Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
KEDD, 2007. JANUÁR 2. •AKTUÁLIS* 3 Ezrek ünnepelték Románia uniós csatlakozását Gyorsabban juthatunk át a határon Nagylaknál Magyar és román határőr közösen ellenőrzi a Romániából érkező autósokat, akiknek csak egyszer kell megállni a határon Fotó: Karnok Csaba A magyarországi Nagylak önkormányzatának vezetői voltak a romániai Nadlac főterén rendezett csatlakozási ünnepség díszvendégei szilveszter éjszakáján. Déli szomszédunk uniós tagságával tegnap már egyszerűbbé és gyorsabbá vált a határátlépés. - Románia polgárai számára nyomasztóbb volt az utóbbi fél évszázad, mint Magyarországon. Úgy vélem, hogy ezért fogadtuk sokkal fergetegesebb ünnepléssel országunk uniós csatlakozását, mint a határ túlfelén élők két és fél éve. Most az öröm napjait éljük, de nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, reméljük, mindnyájan előnyét élvezzük majd annak, hogy az unió tagjai lettünk - fogalmazott tegnap a romániai Nadlac főterén a városban orvosként dolgozó Katerina Orbán. Megtudtuk: szilveszter éjjel hatalmas fiesztát rendeztek. A nyolcezer lakosú határ menti város közel ötezer polgára vonult az utcára. Reggelre semmi nyoma nem maradt a fiesztának. Gyarmati András, a magyarországi Nagylak polgármestere díszvendégként vett részt az ünnepségen. A magyar delegáció tagjai között volt még Pulics János, a nagylaki határőr-kirendeltség parancsnoka is. -Amikor a jelképes, vörös határvonalhoz értünk, senki sem várt bennünket, ám akkor felhangzott a fúvószene, és a határ túlfeléről nem kevesebb, mint ezerötszáz nagylaki vonult ki a Gyarmati András, Nagylak és Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere együtt szilveszterezett fogadásunkra, elképesztő volt az öröm, ami az emberekről sugárzott. Legalább háromszor ennyien várták együtt az éjfélt a nagylaki főtéren, majd a magyarországi éjfélt is megünnepelték - fogalmazott Gyarmati András, aki beszédet is mondott az ünnepségen. Hajnaltól már egészen új rend fogadta a határon átkelőket, hiszen mindkét oldalon egyvonalasra szűkült az ellenőrzés. A változások egyik érdekessége, hogy a Romániába átlépőket a korábbi, román oldalon magyar határőrök vizsgálják át, míg a hazánkba belépni szándékozókat a magyar Nagylaknál román határrendőrök fogadják. így a korábbinál kétszer gyorsabban lehet a határon átkelni, ezzel már fogadóképessé vált mindkét kirendeltség az M43-as gyorsforgalmi út ide érkezésére is, ami a tervek szerint a román oldalon is autópályaként folytatódik majd. Ciceac Vasile, Nadlac polgármestere lapunknak elmondta: január elsejétől immár nekik is lehetőségük nyílt rá, hogy közvetlen uniós forrásokra pályázhassanak, így minden bizonnyal felgyorsul a térség gazdasági fejlődése. Persze árnyoldala is van a csatlakozásnak - a határ mindkét felén üzletek és szolgáltatások váltak feleslegessé. - A határ román oldalán megszűnik minden spedíciós vállalkozás, tizennégy állatorvosunk is állás nélkül marad, összesen több mint kétszáz új munkanélkülivel számolhatunk. Mivel megszűnnek az egykori semleges területen működő vámmentes boltok is, mindez együtt több milliárd lejes adóbevétel-kiesést jelent, de reméljük, a pályázati források ennél több bevételt hoznak városunknak - fogalmazott Ciceac. Gyarmati Andrástól még megtudtuk: ebből a szempontból a magyarországi Nagylakot is fájdalmasan érinti a román csatlakozás, hiszen nyolc nagylaki spedíciós vállalkozásból öt biztos, hogy idén már nem működik itt tovább. A település azonban reméli: a szabaddá váló, korszerű és felszerelt, határ menti üzleti ingatlanok számos befektetőt vonzanak. I. sz. Az összes munkaszüneti nap hétköznapra esik 2007-ben Több időnk marad a pihenésre Legutóbb öt évvel ezelőtt volt arra példa, hogy - mint ebben az évben - a törvényben rögzített munkaszüneti napok közül mindegyik hétköznapra essen, így idén több időnk marad a pihenésre, mint tavaly. Igazán ünnepi évnek nézünk elébe az idén, már ami a fizetett szabadnapokat illeti. Magyarországon a Munka törvénykönyvében rögzített tíz piros betűs ünnep közül ugyanis mindegyik hétköznapra esik, illetve esett. Január l-jén ugyanis már túlvagyunk: tavaly még bosszankodhattunk amiatt, hogy ez a nap vasárnapra esett, idén rögtön hosszú hétvégével kezdhettük az évet. Az új év első napját tegnap, azaz hétfőn ünnepeltük. A fennmaradó kilenc munkaszüneti nap közül egyébként kettő minden évben biztos szabadnapot jelent: húsvét- és pünkösdhétfőn az emberek nagy többsége nem veszi fel a munkát. Előbbi egyébként április 9-ére, utóbbi május 28-ára esik majd. A többi ünnep azonban „vándorol" - hol hétköznap, hol hét véELTERESEK AZ UNIÓBAN Hazánk a maga tíz munkaszüneti napjával az unió tagállamain belül a középmezőnyben foglal helyet. Az Európai Unió tagországai közül a legtöbb, összesen tizennégy ünnepnappal Spanyolország büszkélkedhet, míg a legkevesebbel, nyolccal Nagy-Britannia a sereghajtó. gén köszönt ránk. Idén kizárólag az előbbiben lesz részünk - erre egyébként legutóbb öt évvel ezelőtt volt példa -, szemben 2006-tal, amikor tíz ünnepből csak nyolc esett hétköznapra. A még szóba nem hozott piros betűs ünnepek szinte két nap között oszlanak meg ebben az évben: március 15-e és november 1-je csütörtökre, május 1-je, október 23-a és karácsony első napja is keddre esik. De jól jön majd a hosszú hétvége augusztusban is: államalapításunk napját idén hétfőn ünnepeljük. K. G. G. ünnep nélkül PANEK SÁNDOR Ünnep nélkül, de bekövetkezett: Európa legnagyobb magyar kisebbsége, az erdélyi magyarság az Európai Unión belül keresheti boldogulását. Történelmi pillanat lehetne ez a magyar nemzetpolitikában, hiszen hatvan éve ez az első változás a magyarság majdnem évszázados szétszakítottságában. Tizenhat éve halljuk, hogy a trianoni traumát majd az európai integráció oldja meg, s ha most belegondolunk, semmi okunk a büszkeségre. Valójában a nemzetpolitika pótcselekvése volt az integráció emlegetése. Az, hogy a magyar politika a határon túli nemzetrészekkel egységben gondolkodik a magyarság jövőjéről, önmagában csak szólam. Amikor eljött a lehetőség, hogy ennek a szólamnak megvalósítható programjai legyenek, amelyeket ráadásul a lényege szerint integráló Európa támogatna, kiderült, hogy nemcsak meztelen a király, de ruhája sincs, amit felvehetne. Már ha egyáltalán hivatalosan meg akarná ünnepelni több mint egymillió magyar belépését az unióba. Lehet, hogy igaza is van: a hivatalos ünneplés mit sem ér, amíg a magyar társadalomnak nincs hiteles képe az erdélyi magyarok életéről, az újra felfedezhető értékekről, s amíg nemzetlélektani közhelyek és politikailag táplált megélhetési félelmek határozzák meg azt, hogy milyennek látjuk az erdélyieket. Elég annyit megjegyezni, hogy a magyarországi idegengyűlöleti toplistán hosszú ideje az első helyeken szerepel az erdélyi magyar. Már azelőtt is így volt, hogy a 2005-ös népszavazás kampányában a mai kormányerő a magyar jólétet féltette az erdélyiektől. Ez csak rájátszás volt. Az igazi probléma akkor keletkezett, amikor évtizedeken át az internacionalizmus jegyében keltettek szorongást minden iránt, ami a nemzeti azonosságban gyökerezik. Olyan legyűrhetetlen emlék ez, mint ahogyan még ma is hallani, hogy KGST-piacnak nevezik a bolhapiacot, és Marx térnek a Mars teret. Mégis, most, az erdélyi magyarság csatlakozásakor ne felejtsük el: ez a belépés nekünk nemcsak munkavállalási kérdés. Azoknak az embereknek a leszármazottjai csatlakoznak Európához, akiknek állampolgári áldozatvállalása benne van a felépült Parlamentben, és benne van az árvíz után újjáépült Szegedben is. Hétfőtől szinte minden drágább Rezsire megy majd el a fizetésünk Hétfőtől már többet fizetünk a buszon, villamoson, többe kerül a gáz, a víz köbmétere, és szinte minden, ami a lakhatással öszszefügg. Amitől pár napja még csak rettegtünk, az most bekövetkezett. Csaknem minden közszolgáltatás díja, vagyis majdnem valamennyi rezsiköltség drágult január elsejétől. A legnagyobb érvágást a fűtésköltségek emelkedése jelenti, a vezetékes gázért és a távfűtésért ugyanis a támogatási rendszer gyökeres átalakítása miatt sokaknak legalább másfélszer annyit kell fizetniük, mint tavaly. Aki nem kap kompenzációt, annak arra kell felkészülnie, hogy már a januári fűtésdíja 70 százalékkal magasabb lesz. A lakótelepi lakásokban élőket sem kíméli a gázáremelés: Szegeden a távfűtés és a meleg víz díja 55 százalékkal drágul a teljes árat fizető családokban. A helyi tömegközlekedésben Szegeden 12,9 és 50 százalék közötti áremelkedést hagyott jóvá a decemberi közgyűlés. A dolgozói havi bérlet az eddigi 4165 forint helyett már januárban 4700 forintba kerül, az elővételben váltott vonaljegy ára 150-ről 200 forintra, a járművön váltott jegy ára pedig 200-ról 250 forintra emelkedett. A tanuló és nyugdíjas havi bérlet ára több mint 40 százalékkal nőtt, 1280 forint helyett 1800 forintot kell fizetni. A parkolási tarifák 25 százalékkal emelkedtek. A vonatjegyek és a helyközi, valamint távolsági autóbusz-közlekedés tarifái azonban csak február 1 -jétől változnak. A vasúton 16, a buszközlekedésben 6 százalékos drágulás várható, amelyet majd megfejel egy május elsejétől bekövetkező újabb áremelés: akkor a vasútnál további 17, az autóbusz-közlekedésben 4 százalékos lesz az áremelés mértéke. A szemétszállításban 18 százalékos a drágulás, a kéményseprésnél 6,3, a vízdíjnál 3, a csatornadíjnál pedig két lépcsőben összesen 10 százalékos emelést szavazott meg a szegedi közgyűlés tavaly. A temetkezési szolgáltatások díjai „csak" 6-7 százalékkal drágulnak a városi fenntartású sírkertekben, vagyis meghalni is drágább lesz, mint tavaly. A lakbéreket 2010-ig több lépcsőben emelik a háromszorosára, idén kétszer, februárban és júliusban összesen közel 70 százalékkal kell többet fizetni az önkormányzati tulajdonú lakásokban. Az építményadó pedig 43 százalékkal, 630 forintról 900-ra emelkedett négyzetméterenként. Várható, hogy az energiaköltségek, valamint az adójogszabályok szigorodása az élelmiszerárakat sem hagyja érintetlenül: a tejtermékek már januárban, a pékáru februártól drágul. A hús ára a rendelkezésre álló információk szerint húsvétig nem emelkedik, mivel a szakma a fogyasztás jelentős visszaesésével számol az év első pár hónapjában. A gyógyszerekért is többet fizetünk, de csak január 15-étől, így a régi árakon még két hétig beszerezhető egy jelentős készlet. Csökken ugyanis a készítmények tb-támogatása: 90-ről 80, 70-ről 55, és 50-ről 25 százalékra. Megszűnik az ingyengyógyszer, mivel a 100 százalékos tb-támogatással felírt orvosságokért 300 forintos térítési díjat kell majd fizetni. Január elsejével nőttek a postai díjak is - ez az áremelés az egyetlen, amely nem zsebbe vágó. Tíz forinttal többet, 62 forintot kell fizetni a szabványos levelek feladásáért, de magasabb lett a különszolgáltatások, a tértivevényes és ajánlott küldemények ára is. F. K.