Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-23 / 300. szám

14 • SPORT" SZOMBAT, 2006. DECEMBER 23. Kajak-kenu világbajnokság, séta az olasz-német tekésekkel, és ünnep Makón, Vásárhelyen Amire idén igazán büszkék lehettünk Egy biztos: a Csongrád megyei sportbarátok igazán szerencsés helyzetben vannak. Ennyi első osztályú együttese az országban csak Fejér megyének van. Igaz, ennyi válogatott klasszisa még nekik sincs. Sőt, ennyi nemzetközi meccset sem rendeznek más megyében, mint nálunk. Karácsony előtt a sportrovat is emlékezik. Három kis kedves történetet elevenítünk fel 2006-ból. Három történet. Mind más. De aranyos és kedves. Emlékezetes és szép. 2006-ot idézi fel a sportrovat. Egyszerűen jók vagyunk! Emlékezetes vb volt. Felejthetetlen. Már a kezdés azzá varázsolta. Sok-sok megnyitóbeszédet hallhattunk már, de olyat, amelyet Barát Etele, a Magyar Kajak-kenu-szövetség elnöke prezentált a megnyitón, még soha. Szívből jött. A külföldi vendégek olvasták a kivetítőt - a szokásos szöveget -, míg mi, magyarok hallgattuk az elnököt. Nem politikai megnyilvánulás volt, hanem emberi, szívhez szóló. Olyan, amilyen valójában a kajak-kenu sport. A szurkolók közül ezt nem so­kan hallhatták, hiszen az eseményen csak meghívott vendégek lehet­tek jelen. Mégis, mintha ez a beszéd eljutott volna a szurkolókhoz. Olyan pa­rádés hangulatot teremtettek a drukkerek, amelyTe a világon egyedül a szegedi közönség képes. Bátran kijelenthetjük: nekünk van a leg­jobb szurkolótáborunk. Szegednek! így sem a Liverpool, sem a Barce­lona, sem a Milán focicsapatának tábora, sem a Magdeburg kézi­együttesének drukkerhada, sem az atlétikai vb-k nézőserege nem tud szurkolni. Nem, mert egyszerre harmincezren sohasem ordítanak, kolompolnak, dobolnak, vagy zászlót lengetnek. Nem, mert a szegedi tábor miközben szurkol, szórakozik. Örömmel, tiszta szívből. És mindenkinek. Magyarnak, németnek, orosznak, üzbégnek, brazil­nak, iráninak. Sportszerűen. Réges-régen erről szólt a sport. Nem csak a győzelemről. A mai világban csak a győztest ünneplik. Leg­alábbis a legtöbb helyen. Nos, Szegeden nem. Itt mindenkit. Az elsőt, az ötödiket, és az utolsót is. Eddig háromszor bizonyította a közönség, hogy a legjobb. 1998­ban, 2002-ben, és idén. Háromszor volt a legjobb. A világ legjobbja. Legyünk erre büszkék, mert jók vagyunk, és ez nagy érték: Barát Etele is ezt emelte ki. Szeged egy csoda Lokálpatrióta vagyok. Szeretem szülővárosomat, az otthono­mat, a Tisza Lajos körutat, a Széchenyi teret, a nagykörutat, a belvárost, Újszegedet, Szőreget, Tápét - és a többi városrészt is! -, gyerekkorom pici bázisát: Klebelsberg- (illetve ahogy még mi tudtuk és tanultuk: Hattyas-) telepet, a helyi embereket, az eseménydús nyarakat, a bulikat. Szeretem Szegedet. Mégis olyan ritkán teszek jó nagy sétát a városban. Mert rohanok, szervezek, aláírok, pecsételek. Egyszerűen kevés időm van arra, hogy újra és újra felfedezzem az otthonomat. Pedig mindig lehet találni új­donságot. De végre törlesztettem egy kicsit a város iránti adósságom­ból. A férfi teke Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első mecs­cse előtt az olasz Fugger Sterzing csapatával körbejártam a bel­várost. Ahogy beszéltem és mutogattam - a kettő együtt ered­ményezett egy „tökéletes" német nyelvtudást, mert az olasz gárda dél-tiroli lévén inkább ezen a nyelven kommunikált -, ahogy meséltem az épületekről, ahogy néztem az épületeket, a talján csapat játékosaival együtt én magam is elcsodálkoztam. Milyen szép ez a város! Mennyire megvan benne minden, ami a boldog élethez kell. És mennyire nem figyelek arra, mi is tör­ténik közvetlen közelemben. A színház, a Kárász utca, a Klau­zál tér, a Dóm tér, a Tisza-part mind olyan jellegzetessége Sze­gednek, amely már önmagában elég lenne a pozitív életérzés­hez. És így „ömlesztve" nekem a mindennapjaimat teszi ki. Mindennap látom, mindennap érzem, mindennap lüktet. Sok csodát láttak már a négyezer fős településről érkezett ola­szok, hiszen bőven járják a világ európai részét. Ám ők is úgy fotóztak, úgy nézelődtek, úgy ámuldoztak Szeged láttán, hogy utána nem volt mit mondaniuk, mint hogy elkápráztatta őket 160 ezres városunk. Én pedig megfogadtam: ezek után még job­ban odafigyelek majd rá. Hiszen szeretem és az otthonom. Májusi új esztendő Május 27. Jeles nap - és emlékezetes hétvége - a Csongrád megyei sportéletben. Ezen a szombaton Hódmezővásárhelyen és Makón ünnepre készültek a szurkolók, a Bodrogi Bau férfi kosarasai és a Németh Toll női kézilabdásai is megnyerték a bajnokságot, feljutottak az élvonalba. Mivel a két mérkőzés szinte egy időben (18, illetve 17 óra) kezdő­dött, nem lehettem ott mindkét helyszínen, választanom kellett. És biztos voltam benne, nem dönthetek rosszul. A Maros-parti városra voksoltam, de tudtam, amit ott átélek, azt „kopírozhatom", hasonló hangulat uralkodik majd a Hódtói Sportcsarnokban is. így is tör­tént... „Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt, adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt." A Miskolc volt az ellenfél (Vásárhelyen a Veszprém vizitált), de az idézet a házigazdáknak szólt. Szép játék, 29-24-es győzelem - ugyanez Vásárhelyen: 87-62 „Bajnokcsapat, bajnokcsa­pat!", „Nagyon boldogok vagyunk, jó gárdánk van", „We are the champions". Ünnepelt, egy hatalmas mosoly volt a lelátó. Elő­kerültek a pezsgők is, amit általában a bajnokok italának szok­tunk becézni. Nem véletlenül, a fieszta elmaradhatatlan része, és úgy locsolkodnak, locsolkodtak vele, mint a szódával, vagy a tiszta vízzel húsvétkor. A „szenvedő alanyok" ezúttal mégsem menekültek, és a palack alján maradt pár cseppet örömmel kortyolták ki. A pezsgő a szilveszternek, az új év köszöntésének is nélkü­lözhetetlen kelléke. Talán nem erőltetett a párhuzam: Makón és Vásárhelyen már májusban új esztendőt ünnepeltek, hiszen a következő bajnokságban ősztől - de ezt már akkor tudták - új kihívások, feladatok (fogadalmakkal: bent maradunk!) várnak rájuk. És ezt is megjegyezhetjük, ez előrehozott karácsonyi ajándék is volt az értük szorítóknak. Ja, és „mellékesen" a Pick Szeged ezen a hétvégén nyerte meg a Ma­gyar Kupát. S. R.-M. J.-I. P. I.ATOGATÓKÖZPONT MAGYAR NEMZETI BANK Hotel Venus*** Zalakaros. Sport u. 10. — _ Mobil: 06 (30) 256-2656 Telefon: 00-36 (93) 540-140; fax: 00-36 (93) 540-141 E-mail: hotelvenusS't-online.hu: www.hotelvenus.hu Ingyenes belépő a pénz birodalmába (J2k SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM -m GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A Magyar {fenmi Bank l.átogutóköapwuja ingyenes családi programot kínál minden bét köznapra, ahol kicsik és nagyok mindent megtudhatnak a pénzről; 'Tárlatvezetéssel, vetítésekkel, érmeveréssel, ötwrckéjwá bankjegynyomtatással, aranyrúd erőpróbával és sok-sok más érdekességgel várunk minden látogatót, www.lk.mtib.hu Budapest, V. kcr,. Szabadság tér 8-9. • Telefon: (06 l) 428 2752 i Nyitva tartás: H-P: 900—16IHÍ HR~ NYÍLT NAP középiskolások részére Helyszín Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi terem Szeged, Ady tér 10. klópont 2007. január 11. csütörtök, 10.00 Tomóbfci iniarmAaóii (62) 544-679, 544-424 r «co u - u«v*>t hw Levelező szakirányú Uf >11 Koc- és közvétemény-kuMtö Orvos-közgazdász Egészségügyi menedzsment Gyógyszerész-közgazdász Mérnök-közgazdász Jogász-közgazdász Gazdálkodástudományi Európa-tanulmányok (PCM) Jelentkezési határidő: 2007. január 10. Új >» Alapdiplomát rryujto (BA) képzések Gazdálkodási és menedzsment * (nappali és távoktatás tagozaton) Kereskedelem és marketing (nappali tagozaton) Pénzügy és számvitel (nappali tagozaton) Turizmus és vendéglátás (nappali tagozaton) ..a.- -a-I eawvy tr JetenTKezest natortoo: ívű/, tearvor ta. További információ: www.eco.u-szeged.hu info@eco.u-szeged.hu 62/544-679, 62/544-424 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASAGTUDOMANTI KAR A szegedi közönség fantasztikus Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom