Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-04 / 283. szám

HÉTFŐ, 2006. DECEMBER 4. • AKTUÁLIS" 3 I É

| Nyögdíj PANEK SÁNDOR Magyarországon 4,4 millió adózó közül 1,9 millióan a minimálbért nem meghaladó jövedelem után adóznak, miközben 100 emberből 94 még azelőtt nyugdíjba megy, hogy elérné a korhatárt. A Ratkó-korszakban született honfitársaink 2010-től nagy számban mennek majd nyugdíjba, miközben egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra. Ez a helyzet évente mintegy négyszázmillióid forint hiányt okoz a nyugdíjrendszerben. Ezek a kíméletlen adatok. Az elöregedés és a nyugdíjrendszerproblémája ugyanez Európa jó néhány országában, annyi különbséggel, hogy Németországot vagy Svédországot nem adósította el a szocialista rendszer, és az embereknek nem kellett egyszerre rádöbbenniük, hogy a csőd közelében van az államháztartás. A magyar különlegesség az, hogy a társadalmi szolidaritás e fontos intézményét, a nyugdíjrendszert úgy kell átalakítani, hogy eközben a kereső életkorúakut drámaian próbára teszik a megszorítások. A megoldás a keresők számának növelése lenne, vagyis az, hogy minden lehetséges eszközzel a gyermekvállalást kellene támogatni, illetve a munkahelyek számát emelni. A Gyutcsány-kormány jelenleg eimek éppen az ellenkezőjét teszi. A megszorítások kilátások nélküli jövőt festenek, ami új demográfiai hullámvölgyet okoz, a járuléknövekedés pedig elbocsátásokat eredményez. Rövid távú, pénzbehajtó politika ez, ami a nyugdíjrendszer reformját egy megoldásra szűkíti: a nyugdíjkorhatár felemelésére. Nem számolva persze azzal a nemzetpolitikai értelemben cinikus eséllyel, hogy a bevándorlók majd növelik a keresők számát. Jóllehet a korhatáremeléssel Európa más államaiban is éltek, de ott - például Svédországban - többé-kevésbé esély volt arra, hogy egy hatvan év körüli ember munkát találjon. Nálunk milyen munkalehetőségre számíthat az az idős ember, akinek életereje a stressztől még jóval a nyugdíj előtt megtört ? Ha még ráadásulhátrányos régióban lakik? Hol talál állást hatvanéves korában, amikor a pályakezdők között is kiemelkedő a munkanélküliség ? A kormány érveléséből az tűnik ki, hogy az uniós fejlesztési pénzek a nehéz évek elmúltával munkahelyeket eredményeznek majd. De ha így lesz is, ezeket a versenyképes, piaci alapon működő cégek nyújtják, amelyeknek képzett, optimista, cselekvőképes munkavállalóra lesz szüksége, nem kizsarolt öregekre. Lehet a mobilitást és az életen át tartó tanulást emlegetni, de ehhez megint csak életerős, jövöjükben bizakodó emberek kellenek. Ha nem így van, akkor a mobilitás, ez a kétes varázsszó valójában csak szétszakítja a családok nemzedékeit, és ezzel csökkenti a nem állami szohdaritás esélyeit. Míg a kormány sokkoló tempóban hozza pénzbehajtó intézkedéseit, egyetlen hatástanulmány, egyetlen előrelátó ütemezés sem figyelmeztet arra, hogy mdyen károkat okozhat az ország jövőjének az, ha kereső polgárai teherbírását ilyen rövid idő alatt ilyen intenzíven teszi próbára. Botka társelnök A megyei jogú városok szövetsége tisztújító közgyűlést rendezett szombaton Debrecenben: az új elnök Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a társelnök pedig Botka László, Szeged polgármestere. Botka a Kosával közös sajtótájékoztatón kifejtette: Magyarország nagyvárosainak közös érdeke, hogy együttesen juttassák érvényre elvárásaikat a kormánnyal szemben. Az idei önkormányzati választás különben jelentős változást hozott a 23 tagot számláló szövetség életében, hiszen a városok közül 12-ben új polgármestert választottak, míg korábbi munkájukat polgármesterként 11-en folytathatták. A hatóság január elejéig fokozottan ellenőriz Szalmonellás hús a szegedi multinál Szalmonellát mutattak ki az élelmiszer-ellenőrök az egyik szegedi hipermarketben árusított fűszerezett húsban. A termék sütés után az egészségre nem ártalmas, ennek ellenére a törvény szerint elkobozták. Kirívó szabálytalanságot nem találtunk az elmúlt napokban tartott szezonális ellenőrzésekkor - tájékoztatott Faragó Katalin, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás osztályvezetője. Vizsgálták a megye területén működő élelmiszergyártó üzemeket és a kereskedő cégeket. Megnézték az előállítás és forgalmazás körülményeit, valamint ellenőrizték az árukat. Az élelmiszer-ellenőrök tíz megyei gyártóüzemből 59 mintát vittek laboratóriumi vizsgálatra. 62 kereskedelmi egységből boltokban 266 magyar és hét külföldről származó terméket ellenőriztek alaposabban. Ezek közül húsz terméknek a papírjai nem voltak teljesen rendben. A legsúlyosabb szabálytalanságot az egyik szegedi hipermarketben tapasztalták, amelyet az osztályvezető nem nevezhetett meg. Ott 35 kiló szalmonellával fertőzött fűszerezett húst koboztak el. Faragó Katalin elmondta, az előkészített, vagyis fűszerezett hűs és a darált hűs előállított húsnak számít. Mivel nálunk ezeket nem fogyasztják nyersen, a sütés-főzés pedig ártalmatlanítja a fertőzést - nem jelent veszélyt. A törvény ennek ellenére nem tesz engedményt, tehát egyáltalán nem lehet benne szalmonella. Ki kell vonni a forgalomból a teljes fertőzött készletet. Ezért ott az áruházban hypóval leöntötték a készítményeket, és vásárhelyi veszélyes hulladék telepre kell szállítani. A gyártó felelősségét megállapították az élelmiszer-ellenőrök, a minőségvédelmi bírság - süly és ár szerint - megközelítőleg két-háromszázezer forint lesz. D.T. Több ezer hektoliter vöröset vásárolnának A lengyelek szeretik a csongrádi bort Az állam és az önkormányzat sem támogatja az ópusztaszerí emlékparkot Két bába közt elvész a gyerek Egy fillér állami és önkormányzati támogatás nélkül működik évek óta az Ópusztaszerí Nemzeti Történeti Emlékpark. A jövőt a tulajdonos támogatása nélkül nehezen tudják elképzelni. Az ötmilliárdos vagyont lehetetlen saját erőből fejleszteni. Tizenegy év alatt három és fél millióan látogattak el az Ópusztaszerí Nemzeti Történeti Emlékparkba. A világ öt kontinensének hatvanhárom országából érkeztek vendégek, míg Magyarország 2650 településéről regisztráltak látogatókat. A felmérések szerint a vendégek kilencven százaléka elismeréssel emlékezik a park szolgáltatásaira. Nem véletlen, hogy az emlékpark három nagy szakmai elismerésben részesült: megkapta a Dél-Alföld Turizmusáért-díjat, a megyei alkotói díjat és elnyerte „Az év múzeuma" címet is az idén. Ennek ellenére 2006-ban visszaesett a látogatottság kétszázezerre. Nagy László igazgató szerint ez a vendégszám az emlékpark kiegyensúlyozott működéséhez kevés. Az okok között sorolta az újdonságok varázsának csökkenését, az űj látványosságok, turisztikai termékek hiányát. Megjegyezte: számos űj nívós dolgot kitaláltak, az anyagiak viszont nem állnak rendelkezésre. - A több mint nyolcszáz muzeális intézmény közül a nemzeti történeti emlékpark az egyetlen, amely normatív önkormányzati és állami támogatásban tíz év óta nem részesült - mondta az igazgató. Hozzátette: nem napi gondjaik vannak, de az ötmilliárdos vagyon fejlesztése csak saját erőből tovább nem megy. Erre már több éve felhívták az önkormányzat és a minisztérium figyelmét is. Az igazgató kifejtette: az ingyenjegyeseket az állam