Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-23 / 300. szám

VIII. CSENDES ÉJ 2006. december 23., szombat Fenyőfák termésrézből - a természet szeszélyes játéka -, és egyéb ásványok. Részlet a teremnyi Koch-gyűjteményböl FOTÓ: GYENES KÁLMÁN nélkül is karácsonyi fényben úszó „szentélyt" Pál Molnár Elemér, az ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszék oktatója, a gyűjtemény kezelője. Koch professzor nem csak karácsonykor volt ember. Diákjai egyszer úgy találták, geológiából kimondottan lehetetlen államvizsgázni. írtak is a miniszternek: törölje el a geológia-államvizsgát. A miniszter megkapta a levelet és visszaírt Koch Sándornak, aki akkor éppen dékán volt: hogy képzelik a hallgatók, micsoda tűrhetetlen állapotok uralkodnak Szegeden, egyáltalán, mi folyik ott?! Az évfolyam ezek után fölkészült arra: az államvizsgán minden második ember, hm, kirúgásra kerül. Jött az államvizsga napja, a lényeg: Koch senkit sem buktatott meg, jelest annál többen kaptak. Nem csoda, az előzmények után geológiából különlegesen sokat készültek... Köszöni, de marad Szegeden Mennyire vált szegedivé a bajai gyökerű, onnan Kolozsvárra, onnan pedig Pestre költözött - igazi Kárpát-medencei Koch család? - Édesapám azért vállalta el az induló szegedi egyetem meghívását 1940-ben, mert Budapesten nem lehetett egyetemi tanár. Mikor azonban két év múlva hívták volna viszsza, mondta: köszöni, nem megy, marad Szegeden - válaszolja kérdésünkre az idén nyolcvanegy esztendős ifj. Koch Sándor virológus profeszszor, ald tizenhárom évet töltött Szegeden. Itt járt egyetemre, s már másodévesként az Ivánovics György akadémikus vezette mikrobiológiai tanszéken kutatott. - Azért mentem vissza Pestre, mert elvállaltam a Humán Oltóanyag-termelő Intézet vírusosztályának vezetését - beszéli ifj. Koch Sándor. Elsőként a mumpsz elleni vakcinát dolgozta ki, aztán, már az Országos Közegészségügyi Intézetben, az akkor tetőző járványos gyermekbénulás elleni Salk-vakcinát készítette el Magyarországon, amit Amerikában Sabin fejlesztett tovább. Sabin azzal a föltétellel engedélyezte a vakcina, a Sabin-cseppek itteni gyártását, ha azt Koch Sándor vezeti. Az eredmény: Magyarország az elsők között, a világon harmadikként győzte le a kórt, Kilencvenszázalékos agyi tartalék Vajon lehetséges-e emberi evolúció, fejlődhet-e felelősségérzetünk önmagunkért és a világért? - tűnődünk mindezeket hallva, hangosan. - Elképzelhető - mondja erre Koch professzor-, hisz, mint tudott, az emberi agy tíz százalékát sem használjuk a mindennapi élet során. Lehet, majd egyszer használnunk kell; márkellhetett is, hiszen, ha nem lett volna rá szükség, nem alakult volna ki ebben a terjedelmében és szerkezetében. Lehet, hogy az emberiségnek egyszer „leesik a tantusz", és ez a ki nem használt kilencven százalék még jól jöhet. KOCH SÁNDORTÓL KOCH SÁNDORIG - VIBRÁLÓ ÁSVÁNYOK, GYERMEKMENTŐ SABIN-CSEPPEK Ha az emberiségnek leesik a tantusz Szörfdeszkán érkezik a Mikulás mely korábban rengeteg embert kényszerített arra, hogy vastüdőben élje le életét. Milyen világképe lehetett a nemzedékeken át természettudós Koch családnak? Isten van, az ember történik", ez a címe Mezei Károly idén karácsonyra megjelent, ifj. Koch Sándorral készült interjúkötetének, s a könyv ebbe is bepillantást nyújt. A kötetben így vall a virológus professzor: „Isten nem hat nap alatt teremtette a világot, és nem is sárból gyúrta össze az embert. Isten kezdeti és peremfeltételeket teremtett a semmiből, egy algoritmust, amelynek mentén az elemi feltételekből és kölcsönhatásokból folyamatosan bomlott és bomlik ki a világegyetem." Hogyan lehet egy természettudós istenhívő? - Tudom, sokan furcsának találják, de én úgy látom: a természet minden megnyilvánulása ésszerű, nagyon jó szándékú, végtelenül bölcs tervezőre utal mondja. Visszaélünk a szabad akarattal S a háborúk, az emberirtások, és az önmagukban is iszonyatos pusztításra képes vírusok? Ez is „tervező"-re utal, „jó szándékú tervező"-re? A vírusoknak is megvan a maguk dolga a földön ha más nem is, az, hogy hoszszú távon részt vegyenek a világ makroszkopikus harmóniájának kialakításában és fönntartásában - így a professzor. Persze az ő dolga meg az, hogy mindent megtegyen a vírusok ellen - teszi hozzá. A háborúkról és egyéb emberirtásokról meg az a véleménye: mindez nem Isten, hanem az emberi szabad akarat műve. Jele annak: a szabad akaratot nem jóra, hanem rosszra használjuk. - Isten ránk bízta a Földet, teremtett világának parányi részletét - mondja -, de csak csak akkor tudjuk e világot megőrizni, ha felnövünk az ő terveihez. FARKAS CSABA Volt egyszer - azaz van ma is - egy világhírű tudóscsalád, amely ugyan nem szegedi, de majdnem. Apának és fiának egyaránt az a neve, hogy Koch Sándor. Az idősebb Koch ásványokkal foglalkozott, mineralógus volt - ifjabb Koch pedig virológus. Idősebb Koch tudományos pályája Szegeden teljesedett ki - az ifjabbiké innen indult. Mindkettejük életpályájának nagyon erős üzenete van az utókor számára. Karácsonykor kivált. Karácsony volt, karácsony szombatja, 1951. A szegedi egyetem kollégiumában javában tanultak a földrajz-geológia szakos hallgatók. Abban az évben indult először ilyen szakpár az egyetemen - id. Koch professzor, a modern magyar ásványtan megalapítója, négy új ásvány fölfedezője hozta Szegedre. Karácsonyi bejgli a bőröndben Nem utaztak haza téli szünetre a diákok: tanultak, mert közelgett a vizsgaidőszak, azt pedig az ásványtan-kollokvium nyitotta meg. Az ásványtant maga Koch Sándor tanította, aki a „Jó szerencsét!" üdvözletet használta, s ebből is tudni lehetett: a hallgatónakúgy kell értenie az ásványokhoz, mint egy bányásznak. Mint egy ásványtanból kollokváló bányásznak. Tehát a hallgatóktól mi sem állt távolabb, mint a karácsonyra való hazautazás- és semmi sem állt hozzájuk közelebb, mint a tanulás. ...Kopogtatás hallatszott, s a mélységesen csöndes kollégiumi szobába - szilencium volt, csak a tankönyvek lapjai forgatásának száraz zaja hallatszott - belépett Koch Sándor és Donáth Éva tanársegéd. Kezükben hatalmas bőrönd. Az asztalra tették, fölnyitották, s a bőrönd telis-tele volt bejglivel, süteménnyel, kaláccsal, tortával. Koch, a nagy pedagógus - aki pedagógiai munkájáért kapott Kossuth-díjat, igaz, díját Rákosi fogcsikorgatva írta alá - tudta, hogy a diákok nagyon tanulnak, és a vizsga előtti feszültséget enyhítendő, így kívánt boldog karácsonyt. Ezzel a történettel A 81 esztendős virológus: ifj. Koch Sándor emlékszik vissza Szeged halhatatlanára az egykori diák, ma nyugalmazott főiskolai docens, Bagdi Sándor. A szférák zenéje és az ásványok - Egyébként az én javaslatomra nevezték el Koch Sándorról a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szervezetét; Koch professzor a megyei szervezet elnöke is volt - mondja a nyugalmazott főiskolai docens. Az egyetem óriási ásványgyűjteménye is Koch nevét viseli, teljes termet foglal el az Ady téri épületben - a Kárpát-medence ásványainak Európa-szerte legteljesebb gyűjteménye -, s ma múzeum is. Koch gyűjtötte, hatéves kora óta. - Nézzen körül. Az ásványokra nagyon jellemző a ritmus. Az ásványok ritmusa: a szférák zenéje. A ritmus adja a formát, melyhez járulnak más fizikai tulajdonságok is, mint a szín. Az ásvány esztétikum is, már-már képzőművészet, Gaia ősanyánk, a Föld hozta létre, mi gyarló módon csak lemásoljuk - mutatja be a gyertyák, izzók, csillagszórók A karácsony alapvetően keresztény ünnep, de mivel szinte mindenütt vannak keresztény vallásúak, világszerte megünneplik. A helyi szokások azonban mindenütt mások. A világ más tájain azokban az országokban térnek el leginkább a karácsonyi szokások az európaiaktól, ahol ilyenkor nem tél, hanem forró nyár van. Ausztráliában mindenki igyekszik a strandon tölteni az ünnepet. Épp ezért nem ritkaság, hogy Santa Claus szörfdeszkán vagy motorcsónakon érkezik, bár egyes elképzelések szerint ha van szánja, akkor azt nyolc kenguru húzza. A meleg időnek köszönhetően 1937 óta hagyomány a Carols By Candlelight: ilyenkor karácsony estéjén, gyertyafényben, több tízezer ember énekli kedvenc karácsonyi dalait Melbourne utcáin. Karácsonyfa helyett az őshonos Christmas Bush-t, vagyis karácsonybokrot kedvelik, melynek gyönyörű piros virágos levelei vannak. A fagyos Grönlandon a családi és baráti látogatások ideje a karácsony, természetesen mindenki kap ajándékot, a gyerekek pedig kunyhótól kunyhóig járnak és énekelnek. Itt is állítanak karácsonyfát, és az emberek gyakran végigtáncolják az éjszakát. Két speciális karácsonyi ételük van, az egyik a mattak, ami bálnabőrbe tekert bálnazsír, az íze állítólag érdekes módon kókuszra hasonlít, de mivel elrágni elég nehéz, inkább csak lenyelik. A másik étel a kiviak, a fókabőrbe csomagolva, hónapokkal korábban elásott nyers hús, amely épp erre az időre éri el a megfelelő oszlási állapotot. Grönlandon ez az egyetlen nap, mikor a férfiak szolgálják ki a nőket. Bangladesben, a korábbi Kelet-Pakisztánban a keresztény falvakban a férfiak rengeteg banánfát kivágnak, majd ezeket párosával újraültetik a templomokba vezető utakon és házaik körül. A hatalmas banánpálmaleveleket boltívesre hajtják, bambusznádakba lukakat fúrnak és megtöltik olajjal, majd a rudakat a boltívek közé kötözik. A templomba indulás idejét és útját milliónyi lángocska jelzi, mikor az olajat meggyújtják. Egy országon belül az Egyesült Államokban a legváltozatosabb a karácsony, mivel a különböző etnikumokhoz tartozó emberek eltérően ünnepelnek. Santa Claus azonban a legtöbb helyen szánon érkezik, és a kéményen keresztül lopózik be a lakásba, hogy a fenyőfa alá helyezze az ajándékokat. Ez nemcsak a családoknak, hanem a nagy játékgyártóknak és -forgalmazóknak is ünnep: új termékeik világpremierjét az ajándékozá- ., _ Az Országgy^K^yy1*si szezonhoz igazítják. — •f. zte a nyári Mikulások az ausztrál partokra FOTÓ: MTI/AP