Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-09 / 7. szám

KEDD, 2007. JANUAR 9. -MEGYEI TÜKÖR* Menyhárt Attila a természet és az extrém sportok szerelmese Fotó: DM/nv utakat, s ezáltal a kanyonokban, hegyi utakon jól lehet haladni. Fejlesztések, óriásléptékben - Itt mindenkinek az az érdeke, hogy a külföldiek jól érezzék magukat, hiszeri az ország főként a turizmusból él. Nemcsak a nyári melegben ideábs pihenőhely Montenegró, egyedülálló ldímája miatt még decemberben is ingujjban járnak az emberek - áradozott a konzul. így aztán nem véletlen, hogy a legnagyobb filmsztárok, mint például a Catherine Zeta-Jones, Michael Douglas amerikai házaspár is a világörökség részeként számon tartott Kotor belvárosában vett lakást. A montenegrói turisztikai fejlesztések érzékeltetésére egy adat: a világ egyik leggazdagabb befektetőcsoportja a Kotori-öböl szomszédságában, a 15 ezres lélekszámú Tivatban húszmilliárd eurót fektet be. Nagyobb kaszinóvárost építenek, mint Monte-Carlo. Az egyik hegyre, a Vrmacra pedig olyan szállodát emelnek, ahova csak drótkötélpályán lehet feljutni. Innen viszont garantáltan csodálatos kilátásban részesül a vendég. CS. GÁT LÁSZLÓ BEJÁRTA A VILÁGOT III A montenegrói konzul, Menyhárt Attila bejárta már a világot. Minden európai országban megfordult, de kedvenc helye Venezuela és Costa Rica. Ezenkívül eljutott Japánba, Kanadába, az USA-ba, Tunéziába, Jordániába és Libanonba. Négy hónapot töltött Los Angelesben, ahol a nemzetközi hírű Fredricks & von der Horst nemzetközi jogászcégnél tanulmányozta a nemzetközi üzleti jog rejtelmeit, fontos tapasztalatokat szerezve az üzleti viták peren kívüli rendezése terén. A TXM-nél sajnálják, hogy ezeréves, törvény adta bányajogokat vitat a párt A KDNP-nek nem tetszenek a gázkútfúrók Két édesanyának Remélem, most csak kettőtől kell bocsánatot kérnem, és egyben köszönetemet kifejeznem. „Kisanyuka, fusson!" című írásomra mondták el földbeverő véleményüket. Szeretném a tőlem telhető legkenetesebb hangon kimondani, hogy közösen írt levelük minden ajánlatával egyetértek, és egyetlen mondatot le nem írtam, ami ezt cáfolná. Hogy akkor mit köszönök ? Néhány agyonismételgetett rigolyámat újra elmondhatom, immár fölszólításra is. Az egyik. Újságot úgy is lehet olvasni, hogy az elején érzem, egye meg a fene, aki írta, „lehetőleg máma még", de így nem érdemes. Én kényes vagyok, akiről gyanítom, hogy nem az igazat írja, azét el se olvasom. A második. Isten báránya se én vagyok, aki elveszi a világ bűneit. Rosszül esik, ha valaki a másoknál szerzett ellenszenveit is rám önti. Köszönöm azt is, hogy visszarévedhetek pályakezdő koromra. Istenem, de rég volt! Egyik írásomra egyszerre öten (!) jelentkeztek, és ha lúd, legyen kövér - pörrel fenyegettek. Pedig csupán egyikük volt érintve. Ahhoz az egyhez el is mentem. Nagykéssel fogadott. A szalámit szeletelte vele. Most csak ketten értették félre soraimat, és mérhetetlen fönntartásaikat borítják rám. Nem mondom, hogy beleedződtem a közel négy évtized alatt, csípi a bőrömet. Megeshet, nem is kettejükkel szoktam találkozni valamelyik hídon. Istennek legyen hála, többen is vannak, akik szervezetük karbantartása céljából nem a bogyókat kapkodják be, inkább a mozgást választják. Őszintén mondom, nem értem azonban, mi a „maliciózus megjegyzés" abban, hogy „Vannak azonban sporthajlandósággal megvert emberek" is. Kéznél van a tanács is: ezt is át kellene gondolnom, mielőtt nézeteimet a széles nyilvánosság elé tárom. A „megvert" lenne a ludas ? Az említett öt hajdani megtámadom óta biztosan tudom, vannak emberek, akik azt olvasnak ki minden írásból, amit akarnak. A tücsökciripelésből mérgeskígyó-sziszegést. Kazalszámra születtek megföllebbezhetetlen félremagyarázásokból följelentések ellenem illetékes helyeken. Mivel tudok védekezni ? Jámbor és együgyű mondatokkal csupán: Se szívességből, de fizetésért nem ártanék senkinek. A véremben volt ez a meggyőződés már akkor, amikor nem akartam újságíró lenni de ide egyik teljes kötetemet kellene idéznem. Ha nem eleve háttal állna írásaimhoz a két anyuka édesanyának szeretem inkább nevezni őket, tulajdon Édesanyámra is emlékezve , akkor szíves figyelmükbe ajátúanám, így azonban azt kérhetem csak, olvassák el még egyszer azt a kicsikét, amit most ellenemre értelmeznek. Isten őrizzen, nem büntetésnek szánom! Vagyunk néhányan ebben az átokkal is megvert, áldott szép szakmában, akik úgy írnak - úgy igyekeznek írni -, ahogy némelyik édesanya a pulóvert köti. Ha a kész termékből csak egy szálat húz is ki valaki, oda az egész alkotmány. Egészben maradva viszont melegíteni is képes. Talán a lelket is. „Benzingőzben futni valóban nem egészséges, ebben az egyben egyetértünk az újságíróval." Ezt is köszönöm. Ha elkönyvelhetném, hogy valamermyi kedves olvasóm minden írásom legalább egy mondatával egyetért, már nem éltem hiába. „Sokak szeretnének kerékpározni, ideális talajon futni, görkorcsolyázni, labdajátékot játszani, stb., a szabadban, de Szegeden nagyon kevés az erre alkalmas hely. Talán ez is megérne egy rövid cikket." Köszönöm kedves egyetértésüket, kizárólag erről akartam szólni. Arról a bizonyos porckomngsérvről még valamit, „ha már a gerincnél tartunk". Nem kívánom, hogy megtapasztalják. Erős esküvésem van arra is, legalább olyan erős, mint orvosoknál Hippokratészé, hogy csak a bizonyított tudományt terjesszem. Most is beszéltem azzal a professzorral, aki sorozatban operálja a gerinceket, meg az agyakat. Megfeküdtem műtőasztalát, kétszer is. Nekem adott igazat. Tbvábbi jó egészséget, a kicsiknek is. Es a köztünk való békességet kívánom mindkettejüknek, kezeiket csókolva: H. D. „Növekvő aggodalommal" figyeli a KDNP a Makó környéki gázfeltárásokat. A párt tegnapi, országos közleménye szerint a gázkincs „a nemzet kizárólagos tulajdona", és úgy vélik, nem derült ki, hogy a külföldi befektető milyen feltételek között kutathat. Az érintett vállalkozás magyar igazgatója szerint a bányajogok hazánkban is közel ezeréves múltra tekintenek vissza, és cégük a törvényeknek megfelelően jár el. Fölkapta a fejét a Makó-medencében végzett földgázfeltáró fürások hírére a KDNP. Az Országos Sajtószolgálat által tegnap délután közzétett kemény hangű kommünikéjében a kisebbik ellenzéki párt arra hívja fel a figyelmet: még nem derült ki egyértelműen, hogy ki és milyen jogi felhatalmazással, illetve milyen feltételek mellett kutathatott a dél-alföldi térségben. Az is kérdéses számukra, hogy a megtalált földgázzal mi lesz - ez a szénhidrogén ugyanis értelmezésük szerint a magyar államé. A nyilatkozat párhuzamot von a jelenlegi feltárás és a koncessziós szerződések között, amelyek „a legpusztítóbb gyarmati kizsákmányoló technikák között szerepelnek". Eszerint a kitermelő céget is kizsákmányolónak tekinti a párt. A kutatásról szinte a kezdetek óta beszámolt lapunk. Több mint egy évvel ezelőtt Óföldeáknál már 2006 nyarán befejeződött a fúrás. A kitermelés idén még nem folyhat teljes kapacitással hírt adtunk arról, hogy a feltárás és az esetleges kitermelés is a TXM Kft. nevén bit. A Makó környéki fúrásokhoz az összes szükséges engedélyt ez a vállalkozás szerezte meg. Értesüléseink szerint az eddig befejezett, illetve még most is folyamatban lévő öt fűrás egyike kapcsán sem merült fel aggály arról, hogy a szénhidrogén-feltárás közben bármilyen törvényt, vagy más jogszabályt megszegett volna a tengeren túli tulajdonú vállalkozás. - A bányák kincsének kitermelését csaknem ezer éve szabályozza a jog hazánkban is, neves arany-, ezüst- és rézbányáink közül sokat külországi mesterek tártak fel, és miután megfizették a királynak, vagy a tulajdonosnak járó járadékot, szabadon rendelkezhettek a bányakincsekkel - kezdi messziről a választ lapunk kérdésére Szabó György, a TXM Kft. ügyvezető igazgatója. - A jogszabály lényege ma sem más: aki befizeti a 12 százalékos bányajáradékot, rendelkezhet a kitermelt ásványkinccsel. Nincs ez másként Európa többi országában sem, sőt tekintettel a nehéz körülmények között, nagy befektetéssel megvalósítható kitermelési Fotó: Illyés Szabolcs módra, például Franciaországban a hasonlóan nagy mélységű feltárások után nem kell járadékot fizetni. A törvény tehát világosan rendelkezik, és cégünk maradéktalanul be is tartotta, és ezután is betartja a szabályokat. A cégvezető lapunknak még elmondta: szilveszterig 150 millió dollárt, azaz több mint harmincmilliárd forintot fektettek be a feltárásokba, ám ettől VIZSGÁLATOT VARNAK A KORMÁNYTÓL gj? A magyar kormányt arra szólítja fel a K0NR hogy a síkeresnek tűnő Makó környéki gázfeltárások nyomán alapvetően vizsgálja felül Magyarország földgázellátásának stratégiai kérdéseit, és a szénhidrogén-tárolás lehetőségeit. A politikai szervezet úgy véli, ily módon meg lehet akadályozni „Magyarország újabb darabkájának gyarmatosítását". az évtől ennek a kétszeresét is elkölthetik a fúrásokra. A Makó-medencében minden bizonynyal nagy mennyiségű földgáz rejtőzik, de annyira mélyen, hogy csak a legmodernebb technikával lehet a felszínre hozni a kincset. A Mol például nem is vállalta, hogy belekezd, sőt van olyan szakértő, aki szerint gyakorlatilag lehetetlen ilyen mélyről a kitermelés. - Szomorú vagyok, hogy a politika ebbe is beleszól. De akkor én is elmondom: az MTV ostromának órái alatt százával kaptam a telefonokat a tengerentúlról, a cég ottani tulajdonosaitól, hogy akkor most mi lesz a befektetésükkel. A kitermelést szabályszerűen fogjuk végezni, terveink szerint késő tavaszra már jöhet gáz a csapokból, de teljes üzemben csak évek múlva működhet ez a lelőhely - mondta Szabó. ILLYÉS SZABOLCS A szegedi Menyhárt Attila a Magyar Köztársaság új podgoricai konzulja „Tüdni kell, hogy Montenegróban minden az üzlet körül forog" A függetlenségét tavaly kiharcolt Montenegró új magyar konzulja a szegedi Menyhárt Attila lett. A harmincöt éves nemzetközi üzleti jogász külügyminisztériumi pályázaton nyerte el az állást. A konzul Montenegrót természeti ékszerdoboznak nevezte, ahol minden a turizmus és az üzlet körül forog. A kicsiny, hatszázezer lakosú, mesébe illő természeti adottságokkal megáldott Montenegró fővárosában, Podgoricában hazánk és Ausztria közösen nyitott tavaly nyáron nagykövetséget. Természeti ékszerdoboz A Külügyminisztérium magyar első beosztott diplomatának, konzulnak, pályázat után a 35 éves szegedi Menyhárt Attilát nevezte ki. Az egykori tömörkényes gimnazista Podgoricába, Belgrádba, Pristinába, Zágrábba és Bukarestbe pályázhatott. - Azért döntöttem Montenegró mellett, mert előzetes tájékozódásom alapján tudtam, hogy az üzletre hihetetlenül nyitottak, mindenáron fejlődni szeretnének, és nem utolsósorban: az ország földrajzilag egy ékszerdoboz - mesélte lelkesen a konzul, aki a természetjárás, az extrém sportok szerelmese. A fiatal diplomata szabadidejében vadász- és munkakutya-kiképzéssel foglalkozik, és hobbijai közé sorolta a csillagászatot is. A nemzetközi jogász, közgazdász, külkeres, azaz háromdiplomás, angolul, spanyolul, németül magas szinten beszélő, szerb-horvát nyelvtudását pedig gyorsan fejlesztő fiatalember szabadidős tevékenységei remekül illeszkednek Montenegró ökoállam nézeteihez. Helyzetbe hozni a magyarokat - Rengeteg tárgyaláson veszek részt, kutatom az üzleti lehetőségeket. Tudni kell, hogy Montenegróban minden a biznisz körül forogmagyarázta a konzul, aki a külügyminisztériumi munkája előtt a Mólnál a külföldi kutatási és termelési üzletágban dolgozott mint Közel-Kelet, Amerika régióvezető-helyettes. Ezt követően egy évet töltött el a Külügyminisztérium konzuli főosztályán mint nemzetközi jogász, és öt évet a politikai főosztályon. Előbb mint öbölreferens dolgozott, majd Libanonnal, Szíriával, Jordániával, később az izraeh-palesztin konfliktussal és a közel- keleti viszonyokkal foglalkozott. Montenegró hihetetlen fejlesztésekbe kezdett. Havonta adják át a kitűnő minőségű