Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-22 / 299. szám

PÉNTEK, 2006. DECEMBER 22. • AKTUÁLIS* 3 A vásárhelyi kar főigazgatója levélből tudta meg: menesztik, mert 62 éves Felmentették Mucsi Imrét Szabó Gábor rektor, Rácz Béla rektorhelyettes, Bodnár Károly, a mezőgazdasági kar megbízott igazgatója, Telegdy Gergely EHÖK-elnök és Tráser Ferenc gazdasági főigazgató Fotó: Tésik Attila Azonnali hatállyal felmentet­ték hivatalából és állásából Mu­csi Imrét, a Szegedi Tudomány­egyetem vásárhelyi mezőgazda­sági karának főigazgatóját. A megbízott vezető Bodnár Ká­roly főiskolai tanár lett. Szabó Gábor rektor szerint a döntés oka az, hogy Mucsi Imre elérte a nyugdíjkorhatárt. A főigazgató szerint azért kell mennie, mert kiállt amellett, hogy a város át­vehesse a kar működtetését. Összdolgozói és -oktatói értekez­letet tartott tegnap - zárt ajtók mögött - Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az egyetem vásárhelyi mezőgazda­sági karán. Információnk szerint ezen jelentette be, hogy felmen­tette hivatalából és állásából a kar eddigi főigazgatóját, Mucsi Imrét, s átmeneti időre Bodnár Károlyt nevezte ki a vezetői teen­dők ellátására. Mucsi Imre nem vett részt az értekezleten: egy levélből aznap értesült felmentéséről. Erről la­punknak nem kívánt bővebben nyilatkozni, de megerősítette, el­távolítása összefügghet azzal, hogy kiállt amellett, hogy a főis­kolai kar Vásárhelyé legyen. Szabó Gábor, az egyetem rekto­ra azonban kategorikusan cáfolta ezt: - A főigazgató úr betöltötte a 62. életévét, ezért kezdeményez­tem a nyugdíjazását - mondta. Hozzátette: a kar vezetői teendő­inek ideiglenes ellátásával meg­bízott Bodnár Károly tudomá­nyos dékánhelyettes mandátu­ma egészen addig tart, míg el nem bírálják a főigazgató posztra kiírandó pályázatot. A rektor MUCSI IMRE UTJA Mucsi Imre 1944-ben született Vásár­helyen, itt végezte el a mezőgazdasági technikumot. A budapesti Állatorvos-tu­dományi Egyetemen 1969-ben kapta meg diplomáját, majd 1977-ben ugyan­itt szerzett szakállatorvosi végzettséget. 1969 és 1976 között a vásárhelyi Állami Gazdaság üzemi állatorvosaként dolgo­zott, 1976-ban került a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem vásárhelyi Főis­kolai Karára, adjunktusként. 1987—95 között ugyanitt docens, majd 1995-től egyetemi tanár, majd főigazgató-helyet­tes és főigazgató. Főiskolai munkáját 1998 decemberében szakította meg, amikor az agrárminisztérium helyettes államtitkári posztját foglalta el. Ebben az esztendőben független jelöltként, de a kisgazdapárt támogatásával polgár­mesterjelölt volt Vásárhelyen, Rapcsák Andrással szemben, de nem sikerült nyernie. A kormányváltás után vissza­tért a kar élére. hangsúlyozta: az új kari tanács január elején ül össze, s akkor dönt arról, hogy a kar a vásárhe­lyi önkormányzat fennhatósága alá akar-e kerülni, vagy továbbra is a Szegedi Tudományegyetem része marad. Az egyetem és a vá­sárhelyi önkormányzat több al­kalommal is tárgyalt már a kar­ról, melyet szívesen átvenne a város. - Azt kértem a mostani érte­kezleten, hogy ha az egyetemen belül kívánnak maradni, akkor január 15-éig dolgozzák ki a ter­veiket - tette hozzá Szabó Gábor, Nem kívánt nyilatkozni la­punknak a megbízott főigazga­tó. Bodnár Károly kérdéseinket azzal hárította el, hogy rektori kérésre hallgat. Azt azonban el­árulta, hogy Szabó Gábor Churchillt idézte számára: „vért, szenvedést és könnye­ket" ígért. Lázár lános polgármester - aki szorgalmazza, hogy a főiskolai kar a város fennhatósága alá kerüljön, s a kart az idén anyagilag is támo­gatta -, lapunktól értesült Mucsi váratlan eltávolításáról. Azt mondta, tájékozódik, s valószínű­leg ma nyilatkozik az ügyben. KOROM ANDRÁS A szegedi fegyházból tizenhármán, Nagyfáról hárman vonulnak nyugdíjba Nem tartanak létszámhiánytól Minden harmadik hazai börtönparancsnok adta be nyugdíjazási kérelmét a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjrendszerének várható át­alakítása miatt, valamint több bv-dolgozó is nyug­díjazása előtti utolsó munkanapjait tölti az in­tézményekben. A szegedi börtön vezetését jövő évtől is Csapó József látja el. A fegyveres és rendvé­delmi dolgozók szolgá­lati nyugdíjrendszeré­nek várható átalakítása miatt minden harmadik hazai börtön parancsno­ka adta be nyugállo­mányba vonulási kérel­mét az év végétől. Mel­lettük több bv-dolgozó is úgy döntött, kihasz­nálja a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehe­tőségét. A hatályos jog­szabályok szerint a hi­vatásos állományba tar­tozók akkor kérhetik nyugdíjazásukat, ha el­múltak ötven évesek és emellett huszonöt év szolgálati idővel is ren­delkeznek. Esetükben eddig az utolsó év össz­keresete és a jutalmak alapján számították ki havi járandóságukat ­az új tervezet szerint már az utolsó öt év átla­gát vennék figyelembe, ráadásul jutalmak nél­kül. A Büntetés-végrehaj­tás Országos Parancs­nokságának tájékoztatá­sa szerint a két Csong­rád megyei bv-intézetből az év végéig összesen ti­zenhatan kérték nyugál­lományba vonulásukat. A Szegedi Fegyház és Börtönből tizenhármán, a Nagyfai Országos Bün­tetés-végrehajtási Inté­zetből hárman mennek nyugdíjba. Csapó József dandártábornok el­mondta, egy tiszt és ti­zenkét tiszthelyettes kérte nyugdíjazását a szegedi fegyházból, ami az elmúlt évek adatait fi­gyelembe véve teljesen átlagos számnak minő­sül, így nem kell lét­számhiánytól tartaniuk. Ahogy fogalmazott: „a fiatalok sorban állnak, hogy nálunk dolgozhas­sanak". Csapó egyéb­ként tizenegy éve áll a szegedi bv-intézet élén, s bár már ő is jogosult len­ne a kedvezményes nyugdíjra, elmondta: „amit vállalt, azt a to­vábbiakban is folytatni szeretné". A Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási In­tézet vezetőjével nem tudtunk beszélni. A má­sik megyei bv-intézet éle­tére lehet-e befolyással a három dolgozó nyugdíjba vonulása? - kérdeztük volna, de Törzsök Tibor parancsnok szabadságát tölti, távollétében helyet­tese nem nyilatkozhatott. K. G. G. Csapó József parancsnok marad Fotó: Schmidt Andrea Farkas­törvények UJSZASZI ILONA Nem tiltja az új felsőoktatási törvény, hogy települési önkor­mányzat főiskolát, egyetemet működtessen. De Magyarországon ismeretlen ez a forma. A két legfrissebb hazai főiskolai embrió Kiskunfélegyházáé: egy alapítvány, illetve egy kft. próbálkozik a helyi főiskolai álmok meg­valósításával. Az ottani MSZP-SZDSZ vezetés szerint növelné a vá­roska presztízsét, ha informatikai és kommunikációs képzés bein­dulásával hasznosíthatnák a két egykori honvédségi ingatlant. Eh­hez a történethez Hódmezővásárhelyé annyiban hasonlít, hogy me­gyei jogú városunk fideszes polgármestere is fontosnak tartja: felső­fokú intézménynek adnak otthont. S most, hogy a hazai agrárium tudatos kormányzati leépítése már e képzőhelyet is elérte, ötletei a hely presztízsének megőrzéséért. Eddig a város önkormányzata anyagi támogatást nyújtott. Ám ez nem ellensúlyozhatta a központi döntés helyi következményét: a hallgatói normatíva drasztikusan csökken, a felvehető agrár szakos hallgatók száma 30 százalékkal lesz kevesebb. E válságos helyzet megoldására az önkormányzat öt­lete, hogy átvállalja az agrárfőiskola működtetését. Még akkor is, ha e lépés példa nélküli. Szembe megy a trenddel, talán az ésszerűséggel is Félegyháza és Vásárhely. Mert a kormány feltett szándéka, hogy csökkenti a hazai felsőiskolák számát. Az ország, és a felsőoktatás presztízsét ugyanis az szolgálná, ha nem 72, hanem ennél jóval kevesebb, de a nemzet­közi mércéknek is megfelelő intézményben lehetne csak diplomá­hoz jutni. A szelektálás ódiumát azonban nem vállalja se a hatalom, se a szakma. így hát a piac farkastörvényeire bízatik a döntés. A je­lentkezés és a felvételi ponthatárok rendszerét ugyanis úgy alakítot­ták át, hogy versenyre kényszerítik a felsőiskolákat, lövőre elérkezik az igazság pillanata. Februárban a jelentkezések, nyáron a ponthatá­rok alapján eldől, mely képzőhely képes feltölteni gólyahelyeit, illetve ki marad hallgatók, így feladat és finanszírozás nélkül. Arra is fény derül, hogy mely város felsőiskolája sorvad el, vagy éppen izmosodik. Az erősödésnek azonban az egyesülés is bevett formája. E lehe­tőséget kínálja a vásárhelyi képzőhelynek a Szegedi Tudomány­egyetem. Mondván: az ottani mezőgazdasági és a szegedi mérnök kar fúziójából jöhetne létre a hatékony működéshez szükséges kritikus hallgatói és oktatói tömeg. Tény: a régiónak szüksége van az agrár-élelmiszeripari képzés­re. De hogy önkormányzati finanszírozással és önállóan, vagy ál­lami támogatással és fúzióval, arról a leginkább érintettek, a vá­sárhelyi felsőiskola oktatói döntenek. Januártól megszűnik a magyar-román vámhatár Szigorú cigivadászat Románia 2007. január első nap­jától tagja lesz az Európai Uni­ónak, így megszűnik a ma­gyar-román vámhatár. A Csong­rád megyei határszakaszon szolgálatot teljesítő pénzügy­őröket a vámőrség más mun­katerületeken alkalmazza. Tíz éve még a sokórás várakozás miatt izzottak a kedélyek Nagy­lak határállomásánál, napjaink­ra korszerű vámhivatalok épül­tek ki a magyar-román határsza­kaszon, jövőre viszont már a vá­mot jelző táblák is eltűnnek. Márkus András dandártábor­nok a vámőrség dél-alföldi régió­jának parancsnoka tegnapi sajtó­tájékoztatóján elmondta: 2009. december 31-éig Románia és Bulgária haladékot kapott az uniótól arra, hogy az uniós mini­mumra emelje a cigaretta ádó­szintjét. Ezért hazánk addig kor­látozza az adómentesen behoz­ható cigaretta mennyiségét. A 17. életévüket be nem töltött utazók minden egyes szál cigi után adót fizetnek majd, mig az ennél idősebbek 200 szál füstöl­ni valót áthozhatnak adóteher nélkül. Mivel az idén a déli régió 174 kilométeres román határ­szakaszán eddig már 3 millió szál cigit foglaltak le, vélhetően csak a szigorú ellenőrzés tartja féken a csempészeket jövőre is. Többek között ezért számítanak azoknak a fináncoknak a mun­kájára, akik eddig a határállo­másokon dolgoztak. A déü vége­ken, Csongrád és Békés megyé­ben 270 pénzügyőr ismerkedhet januártól új munkakörével. Őket a szegedi, a békéscsabai fővámhi­vatalnál helyezik el, s lesz olyan is, aki Bács-Kiskun megyében kap feladatot, senkit nem bocsá­tanak el a vámőrség kötelékéből - mondta el Márkus András. B. Z. Ünnepi menetrend Ünnepi menetrend lesz érvényes a szegedi tömegközlekedésben de­cember 23-ától. Vasárnap, 24-én a legtöbb járat délután négy óra kö­rül leáll. Az éjféli misére mindkét helyi közlekedési társaság céljára­tokat indít. AMAVa hét végén mozgó jegyárusokat állít csatasorba. A karácsonyi ünnepek alatt érdemes figyelni a helyi közlekedés menet­rendjét, hogy ne kelljen sokáig ácsorogni a megállókban. Vasárnap, 24-én az autóbuszok, villamosok és trolibuszok zöme 16 óra körül leáll. Az l-es villamos, valamint a 2-es és a 1 l-es autóbusz 17 órától, a 20-as busz 16.48-tól, a 73Y-os 17.20-tól, a 74A-S 16.40-től óránként indul. Az éjféli mise előtt az l-es villamos a rókusi végállomásról 23.20-kor, a Szeged pályaudvartól 23.35-kor indul. Az 5-ös troli Vér­tóról 23.25-kor, az újszegedi gyermekkórháztól pedig 23.40-kor, míg a 9-es troli Makkosházról 23.15-kor, a Lugas utcától pedig 23.35-kor. Az autóbuszok közül a 2-es Makkosházáról, a 35Y-os Kiskundorozs­máról, a 73Y-os pedig Tápéról 23.20-kor indul. A járatok az éjféli mi­se után, 1,20-kor indulnak a Somogyi utcától, illetve a Széchenyi tér­ről. Karácsonykor, 25-én és 26-án a munkaszüneti napokra vonatko­zó menetrend lesz érvényes. A két ünnep közötti munkanapokon, 27-én, 28-án és 29-én szombati menetrend szerint közlekednek a tö­megközlekedési eszközök. A vonatok december 24-én és 25-én az ünnepnapra, december 26-án a vasárnapra, december 27-én a hétfői napra érvényes menet­rend szerint közlekednek. Az ünnepek előtt a sorban állások csökken­tése érdekében a MÁV a nagyobb vasúti csomópontokon mozgó jegy­árusokat állít csatasorba, akiknél belföldi vasúti jegyek válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom