekordot manapság az Óföldeák melletti fúrótorony érte el. A költészetnek és a Biblia ószövetségi részének is van geológiai üzenete? A 104. zsoltárból idézem: „Biztos alapra állítottad a földet, / hogy meg ne inogjon sohasem. / Az örvénylő mélység, mint ruha takarta, /vizek borították a hegyeket. / (...) A hegyek felemelkedtek, a völgyek leereszkedtek / arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted. / Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet. (...)" Szentestől Makó irányában, nagy mélységben ível egy eltemetett alaphegység. Az Alpok csúcsainál magasabb, völgyeinél mélyebb felszíni formák uralták itt a tájat kb. 20 millió évvel ezelőtt. Makó alatt az elsüllyedt hegység felszíne 4800 m mélyen van. Szeged alatt 2550 m és 3000 m közötti mélységben húzódik. Fúrások bizonyították: a Makó-Hódmezővásárhely árok geológiai realitás. A Makóról Hódmezővásárhely felé vezető közút a lemerült magashegység fölött vezet. Ma gabona- és hagymaföldek nyújtóznak a mélybe rekedt elő idő naplementéje fölött? A kövületes, üledékes mélységbe letűnt őséletre visszaemlékezőt kérdezi a Ma milyen szép vagy című Áprily-vers: „Üveg alatt, a félhomályon át / nézted a pálma kő-bordázatát? / Hideg sírjába most visszajár / káprázatni a lázas, ősi nyár. / Tollak ragyognak, napsugár zuhog, / visszalobognak izzó trópusok. / Elő pompája, láttad-e mi lett?" Földgázmező a táj alatt. Óföldeák határában, a fúrótorony magasában munkájukat végző emberek állnak a földgázmezőt rejtő Makói árok fölött. A mélységben az ősi elhervadt vegetáció bolyong. Felszínre tör a földgáz. A földtörténeti múlt a jelennel találkozik. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ Apocalypto: 14.15, 17, 19.45, 22.30 óra. Déja vu: 15.45, 20, 22.30 óra. Táncoló talpak: 13, 15.15, 17.30 óra. Stepup: 15.15, 20.15, 22.15 óra. Eragon: 13.15, 20.15, 22.15 óra. Holiday: 15.30, 19.45, 22.15 óra. Casino Royale: 17.15 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: Eragon. Színes amerikai film; 20 óra: Taxidermia. Színes magyar film. MAKÓ 17 óra: Elvitte a víz. Színes amerikai-angol animációs film; 19 óra: Szabadság, szerelem. Színes magyar filmdráma. SZENTES 15.30 óra: Sztornó. Színes magyar játékfilm; 17.30 óra: Kiskarácsony mindenáron. Színes amerikai családi vígjáték; 20 óra: Hullámtörök. Színes amerikai akciófilm. DESZK 19 óra: A tégla. Színes amerikai film. KÖZÉLET SZEGED Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 17 órától: Akropolisz Táncszínház. Vezeti: Kerek Attiláné. A Nemzetiségek Házában 13 órakor görög, 16 órakor örmény és lengyel, 17 órakor horvát nyelvóra. A Közéleti Kávéház rendezvénye az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon 17 órakor: A basszuskirály - emlékműsor Gregor József tiszteletére. Videoprojektoros kivetítés. A Tisza Szállóban 20 órakor: Jogászbál. Zenél: a Gemini, a CsabóWabó és a Fiesta együttes, a nyitó táncot a szegedi táncművészeti iskola növendékei adják elő. A máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) 15 órakor: internetklub. Az Alsóvárosi Kultúrházban 16 órakor: ingyenes jogi tanácsadás dr. Pataki Márta Ágnes ügyvédnővel. A Millenniumi Kávéházban 20 órakor: dél-alföldi táncház. Zene: Patyi Zoltán és zenekara. Táncot tanít: Tolmacsov Péter (Borica). A Somogyi-könyvtár petőfitelepi fiókkönyvtárában 15 órakor: a magyar kultúra napja alkalmából megemlékezés Kölcsey Ferencről. A Tükörházban (Csongrádi sgt. 8A.) mától vasárnapig: Agni-jóga hét vége. Vezeti: Gauranga Das (Szűcs Gábor). A SZAB-székházban 14 órakor: dr. Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke „Az alkotmányban meghatározott egyes állami szervek viszonya az alkotmánybírósághoz". A szegedi műjégpálya nyitva tartása: 7.00-9.30, 10.00-13.30, 17-19 óráig, (égdiszkó 20-22 óráig. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 9 órától 16 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 16 óráig várja látogatóit. ALGYÖ A faluházban (Búvár u. 5.) 15 órakor Hit és Lélek Klub. SZENTES MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Művészetek Házában 16.30 órakor: tanulók kiállítása és bemutatója a Szivárvány Művészetoktatási Intézmény szervezésében. KONCERT és BULI SZEGED A JATE-klubban 22 órakor: Psychedelic Night 2. A Blueseum Étterem é> Pubban (Zárda u.) 21 órakor: élőzenés, táncos nosztalgiabuli. A jó hangulatról Várkonyi Tibi gondoskodik. CŐ«r CS% Ptmot &m*uz„ am Satuul IJasl HL.».. Jíi.. < ,'X, Muatl Ál VMl.ULk.fX.Ay. HEMHlMaK blamal* KMBl! dxaiílnfliűlu; <69422-157 Port Royal étteremben 21 órakor: vendég a Party Time. MÓRAHALOM A Cacao Clubban 22 órakor: Nosztalgiabuli Dévényi Tibi bácsival. KIÁLLÍTÁS SZEGED Az Olasz Kulturális Központban 17 órakor nyílik Olasz Attila Elmozdulások című kiállítása, melyet Tolvaly Ernő Munkácsydíjas festőművész, egyetemi tanár nyit meg. A kiállítás február 3-áig, hétfőtől szombatig 10-18 óráig tekinthető meg; január 31-éig mindennap 10-17 óráig látható Rovó Edina festménykiállítása Bali, az Istenek szigetén címmel. A Kézműves Pince és Galériában megnyílt Gurzó Krisztina kiállítása, mely február 10-éig, munkanapokon 10-18 óráig, szombaton 10-14 óráig látogatható. A Petőfi Sándor Művelődési Házban (Negyvennyolcas u. 12.) látható játékmackó-kiállítás, Nagyné Berényi Éva óvónő gyűjteménye; megnyílt Kasza Magdolna grafikus Kockába zárt históriák című képregény-kiállítása. A tárlatok január 31-éig, hétfőtől péntekig 9-19 óráig tartanak nyitva. Az Alsóvárosi Kultúrházban január 19-éig, hétköznapokon 10-18 óráig látható Miskolczi János grafikái és festményei. A Bálint Sándor Művelődési Házban megnyílt „Esszé" - Szabó Éva kiállítása, mely február 3-áig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-18 óráig látogatható. A Százszorszép Gyermekházban a Domaszéki Művészeti Kör tagjainak kézműves alkotásai tekinthető meg január 19-éig naponta 9-töl 18 óráig. A Nemzetiségek Házában január 31 -éig tekinthető meg A Balkán hangja című fotókiállítás, munkanapokon 9-17 óráig. A Tanszéki Galériában (Brüsszeli krt. 37.) megnyílt Angol fotók Brighton öt Hove Camera Club kiállítása, amely január 25-éig látható. Egy fénykép ürügyén - Horthyról, Klebelsbergről Napi híradásokból értesültem, hogy Horthy Miklósról, Magyarország két világháború közötti vezetőjéről életrajzi film készült. Mivel 1924-ben születtem, amikor a „Horthy-korszak" már létezett, és Magyarországon viszonylagos konszolidációs élet volt, tehát az első 25 évemben történtek nyilvánvalóan jelentős hatással voltak rám és meghatározóak a későbbiek során. November 25-én láttam a filmet a budapesti Uránia moziban, és nem bántam meg. Gondolom, azok sem, akikkel együtt a telt házas nézőtérről hosszantartó tetszésnyilvánítással távoztunk. Éltem - mint annyi mások gyermekként, majd fiatalemberként, és az időközben lefolyt második világháború vége felé leventeként a Dunántúlon. így kerültem hadifogságba, amikor a székesfehérvári táborból (állítólag Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletéből) pár hónap után szabadultam. Jó sorsomnak tudhatom, hogy szabadulásunkig elkerültem a szinte naponként ismétlődő bevagonírozásokat, mert hol latrinán ücsörögtem, hol az ugyancsak ottani lengyel hadifogolytisztek konyháján takarítottam. Levelem megírására még a lap október 12-i számában megjelent írás késztetett, amelyben megemlékeznek a szegedi gyermekklinika alapkőletételének 80. évfordulójáról, fényképpel az ott megjelentekről, történetesen Horthy Miklós kormányzóról, gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszterről, Somogyi Szilveszter polgármesterről és más ismert személyekről. Örültem a látottaknak és a méltató írásnak. Örültem, egyrészt azért, mert a fiatalon megélt időkhöz másként viszonyul az ember, mint már megöregedve. De örömmel tölt el az igazságszolgáltatás érzete is, amit számomra - gondolom, még sokak számára is - egyrészt a már idézett újságbeli megemlékezés, de a filmben látottak is megjelenítettek. Van-e olyan magyar ember, akit ne érintett volna érzelmileg is megalázóan és elszomorítóan Trianon? És akkor látni, hogy 6-8 évvel a vesztett első világháború után egy porig alázott, megcsonkított országnak van olyan vezetője és minisztere, aki szükségesnek látja felépíttetni a máig is kiválóan működő tudományós és gyógyító intézményt Szegeden. Horthy Miklós kormányzó ember volt, erényeivel és hibáival együtt is. Valóját a róla készült