nem ellentételezi, a fejlesztésekre nem ad pénzt. A féléves mérleg tizenkétmillió forintos veszteséget mutatott, amihez viszont szorosan hozzátartozik, hogy 80 milliót fordítottak fejlesztésre. Ez vagyongyarapodást jelentett. Ehhez 200 millió forintos eredmény tartalék járul. - A jövő a tulajdonosok támogatása nélkül nem képzelhető el. Az állami és az önkormányzati intézmények mind megkapják a normatív támogatást, mi viszont ilyenben nem részesülünk. Ugyanakkor a különböző kedvezményeket biztosítanunk kell - fejtegette az igazgató. Azt, hogy miért nem kapnak normatív támogatást, így magyarázta: A két bába közt elvész a gyerek. A minisztérium azt mondja, hogy nem vagyunk állami tulajdon, bár 0,5 százalékos részesedése van a parkban. A megye szerint pedig kevés az állam önkormányzati támogatása, abból már az emlékparknak nem jut. Nemzeti kulturális örökségek esetében, a tapasztalatom szerint, ilyen nincs Európában. Nem szeretnénk Nagy László igazgató ebben az értelemben különcök lenni - mondta az igazgató. Állami pénzt csak ügy kap az emlékpark, ha megpályázza. Ez pedig esetleges, és önrészt is biztosítani kell hozzá. Azt szeretnék, ha a tulajdonosok támogatnák a pályázataikat, és biztosítanák az ehhez szükséges önrészt. CS. G. L. A testvérvárosi kapcsolatoknak köszönhetően lengyel piacra is kerülhet csongrádi bor, mégpedig számottevő mennyiségben. Az üzletben érdekelt felek a hét végén egyeztettek a csongrádi pincészetben. A csongrádi testvérvárosi kapcsolatok sorában először terelődhet gazdasági síkra az együttműködés, ha megállapodás születik a csongrádi és bokrosi pincészet, valamint egy lengyel cég között, amelynek képviselői pénteken jártak a Tisza-parti városban. A 65 ezer lakosú lengyelországi Belchatow tavaly lett Csongrád testvérvárosa. A partnerségi viszony megalapozása kulturális területen kezdődött: a két település néptáncegyüttese - önkormányzati delegációk kíséretében - egymásnál vendégeskedett, és már akkor felmerült, hogy a gazdasági együttműködés lehetőségét is vizsgálni kellene. Gyovai Gáspár alpolgármester - bokrosi szőlősgazdaként - beajánlotta a csongrádi borokat, amelyeket idén májusban személyesen mutattak be Lengyelországban a pincészetek vezetői. - Jó benyomást kelthettek boraink, mert egy gyümölcsborokat termelő lengyel társaság jelezte, szívesen megtekintenék pincéinket - nyilatkozta lapunknak Gyovai Gáspár. A vizit során a lengyel vendégek elégedettek voltak a látottakkal, s árajánlatot is kértek a vörösborokra. - Biztatók az előjelek - mondta Pálfi György, aki szerint jelzésértékű, és szándékuk komolyságára vall, hogy vendégeik 800 kilométert utaztak azért, hogy felmérhessék a csongrádi bortermelési viszonyokat. A csongrádi pincészet vezetője az üzleti tárgyalások alakulásáról elárulta, több ezer hektoliter bor kiviteléről esett szó. Az évenÉvről évre kevesebben látogatnak el Ópusztaszerre, mert nincsenek új látványosságok Fotó: Frank Yvette te átlagosan 15 ezer hektolitert termelő pincészet számára ez a mennyiség jó bemutatkozási lehetőség lenne Lengyelországban, ahol egyre növekszik a borfogyasztás, szőlőbor viszont nincs a hazai kínálatban. A piacnyitás szempontjából fontos lehet, hogy feldolgozó üzemmel és kereskedelmi hálózattal is rendelkezik a lengyel partner, s az is, hogy a kivitt csongrádi bor javát ott palackoznák. Pálfi György szerint akár 2007 első hónapjaiban komolyra fordulhat az ügylet, amely lehetővé tenné, hogy a csehek mellett a lengyelek is megismerjék a csongrádi bor zamatát és illatát. B. D. Biztató előjelek a borkóstoláson Fotó: Bíró Dániel