Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

KEDD, 2007. JANUÁR 2. •AKTUÁLIS* 3 Ezrek ünnepelték Románia uniós csatlakozását Gyorsabban juthatunk át a határon Nagylaknál Magyar és román határőr közösen ellenőrzi a Romániából érkező autósokat, akiknek csak egyszer kell megállni a határon Fotó: Karnok Csaba A magyarországi Nagylak önkormányza­tának vezetői voltak a romániai Nadlac főterén rendezett csatlakozási ünnepség díszvendégei szilveszter éjszakáján. Déli szomszédunk uniós tagságával tegnap már egyszerűbbé és gyorsabbá vált a határát­lépés. - Románia polgárai számára nyomasztóbb volt az utóbbi fél évszázad, mint Magyaror­szágon. Úgy vélem, hogy ezért fogadtuk sok­kal fergetegesebb ünnepléssel országunk uni­ós csatlakozását, mint a határ túlfelén élők két és fél éve. Most az öröm napjait éljük, de nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, reméljük, mindnyájan előnyét élvezzük majd annak, hogy az unió tagjai lettünk - fogalmazott teg­nap a romániai Nadlac főterén a városban or­vosként dolgozó Katerina Orbán. Megtud­tuk: szilveszter éjjel hatalmas fiesztát ren­deztek. A nyolcezer lakosú határ menti város közel ötezer polgára vonult az utcára. Reggel­re semmi nyoma nem maradt a fiesztának. Gyarmati András, a magyarországi Nagy­lak polgármestere díszvendégként vett részt az ünnepségen. A magyar delegáció tagjai kö­zött volt még Pulics János, a nagylaki határ­őr-kirendeltség parancsnoka is. -Amikor a jelképes, vörös határvonalhoz ér­tünk, senki sem várt bennünket, ám akkor fel­hangzott a fúvószene, és a határ túlfeléről nem kevesebb, mint ezerötszáz nagylaki vonult ki a Gyarmati András, Nagylak és Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere együtt szilveszterezett fogadásunkra, elképesztő volt az öröm, ami az emberekről sugárzott. Legalább háromszor ennyien várták együtt az éjfélt a nagylaki főté­ren, majd a magyarországi éjfélt is megünne­pelték - fogalmazott Gyarmati András, aki be­szédet is mondott az ünnepségen. Hajnaltól már egészen új rend fogadta a ha­táron átkelőket, hiszen mindkét oldalon egy­vonalasra szűkült az ellenőrzés. A változások egyik érdekessége, hogy a Romániába átlépő­ket a korábbi, román oldalon magyar határ­őrök vizsgálják át, míg a hazánkba belépni szándékozókat a magyar Nagylaknál román határrendőrök fogadják. így a korábbinál két­szer gyorsabban lehet a határon átkelni, ezzel már fogadóképessé vált mindkét kirendeltség az M43-as gyorsforgalmi út ide érkezésére is, ami a tervek szerint a román oldalon is autó­pályaként folytatódik majd. Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere la­punknak elmondta: január elsejétől immár nekik is lehetőségük nyílt rá, hogy közvetlen uniós forrásokra pályázhassanak, így min­den bizonnyal felgyorsul a térség gazdasági fejlődése. Persze árnyoldala is van a csatlako­zásnak - a határ mindkét felén üzletek és szolgáltatások váltak feleslegessé. - A határ román oldalán megszűnik min­den spedíciós vállalkozás, tizennégy állator­vosunk is állás nélkül marad, összesen több mint kétszáz új munkanélkülivel számolha­tunk. Mivel megszűnnek az egykori semle­ges területen működő vámmentes boltok is, mindez együtt több milliárd lejes adóbevé­tel-kiesést jelent, de reméljük, a pályázati források ennél több bevételt hoznak váro­sunknak - fogalmazott Ciceac. Gyarmati Andrástól még megtudtuk: ebből a szempontból a magyarországi Nagylakot is fájdalmasan érinti a román csatlakozás, hi­szen nyolc nagylaki spedíciós vállalkozásból öt biztos, hogy idén már nem működik itt to­vább. A település azonban reméli: a szabaddá váló, korszerű és felszerelt, határ menti üzle­ti ingatlanok számos befektetőt vonzanak. I. sz. Az összes munkaszüneti nap hétköznapra esik 2007-ben Több időnk marad a pihenésre Legutóbb öt évvel ezelőtt volt arra példa, hogy - mint ebben az évben - a törvényben rögzített munkaszüneti napok közül mindegyik hétköznapra essen, így idén több időnk marad a pihenésre, mint tavaly. Igazán ünnepi évnek nézünk elébe az idén, már ami a fize­tett szabadnapokat illeti. Ma­gyarországon a Munka törvény­könyvében rögzített tíz piros betűs ünnep közül ugyanis mindegyik hétköznapra esik, illetve esett. Január l-jén ugyanis már túlvagyunk: tavaly még bosszankodhattunk ami­att, hogy ez a nap vasárnapra esett, idén rögtön hosszú hét­végével kezdhettük az évet. Az új év első napját tegnap, azaz hétfőn ünnepeltük. A fennmaradó kilenc munka­szüneti nap közül egyébként ket­tő minden évben biztos szabad­napot jelent: húsvét- és pün­kösdhétfőn az emberek nagy többsége nem veszi fel a munkát. Előbbi egyébként április 9-ére, utóbbi május 28-ára esik majd. A többi ünnep azonban „vándo­rol" - hol hétköznap, hol hét vé­ELTERESEK AZ UNIÓBAN Hazánk a maga tíz munkaszüneti napjával az unió tagállamain belül a kö­zépmezőnyben foglal helyet. Az Európai Unió tagországai közül a legtöbb, összesen tizennégy ünnepnappal Spanyolország büszkélkedhet, míg a leg­kevesebbel, nyolccal Nagy-Britannia a sereghajtó. gén köszönt ránk. Idén kizárólag az előbbiben lesz részünk - erre egyébként legutóbb öt évvel ez­előtt volt példa -, szemben 2006-tal, amikor tíz ünnepből csak nyolc esett hétköznapra. A még szóba nem hozott piros betűs ünnepek szinte két nap kö­zött oszlanak meg ebben az év­ben: március 15-e és november 1-je csütörtökre, május 1-je, ok­tóber 23-a és karácsony első nap­ja is keddre esik. De jól jön majd a hosszú hétvége augusztusban is: államalapításunk napját idén hétfőn ünnepeljük. K. G. G. ünnep nélkül PANEK SÁNDOR Ünnep nélkül, de bekövetkezett: Európa legnagyobb magyar kisebbsége, az erdélyi magyarság az Európai Unión belül ke­resheti boldogulását. Történelmi pillanat lehetne ez a magyar nemzetpolitikában, hiszen hatvan éve ez az első változás a magyarság majdnem évszázados szétszakítottságában. Tizen­hat éve halljuk, hogy a trianoni traumát majd az európai in­tegráció oldja meg, s ha most belegondolunk, semmi okunk a büszkeségre. Valójában a nemzetpolitika pótcselekvése volt az integrá­ció emlegetése. Az, hogy a magyar politika a határon túli nemzetrészekkel egységben gondolkodik a magyarság jövő­jéről, önmagában csak szólam. Amikor eljött a lehetőség, hogy ennek a szólamnak megvalósítható programjai legye­nek, amelyeket ráadásul a lényege szerint integráló Európa támogatna, kiderült, hogy nemcsak meztelen a király, de ru­hája sincs, amit felvehetne. Már ha egyáltalán hivatalosan meg akarná ünnepelni több mint egymillió magyar belépé­sét az unióba. Lehet, hogy igaza is van: a hivatalos ünneplés mit sem ér, amíg a magyar társadalomnak nincs hiteles képe az erdélyi magyarok életéről, az újra felfedezhető értékekről, s amíg nemzetlélektani közhelyek és politikailag táplált megélhetési félelmek határozzák meg azt, hogy milyennek látjuk az erdé­lyieket. Elég annyit megjegyezni, hogy a magyarországi ide­gengyűlöleti toplistán hosszú ideje az első helyeken szerepel az erdélyi magyar. Már azelőtt is így volt, hogy a 2005-ös nép­szavazás kampányában a mai kormányerő a magyar jólétet féltette az erdélyiektől. Ez csak rájátszás volt. Az igazi problé­ma akkor keletkezett, amikor évtizedeken át az internaciona­lizmus jegyében keltettek szorongást minden iránt, ami a nemzeti azonosságban gyökerezik. Olyan legyűrhetetlen em­lék ez, mint ahogyan még ma is hallani, hogy KGST-piacnak nevezik a bolhapiacot, és Marx térnek a Mars teret. Mégis, most, az erdélyi magyarság csatlakozásakor ne felejt­sük el: ez a belépés nekünk nemcsak munkavállalási kérdés. Azoknak az embereknek a leszármazottjai csatlakoznak Euró­pához, akiknek állampolgári áldozatvállalása benne van a fel­épült Parlamentben, és benne van az árvíz után újjáépült Sze­gedben is. Hétfőtől szinte minden drágább Rezsire megy majd el a fizetésünk Hétfőtől már többet fizetünk a buszon, villamoson, többe kerül a gáz, a víz köbmétere, és szinte minden, ami a lakhatással ösz­szefügg. Amitől pár napja még csak rettegtünk, az most be­következett. Csaknem minden közszolgálta­tás díja, vagyis majdnem vala­mennyi rezsiköltség drágult ja­nuár elsejétől. A legnagyobb ér­vágást a fűtésköltségek emelke­dése jelenti, a vezetékes gázért és a távfűtésért ugyanis a támo­gatási rendszer gyökeres átalakí­tása miatt sokaknak legalább másfélszer annyit kell fizetniük, mint tavaly. Aki nem kap kom­penzációt, annak arra kell felké­szülnie, hogy már a januári fű­tésdíja 70 százalékkal magasabb lesz. A lakótelepi lakásokban élőket sem kíméli a gázáreme­lés: Szegeden a távfűtés és a me­leg víz díja 55 százalékkal drá­gul a teljes árat fizető családok­ban. A helyi tömegközlekedésben Szegeden 12,9 és 50 százalék kö­zötti áremelkedést hagyott jóvá a decemberi közgyűlés. A dolgozói havi bérlet az eddigi 4165 forint helyett már januárban 4700 fo­rintba kerül, az elővételben vál­tott vonaljegy ára 150-ről 200 fo­rintra, a járművön váltott jegy ára pedig 200-ról 250 forintra emelkedett. A tanuló és nyugdí­jas havi bérlet ára több mint 40 százalékkal nőtt, 1280 forint he­lyett 1800 forintot kell fizetni. A parkolási tarifák 25 százalékkal emelkedtek. A vonatjegyek és a helyközi, valamint távolsági autó­busz-közlekedés tarifái azonban csak február 1 -jétől változnak. A vasúton 16, a buszközlekedés­ben 6 százalékos drágulás várha­tó, amelyet majd megfejel egy május elsejétől bekövetkező újabb áremelés: akkor a vasútnál további 17, az autóbusz-közleke­désben 4 százalékos lesz az ár­emelés mértéke. A szemétszállításban 18 szá­zalékos a drágulás, a kémény­seprésnél 6,3, a vízdíjnál 3, a csatornadíjnál pedig két lép­csőben összesen 10 százalékos emelést szavazott meg a sze­gedi közgyűlés tavaly. A te­metkezési szolgáltatások díjai „csak" 6-7 százalékkal drágul­nak a városi fenntartású sír­kertekben, vagyis meghalni is drágább lesz, mint tavaly. A lakbéreket 2010-ig több lép­csőben emelik a háromszoro­sára, idén kétszer, februárban és júliusban összesen közel 70 százalékkal kell többet fizetni az önkormányzati tulajdonú lakásokban. Az építményadó pedig 43 százalékkal, 630 fo­rintról 900-ra emelkedett négyzetméterenként. Várható, hogy az energia­költségek, valamint az adójog­szabályok szigorodása az élel­miszerárakat sem hagyja érin­tetlenül: a tejtermékek már ja­nuárban, a pékáru februártól drágul. A hús ára a rendelke­zésre álló információk szerint húsvétig nem emelkedik, mi­vel a szakma a fogyasztás je­lentős visszaesésével számol az év első pár hónapjában. A gyógyszerekért is többet fi­zetünk, de csak január 15-étől, így a régi árakon még két hétig beszerezhető egy jelentős kész­let. Csökken ugyanis a készít­mények tb-támogatása: 90-ről 80, 70-ről 55, és 50-ről 25 szá­zalékra. Megszűnik az ingyen­gyógyszer, mivel a 100 százalé­kos tb-támogatással felírt or­vosságokért 300 forintos térí­tési díjat kell majd fizetni. Január elsejével nőttek a postai díjak is - ez az áremelés az egyet­len, amely nem zsebbe vágó. Tíz forinttal többet, 62 forintot kell fizetni a szabványos levelek fel­adásáért, de magasabb lett a kü­lönszolgáltatások, a tértivevé­nyes és ajánlott küldemények ára is. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom