Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-22 / 299. szám
PÉNTEK, 2006. DECEMBER 22. • AKTUÁLIS* 3 A vásárhelyi kar főigazgatója levélből tudta meg: menesztik, mert 62 éves Felmentették Mucsi Imrét Szabó Gábor rektor, Rácz Béla rektorhelyettes, Bodnár Károly, a mezőgazdasági kar megbízott igazgatója, Telegdy Gergely EHÖK-elnök és Tráser Ferenc gazdasági főigazgató Fotó: Tésik Attila Azonnali hatállyal felmentették hivatalából és állásából Mucsi Imrét, a Szegedi Tudományegyetem vásárhelyi mezőgazdasági karának főigazgatóját. A megbízott vezető Bodnár Károly főiskolai tanár lett. Szabó Gábor rektor szerint a döntés oka az, hogy Mucsi Imre elérte a nyugdíjkorhatárt. A főigazgató szerint azért kell mennie, mert kiállt amellett, hogy a város átvehesse a kar működtetését. Összdolgozói és -oktatói értekezletet tartott tegnap - zárt ajtók mögött - Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az egyetem vásárhelyi mezőgazdasági karán. Információnk szerint ezen jelentette be, hogy felmentette hivatalából és állásából a kar eddigi főigazgatóját, Mucsi Imrét, s átmeneti időre Bodnár Károlyt nevezte ki a vezetői teendők ellátására. Mucsi Imre nem vett részt az értekezleten: egy levélből aznap értesült felmentéséről. Erről lapunknak nem kívánt bővebben nyilatkozni, de megerősítette, eltávolítása összefügghet azzal, hogy kiállt amellett, hogy a főiskolai kar Vásárhelyé legyen. Szabó Gábor, az egyetem rektora azonban kategorikusan cáfolta ezt: - A főigazgató úr betöltötte a 62. életévét, ezért kezdeményeztem a nyugdíjazását - mondta. Hozzátette: a kar vezetői teendőinek ideiglenes ellátásával megbízott Bodnár Károly tudományos dékánhelyettes mandátuma egészen addig tart, míg el nem bírálják a főigazgató posztra kiírandó pályázatot. A rektor MUCSI IMRE UTJA Mucsi Imre 1944-ben született Vásárhelyen, itt végezte el a mezőgazdasági technikumot. A budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen 1969-ben kapta meg diplomáját, majd 1977-ben ugyanitt szerzett szakállatorvosi végzettséget. 1969 és 1976 között a vásárhelyi Állami Gazdaság üzemi állatorvosaként dolgozott, 1976-ban került a Debreceni Agrártudományi Egyetem vásárhelyi Főiskolai Karára, adjunktusként. 1987—95 között ugyanitt docens, majd 1995-től egyetemi tanár, majd főigazgató-helyettes és főigazgató. Főiskolai munkáját 1998 decemberében szakította meg, amikor az agrárminisztérium helyettes államtitkári posztját foglalta el. Ebben az esztendőben független jelöltként, de a kisgazdapárt támogatásával polgármesterjelölt volt Vásárhelyen, Rapcsák Andrással szemben, de nem sikerült nyernie. A kormányváltás után visszatért a kar élére. hangsúlyozta: az új kari tanács január elején ül össze, s akkor dönt arról, hogy a kar a vásárhelyi önkormányzat fennhatósága alá akar-e kerülni, vagy továbbra is a Szegedi Tudományegyetem része marad. Az egyetem és a vásárhelyi önkormányzat több alkalommal is tárgyalt már a karról, melyet szívesen átvenne a város. - Azt kértem a mostani értekezleten, hogy ha az egyetemen belül kívánnak maradni, akkor január 15-éig dolgozzák ki a terveiket - tette hozzá Szabó Gábor, Nem kívánt nyilatkozni lapunknak a megbízott főigazgató. Bodnár Károly kérdéseinket azzal hárította el, hogy rektori kérésre hallgat. Azt azonban elárulta, hogy Szabó Gábor Churchillt idézte számára: „vért, szenvedést és könnyeket" ígért. Lázár lános polgármester - aki szorgalmazza, hogy a főiskolai kar a város fennhatósága alá kerüljön, s a kart az idén anyagilag is támogatta -, lapunktól értesült Mucsi váratlan eltávolításáról. Azt mondta, tájékozódik, s valószínűleg ma nyilatkozik az ügyben. KOROM ANDRÁS A szegedi fegyházból tizenhármán, Nagyfáról hárman vonulnak nyugdíjba Nem tartanak létszámhiánytól Minden harmadik hazai börtönparancsnok adta be nyugdíjazási kérelmét a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjrendszerének várható átalakítása miatt, valamint több bv-dolgozó is nyugdíjazása előtti utolsó munkanapjait tölti az intézményekben. A szegedi börtön vezetését jövő évtől is Csapó József látja el. A fegyveres és rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjrendszerének várható átalakítása miatt minden harmadik hazai börtön parancsnoka adta be nyugállományba vonulási kérelmét az év végétől. Mellettük több bv-dolgozó is úgy döntött, kihasználja a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A hatályos jogszabályok szerint a hivatásos állományba tartozók akkor kérhetik nyugdíjazásukat, ha elmúltak ötven évesek és emellett huszonöt év szolgálati idővel is rendelkeznek. Esetükben eddig az utolsó év összkeresete és a jutalmak alapján számították ki havi járandóságukat az új tervezet szerint már az utolsó öt év átlagát vennék figyelembe, ráadásul jutalmak nélkül. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint a két Csongrád megyei bv-intézetből az év végéig összesen tizenhatan kérték nyugállományba vonulásukat. A Szegedi Fegyház és Börtönből tizenhármán, a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetből hárman mennek nyugdíjba. Csapó József dandártábornok elmondta, egy tiszt és tizenkét tiszthelyettes kérte nyugdíjazását a szegedi fegyházból, ami az elmúlt évek adatait figyelembe véve teljesen átlagos számnak minősül, így nem kell létszámhiánytól tartaniuk. Ahogy fogalmazott: „a fiatalok sorban állnak, hogy nálunk dolgozhassanak". Csapó egyébként tizenegy éve áll a szegedi bv-intézet élén, s bár már ő is jogosult lenne a kedvezményes nyugdíjra, elmondta: „amit vállalt, azt a továbbiakban is folytatni szeretné". A Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet vezetőjével nem tudtunk beszélni. A másik megyei bv-intézet életére lehet-e befolyással a három dolgozó nyugdíjba vonulása? - kérdeztük volna, de Törzsök Tibor parancsnok szabadságát tölti, távollétében helyettese nem nyilatkozhatott. K. G. G. Csapó József parancsnok marad Fotó: Schmidt Andrea Farkastörvények UJSZASZI ILONA Nem tiltja az új felsőoktatási törvény, hogy települési önkormányzat főiskolát, egyetemet működtessen. De Magyarországon ismeretlen ez a forma. A két legfrissebb hazai főiskolai embrió Kiskunfélegyházáé: egy alapítvány, illetve egy kft. próbálkozik a helyi főiskolai álmok megvalósításával. Az ottani MSZP-SZDSZ vezetés szerint növelné a városka presztízsét, ha informatikai és kommunikációs képzés beindulásával hasznosíthatnák a két egykori honvédségi ingatlant. Ehhez a történethez Hódmezővásárhelyé annyiban hasonlít, hogy megyei jogú városunk fideszes polgármestere is fontosnak tartja: felsőfokú intézménynek adnak otthont. S most, hogy a hazai agrárium tudatos kormányzati leépítése már e képzőhelyet is elérte, ötletei a hely presztízsének megőrzéséért. Eddig a város önkormányzata anyagi támogatást nyújtott. Ám ez nem ellensúlyozhatta a központi döntés helyi következményét: a hallgatói normatíva drasztikusan csökken, a felvehető agrár szakos hallgatók száma 30 százalékkal lesz kevesebb. E válságos helyzet megoldására az önkormányzat ötlete, hogy átvállalja az agrárfőiskola működtetését. Még akkor is, ha e lépés példa nélküli. Szembe megy a trenddel, talán az ésszerűséggel is Félegyháza és Vásárhely. Mert a kormány feltett szándéka, hogy csökkenti a hazai felsőiskolák számát. Az ország, és a felsőoktatás presztízsét ugyanis az szolgálná, ha nem 72, hanem ennél jóval kevesebb, de a nemzetközi mércéknek is megfelelő intézményben lehetne csak diplomához jutni. A szelektálás ódiumát azonban nem vállalja se a hatalom, se a szakma. így hát a piac farkastörvényeire bízatik a döntés. A jelentkezés és a felvételi ponthatárok rendszerét ugyanis úgy alakították át, hogy versenyre kényszerítik a felsőiskolákat, lövőre elérkezik az igazság pillanata. Februárban a jelentkezések, nyáron a ponthatárok alapján eldől, mely képzőhely képes feltölteni gólyahelyeit, illetve ki marad hallgatók, így feladat és finanszírozás nélkül. Arra is fény derül, hogy mely város felsőiskolája sorvad el, vagy éppen izmosodik. Az erősödésnek azonban az egyesülés is bevett formája. E lehetőséget kínálja a vásárhelyi képzőhelynek a Szegedi Tudományegyetem. Mondván: az ottani mezőgazdasági és a szegedi mérnök kar fúziójából jöhetne létre a hatékony működéshez szükséges kritikus hallgatói és oktatói tömeg. Tény: a régiónak szüksége van az agrár-élelmiszeripari képzésre. De hogy önkormányzati finanszírozással és önállóan, vagy állami támogatással és fúzióval, arról a leginkább érintettek, a vásárhelyi felsőiskola oktatói döntenek. Januártól megszűnik a magyar-román vámhatár Szigorú cigivadászat Románia 2007. január első napjától tagja lesz az Európai Uniónak, így megszűnik a magyar-román vámhatár. A Csongrád megyei határszakaszon szolgálatot teljesítő pénzügyőröket a vámőrség más munkaterületeken alkalmazza. Tíz éve még a sokórás várakozás miatt izzottak a kedélyek Nagylak határállomásánál, napjainkra korszerű vámhivatalok épültek ki a magyar-román határszakaszon, jövőre viszont már a vámot jelző táblák is eltűnnek. Márkus András dandártábornok a vámőrség dél-alföldi régiójának parancsnoka tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: 2009. december 31-éig Románia és Bulgária haladékot kapott az uniótól arra, hogy az uniós minimumra emelje a cigaretta ádószintjét. Ezért hazánk addig korlátozza az adómentesen behozható cigaretta mennyiségét. A 17. életévüket be nem töltött utazók minden egyes szál cigi után adót fizetnek majd, mig az ennél idősebbek 200 szál füstölni valót áthozhatnak adóteher nélkül. Mivel az idén a déli régió 174 kilométeres román határszakaszán eddig már 3 millió szál cigit foglaltak le, vélhetően csak a szigorú ellenőrzés tartja féken a csempészeket jövőre is. Többek között ezért számítanak azoknak a fináncoknak a munkájára, akik eddig a határállomásokon dolgoztak. A déü végeken, Csongrád és Békés megyében 270 pénzügyőr ismerkedhet januártól új munkakörével. Őket a szegedi, a békéscsabai fővámhivatalnál helyezik el, s lesz olyan is, aki Bács-Kiskun megyében kap feladatot, senkit nem bocsátanak el a vámőrség kötelékéből - mondta el Márkus András. B. Z. Ünnepi menetrend Ünnepi menetrend lesz érvényes a szegedi tömegközlekedésben december 23-ától. Vasárnap, 24-én a legtöbb járat délután négy óra körül leáll. Az éjféli misére mindkét helyi közlekedési társaság céljáratokat indít. AMAVa hét végén mozgó jegyárusokat állít csatasorba. A karácsonyi ünnepek alatt érdemes figyelni a helyi közlekedés menetrendjét, hogy ne kelljen sokáig ácsorogni a megállókban. Vasárnap, 24-én az autóbuszok, villamosok és trolibuszok zöme 16 óra körül leáll. Az l-es villamos, valamint a 2-es és a 1 l-es autóbusz 17 órától, a 20-as busz 16.48-tól, a 73Y-os 17.20-tól, a 74A-S 16.40-től óránként indul. Az éjféli mise előtt az l-es villamos a rókusi végállomásról 23.20-kor, a Szeged pályaudvartól 23.35-kor indul. Az 5-ös troli Vértóról 23.25-kor, az újszegedi gyermekkórháztól pedig 23.40-kor, míg a 9-es troli Makkosházról 23.15-kor, a Lugas utcától pedig 23.35-kor. Az autóbuszok közül a 2-es Makkosházáról, a 35Y-os Kiskundorozsmáról, a 73Y-os pedig Tápéról 23.20-kor indul. A járatok az éjféli mise után, 1,20-kor indulnak a Somogyi utcától, illetve a Széchenyi térről. Karácsonykor, 25-én és 26-án a munkaszüneti napokra vonatkozó menetrend lesz érvényes. A két ünnep közötti munkanapokon, 27-én, 28-án és 29-én szombati menetrend szerint közlekednek a tömegközlekedési eszközök. A vonatok december 24-én és 25-én az ünnepnapra, december 26-án a vasárnapra, december 27-én a hétfői napra érvényes menetrend szerint közlekednek. Az ünnepek előtt a sorban állások csökkentése érdekében a MÁV a nagyobb vasúti csomópontokon mozgó jegyárusokat állít csatasorba, akiknél belföldi vasúti jegyek válthatók.