Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-20 / 297. szám

SZERDA, 2006. DECEMBER 20. • A K T U A L I S • Mikó Tivadar azonnali belső vizsgálatot rendelt el Koponyát akartak venni Az egyik kereskedelmi csatorna megdöbbentő képkockákat mu­tatott be magazinműsorában. A rejtett kamerás felvételekből egyértelműen kiderült: a Szege- • di Tüdományegyetem orvoska­rán, a Pathológiai Intézetben jártak, ahol emberi koponyát kerestek megvételre. Ez a jelen­legi jogszabályok szerint szerv­kereskedelemnek minősül. Ké­résüket nem utasították el. Rejtett kamerával jutottak be az egyik kereskedelmi csatorna ri­porterei a szegedi orvosegyetem patológiájára, ahol emberi kopo­nyát kerestek megvételre. A ri­port szerint ezelőtt próbálkoztak a szegedi kórbonctanon és a Bel­városi temetőben, de kategoriku­san elutasították kérésüket, mondván ez szervkereskedelem­nek minősülne. A temetőben azt ajánlották nekik, a patológia „fő­boncmesterénél" próbálkozza­nak. A felvételek tanúsága szerint az intézetben nem lepődtek meg kérésükön. A portás a riportere­ket egyből az ez ügyben „illeté­MÍNDEN RENDBEN VOLT - Teljességgel elképzelhetetlen­nek tartom, hogy ilyesmi előfor­dulhatna - nyilatkozta lapunknak még a debreceni eset kirobbaná­sakor Mihály András tanszékveze­tő egyetemi tanár, a szegedi or­voscentrum Anatómiai- Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgató­ja. - A mi intézetünkben állandó, éjjel-nappali portaszolgálat van, egyébként éjszaka zárva van az intézet. Hét végén a portások el­lenőrzik, ki megy be, meddig tar­tózkodik itt, mikor megy ki. Mihály András a leghatározottabban meg­erősítette: az intézetben tanulási céllal végzett anatómiai boncolá­sok a szabályok szerint, mindig szakmai felügyelettel, a kegyeleti előírások betartásával folynak. A patológia főbejárata ­jukkái az intézménybe itt jutottak be a tévések rejtett kamerá­Fotó: Schmidt Andrea kes" orvoshoz irányította, alti ki­jelentette: „Lesz olyan állapotú, amit érdemes eladni". A dereká­tól lefelé mutatott fehér köpeny­ben, nadrágban és cipőben ülő orvos hozzátette, ha megvan a koponya, értesíti őket telefonon, mert az emberi maradványt máshol kell majd átvenniük. Az árral kapcsolatban csak annyi derült ki: az orvos hatvanezer fo­rintnál olcsóbban tudja beszerez­ni az emberi koponyát. Mikó Tivadar, a Pathológiai Inté­zet igazgató professzora külföldön volt, hétfőn tért haza. - Megnéz­tem az interneten a műsort. A be­mutatott blm néhány jelenetében valóban azonosítani tudtam az ál­talam vezetett intézetet. Azonnah belső vizsgálatot rendeltem el a té­nyek megismerése végett - mond­ta. A lehető legrövidebb idő alatt le kívánja zárni a vizsgálatot, hiszen még a gyanú látszatát is el akarják kerülni. - Mint intézetvezető, egy­szerűen kizártnak tartom, hogy in­nen emberi testrészek kerüljenek ki - mondta. A megszólaló orvos­ról kijelentette, mindössze egy fe­hér köpenyben ülő alakot lehetett látni, akiről azt állították, hogy or­vos. - Egy fehér nadrágszár alapján nem tudom azonosítani a munka­társaimat, a hang pedig erősen tor­zított. Találgatásokba nem bocsát­kozom a felvétel valódiságáról, de mivel az általam vezetett intézet bejárati csarnokát valóban azono­sítottam, a vizsgálatot elrendeltem BUNCSELEXMENY || A Csongrád Megyei Főügyészségen elmondták, ha a fent említettek valóban megtörténtek, a rendőr­ségnek hivatalból eljárást kell in­dítania, hiszen emberi szervvel való üzletelés szervkereskedelem­nek minősül. A Btk. 173/1. para­grafusa az emberi test tiltott fel­használásával kapcsolatban leír­ja, aki emberi gént, sejtet, ivarsej­tet, embriót, szervet, szövetet, ha­lott testét vagy annak részét jogel­lenesen megszerez, vagyoni ha­szonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűn­tettet követ el, és három évig ter­jedő szabadságvesztéssel bünte­tendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az előző be­kezdésben meghatározott bűncse­lekményt gyógyintézet alkalma­zottja a foglalkozása körében kö­veti el. - magyarázta Mikó Tivadar, aki már lépéseket tett annak érdeké­ben is, hogy az eredeti felvételeket megtekinthessék. - Arra törekszünk, hogy tisz­tázzuk a dolgot, de kizárt, hogy innen bármilyen testrész kike­rüljön. Főboncmesteri állás pe­dig nem is létezik az intézetben ­reagált a műsorban elhangzott személy kilétéről az intézetveze­tő. K. G. G. ORSZÁGOS BOTRÁNY - HAMIS FELVETELEK Több mint másfél éve országos méretű botrány kerekedett ki azokból a fel­vételekből, amiket norvég televíziósok készítettek a debreceni orvosegyete­men, ahol norvég hallgatók a tanórán kívül némi pénz fejében bemehettek a boncterembe, emberi szöveteken gyakorolhattak, amiket el is vihettek magukkal. A rendőrség akkor az egyetem feljelentése alapján kezdett el nyomozni az ügyben, amit éppen a napokban zártak le. Kiderült, hamisított felvételeket mutattak be tavaly a norvég televíziósok, továbbá arra sem ta­láltak bizonyítékot, hogy szerveket csempésztek volna ki az orvoscentrum anatómiai intézetéből. Cápa is volt már a hipermarket jegén Karácsonyi halvásár Szegeden A Fehér-tóról harcsa is kerül a karácsonyi halászlébe Fotó: Gyenes Kálmán A vásárlók legtöbbje máig a pontyot, még­pedig az élő pontyot keresi, ugyanakkor a tengeri különlegességekre is mind na­gyobb az igény. A Corában már nyolcvan­két kilós cápát is kimértek az idén, szele­tenként. A szegedi Fehér-tó halai már kis híján bioha­lak - tudtuk meg Sztanó Jánostól, a Szeged­fish Kft. ügyvezető igazgatójától. Kémiai hal­gyógyszereket már egyáltalán nem juttatnak a tenyésztők a vízbe - a halbetegségeket nem gyógyítják, hanem megelőzik -, a halak szer­vezetében nincsenek szermaradványok. Egyébként a pontyok táplálékának 60-70 százaléka a tóban termő, apró állati szerveze­tek sokasága, s csak ezen felül, kiegészítés­ként kapnak takarmányt, elsősorban búzát. Karácsony-tájra fagy várható - okozhat-e ez nehézséget a „halkitermelésben", várható-e halhiány? Még csak véletlenül sem - a telelő­tavak olyan kiképzésűek, hogy akár esik, akár fagy, folyamatosan halászhatók. Öt­száz-hatszáz tonna, bármikor kifogható hal, HALARAK A Fehér-tavon a ponty kilója 582, a harcsa 1360 fo­rint. Az amur 440-be, a busa 210-be, az ezüstkárász 350-ba kerül - ezek mind élők. A szintén Fehér-tavi ponty a Corában 419 forint élve, szelve 1399, filézve 1599 forint; kérésre a filét be is irdalják. Az élő har­csa kilója 1599 forint, a tisztítotté 1899, a busasze­leté 749, a keszegé 479. Az afrikai harcsából - Ma­gyarországon nevelik, medencében - egy kiló 649, a szintén magyarországi származású - szilvásváráéi - pisztráng 1199-be kerül. A tengeri halak közül a lazac kilója 3600, a szardíniafiié 1999 forint És a cápa, a tengeri angolna, a királydurbincs? Kilója 3000 forint körüli - a pontos ár a napi euró-árfo­lyamtól függ. A tenger gyümölcsei közé tartozó polip 1799, a főtt garnéla 3499-ért kapható. ponty, amur, harcsa, busa úszkál a tavakban. Eehér-tavi hal Szegeden a helyszínen, a hal­gazdaságban kapható, és a Cora is innen származó halat árusít. A Fehér-tóból szárma­zó hal azért is jó, mert szikes tóról van szó, és ahol szik van, ott az iszapban nincs bomlás, így a halnak nincs mellékíze. - A ponty a Fehér-tóról jön, a tengeri halak pedig a világ minden tájáról - mondja Bozsó Edina , a Cora marketingvezetője. - Ha vala­ki olyan halat akar enni, ami épp nincs, vi­szont listánkon szerepel, megrendelheti. Ki­rálydurbincs, tengeri angolna, cápa, rájau­szony... Volt, hogy 82 kilós cápát raktak munkatársaink a pult jegére - halljuk. Kell-e attól tartani, hogy napok-hetek óta mélyfa­gyasztott hal kerül a pultokra? - Szó sincs ró­la; ha valaki rendel, mondjuk, királydurbin­csot, az akkor még javában úszik a tenger­ben. Másnap kifogják, harmadnapra itt van. F. CS. BAKOS ANDRAS Amikor tanárok, hivatalnokok, kórházi dolgozók aggódnak az ál­lásukért, és vállalkozók, alkalmazottak figyelik kicsit kárörvendő­en ezt az aggodalmat, elgondolkodtató olvasmány a választáso­kon alulmaradt ember névtelen levele. Tudósítás ez egy verseny­szférából, amelynek törvényei az elmúlt tizenhat évben csak ke­ményebbek lettek. „A sok megszerzett beruházási pénz megteszi a hatását, nincs itt másokra szükség egyelőre" Amíg dől a pénz... addig itt más nem fog labdába rúgni." „A képviselőtestületben nincs ellenve­tés, mindent megszavaznak, amit... (a polgármester)... akar". „A képviselők nagyobb része már régen meg van véve"; „a IlI/III-nál sokkal kiválóbb besúgó hálózat működik itt, óvatosnak kell lenni, mert nem tudja az ember, hogy kivel beszél. A kádári világ egy langyos pancsikolás volt ehhez képest." Természetesen a levél­ben szerepel a város neve, a polgármesteré is. Csak az aláírás hi­ányzik. De nem ez az érdekes, hanem az, hogy a megye bárme­lyik fejlődő településéről jöhetne ilyen levél. Ez a fajta keserűség majd minden sikeres polgármester ellentáborára jellemző. A helyi önkormányzatok helyzete csak romlott, nem javult a megalakulásuk óta. Kötelező feladatokat testált rájuk minden ed­digi kormány, és nagyvonalúan elfelejtette hozzátenni a pénzt. Is­kolákat kellett és kell bezárni, muszáj elküldeni az embereket, azért is, hogy közben legyen pénz járdát, utat építeni, vagy felújíta­ni a még megmaradt intézményeket. Ezek a körülmények nevel­ték ki az ezredfordulóra a sikeres helyi politikusokat - akik szükség­képpen mind erős kezű, határozott emberek. Akik munkatársaik érzékenységére nem nagyon figyelnek, mert a választó érzékenysé­gét tartják szem előtt. A költségvetés összeállításakor szinte harcol­ni kell minden intézménnyel, a sikeres pályázathoz gyakran mi­nisztériumi összeköttetés is kell, a jó kapcsolatot pedig következe­tesség, korrektség működteti. Azért az ellenfél érzékenységére is muszáj odafigyelni. De amikor annyi energia, egyeztetés, lobbi kell egy-egy komolyabb probléma megoldásához, az elkészített önkor­mányzati előterjesztésben akkora munka fekszik, a polgármester nem nézi jó szemmel, amikor az ellenzék „kötözködik". Szükségképpen alakultak úgy a viszonyok, hogy aki szeretne a közösségéért dolgozni, de nem a polgármester pártján áll, gyak­ran kerül méltatlan helyzetekbe, megfagy körülötte a levegő. Ez pedig így marad egy ideig - ez az országos politikának is érdeke. Bár helyben inkább nem pártra, hanem személyre szavaznak, a sikeres polgármester új híveket szerez a pártnak. És közben per­sze mindig van miért aggódnia. Tehát szorong a közalkalmazott, a köztisztviselő, a vállalkozó, a dolgozója - és a politikus is. De hát ez biztosan így jó és demokratikus. Botka: Szeged egészségügyi nagyberuházásra készül Nem spekulálnak, építeni akarnak Nincs napirenden semmiféle javaslat a rendelőintézeti és kórházi épületek eladásáról - szögezte le Botka László, akit tegnapi cikkünk nyomán kérdeztünk. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nincs napirenden semmiféle javaslat, előterjesztés az úgyneve­zett egyes kórház épületének és a Vasas Szent Péter utcai rendelő­intézeti épületnek az eladásáról ­szögezte le Botka László, Szeged polgármestere, akit tegnapi cik­künk nyomán kérdeztünk. - Az önkormányzat csakis olyan épü­leteket hirdetett meg eladásra, amelyek jelenleg üresen állnak, mert az egészségügyi, vagy gyó­gyító funkciókat már máshova telepítették. Ilyen a Pulz utcai volt fertőző részleg leromlott épülete, a Kátay utcai nővérszálló és a volt konyha a Juhász Gyula utcában - sorolta a polgármester. Botka László az ismert tényre hivatkozva elmondta, a közgyűlés döntése alapján az egyetem mű­ködteti majd az eddig önkor­mányzati egészségügyi intézmé­nyeket. Ezzel megmenekül a sze­gedi intézményrendszer attól, hogy politikusok döntsenek a szakmai kérdésekről. - Végre nem 42 politikuson múlik, hanem az egészségügyi szakma csúcsán dől el, hogyan kell a legszervezetteb­ben és a leghatékonyabban mű­ködtetni a rendszert - jegyezte meg a polgármester. Régóta tudják a szakemberek, hogy Szegeden az intézmény­rendszer egészségtelenül szétta­golt, tarthatatlan, hogy 39 épület­ben zajlik az ellátás. Biztosra le­het tehát venni, hogy az egyetem átszervezi a rendszert. - Ha a szakmai döntések következtében kiürülnek olyan rossz állagú épü­letek, mint például a kórház Kos­suth Lajos sugárúti részlege, nincs kizárva, hogy megpróbáljuk értékesíteni. De csak azután, hogy fölöslegessé válik, mert he­lyette lesz jobb. A befolyó vétel­árat pedig nem holmi adósságtör­lesztésre fordítjuk, hanem hozzá­járulunk vele a városi egészségügy fejlesztéséhez - hangsúlyozta Botka László, hozzátéve, mind­ezek alapján ingatlanspekuláció­ról beszélni értelmetlenség. Szeged legnagyobb egészségügyi beruházásával, a korszerű, új kli­nikai tömb felépítésével lehetővé válik, hogy ne a legrosszabb álla­potú épületekben kelljen gyógyíta­ni. - Ez a soha nem látott méretű fejlesztés rendkívül előnyösen vál­toztatja meg Szeged egészségügyi ellátását - emelte ki a polgármes­ter, aki azt is leszögezte: szó sincs róla, hogy az önkormányzat az in­tegrációval úgymond átpasszolta volna a terheket, hiszen sosem adott működési támogatást a kór­háznak és a rendelőintézetnek. Működésüket az egészségbiztosí­tó finanszírozta. Az integráció oka és célja kizárólag a normális, nem pazarló, jó színvonalú ellátás. KORHÁZ AZ ÉLCSAPATBAN r§| Tegnap elértük a kórház főigazgató­ját, Pajor Lászlót is, aki elmondta: az intézmény 3,4 milliárdos éves költ­ségvetési forgalma mellett kifejezet­ten Uzletmeneti jellegűnek nevezhe­tő a pillanatnyilag 67 millióra rúgó tartozásállomány. Sok hazai kórház megirigyelhetné ezt az adósságösz­szeget, amivel a jól gazdálkodó in­tézmények élcsapatához tartozik a szegedi. A főigazgató azt is szüksé­gesnek látta leszögezni: értelmetlen épület-eladási találgatásokkai rio­gatni a betegeket amikor még ter­vekben sincs ilyen lépés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom