Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-21 / 298. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 21. •AKTUÁLIS" 3 Szegeden tegnap ketten kapták meg a vakcinát Az első oltás a rák ellen Magyarországon is elérhető a méhnyakrák és a nemi szerveken megjelenő szemölcsök elleni védőoltás. Az injekciót tegnap ketten kapták meg Szegeden. A vakcina fiúknak is ajánlott. Egy tizenhárom éves fiú és egy tizennyolc éves lány kapta meg tegnap Szegeden elsőként azt a védőoltást, melyet a méhnyakrák és a külső nenn szervek szemölcseinek megelőzésére fejlesztettek ki. Az önként jelentkező fiú és lány, Gyuris Balázs és Kalmár Csilla - egészségügyi dolgozók gyermekei - egy hónap, illetve fél év múlva még egy injekciót kap. A három oltás együtt biztosítja a védettséget. - A két leggyakoribb méhnyakrákot okozó vírus ellen nyújt védelmet az oltás, és tartalmazza azt a két humánpapillóma vírustípust is, mely a nemi szerveken megjelenő szemölcsök ellen véd. Ezért ajánlott nemcsak lányoknak, hanem fiúknak is. Olyan fiataloknak, akik még nem élnek szexuális életet - mondta dr. Kovács lulianna. A gyermekgyógyász szakfőorvos hangsúlyozta: aki megkapja az oltást, nemcsak magát, hanem későbbi partnereit is védi. A gyerekeket ő, illetve dr. Hajnal Ferenc háziorvos, a Családorvosi Tanszék intézetvezető professzora oltotta be. A lehetséges mellékhatásokról a doktornő elmondta, általános reakciók, amelyek más oltóanyagnál előfordulnak, itt is megjelenhetnek. Egy egészséges immunitású szervezetnél azonban nem okoznak akkora veszélyt, mint a nem oltásból adódó fertőzés. A vakcinát egyébként más országokban már haszDr. Kovács Julianna gyermekgyógyász az injekcióstűvel Fotó: Frank Yvette nálják, Magyarországon most törzskönyvezték. A kilencéves kortól már adható vényköteles készítmény hamarosan kereskedelmi forgalomba kerül, de egyelőre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem támogatja. Ezért a háNAPONTA NEGYVEN NO HAL MEG MÉHNYAKNAK MIATT Európában a méhnyakrák a rákos halálozások második leggyakoribb oka a 15-44 éves nők körében. Naponta negyven nő hal meg ebben a betegségben. Magyarország az EU tagállamok közül a második helyen áll a méhnyakrák gyakorisága és az ebből eredő halálozás tekintetében, évente mintegy ötszázan halnak meg így. rom oltásért összesen 90 ezer forintot kell fizetni. A doktornő azonban bízik abban, hogy az OEP „ fölfogja annak a jelentőségét, hogy ma nemcsak a betegségeket kell gyógyítani, hanem a megelőzésre is áldozni kell". Kovács Julianna figyelmeztetett: a rendszeres rákszűrés azoknak is ajánlott, akiknek beadják a vakcinát. GONDA ZSUZSANNA Csalimese BÁTYI ZOLTÁN Na, mit kaptam karácsonyra ? Ki ne szaladna bele ebbe a kérdésbe, amikor a megajándékozott rokon kipirult arccal nekilát, hogy letépje a szép csomagolást a karácsonyfa alá tett dobozról, főbb esetben e talány perceken belül megválaszolható. Rosszabb esetben (s mostanság igencsak nagy keletje van kis honunkban a rosszabb eseteknek) csak egy fél órával később derül ki: az elektromos láncfürész, netán a lendkerekes tarhonyamasszírozó küllemében ugyan viseli a fent nevezett szerkezetek minden jegyét, csak éppen nem úgy, nem akkor, vagy egyáltalán nem működik. Merthogy beleszaladtunk mi is abba a zsákutcába, amelyben csalafinta boltosok is kínálták portékáikat, s nekünk sikerült jól bevásárolnunk. Ja, kérem kockázatos világot élünk, miért éppen a kereskedelem maradna ki abból a nagy átverős és össznépi játékból, ami különösen pikánssá teszi a mi szárnypróbálgatás piacgazdaságunkat. A nagy határnyitáskor azt hittük, ezentúl csak röhögnünk kell azon, milyen kacatokat nyomott le torkunkon a tervgazdálkodás, s vigyorogva lubickolhatunk a kínálati piac végtelen tengerében. Mára kiderült: a nagy üzlethez a kisebb-nagyobb átverés is hozzátartozik. Van, aki már annak is örülni tud, hogy kispórolja (lopja, mondjuk csak ki!) az elemet a természetesen csakis elemmel működő herkentyűből. Olyan is akad, aki azzal keresi a kenyérre valót, hogy az áruk használati utasítására kideríthetetlen eredetű csalimeséket ír szavatossági időkről, gyártási helytől, a termék összetételéről. Más jóval nagyobb tétekben játszik, és romlott hús tonnáit borítja a fejünkre. Találtak már ebben az országban olyan üzemet is, aminek gazdája kifejezetten emberi fogyasztásra alkalmatlan, de csakis emberi fogyasztásra szánt moslékba nyomta volna a fejünket, és olyan raktárot, ami efféle moslékok tárolására, elosztására, újracímkézésére, s ki tudja még mire szakosodott. Jó hír: mivel a vásárlók átverése szép lassan nagyüzemmé válik, lassan már tervezhető az állami pluszbevétel is. Hiszen a fogyasztóvédők úgy aratnak, mint tették egykoron lapátforgatós szovjet kombájnok. Csak esetükben gabona került végtermékként a raktárba, míg a fogyasztóvédelemmel megbízott, és bírságolási joggal felruházott ellenőrök a büntetések kiszabásával hajtanak hasznot. Mi, átverendő vásárlók, közben idézgetünk őseinktől öröklött mondókákat (olcsó húsnak híg a leve), s bízunk a mainál jóval szigorúbb büntetéseket kimondó fogyasztóvédelmi törvények megszületésében. És persze rettegünk, hogy a húsról (magnóról, görgős ekéről), amit megvettünk - természetesen gyanútlanul és drágán - legalább karácsonyig, a mosolygós ajándékbontásig ne derüljön ki: a leve sem igaz. Büdös hal, romlott tej, parajpüré, réteslap A rossz csoki nem a megyében volt A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség tévés nyilatkozatáról a jereváni rádió jut eszünkbe: romlott csokit ugyan találtak az ellenőrök, de nem Csongrád megyében. A fokozott razziák folytatódnak. A közszolgálati tévé kedd esti híradójában a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség igazgatója elmondta: ellenőreik Bács és Csongrád megyében ismét találtak átcímkézett termékeket. Wittich Tamás meg is mutatta azt a barna pralinés dobozt, amelyen, mint mondta, „világosan látható, hogy lemosták a címkét. Átcímkézéssel egy új minőség-megőrzési határidőt tüntettek fel." Tegnap mi is meg akartuk találni a romlott csokit. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség nem tudott a nagy fogásról. Más hatóságoknál sem találtuk nyomát ilyen razziának. Hofi Géza szavaival: megtudtuk, ami ránk tartozik, vagyis semmit. Végül órák múlva az országos főfelügyelőségen kiderült, a főigazgató tévesen tájékoztatott. Az igaz, hogy a hamisított áru az egri Primcsoki Kft. Turist néven forgalmazott pralinéja, de nem Csongrád, hanem Heves megyében találtak belőle. Ellenőrzések természetesen Csongrád megyében is vannak. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás megyei intézete már négy hete vizsgál szezonális termékeket. 23 megyei gyártónál 135 terméket, 147 kereskedőnél pedig 526 áruféleséget néztek meg. Eddig öszszesen 107,5 kilónyi árut koboztak el a megyei piacokon, gyorsbüfékben és boltláncokban. Ezt a mennyiséget megsemmisíttették. Volt közötte például romlott kenőmájas, disznósajt, tejtermék, büdös pisztráng és kárász, jelöletlen vagy sérült baromfi- és tőkehús, réteslap, parajpüré, krokett. A M.E.G.A. cégcsoport hamis címkés élelmiszerszemetéből tizenkilenc tonnányit foglaltak le az üzletekben. A megyei fogyasztóvédők szintén találtak „megás" árut. Összesen harminc tonna müzlit, jegeskávéport, májkonzervet vonattak ki a forgalomból 2,5 millió forint értékben a Spar, a CBA, a Penny Markét, a Plus és a Tesco áruházaiban. A tisztiorvosi szolgálat élelmiszer-ellenőrei egy hete vizsgálják a karácsonyi termékeket. 64 gyártót, kereskedőt és vendéglátóhelyet néztek meg. 24 helyen bírságoltak, elsősorban lejárt szavatosságú áruért. Közel kétmillió forint minőségvédelmi bírságot számláztak. DOMBAI TÜNDE KOTYVALEKGYAR Összevont hatósági razziát hívott össze az állat-egészségügyi állomás a lapunk által már bemutatott Arany Delikát Kft. savanyúságkotyvasztó üzemébe. Ezúttal a szakhatóságok Takó Gusztáv öttömösi telepét vizsgálták meg újra, amely ellen zárfeltörés miatt büntetőeljárás is folyik. Illegális gyártás ezúttal nem volt. A több mint nyolcvan tonna zárolt savanyúságot megtalálták, de alaposan átpakolva. A hatósági eljárások folyamatban vannak. Ezer közül tizenegyen vezettek ittasan MUNKATÁRSUNKTÓL Nemzetközi közlekedésbiztonsági kampányt tartottak Európa közútjain, aminek végrehajtásában a magyar rendőrség is részt vett. Az akció célja az ittas és a kábítószer hatása alatt álló járművezetők kiszűrése volt. Csongrád megyében a lakott területen belüli útvonalakon, illetve a városokba ki- és bevezető főútvonalakon ellenőrizték a gépjárművezetőket. A kétnapos akcióban mintegy nyolcvan rendőr vett részt, akik napi nyolc órában 984 gépjármű vezetőjét szondáztatták meg. Közülük tizenegy fő ittasan ült a volán mögé, akik ellen büntetőeljárást indítottak. Kábító-, bódítószer hatása alatt az igazoltatottak közül senki nem vezetett. Helyszíni bírság kiszabására ötvenkét esetben került sor, szabálysértési feljelentést huszonnégy alkalommal tettek. A hét elején fokozott ellenőrzések voltak az utakon Fotó: Miskolczi Róbert Szeged a Financial Timesban Magyarország melléklettel jelent meg december 15-én a Financial Times és most először egy vidéki várost is bemutat Szegedet. MUNKATÁRSUNKTÓL Gyorsan fejlődőnek nevezi, okkal-joggal, a szegedi biotechnológiai céget Christopher Condon, a cikk szerzője: a Solvo és Duda Ernő cégvezető előkelően sok sort kapott a világ egyik vezető napilapjában. A Financial Times Magyarország mellékletében most először szerepel vidéki város: Szeged. A Solvo példaként szolgál arra, hogy a helyi tudományos potenciálra építve hogyan lehet életképes high-tech céget csinálni. További biotechnológiai kiscégek létrejöttében hisz, erről beszél a cikkben a tudományosságot képviselő Mikó Tivadar professzor és a helyi közösség érdekét képviselő Botka László polgármester. Szóba kerül a tervezett egészségügyi nagyberuházás, amelyet így jellemez az orvoscentrum elnöke: „a második világháború óta Szegeden a legnagyobb". A biopolisztervek, a tudomány és a gazdaság összefogásának néhány példája után a polgármester érzékelteti: Szeged esélye a kutatási eredményeket hasznosító cégek „elszaporodása". Botka szerint eddig a világ nagy cégei, gazdagabb országai elvitték innen a szellemi termékeket és a legkiválóbb koponyákat; a szegedi biopoliszprogram célja, hogy a tőkeerős cégek idejöjjenek a tudomány termékeiért.