Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-19 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JANUÁR 18. y • AKTUÁLIS" 3 Az elkövetkező évek legnagyobb beruházása a szegedi klinikai tömb Gyurcsány a pólusvárosban Optimista emberek útban a bemutatóra. Elöl Botka László, Gyurcsány Ferenc, Szabó Gábor és Mikó Tivadar Folytatás az 1. oldalról A tömbnek része egy egészségügyi és egy oktatási központ beteghotellel együtt, valamint egy egészségipari tudományos park és inkubátor. Az ezerágyas kórházi tömb a mostani „új" klinikához csatlakozna. Az oktatási központ a Tisza-parton lenne. A klinikai tömbben a közfinanszírozott és térítéses egészségügyi szolgáltatást éppúgy igénybe lehet venni, mint a térítésest, valamint alkalmas lesz arra, hogy kutatás-fejlesztésre alapuló egészségipari fejlesztő cégeket is befogadjon. A beruházás konzervatív számítások alapján tíz esztendő alatt térül meg - közölte a professzor. Amint áprilisban megnyílnak az uniós források, be lehet adni a pályázatokat, hogy az év végéig elkészüljenek a tervek, és jövőre elkezdődhessen az építkezés. Gyurcsány Ferenc az elhangzottakhoz a következőket fűzte hozzá: jelenleg létezik egy hagyományos felsőoktatás és egy hagyományos egészségügyi szolgáltatás. Mindkettő nagy kihívás előtt áll. „Míg az egészség egy nem üzleties, rendkívül érzékeny társadalmi, politikai kérdés, addig az egészségipari kutatás-fejlesztés, a gyógyszergyártás tiszta üzlet" - tette hozzá. A miniszterelnök szerint az igazi politikai konfliktus az alapvetően nem piaci viszonyokkal jellemezhető egészség összeillesztése az üzleti világgal. Egyedül a biztosítás oldhatja fej a hagyományos egészségügyi ellátórendszer és a rendkívül gyorsan fejlődő egészségipar között kialakuló ellentéteket - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Fotó: Karnok Csaba A kormányfő szerint ugyanezt láthatjuk a felsőoktatás területén is. Ma Magyarországon az adott korosztály 40 százaléka a felsőoktatásban tanul. Csupán hazai forrásokból azonban nem lehet fenntartani a magas minőséget, ezért a felsőoktatást és az egészségügyet egyaránt „ki kell nyitni". F.K. A MINISZTERELNÖK CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁNJA Gyurcsány Ferenc kormányfő Bajnai Gordon fejlesztéspoliti- éve készíti elő a kormányfővel ismertetett programokat, kai kormánybiztossal és Magyar Bálint államtitkárral együtt ezek alapozzák meg a város hosszú távú fejlődését, a tutegnap kora délután érkezett meg a szegedi városháza elé, dásipart és a munkahelyek létrejöttét - mondta a polgárahol Botka László polgármester fogadta a vendégeket. A mester. A Pathológiai Intézetben meghallgatott prezentáSzéchenyi téren mintegy ötven demonstráló skandált Gyúr- ciót követően a Gyurcsány látogatást tett a Szilánk cégcsány- és kormányellenes jelszavakat. A városházán a mi- csoportnál, a szigetelőüveg-gyártó üzemet Varga Gusztáv niszterelnök a sajtó nyilvánosságának kizárásával folytatott cégvezető mutatta be. Az üvegipari óriás szeretne kapmegbeszéléseket Szeged fejlesztési terveiről a városvezetés- csolódni a pólusváros fejlesztési pontjaihoz, részt vesz sel, valamint az SZTE rektorával, Szabó Gáborral. Szeged két majd a beruházásokban, a mérnökképzésben. Biopoliszmozaikok ÚJSZÁSZI ILONA Nagyjából öt éve írtuk le lapunkban az azóta fantasztikus karriert befutó kifejezést: biopolisz. A tudományos műhelyekből kipattant ötlet mára összetett fejlesztési rendszer fedőnevévé vált. Az első lapocskához az egyetem, majd Szeged is hozzátette a maga újabb és újabb mozaikkockáit. így alakult ki az a regionális jövőkép, ami beemelődött a Nemzeti fejlesztési tervbe. Nincs is más reményünk, mint hogy a hazai döntéshozókat sikerül meggyőzni a terv megvalósíthatóságáról, s megnyílnak az uniós pénzcsapok is. A mozaikképhez hasonlatosan születő szegedi biopolisz centrumában az egészségipari projekt áll. Ez több. mint egyetlen hatalmas klinikai tömb fölépítése - miközben kórházakat zárnak be, ágyszámot csökkentenek. Több, mint a szegedi betegellátásban a párhuzamosságok megszüntetése. Több, mint hogy a beteg utaztatása helyett azonos helyre érkezik minden gyógyulni vágyó, majd rövid idő alatt a számára legmegfelelőbb ellátást biztosító ágyra fekhet. Több, mert új munkahelyeket, a gazdaság élénkítését ígéri. Az új klinikai tömb ugyanis nem csupán a betegellátásé, mert profitorientált szolgáltatásokat is biztosítana. Ahhoz olyan oktatási központ is illeszkedne, ahol elférne az új gyógyszerészeti és fogászati kar. S mindezt megkoronázná: a tudáspark. A tudásparkot az egészség- és bioiparhoz, a környezetvédelemhez és megújuló energiaforrásokhoz, a bioenergetika-programhoz, a szoftverfejlesztéshez, a műszaki anyagtudományi képzéshez tartozó kutatóközpontok, inkubátorházak, laborok, cégek alkotják. Olyanok, mint az elsőként létező Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont, mely a klinikakertben az orvosegyetem volt tmk-műhelye felújított épületében már otthonra lelt. Ez az első regionális tudásközpont létének második esztendeje alatt negyven új munkahelyet, négy hazai és két külföldi szabadalmat, négy új alapítású céget szült. A szegedi egyetem irányításával működő regionális tudásközpontok bizonyítják: létező ágazat a tudásgazdaság, valóság a tudásipar. Ha ehhez infrastruktúrát, például a szomszédos országokhoz további kapcsokat jelentő két új hidat, a Szegedet tehermentesítő elkerülő utat illeszt a helyi, illetve az állami hatalom, akkor a tudomány Tisza-parti fellegvára az egész eurorégió pólusvárosa lehet. így Szeged élettől duzzadó, környezetét is megtermékenyítő biopohsz lesz. Hiába siratjuk az itteni könnyűipart, hiába várjuk a gépipar megtelepedését. Azok a gyárak bezártak, ezek sose nyílnak. A jövőképet keresve csak olyan mozaikkockákat használhatunk, amelyek vannak, illetve amelyek kifaraghatok. Szeged bővelkedik a biológiához, az élettudományhoz kötődő kutatókban. E kétezer tudós elme olyan szellemi potenciál, amellyel reményt keltőn érdemes jövőépítést játszani. Tizenkét százalékos fizetésemelést követelnek Sztrájkra készülnek a Volán-dolgozók Szegeden is MUNKATÁRSUNKTÓL Országos sztrájkra lehet számítani a Volán társaságoknál, amennyiben nem hoznak eredményt az országos szakszervezeti és az országos munkáltatói szövetség közötti tárgyalások a Volán-dolgozók béremeléséről. A január 29-ére, reggel 4 és 8 óra között tervezett munkabeszüntetés érinti a Tisza Volán helyi és távolsági járatait is, amit Virág István, a Közúti Közlekedési Szakszervezetének (KKSZ) elnöke is megerősített. Annyi bizonyos, a Volán-dolgozók 12 százalékos fizetésemelést követelnek. Szeri István, a Tisza Volán Zrt. vezérigazgatójának elmondása szerint a vállalat még nem tett hivatalos ajánlatot. A munkaadói oldal mindenesetre kijelölt egy bizottságot, hogy a cég nevében egyeztessen a szakszervezetekkel. Szeri István reméli, a bérviták még középszinten megoldódnak. Arról, hogy sztrájk esetén minden busz leállna-e négy órára, Virág István elmondta: egyeztetés még nem történt. Szeri István viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy a teljes munkabeszüntetés bekövetkezzen. Mint mondta, a sztrájktörvény előírja, hogy az elégséges szolgáltatást biztosítaniuk kell. Ezt egyébként társaságuk kollektív szerződése is kimondja. A humanitárius segélyt ígérő cég képviselője inkább nem nyilatkozik Türelmet kért Szegvártól a Roba-Millennium Kft. A napokban türelmet kért Szegvár polgármesterétől a budapesti Roba-Millennium Kft. vezetője. A cég tavaly tavasszal azt ígérte a falunak, hogy 15,5 millió forint közvetítői díjért cserébe támogatást szerez a csatornázásra. Nemcsók jános volt kormánybiztos, aki részt vesz a közvetítő folyamatban, azt mondta, az idő őt fogja igazolni. Csak a bolydulat nagy a szegvári ötmilliárd körül, a pénzt még senki nem látta. A falu vezetői korábban arról határoztak, hogy 15,5 millió forintot és áfát fizetnek a Roba-Millennium Kft.-nek a közvetítésért előre. A cég azt ígérte, hogy egy holland befektetőcsoport jóvoltából ötmilliárdot szerez a falunak csatornázásra. Határidőről nem volt szó. Ha a pályázat nem sikeres, visszafizetik az összeg 80 százalékát. A leköszönő polgármesternek még írtak egy levelet 2006 szeptember végén, mely szerint a szegvári pályázat sikeres, elfogadták a hollandok. Az őszön felállt új testület úgy határozott, bizalmat szavaz az ügynek. A szegváriak reményekkel telve várták az ajándék pénzt, mely mindeddig nem jutott el az önkormányzathoz. Gémes László polgármester lapunknak megerősítette: eddig nem írtak alá beruházási szerződést. A szegváriak nem egy alkalommal próbálták felvenni a kapcsolatot a kft.-vel, sikertelenül. Lapunkban többször foglalkoztunk a témával. Az eltelt csaknem egy évben lényegében semmi nem történt ezen a téren. Nemcsók lános volt kormánybiztos a minap telefonon hívta fel a szerkesztőséget, hogy elmondja: politikusi pályájának jelentős állomása lesz, amikor az ügyletben részt vevő települések - köztük Szegvár - megkapják humanitárius támogatásként a milliárdokat csatornázásra. Ő maga bővebben nem nyilatkozott ebben az ügyben, Krupa Mariann cégvezető pedig nem járult hozzá, hogy Nemcsók kiadja a telefonszámát lapunknak. Azt azonban megtudtuk, hogy a múlt héten Krupa Mariann felhívta Gémes László polgármestert, és türelmet kért tőle. B. G. A Rontania Libera című román lap állítja, a magyar vámhatóság viszont cáfolja, hogy a nagylaki átkelőn néhány napja a magyar vámosok elvették volna a hazánkba érkező románoktól a magukkal hozott élelmiszert. MUNKATÁRSUNKTÓL - Magyar ellenőrzés miatt senkinek sem kellett várakoznia a belépésre az elmúlt 17 napban, Románia csatlakozása óta - jelentette ki tegnapi, nagylaki sajtótájékoztatóján magyar és román újságíróknak Márkus András, a Vám- és Pénzügyőrség dél-alföldi regionális parancsnoka. Hozzátette: nincs tudomása róla, hogy kollegái bárkitől is élelmiszert vettek volna el, de ha kiderül, hogy ilyen mégis történt, akkor az illető vámost felelősségre vonják. Mindezt azért mondta el, mert a szomszédos ország sajtója a napokban arról cikkezett, hogy magyar vámosok élelmiszert vettek el román utasoktól, és a szigorú ellenőrzés miatt sokat kell várni a határon. Mint elhangzott, a magyar-román szakaszon jövedéki adóellenőrzést és kérelemre vámkezelést végeznek, eközben - a nemzetközi szabályoknak megfelelően - ellenőrzik a fuvarozók pihenési idejét és vezetői engedélyét. Ez azonban nem akadályozhatja az utasok áthaladását, ezért a személyi és úti okmányok ellenőrzését a többi ellenőrzéstől elkülönítik. A Romania Libera című román lap január 8-án írt arról, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román autók csomagtartóját, állítólag tömegével alázva meg az európai országokban dolgozó, ottani munkahelyükre visszatérni akaró románokat. Az újság szerint a magyar vámosok kidobatták a kocsijukban talált élelmiszereket, így a töltött káposztát, sajtot, a pálinkát és a kolbászféléket is, ráadásul az ellenőrzés miatt négy órára nőtt a várakozási idő. A magyar vámosok cáfolják a román lap állításait Vita a nagylaki ellenőrzésről A vámőr ellenőrzi a kisbuszt és utasait a nagylaki határátkelőnél Fotó: MTI/Németh György