Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-28 / 302. szám

6 •NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV" CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 28. NEMZETI A NAPFÉNYES CSONGRÁD - FEJLŐDŐ VIDÉK CÍMŰ ÖSSZEÁLLÍTÁS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ppiíVIDEKFEJLESZTÉSI VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Vidékfejlesztési pénzekkel a szervestrágya-készletek csökkentéséért Trágyából tápanyag Az állattartással istállótrágya is keletkezik, amelynek elhelyezé­se - a tulajdonviszonyok meg­változása miatt is - sokszor ne­héz feladatot jelent. Pedig a szakszerűen kezelt és tárolt is­tállótrágya nem hulladék, ha­nem az érési folyamat után a talajba visszajuttatva tápanyag­ként hasznosul újra. MUNKATÁRSUNKTÓL Az állattartó telepeken keletkező és tárolt szerves trágya mennyi­sége meghaladja a felhasználás mértékét. Számottevően csök­kent ugyanis az állattartó tele­pekhez tartozó mezőgazdasági terület nagysága. De az árak és a költségszerkezet változása is rontotta a szervestrágya-felhasz­nálás versenyképességét a mű­trágyával szemben. Szennyezhet a nitrát Magyarországon a nagyüzemi állattartó telepek többségében nem fordítottak gondot a trágya­tároló helyek szakszerű, környe­zetkímélő kialakítására. így a legtöbb esetben a trágyatároló helyen és annak közvetlen kör­nyezetében jelentós nitrátszeny­nyezés alakult ki. Mindezt a kör­nyezetvédelmi állapotrögzítés is alátámasztotta, s az uniós méré­sek is igazolták a magyar állat­tartó telepek nagy részén. Külö­nösen a nitrátérzékeny területe­ken érdemes az istállótrágya ösz­•.zetételéröl talajvizsgálaton ala­puló tápanyag-gazdálkodási szakvéleményt készíttetni. A Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) keretében az Európai Unió környezetvédelmi, állatjó­léti és higiéniai követelményci­nek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphat­nak a gazdálkodók. Ezt a támo­gatást azok az állattartők vehetik igénybe, akik vállalják, hogy ál­lattartó telepüket ezen a jogcí­men korszerűsítik. Az állattartó telepeken felhal­mozódott és folyamatosan ter­melődő szervestrágya- készletek csökkentésének legfontosabb cél­ja: a gazdálkodó támogatása ab­ban, hogy az állattartó telepen - a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - tárolt trá­gyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrá­gya-elhelyezési célból más föld­használóval kötött szerződés alapján a „trágyázás jó mezőgaz­dasági gyakorlatának" megfelelő­en használja fel. Azaz támogatást nyújt a szerves trágya a termőte­rületekre való kijuttatásához. A trágya haszna A szerves trágya használata nemcsak kedvezően hat a talaj szerkezetére, hanem - a talajtani vizsgálatokkal a szakemberek azt is alátámasztották - kielégíti az okszerű tápanyag-gazdálkodási igényeket is. Az NVT agrár-környezetgaz­dálkodási alapprogramjában A sertések „végterméke", a szerves trágya jól hasznosítható Fotó: Gyenes Kálmán résztvevő gazdálkodót akkor tá­mogatják az NVT forrásaiból, ha olyan, környezetkímélő táp­anyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meg­határozott időközönként és elő­írt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepe­ken környezetvédelmi feltételek­nek megfelelően tárolt szerves trágya ebben az esetben is a „trá­gyázás helyes gazdasági gyakor­latának" követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szak­mai, pénzügyi támogatás mel­lett. Helyes gazdasági gyakorlat A támogatás igénylésének spe­ciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakeze­lést az EU előírásoknak, illetve a „trágyázás helyes gazdasági gya­korlat" követelményeinek meg­felelően végezze. A helyes gazda­sági gyakorlat a tápanyag-gazdál­kodásra vonatkozó előírásait a következő szempontok adják: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább öt évente el kell végeztetni a talajmintavételt és ennek alapján kell a további­akban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogén­trágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzé­keny és nem nitrátérzékeny terü­leteken a megadott határértéke­ket nem lépheti túl. Az 5 százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem jut­tatható ki továbbá a felszíni víz­től, forrástól, emberi fogyasztás­ra, illetve állatok itatására szol­gáló kúttól 10 méteres sávban, valamint a hullámtereken, a par­ti sávokban és a vízjárta területe­ken sem. A gyors hatású, köny­nyen oldódó nitrogéntrágya, trá­A TRAGYAKEZELESRE TERVEZETT ÖSSZES PÉNZÜGYI FORRÁSIGÉNY millió forintban 2004 2005 2006 összesen EU-forrás 8768 11 208 8624 28 600 Nemzeti forrás 2192 2802 2156 7150 Teljes összeg 10 960 14 010 10 780 35 750 Forrás: DM-gyűjtés gyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szán­tóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap, és még az adott év­ben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a szóban forgó területre. Tilos a trágya kijuttatása a ter­mőterületre december 1. és feb­ruár 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartó­san fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borí­tott talajra sem. A gazdálkodó is­tállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és ak­nával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az ál­lattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideig­lenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén leg­feljebb 2 hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban megha­tározott feltételek betartásával. Nyilvántartások A pályázat sikeres elbírálásá­nak további feltétele, hogy az ál­lattartó rendelkezzen az állomá­nyáról a hazai és az európai uni­ós szabályok szerinti nyilvántar­tással. Továbbá szarvasmarha­tartás esetében az állatai az úgy­nevezett ENÁR-rendszerben is nyilvántartásban legyenek. A termelő saját használatában lévő földterületről vezetett saját nyil­DM-grafika vántartásában a szervestrágyázás tényét és adatait fel kell jegyez­nie. A pályázónak kötelezően ta­lajvizsgálatot kell végeztetnie, és rendelkeznie kell az ennek alap­ján készítendő tápanyag-gazdál­kodási (trágyázási) tervvel, illet­ve hígtrágya-felhasználása ese­tén hígtrágya-elhelyezési tervvel. A támogatás folyósításának to­vábbi feltétele a Növény- és Talaj­védelmi Szolgálat. által kiállított igazolás, amely dokumentálja, hogy a szervestrágyázás szaksze­rűen és a nyilvántartásnak megfe­lelően történik. A pályázónak rendelkeznie kell folyamatos és naprakész, mérlegszerű nyilván­tartással az állattartó telepeken ­a nyilvántartott állatlétszámnak megfelelő - keletkezett és az állat­tartó által felhasznált szervestrá­gya-mennyiségről, azaz a készle­tekről. Továbbá a mezőgazdasági területek hasznosításával össze­függő naprakész nyilvántartással is rendelkeznie kell a gazdálkodó­nak, amely tartalmazza a szerves trágyázott területek adatait is. CSURGALEK A gazdálkodó a hígtrágyát, a trá­gyalevet, valamint a csurgalekvi­zet és silólevet kizárólag olyan szivárgásmentes, szigetelt tartály­ban vagy medencében tárolhatja, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak, és befogadási kapa­citása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja. Több lábon állás kell a sikerhez Gazdasági, társadalmi és szociá­lis hatásait tekintve is jelentős eredményekre lehet számítani a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) támogatásainak köszön­hetően. Például a foglalkoztatá­si feszültségek csökkentése, a termelői struktúra átalakítása és a jövedelmezőség stabilitása terén várhatóak kedvező válto­zások a következő esztendők­ben - az előrejelzések szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL Az agrárium terén - a Nemzeti vi­dékfejlesztési tervnek köszönhető­en - gazdasági, társadalmi és szoci­ális téren is javulás jósolható. Az unióból származó támogatások felhasználási módját és céljait ösz­szehangoló NVT forrásai hozzájá­rulhatnak az agrárium versenyké­pességének javításához. így a ma­gyar gazdálkodóknak nagyobb esé­lyük lehet, hogy megállják helyü­ket az unió kibővített piacán. Alkalmazkodás a környezethez A támogatások a környezeti ki­hívásokhoz való alkalmazkodást segítik elő. De ezenkívül kedvező irányú elmozdulást jelenthetnek a foglalkoztatás, a jövedelmezőség, illetve az állatjóléti követelmé­nyeknekvaló megfelelés terén is. A vidékfejlesztési források fel­használási szempontjainak kijelö­lésekor nagyjából ugyanabból a megközelítésből indult ki hazánk az NVT esetében, mint a most ké­szülő Nemzeti agrár- és vidékfej­lesztési program összeállításakor - tudtuk meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Vidékfejlesz­tési Igazgatóságának vezetőjétől. Dorgai László leszögezte: az irány­vonal ugyanaz maradt. Az NVT hatásai közül a foglal­koztatás terén tetten érhető hatá­sok a legfontosabbak - szögezte le a szakember. Nem elsősorban a gazdálkodók számának a növelé­se a cél, hiszen a probléma ennél bonyolultabb, összetettebb. Leg­inkább a foglalkoztatási feszültsé­gek csökkentésében kell kézzel­fogható eredményeket elérni vi­déken. Azok ugyanis, akik termé­nyeiket közvetlenül szeretnék ér­tékesíteni, gyakorta kudarcot val­lanak. Sikereket azok könyvelhet­nek el, akik valamilyen módon hozzájárulnak a piacra vitt áru minőségi jellemzőinek kialakítá­sához, vagyis feldolgozzák azt. Tartani az arányokat A mezőgazdasági diverzifikáció, a több lábon állás lehet a jövő sike­rének kulcsa - tette hozzá Dorgai László. A statisztikai adatok sze­rint egyébkent az összes foglalkoz­tatott 6 százaléka dolgozik a me­zőgazdaságban, s az NVT már el­érte célját, ha ez az arány így ma­rad a következő esztendőkben is. Nagy valószínűséggel helyenként csökken, másutt viszont növek­szik majd a gazdálkodók száma. Ám jó lenne, ha összességében si­kerülne szinten tartani a mostani arányokat - magyarázta a kutató. PÉNZFORRÁSOK A 2007 és a 2013 közötti időszakban évente 130-140 milliárd forintnyi tá­mogatást kap hazánk az Európai Uniótól, ami a hazai társfinanszíro­zással kiegészítve 150-160 milliárd forintot tesz majd ki. Viszonyítás­ként: tavaly valamennyi vidékfej­lesztési forrás együttesen 400 milli­árd forint volt, beleértve az uniós tá­mogatásokon kívül mindenfajta ha­zai támogatást is. Az uniós forrásokat nem kis részben az intervenciós támogatá­sokra fordítják Magyarországon. Nem lehet azonban hosszú távon arra építeni, hogy a nem kelendő gabonát termesztő gazdák az érté­kesítésből származó bevétel he­lyett támogatásból tartják fenn magukat - hívta fel a figyelmet az egyik legjelentősebb napi gondra az AKI Vidékfejlesztési Igazgató­ságának vezetője. Éppen ezért el­kerülhetetlen, hogy a termelési struktúra legalább valamelyest megváltozzon hazánkban. Ezt az NVT forrásai is elősegíthetik. Struktúraváltás: energianövény A gabonát vagy más terményt értékesíteni képtelen gazdáknak egy idő után érdemes átgondolni­uk, folytatják-e eddigi tevékenysé­güket vagy váltanak. Ha az utóbbi mellett teszik le a voksukat, akkor az egyik lehetséges irány az ener­gianövények termesztése - mond­ta Dorgai László. Szóba kerülhet például a repce, az energiafű vagy más olajos növény is. Nyilvánva­ló: arra továbbra sem kell felké­szülnie az országnak, hogy töme­gesen hagynak fel a búza- vagy ku­koricatermesztéssel a gazdák, erre valószínűleg már csak az óvatos­ság miatt is kevesen vállalkoznak. Ha tehát változnak is a mai ará­nyok, óriási mértékben nem csök­ken a jelenleg a vetésterület 60-65 százalékát kitevő gabonatermelés. Pár éven belül legfeljebb 5-10 szá­zalékkal, körülbelül 300-500 ezer hektárral lehet kisebb az ekként hasznosított mezőgazdasági terü­let nagysága. A vidékfejlesztési források felhasználásának egyik legfontosabb célja a következő időszakban a strukturális feszült­ségek enyhítése, amit jelez az is, hogy a következő hét évben erre költi majd Magyarország az uniós támogatások 35-40 százalékát. A vidékfejlesztési források ezen­kívül hozzájárulhatnak a jövedel­mezőség stabilizálásához is. Dor­gai László felhívta a figyelmet: alaptalan lenne abban bízni, hogy az uniós támogatások hatására ja­vul majd az ágazat jövedelmezősé­ge. Az sem elhanyagolható siker azonban, ha ez nem változik ked­vezőtlen irányba ez a folyamat. Az NVT által kitűzött célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a jövőbeni forrásokat is a mostani időszak támogatási rendjének folytatásaként hasz­nálja majd fel Magyarország. Ez­zel akár látványos javulás is érzé­kelhető lesz az agráriumban. Ma még ingyenes a szaktanácsadás, jövőre fizetni kell Az NVT szaktanácsadói hálózata ma meg ingyen segít a termelőknek a tá­mogatási pályázatok megírásában, de jövőre már fizetni kell. Igaz, az ősz­szeg 80 százalékára is támogatást le­het kérni. Csak a földalapú támogatásokhoz adott szaktanácsadói segítségnyújtás lesz in­gyenes a jövőben, az egyéb közreműkö­désért fizetni kell 2007. július l-jétől. A termelők viszont költségeik fedezésére ugyanúgy pályázhatnak, a kiadott pénz 80 százalékát visszakaphatják. Ezt az információt Tóth Mihály NVT-tanácsa­dó közölte lapunkkal, aki maga is - je­lenleg még ingyenes - szaktanácsadó­ként segíti a termelőket. Tóth Mihály megyei főkertészként ment nyugdíjba 1990-ben, utána az FVM bejegyzett szaktanácsadójaként dolgozott, 2004 óta pedig NVT-tanácsa­dóként működik közre szakterülete té­máiban. A termelők agrár-környezet­gazdálkodási témákban benyújtott pá­lyázatainak megírásában segít. Elmond­ta, alapkövetelmény, hogy a gazdálko­dók bevizsgáltassák az általuk művelt talajt (ilyen akkreditált laboratórium Vásárhelyen működik). Tudniuk kell, milyen műtrágyát és milyen növényvé­dő szereket használjanak ahhoz, hogy ne fertőzzék a földjeiket. A szaktanács­adó többek között arra is oktatja a ter­melőket, melyek a határértékek nitro­gén* és kálium-klorid tartalomnál. Fel­hívja a figyelmet arra, hogy műtrágyából melyek azok a mennyiségek, amelyeket ősszel, és melyek azok, amelyeket ta­vasszal kell a talajba juttatni. A szaktanácsadó feladata az is, hogy odafigyeljen: vezetik-e a termelők azt a gazdálkodási naplót, amelyben minden eseményt rögzíteniük kell. Ha az illetéke­sek ellenőrzik a pályázaton elnyert pénz felhasználását, az első dolguk az, hogy megnézik, mit tartalmaz a napló. A be­jegyzések alapján lehet ellenőrizni, mi­lyen gyomirtó szert, mekkora mennyiség­ben használt a termelő. A következő év­ben ugyanis a várható termés nagyságát, minőségét befolyásolhatja a talaj „múlt­ja". Az élelmiszer-egészségügyi várakozá­si időt is a napló alapján lehet betartani. Bizonyos vegyszereknél akár hatvan na­pig is pihentetni kell a termést, mielőtt a feldolgozóhoz, vagy a piacra kerül, nem mindegy tehát, milyen dátum szerepel a szedés időpontjaként. F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom