Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-18 / 15. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR** CSÜTÖRTÖK, 2007. JANUÁR 18. BÖRTÖN TOP 10 • A szegedi fegyintézet lakói részt vet­tek a 2005-ös Nagy Könyv játékban, a börtöntéka legnépszerűbb könyvei közé akkor került lektűr és szépiro­dalom is. A Pillangó, a Monté Cristo grófja vagy a Bűn és bűnhődés vi­szont nem. A Top 10 így alakult: 1. Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány, 2. Róbert Merle: A sziget, 3. Joanne Rowling: Harry Potter, 4. Paulo Coel­ho: Az alkimista, 5. Dalos Sándor: Aranyecset, 6. J. D. Sálingen Zabhe­gyező, 7. Stephen King: Ragyogás, 8. E. M. Remarque: A Diadalív árnyéká­ban, 9. J. R. R. Tolkien: Gyűrűk ura, 10. Joseph Heller: A 22-es csapdája. A szegedi elítéltek számára nincsen tiltott irodalom Piszkos Fred a börtönkönyvtár slágere A szegedi Csillagban a fogva tartot­tak jelentős része több évtizedes büntetését tölti, így bőven akad sza­bad idejük. Unatkozni mégsem szoktak, ugyanis az elítéltek többsé­ge a tévézés és gyúrás mellett renge­teget olvas. A huszonhatezer kötetes könyvtárban még a kínaiak is talál­nak olvasnivalót. A Szegedi Fegyház és Börtön könyvtárá­nak jelenleg hétszázharminc beiratko­zott tagja van - túlnyomó többségük el­ítélt. Magát a könyvtárat is ők üzemelte­tik. A kultúrkörletbe belépve - ahol az ol­vasóterem és könyvtár is működik - a faliújságon az elítéltek kreatív könyv­használatáról is meggyőződhetünk. Itt többek között egy viseltes Biblia találha­tó, aminek lapjaiból cigit sodortak a bentlévók, egy latin szótár közepén pe­dig téglatest alakú kivágás látható: amíg le nem bukott, egy mobiltelefont tartott benne egykori használója. Ez a gyakorlat persze korántsem általános - a fogva tartottak leginkább olvasásra használják a könyveket. - Most éppen Platónt olvasok, és ba­rátkozom más filozófiai művekkel is. A hittudományi főiskolára készülök - be­szél a szabadlábon lévők között sem mindennapi olvasmányainak okáról Ta­más, aki tizenkét évet töltött eddig a rá­csok mögött. Kedvenc költője Tóth Ár­pád: a huszadik század eleji lírikus köte­tét gyakran forgatja, de a könyvtár egyet­len Hamvas Béla-művét is elolvasta már vagy ötször. Mostanában a Somo­gyi-könyvtárból is kölcsönözhetnek, így egyszerre akár hét-nyolc kölcsönkönyv is van nála - a börtönkönyvtárból egy­szerre csak öt vehető ki. Olvasni - a munkaidőn túl - szinte bármikor lehet, A CSILLAG LELKE m - A Csillag lelke a könyvtár és a kultúrte­rem: nagyon sok problémánk lenne az el­itéltekkel e nélkül. Ez okosan lefoglalja őket - vallja Csapó József, BV-dandártá­bornok. A Szegedi Fegyház és Börtön pa­rancsnoka elmondta: már a Csillag meg­nyitásakor is volt egy ezernyolcszáz köte­tes könyvtár, ez mára huszonhatezer dara­bosra hízott. Mivel odabent közel kétszá­zan gimnáziumot, szakképzést, egyetemet végeznek vagy nyelvet tanulnak, szinte mindenféle könyvet tartanak. Ráadásul ti­zenhat nemzet fiai raboskodnak itt, ezért vannak kínai, svéd, arab, román és szerb nyelvű könyveik is. Semmi sincs tiltólistán, sót a fogva tartottak még fegyver- és szex­magazinra is előfizethetnek. Az utóbbi idő­ben civil szervezetek és egyházak is sok könyvet hoznak az elítélteknek. A latin szótárban mobiltelefont rejtett el az egyik rab az elítéltek ugyanis a zárkában olvasó­lámpát is használhatnak. A kis asztalokkal, székekkel, könyves­polcokkal, tévével berendezett puritán olvasóteremben egy másik elítélt, Gábor azt meséli: most Marquez Száz év magá­nyával birkózik. Férfiasan megvallja vi­szont azt is: sokszor csak kalandregény­re vágyik, abból a műfajból pedig a ma­gyar Leslie L. Lawrence a kedvence. Mindketten azt mondják, ők ahhoz a ki­sebbséghez tartoznak, akik főként szép­irodalmat olvasnak, a többség viszont megelégszik a ponyvával. Vannak a könyvtárban tankönyvek, lexikonok, szótárak, sport, művészeti tárgyú mű­vek, középiskolai kötelező olvasmá­nyok, lektűrök is, így mindenki talál magának megfelelőt. Mivel az elítéltek saját könyvtárat is tarthatnak, Tamás bespájzolt a kedvenceiből az elmúlt években: 30-40 kötete van a szekrényé­ben, és olvas újságokat is - de csak ak­kor, ha valami igazán érdekesre bukkan. Közben átmegyünk a könyvtárba, ahol padlótól mennyezetig sorakoznak a könyvek - és ahol a két elítélt szinte olyan rutinnal keresgél a több ezer kötet között, mint egy hivatásos könyvtáros. Egy kis asztalon a heti ajánlatot láthat­juk, amiben Bulgakov Mester és Marga­ritája mellett ott van egy Philip Roth-könyv és egy Nirvana zenekarral foglalkozó is. Tamás felmarkolja Bulga­kovot és elintézi a kölcsönzést. Azt mondja, olvasta ugyan, de egy ilyen jó könyvből sosem árt az ismétlés. Erre pe­digvan még több mint nyolc éve. T.R. Fotók: Karnok Csaba ŐSLÉNYÁLLKAPOCS ÉS MEDVEBŐR •• Tavaly tizenkét, tavalyelőtt tizenhárom esetben találtak a vámosok a dél­keleti határállomásokon védett állatokat, melyeket csempészek illegálisan be akartak juttatni az országba - tájékoztatta lapunkat Némedi Varga Éva. Két ízben már húszmillió forint értékű szállítmányokra bukkantak - mind­két eset Nagylaknál történt -, de ötvenezer forint értékű medvebőrt éppúgy leltek elrejtve a gépjárműben, mint hatszázezer forintba kerülő tokhalkavi­árt, élő fenyőrigókat, citromsármányokat. Legtöbbször szárazföldi teknősö­ket próbálnak becsempészni az országba, majd továbbítani nyugatra ille­gális kereskedők, de őselefánt alsó állkapcsa is éppúgy szerepelt már a megtalált rakományban, mint viperaszállítmány. Bárhol kipakoltathatják a szállítmányt a mozgó ellenőrző csoportok Nem kapott zöld utat az állatcsempészet Mobil ellenőrző csoportok veszik át a magyar-román határ­szakaszon megszűnt vámellenőrzés szerepét, a védett állatok, növények, s a belőlük előállított készítmények csempészei tehát továbbra sem érezhetik biztonságban magukat. A vámellenőrzés megszüntetésére Románia és Bulgária uniós csatlakozása kapcsán került sor az év elején. - Minél nagyobb a fölvevópiac, és minél könnyebben átjárhatók az egyes tagországok közötti hatá­rok, annál könnyebben becsem­pészhetnek védett állatokat, nö­vényeket, illetve belőlük készített termékeket az országba illegális kereskedők, s megkísérelhetik a szállítmányt továbbítani a nyu­gati megrendelőknek. Óriási sze­rep hárul tehát az országon belüli ellenőrzésre a csempészet vissza­szorításában - mondja lapunk­nak Rodics Katalin, a Környezet­védelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának főosztályvezetője. Egyébként ő a terület egyik legfőbb szakértője az országban, már nagy érdeklődést kiváltott könyvet is publikált e témakörben, Gyilkos üzlet cím­mel. - Várhatóan nem befolyásolja a védett állatok, növények illegá­lis kereskedelmének eredmé­nyességét a vámellenőrzés meg­szűnése - tudtuk meg Némedi Varga Évától, a Vám- és Pénzügy­őrség Dél-alföldi Regionális Pa­rancsnoksága sajtóreferensétől. A mobil ellenőrzési csoportok (MECS) a vámellenőrzés meg­szűntével az eddiginél is kiemel­tebb figyelmet szentelnek illegá­lis állat- és növénykereskedelem­nek. Sok helyszínen, gyakran vé­geznek ellenőrzést - közúton, pi­acokon, rendezvényeken, állo­másokon, s így tovább -, így a földerített esetek száma minden bizonnyal nem fog csökkenni. Mennyire figyelnek oda a határ túlsó oldalán, az immár szintén uniós tagország Romániában az illegális állat- és növénykereske­delem megakadályozására? - Ro­mánia még nem készült föl erre kellő mértékben. De a magyar természetvédelem a védett álla­tokkal, növényekkel, belőlük előállított készítményekkel kap­csolatos képzésekre mindig meg­hívja a romániai civil természet­védelmi szervezeteket, és ők mindig képviseltetik is magukat ezeken - mondja Rodics Katalin. A romániai hivatalos természet­védelemnek is fölajánlotta már a GYILKOS ÜZLET |H Azért fontos, hogy az illegális ál­lat- és növénykereskedelem minél inkább visszaszoruljon, mert egy­részt veszélyeztetett fajok közvet­len kipusztulását is eredményez­heti, másrészt a begyűjtött védett állatok, növények egyedeinek gén­állománya „kivonódik a forgalom­ból". így szűkül a szabadon ma­radt népesség génállománya, csökken a „genetikai változatos­ság", így a faj életképessége, s ez is kipusztulást eredményezhet. magyar társszervezet a segítséget a képzésben, s nemsokára erre sor is kerül. Egyébként nemcsak a védett állatok származási helyének ter­mészetvédelmével, az ott élők környezettudatosságával van baj, hanem a célországokéval is. Hiszen az illegális állat- és nö­vénykereskedelmet, a belőlük készült termékek kereskedelmét a piaci igények tartják életben. Ha a fogadó országokban, me­lyek legtöbbször nyugat-európai­ak, megszűnne az ezekre irányu­ló igény, ez a csempészésnek is gátat vetne. F. CS. Barnamedve-állkapocs mint bozták el a vámosok észáru. Ezt is Nagylaknál ko­Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom