Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-04 / 283. szám

k •MEGYEI TŰKOR* HETFO, 2006. DECEMBER 4. Vajda Júlia és a zene, a szeretet, meg a karácsony Az operadíva hétköznapjai Mint minden normális művész, későn fek­szik, de mint nagyon kevés, korán kel. Téngernyi a dolga: süt-főz, felruházza a kollégáit, terelgeti a színházi kiskölyköket, éneket tanít, fellépésekre jár, ott ül a kul­turális bizottságban, és persze főszerepeket játszik a Szegedi Nemzeti Színház ope­raprodukcióiban. Prima-díjas: Vajda Júlia. - Sokat jelent a Prima-díj, ezzel a pályám ed­digi szakaszát jutalmazták, amiből az derül ki, hogy tudják, miket csináltam a színpa­don, ami már önmagában nagyon jóleső ér­zés - mondja Vajda Júlia művésznő. Család=színház - Azt, hogy nem lett családom, vehetjük áldo­zatnak is a zenéért, de talán inkább fordítva igaz: azért vállalok többet, mert úgysem vár otthon senki. A kollégáim lettek a családom, velük vagyok a legtöbbet, etetem és öltöztetem őket - mosolyog az énekesnő szelíden a kis­színház előterében, ahol percenként jönnek a prózisták, és mindenkinek van egy kedves sza­va Júliához, egy simogatás, egy gyors puszi. - Szia, drágám, hétfőn akkor várlak, és át­nézzük azt a dalt... - kiált oda Vajda Júlia Gö­mörí Krisztián színésznek. - A tanítványaim, nagyon szeretem őket, mintha mind a gyere­keim lennének. Talán pont ezért nem szüle­tett saját kisbabám, mert valahol, tudat alatt ügy éreztem, hogy akkor az engem körülvevő kis és nagy gyerekekre nem jutna időm. Mert a felnőtt kollégák is gyerekek, ők is ugyan­annyi figyelmet igényelnek, mint egy kisis­kolás: elvárják, hogy dicsérjem és szidjam is őket. Ráadásul mióta sokan énekelni is jár­nak hozzám, velük még szorosabb lett ez a szeretet, mert az énektanár mindig egy bizal­mi állás. A régi motorosok mellett vannak újak: Ihtaki Ferenc barátom, Harsányi Attila, akinek a kedvese, Melkvi Bea is engem tisztel meg, Papp Gabriella, akit én készítettem fel A dzsungel könyvére. Új jelentkező is akad Szilágyi Annamária személyében, vele A kaktusz virága című előadásra gyakorolunk. A tűrik királynője Vajda művésznő azt mondja, számára ter­mészetes, hogy a prózisták között mozog: ez még a régi időkből maradt így, amikor ide ke­Vajda Júlia a nemrégiben elnyert megyei Prima-díjjal a kisszínházban Fotó: HollósiZsolt rült, a szegedi színházhoz. Ahogy meséli, ak­kor még volt idő és igény arra, hogy a különbö­ző tagozatok bejárjanak egymás próbáira, és ta­nácsokat adjanak. Ráadásul Júlia rendszeresen játszott musical- és operettszerepeket is, így különösen hasznos dolgokat tudott mondani a színészeknek, amikor hasonló műfajban pró­bálkoztak. A mai napig minden próbafolyama­tot, ha csak teheti, figyelemmel kísér. - Szere­tek a színészekkel és a táncosokkal beszélget­ni. Mostanra szinte mindegyikük ízlését is is­merem, ügy tudok vásárolni nekik például ru­hákat, hogy ott sincsenek. A turkálást amúgy is imádom, és ha találok minőségi darabot, amibe egy-egy kollégát beleképzelek, és tudom is, hogy arra vágyik, akkor nem hagyom ott. A turiőrület engem még a kezdetekben rabul ej­tett. Emlékszem, az első ilyen a MEH-telepen, egy hangárban volt, ahol a plafonig értek a bá­KARACSONY GYURIKÁNÁL A művésznő nem különösebben kedveli a karácsonyt, mert minél több ember megy el azok közül, akiket szeret, annál szomorúbb hangulatban éli meg az adventet. A december fénypontját számára ekkor is a „színházi család" közös programja jelenti. A színház ugyanis minden évben szervez egy közös kará­csonyfa állítást, ezért Júlia a tanítványaival már hetek óta készül, hogy megörvendeztesse a gyerekeket egy kis énekléssel, műsorral. Ami az ajándékozást illeti: már régen megvett mindent. Azt szokta monda­ni, hogy akinek nincs elég pénze, az jobb, ha egész évben erre készül, mert így jól meg tudja találni azo­kat az ajándékokat, amelyek személyre szabottak. - Éveken át mindig dolgoztam karácsonykor, most úgy alakult, hogy pihenhetek. Jó pár évvel ezelőtt, amikor Bodnár Gyurika barátom, a színház egyik leg­ügyesebb fodrásza is egyedül maradt, akkor a csonka családok összefogtak, és együtt ünnepeltünk, hol itt, hol ott. Az idei évben ő lesz a vendéglátónk: ő fog sütni-főzni, nála hallgatjuk majd a kedvenc operái­mat édesanyámmal és a barátnőmmel, Anikóval. Iák. Akkor még a moziban játszottunk, Álar­cosbál-próba volt, és az egyik szünetben Misu­ra Zsuzsával elmentem életemben először tu­rizni. Zsuzsi felzavart a halom tetejére, és on­nan ordibáltunk, hogy ez kell, ez nem kell, és hajigáltuk a cuccokat... - nevet nagyot nosztal­giázás közben a művésznő azon a híres, gyö­nyörű „operás" hangján. Az opera alkonya Azt meséli, hogy akkortájt jegyezték az opera virágkorát: rengeteget játszottak, fel­léptek, turnézni jártak. A világ azóta jó na­gyot fordult. - Mostanság keveset játszunk, nincsenek már turnék, nincsenek operasztá­rok. Nem hiszem, hogy a híres Vaszy-korszak tűnt volna le, amikor még Gregor lózsef, Réti Csaba és Gyimesi Kálmán mellett tanulha­tott az ember, egyszerűen csak megváltozott a világ: sokkal több musicalt, operettet, kor­szerűbb darabot igényel a mai közönség. Az opera pedig nagyon hagyományos műfaj, amit viszont azért kell megőrizni, mert örök­zöld, minden korúnak, minden korban kép­visel egy állandóságot, nemhiába játsszuk több száz éve ugyanazokat a darabokat. Újból ki kellene nevelni a nézőtábort, megszólítani a fiatalokat, mert ők lehetnek az opera jövő­je. A gyerekeket korábban a szülők szoktat­ták a klasszikus zene szeretetére, rendszere­sen hordták őket színházba. Ez ma már nem divat. Én például a családom gyerekeit kivé­tel nélkül hozom a színházba, és megnézetek velük mindent, amit csak lehet. GÁTI KATALIN TEODÓRA Ajándék Mozart-gála a Bartókban MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat, a So­mogyi-könyvtár, valamint a helyszínt biztosító Bartók Béla Művelődési Központ kedden 18 órától ingyenes Mozart-gálaes­tet rendez az intézmény dísz­termében a komponista halálá­nak 215. évfordulójára emlé­kezve. A zeneszerző születésé­nek 250 éves jubileuma tiszte­letére 2006 Mozart-év volt, az ehhez kapcsolódó rendezvény­sorozat zárásának tekinthető a hangverseny. Mozart életrajzát, valamint az operarészletckből és koncertáriákból álló műsort Sósné Karácsonyi Mária, a So­mogyi-könyvtár zenei szak­könyvtárosa ismerteti. Fellép Az ajándékkoncert két fellépője: Kertesi Ingrid, az Operaház és Bátki Fazekas Zoltán, a szegedi színház magánénekese Fotó: DM/DV Kertesi Ingrid, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas, érdemes művész magánénekese, Bátki Fazekas Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház magánéneke­se, valamint Megyesi Zoltán, az Operaház művésze. Zongo­rán közreműködik Oberfrank Péter karmester, zongoramű­vész. * Mozart halála előtt kezdett be­le a Requiembe, amit már nem tudott befejezni, mert a Titusz kegyelme bemutatója idején be­teg lett, ágynak esett és 1791. de­cember 5-én meghalt. Hivatalo­san „heveny köleshimlő", más diagnózis szerint reumatikus gyulladás okozta halálát. Később mérgezést is feltételeztek, ame­lyet vetélytársa, Salieri követett volna el. A legendából Puskin drámát, Rimszkij-Korszakov operát írt, és Milos Formán e tör­ténet alapján rendezte az Ama­deus című filmet. Mozartot kö­zös sírba temették, nyughelye nem ismert. Mindentudás Egyeteme - Szeged: Garai László József Attila identitásai Proletárköltő? Szerelmes költő? Istenes költő? József Attila identitását kutatva e kérdésekre is válaszol a Mindentudás Egyeteme - Szeged sorozatnak előadásán Garai László, az SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete gazdaságpszichológiai szakcsoport nyugalmazott egyetemi tanára. MINDENTUDÁS EGYETEME S 7. F. G F. D Alkotás-lélektani vizsgálódásra hívja hallgatóságát Garai László. Azt kutatja, hogyan keletkezik a társadalom korszaktörténetének és az alkotó egyén élettörténet­ének a határán a mű. Bemutatott elméletnek célja, hogy kapcsola­tot találjon az ember azonossága és teljesítménye között. A telje­sítmény tulajdonságaiból követ­keztet az azonosított személy tu­lajdonságára, ebből pedig arra, hogy a jövőben milyen teljesít­mények várhatók tőle. A tűlhangsűlyozottan hasonló megnyilvánulások a szociális összehasonlítás és a szociális ka­tegorizáció jelölőivé válnak. Ilyen jelölőkként kezeli az elő­adás lózsef Attila legkülönfélébb megnyilvánulásait - költői és bölcseleti műveitől mindennapi életvezetésén keresztül testi és lelki betegségének tüneteiig. Az előadó megpróbál magyará­zatot adni arra, hogy - többek között - József Attila bravúros fi­atalkori szonettjei után miért hagyta el hirtelen ezt a versfor­mát, majd tizenkét év szünet után miért tért hozzá éppoly hir­telenül vissza? Miért hiányzik a Gyömrői Edithez írott versekből a közéleti tematika, s miért van­nak ilyennel túltelítve a Flórához írott versek? A Mindentudás Egyeteme - Sze­ged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden a JATIK kong­resszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről - pénteken és va­sárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Ma­gyar Tudományos Akadémia tu­dományos vezetésével és a Ma­gyar Telekom társadalmi szerep­vállalásával jött létre. Magyar Tudományos Magyar .... lclCKUul Akadémia A találkozástól a fiú gyógyulását remélik orvosai Brazíliába repült Több mint két esztendő után végre újra találkozhat Brazíli­ában eltűnt fiával Szarvas Fe­renc (képünkön). A földeáki fér­fi tegnap este repülőre ült, az utat az egyik kereskedelmi te­levízió szervezte meg neki. A fiúnak meglepetés lesz a talál­kozás - orvosai azt remélik, ha­tására visszatérnek az emlékei. Napokon belül átölelheti fiát a földeáki Szarvas Ferenc. Többhe­ti, előttünk is titokban tartott szervezőmunkának köszönhető­en tegnap repülőre ülhetett, Bra­zíliába utazhatott, hogy találkoz­zon gyermekével. Megírtuk: a 26 éves fiatalember több mint két esztendeje utazott el spórolt pén­zén Brazíliába azzal, hogy ott akar letelepedni, mert egy koráb­bi, egy hónapos turistaút alkal­mával szinte beleszeretett az or­szágba. Az egykori porcciángyári szakmunkás szüleinek azt ígér­te, hogy rendszeresen ír majd, ám csak két levél és néhány fotó érkezett tőle, ezt követően nyo­ma veszett. Időközben megözvegyült édes­apja, miután levelei azzal a jel­zéssel érkeztek vissza, hogy a címzett ismeretlen, bejelentette fia eltűnését a rendőrségen. Ke­restette a Vöröskereszttel, és jós­nőhöz is fordult, ám nem sike­rült megtalálni. Egy hónappal ez­előtt váratlan fordulatot vett a történet: egy Amazonas-vidéki kórházban felbukkant egy magát magyarnak mondó, Szarvas Fe­rencként bemutatkozó férfi. Hogy valóban róla van szó, arról az édesapa egy fotó alapján győ­ződött meg. Szarvas Ferenc izgalommal ké­szült az útra. Vasárnap esti indu­lása előtt lapunknak elmondta: a tervek szerint öt napot tölt a dél-amerikai országban. A meg­érkezést követően hétfőn vagy kedden látogat el abba az Ama­zonas-vidéki kórházba, ahol a fi­át ápolják. Őt nem értesítették arról, hogy meglátogatja, és en­nek terápiás oka van: a fiút ugyanis különböző pszichés problémákkal kezelik, többek között emlékezetvesztésben szenved. Orvosai kíváncsiak ar­ra, hogy felismeri-e az édesapját, illetve hogy a találkozásnak kö­szönhetően visszatér-e az emlé­kezete. A fiű hogylétéről tovább­ra sincsenek pontos információi. Azt egyelőre nem tudni, hogy Szarvas Ferenc a hét végén fiával együtt térhet-e haza, vagy egye­dül - mindenesetre reménykedik abban, hogy a család mielőbb együtt lesz Magyarországon. Az utat az egyik kereskedelmi tele­vízió szervezte meg a földeáki apának. SZABÓ IMRE Oélmigyarorizág él Délvilág aléfizetólnik kidvitmény: •gy«t fizet, k«ttőt kap 3too6. deccmbtr 09-én, (szombaton) 10:30 órakor Kedvezményes árú jegyek kaphatók: P4tm»ty*r*n»ái Ugyfémolfélati Imáéiban rntfájatui, a, i„ tttml, *»>ufs » *„ »«»«. W«#wtí#•», ri«ém*t6V4.**htt, utgfa» i'tJ Teljes árú jegyek kaphatók: Viratt tpartuarnah fapinataraban St*t*a HagyéruhtÍÉt m faart ataaaii traáaban tterma* Haagta»rúahtb»a a***. /«w • «,; iaapaát NtmttV Mattat /ttgyimaa/aban tun* *>«*» u w Jegyárak: 1400 Ft/fő, Délmegyaromég és Délvilág előfizetéssel 1400 Ft/2 fő

Next

/
Oldalképek
Tartalom