Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-04 / 283. szám

8 MEGYEI T U K Ó R HÉTFŐ, 2006. DECEMBER 4. 2006. DECEMBER 5-ÉN, 16 ÓRÁTÓL Biicher Iván dedikálja KLÉTKA című új könyvét. A szerző vendége Gerlóczy Márton, író. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! "SrB5SC. RJBSÜEl H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. tmjp www.fokuszonline.hu kttnyváruMz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA Telefon: (-36 62) 420-624, Fax: (-36 62) 424-789 7% KEDVEZMÉNY! *-ma": 'ol»».»egedolir».hu Gyógyít a ketyere Búcsú járók között az is meg szokott esni, hogy a vakok lámák, a süketek hallanak, a bénák és inaszakadtak pedig otthagyják mankóikat. Tegyük félre egy kicsit ezt a tételt, mert szükségünk lesz még rá, ha egy kicsit populista megvilágításban is. A korszellem szerint. Éppen negyedszázada, hogy varázsos indíttatással oda csapódtam az egyik zsombói tanyai iskolában akkor már tíz éve működő kertbarát körhöz. Senki nem gondolhatta, hogy lesz annak még huszonöt éve is. Ezt neveztük el 1987-ben Wesselényi Népfőiskolának. Nehéz lenne, ha csak fölsorolni akarnám is. mennyit fényesített elménken az a kikalapált fejű 152 tudós, aki eljött közénk, és barátságátömlesztő népfőiskolává avatott bennünket. Barátok közül barátok közé hívtuk valamennyit, és ez önmagában is csodának számít. Az akadémikus, a professzor, a messze földeken híres kutató barátja tud lenni a tanyai parasztszármazéknak, és ugyanez visszaúton is érvényes. Egyéni sors van mögötte, hogy első helyen említem az agysebészetet, immár húsz esztendő óta minden évben, de beszélgettünk mi ott már relativitáselméletről, igyekszünk lépést tartani a genetika legújabb meglepetéseivel, és ballaghatnék a tudomány áldásai között egészen 152-ig. Relativitáselmélet, agysebészet, genetika - tanyára?Mindenből a legjobbat, ezt tettük irányzékunkra legelőször, mert a tanyai nép leginkább a legjobbaktól volt elzárva világéletében. Idén, évnyitón azt is elmondtam, a tisztességes zsombói ember nyáron nem ér rá meghalni, mert dolgoznia kell, télen pedig azért nem, mert itt a népfőiskola. Mintha újabb divat terjedne, á kettő közé kezd betüremkedni egy harmadik: valamelyik javítóintézet. Tavaly például fölment Rektor urunk az akácfára. Fölülről szalámizta lefelé, nehogy beüsse valamelyik száradó ága a tanya födelét, de combnyaktöréssel érkezett a földre. Mentő vitte a klinikára, összeszegecselték. Két mankót adtak a hóna alá, úgy engedték haza. Elnyűglödött vele egy darabig, de idén megint elő kellett vennie. Csípőprotézissel erősítették lábát, és ennek a bejáratásához kellettek megint a mankók. Búsult szegény a klinika ágyán, biztosan nem tud eljárni már közénk, aztán mégis eljár. És most gyerünk vissza a búcsúbéli csodálatos gyógyulásokhoz, egy kis hozzáragasztással. Évnyitónkra, kaján hecceléssei még vittem neki vasúti szerzeményezésként egy olyan hosszú csövű olajozót, amellyel a 424-es mozdonyok csapágyait olajozta hajdanán a masiniszta. Ha a gőzös eljárt vele, neki is hasznára lehet. Az elmúlt napokban föllépcsőzött már a szegedi Szent István tér víztornyának a legtetejére is, megcsodálni a várost. Most pedig? Tessék jól figyelni! Különleges jóságok sorozataként másodszor mehettünk be a benti iskola számítógépes tantermébe, hogy legalább érintésközeibe kerülhessen mindenki a ketyerével. Ez is a világ csodája, a tanyai embernek erről is tudnia kell. Majdnem-majdnem úgy söprúztek ki bennünket, annyira belemerültek az internetbe. Csapot-papot, mindent elfelejtve, nándorfehérvári győztesként vonult kifelé Rektor urunk is. Utána kellett kiabálni: állj meg, Miska! Itt hagynád a botodat ? Áhítatos gyógyító a számítógép. Jó, hogy észrevettük. H.D. Az aszaltgyümölcs-leves nyomában Pitvarostól Szegedig Bagolytüdő karácsonyra Aszalt gyümölcsből kitűnő leves készíthető télidőn - mondja Albeczné Akim Tünde Fotó: Gyenes Kálmán Mi a bagolytüdő? Éjszakai madár légzőszerve vagy az aszalt gyümölcs népi elnevezése? Lehet ez is, az is - ám mi most az utóbbival foglalkozunk, mert közeledik a karácsony, s a bagolytüdő jellegzetes karácsonyi csemege. Régen még levest is főztek belőle - sokan ma is. Az aszalt gyümölcs régen jellegzetes karácsonyi étel volt. „Bagolytüdő" néven is ismerték - a számtalan egyéb, népi elnevezés mellett. Habarni, nem habarni? Egy internetes forrás szerint ugyanúgy habarták az aszalt gyümölcsből főzött levest, mint ami friss gyümölcsből készült.' A szegedi Mars téri pavilonok egyikében aszalványokat is árusító Albeczné Ákim Tünde viszont azt mondja: a belőlük készült levest épp az különbözteti meg a friss gyümölcsből előállítottól, hogy nem kell hozzá habarás. Rengetegféle aszalt gyümölcs található a standon, csak a hazai gyümölcsféléket nézve, az almától a szurokszínű szilván át a napszínű sárgabarackig, a mézárnyalatú körtén át a birsalmáig és tovább. - Csakhogy már sokszor a szilvát is az Egyesült Államokból hozzák, eleve aszaltan - mondja az elárusító, mikor az iránt érdeklődünk, hol termesztik-készítik e termékeket. A belvárosi karácsonyi vásárok területén árusító Mezei Jánosné mondja: a legtöbb hazai gyümölcs a Beregből érkezik. Másutt az Ormánságot emlegetik, ismét mások a Bodrogközt. Meggyből a legjobb De vannak, akik nem cizellálnak ennyire; egy további árusnál a „lédig" aszaltgyümölcs-zsákra azt látjuk ráírva, „Származási hely: Magyarország." Úgy tűnik, errefelé az aszalt gyümölcsöt mindenki csak árusítja, illetve eszi - senki nem készíti. Az agrárkamara segítségével mégis találunk aszaltgyümölcs-készítéssel foglalkozó embert a megyében. A pitvarosi Tószegi Gyula minden gyümölcsből tud aszalványt készíteni. Az aszalványból készült levest ő maga is ismeri, ha nem is fogyasztja. - Pitvaroson a Felvidékről az egykori lakosságcsere keretében ide költöztetett magyarok körében kedvelt leginkább. A mi családunkban nem eszik, mert édesanyám szlovák, s a szlovákoknál nem terjedt el a fogyasztása - mondja. Egyébként Szegedtől Békés megyéig sok helyről szállítanak Tószegi Gyulához gyümölcsöt, aszalni. Legfinomabb talán a meggy, mint aszalvány - a cseresznye azonban sokat veszít zamatából. Ha a jelene nem is nagy a megyében az aszaltgyümölcs-előállításnak - jövője annál inkább. Régen, amikor a Maros partját kiterjedt szilvaligetek szegélyezték - csak úgy kéklettek a hullámtéri erdők szilvaéréskor -, ki-ki meg is aszalta, amit termesztett. Ennek ma már hűlt helye, de a WWF Magyarország a Közép-Tisza vidékén létrehozott egy többhektáros hullámtéri gyümölcsöst, régi magyar gyümölcsfafajtákkal, és innen aszalásra is kerül. Hullámtéri gyümölcstermesztés - A cél nem a mennyiségi termelés, hanem annak bemutatása, hogyan lehetséges hullámtéri viszonyok közötti gyümölcstermesztés - mondja Siposs Viktória, a szervezet Tisza-programjának vezetője. Elsősorban ott, ahol széles a hullámtér, vagy - mint a Maros esetében - az árhullámok gyorsan levonulnak. F.CS. BácherIván Gold-regény Egyre több házi kedvenc nyakába helyeznek chipet, mely a legbiztonságosabb azonosítási mód A bőr alatti jeladó már a jelen Az azonosító chipet állatorvos helyezi be egy fájdalmatlan eljárással, mely hasonlít a védőoltások beadásához. Legtöbb esetben kutyákba, de gyakorlatilag erre minden állat esetében van lehetőség. - A leggyakoribb, hogy akkor kérik a gazdák az azonosító beinjekciózását, amikor kedvencüket külföldre viszik. Ez ugyanis ebben az esetben kötelező, mivel a chip számát be kell vezetni az útlevélbe - mondta el Szalai János kisállatgyógyász-szakállatorvos. - De a nagyértékű kutyákat is szeretik ilyen módon bebiztosítani gazdáik, hiszen a jeladó lehetőséget ad arra, hogy ha az állat elveszik és valaki megtalálja, ez alapján visszajuttathassa gazdájának. Ez az a funkció, mely az állatvédők számára is nagy segítséget jelenthet. A Tappancs Alapítvány munkatársai egyszer már találtak is egy jeladóval ellátott állatot, mely végül visszakerült eredeti gazdájához. Sőt: néhány hónapja egy akció keretében bechipeltettek pár kutyát a menhelyen, hátha hamarabb új otthonra lelnek az ily módon értékesebbé vált állatok. Bár egy-egy forgalmasabb állatorvosi rendelőben évente akár több száz chipet is beültetnek, a tapasztalatok szerint még mindig kevesen ismerik ezt a lehetőséget. - Pedig az eddig felsoroltakon túl számos más előnye is van a bőr alá ültetett jeladónak - mondta Farkas Gabriella, a Tappancs vezetője. - Ha például egy kutya megharap valakit, ennek köszönhetően elkerülhetővé válhat a sérült számára a kellemetlen oltássorozat, hiszen a chipről egyből leolvasható, megkapta-e az állat a veszettség elleni vakcinát. És persze nem szabad elfelejteni, hogy mindez a gazda számára is nagyobb felelősséget jelent. Nem dobhatja ki ugyanis csak úgy egyszerűen megunt kedvencét, hiszen hamar visszatalálnak hozzá, és számon kérik rajta tettét. TÍMÁR KRISZTA Közel egy évtizede íródik Bácher Iván, a Népszabadság újságírójának-publicistájának folytatásos „családregénye". A negyedik kötet, a most megjelent Klétka sok szögből mutatja közelmúltunkat. Jenő és Vera idegenkedése, közeledése, eggyéválása, együttléte, távolodása és elválása. Vagy: látlelet a nyolcvanas évek végének - a kilencvenes évek elejének értelmiségi létéről. Vagy: egy lendületes, élettől és szerelemtől duzzadó nő harmadik házassága, majd virágkora és „elhalása". Vagy: egy férfi botladozásai szerelemből szerelembe. Vagy: a férfi és a nő közötti vonzások és taszítások esettörténetei. Vagy: egy pesti zsidó család, a Goldok és a hozzájuk csapódó-kötődő nációk, a holdudvar történetei. Mindez külön-külön, de együtt is Bácher Iván új regénye, a Klétka. Vera apanyelvén klétkának nevezik a kórházi folyosókról is ismerős vörös járólapokat, melyekkel a derék tót mesterek kikövezték a padozatot. Vera, aki folytonos lamentálásával fedi zavarát, nem csak erre tanítja meg a hallgatag férfit, akit először ki nem áll, aztán megkedvel, majd megszeret, akit magához köt, akihez nem csak lelki kapocs fűzi, akitől végül fizikai létében is függ. Gold Jenő 1982. május 21-étől 1993. szeptember 21 -éig morzsolgatja napjait. Elhatározza: nem megy el tanárnak, írni fog - aztán elmegy tanárnak, s közben írogat, de végül csakis ír és ír és ír. Jenő azt hiszi, választ, de őt választják - a szülei lakótársnak, a nők maguk mellé társnak, a szerkesztők szerzőnek. Mások élnek, Jenő csak hagyja, hogy megtörténjenek vele a dolgok. Jenő szerint az élet: téma. Ú.I. Bácher Iván: Klétka - Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2006, 190 oldal, 2580 forint. Egyre népszerűbb eljárás a háziállatok chipes azonosítóval való ellátása, de szakemberek szerint még mindig sokan nem ismerik ezt a lehetőséget. A jeladó behelyezése teljesen fájdalommentes, és nagy segítség lehet például abban az esetben, ha kedvencünk elveszik. Néhány éve még csupán sci-fi volt a bőr alá ültetett mikrochip, mostanra azonban ez már bárki számára elérhető szolgáltatássá vált legalábbis a háziállatok esetében. Ráadásul egyre többen igénylik is ezt a szolgáltatást, mely a ma létező legbiztonságosabb módszer a kedvencek azonosítására. A chip nem más, mint egy tartós, egyedi megjelölés. A tetoválással ellentétben nem lehet hamisítani, és nem is veszhet el úgy, mint egy egyszerű biléta. Lényege, hogy egy apró, alig egy centis kapszulát injekcióznak be az állatok nyakának bal oldalába, melyet egy speciális, fémkeresőhöz hasonló leolvasóval lehet aktivizálni. Minden kapszula más számot jelenít meg ellenőrzéskor, azt pedig nyilvántartásban vezetik, melyik szám milyen állathoz tartozik, és az kinek a tulajdonában van. Könnyű megtalálni a kutyát a chippel Fotó: Schmidt Andrea