film tényszerűen mutatja be. Ami számomra döntő, hogy vezetése alatt a csonka Magyarország mind politikai, mind gazdasági téren állandóan fejlődött és a magyar népesség erkölcsi és szellemi tartása európai szintű volt. Parlamentáris rendszerünket a nyugati demokráciák sohasem kérdőjelezték meg. Majd jött (beszivárgott) a németországi nácizmus, amely belopta országunkba is az ostoba és brutális fajelméletét, és belehajszolta országunkat a második világháborúba, amelynek következményeit szenvedjük a mai napig. Horthy Miklós sem volt tévedhetetlen, de kíméletlen fasiszta sem, mint ahogyan azt a politika hosszú ideig el akarta hitetni velünk, sajnos sokakkal, nem is eredménytelenül. Ma már történelmi tény, hogy fellépésével megakadályozta a Szamuely Tibor és társai által provokált kommunista rendzavarást és vérengzést, kiszorította a meggyengülésünket kihasználó román katonaságot, és megerősítette, konszolidálta a megcsonkított országgazdaságát. Horthy Miklós emberségének legfényesebb bizonyítéka a fasizmus főbűnösei felett ítélkező nürnbergi nemzetközi bíróság állásfoglalása, amely felmentette mindennemű háborús és népellenes bűncselekmény vádja alól. Önkéntes száműzetésben halt meg, de - nemzete mcgbocsátva emberi gyengeségét, tévedéseit hamvai magyar földön nyugszanak. A „Szegedi esemény" másik főszereplője Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatási miniszterként olyan iskolarendszert teremtett, amelynek nyomait - a tanyai és falusi iskolák egy részét - még máig sem sikerült teljesen eltüntetni. Korábban - munkámból következően - sokat jártam vidéken, főleg az Alföldön. Valahányszor elhaladtam egy-egy még ép vagy éppen már kikezdett ún. „Klébi"-iskola mellett, mindannyiszor megcsodáltam időtállóságát. Mintha csak jelképeznék nélkülözhetetlenségüket az alföldi tanyavilág és a falusiak nevelése érdekében. Sajnos hiába az időtállóság, ha az ember rombolni akar, akkor rombol is. Az épületek egy része ugyan még fellelhető - ha nem is mint iskola - de minek, ha kihal, vagy már kihalt a tanyavilág! Klebelsberg Kunó gróf emléke mégis él, Szegeden minden bizonnyal és reményeink szerint sokáig. A róla, valamint az angol Lord Rothermere gróf (a volt miniszter leszármazottja) által létrehozott alapítvány jelentőségéről tárgyszerűen és olvasmányosan számol bc Hencz Péter úr a lap 2006. évi 17. számának „Postabontás" rovatában. Nem lenne az sem szentségtörés, ha egy ilyen írás a már október 12-én megjelent - ugyancsak Hencz Péter által jegyzett - fényképes megemlékezés országos napilapokban is megjelenhetne. (Figyelemre méltó a DM/DV okt. 12. szám 12. old. fényképes írás Soós Zoltántól Gondolatok 56-ról ma a nyugalom jegyében.) Miért nem tudunk őszintén, tiszta szívből ünnepelni nemzeti ünnepeinken méltó módon, gyűlölködés nélkül örülni? Mi az, ami közénk került, hogyan és mikor szabadítjuk fel magunkat, hol a hiba? Ki meri kimondani egyszer, valahol? Vagy mondják valakik, valahol, de nincs fülünk a hallásra? Netán gyávák vagyunk? Talán csak nem az újkori bálvány, a pénz, a vagyon? Talán csak nem? De igen!!! DR. MOLNÁR ISTVÁN, SZEGED Legföljebb tanácsokat adtam Függetlenként, szabadon Kövér úrnak (ibi et ubi, majd elmagyarázom): Nem vagyok tagja egyetlenegy pártnak sem, nem vagyok sem bölcs, sem goromba, csak egyszerűen béke- és emberszerető vagyok. (Ebbe még az ön gyűlölködő lénye is belefér!) Nem „küldtem el" sehova, ezt kikérem magamnak, ez nem az én stílusom, legföljebb tanácsokat adtam (érdemes lenne megfogadnia!). A - czindi - gyerekkorom óta használt aláírásom, azóta írogatok, több-kevesebb sikerrel. Nem vagyok a társadalom haszonélvezője: nekem sincs címem, kitüntetésem, a szüleim „vagyonát" felélte a háború, földjeiket elvette az állam. A nővérem (kb. egyidős önnel!) végig kitűnő tanuló volt, (a Tömörkényben végzett, utána lehet nézni!) És nem vették fel matematika-fizika tanári szakra! (az indok - mint utóbb kiderült X-es származása miatt nem lehet alkalmas a szocialista ifjúság nevelésére!) Apropó: ön hogy került erre a pályára? Javaslom, érje be heti egy levéllel, próbáljon tényekről írni, és nézéssé át cikkeit egy irodalomhozértővel. DR. CZINDER PÉTER, MAGYARCSANÁD