Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-16 / 294. szám

SZOMBAT, 2006. DECEMBER 16. • AKTUÁLIS* 3 Figyelmeztető sztrájkot tartottak tegnap Szegeden Némán tiltakoztak a tanárok Szakszervezeti felhívásra két órán át sztrájkolt tegnap reggel az ország számos tanára. Szegeden öt iskola pedagógusai csatlakoztak, legnagyobb arányban a József Attila Altalános Iskola és Szakiskolában. Az egykori lila iskola környékén reggel nyolc óra tájban síri csend honolt - de nem azért, mert a diákok az órán ültek. Óra sem volt, hiszen a tanári kar hatvanöt százaléka sztrájkolt. A kapuban nagy alakú plakátok hirdették a munkabeszüntetést, a szülőkhöz - mint „stratégiai szövetségesekhez" - szólva magyarázták az okokat. „A kormány többezres pedagóguselbocsátást készített elő a közoktatási törvény által" írják, majd kifejtik: kötelező óraszámuk ellenérték nélküli emelése bércsökkentést jelent, amit leépítések, majd csoportösszevonások és iskolabezárások követnek. Végül arra kérik a szülőket, az első két órára ne küldjék iskolába a gyerekeket. A szülők a felhívásnak eleget tettek: a háromszáz diákot oktató intézményben mindössze tíz-tizenkét gyerekre kellett felügyelnie egy tanárnőnek. A nebulók az egyik Harry Pottert nézték videón. A tanári szobában nagyjából húsz-huszonöt pedagógus teázott, kávézott és beszélgetett. Senkinek nem jutott eszébe az üres két órában dolgozatot javítani vagy órára készülni - az A szegedi egykori lila iskolában sem volt tanítás az első két órában Fotó: Karnok Csaba ugyanis sztrájktörés lett volna. Igaz, a tiltakozóknak bér sem jár erre az időre. Bár a sztrájkolok neve, aláírása szerepel a demonstráció támogatólistáján, beszélni nem akartak. Egy neve elhallgatását kérő középkorú tanárnőtől megtudtuk: akkora az elbocsátástól való félelem a szegedi tanárok körében, hogy egyikük sem akar „hangadónak" tűnni - noha szinte mindenki egyetért a sztrájkkal. Ezért abban ÖTSZÁZ HELYEN, TIZENÖTEZREN A péntek reggeli pedagógussztrájk az akciót szervező PDSZ szerint háromszáz település mintegy ötszáz közoktatási intézményében 15 ezer tanárt „érintett". A demonstrációhoz eltérő mértékben csatlakoztak az egyes megyékben. Az ország egyházi iskolái szolidaritási akciót hirdettek, tanítás helyett közös programokat szerveztek a diákoknak az első két órában. Az oktatási tárca szerint az, hogy a mintegy 8500 közoktatási intézmény közül csak ötszázban sztrájkoltak, azt jelzi: a tanárok alkalmatlannak tartják ezt az eszközt céljaik elérésére. KEVES SZTRAJKOLO A MEGYEBEN A makói általános és középiskolák közül egyedül a József Attila Gimnáziumban volt tegnap figyelmeztető pedagógussztrájk, méghozzá reggel 7.45- tői 9.45-ig Az igazgatótól, Rója Istvántól megtudtuk, hogy a munkabeszüntetésről a szülőket már hétfőn értesítették; azoknak a gyerekeknek, akik ennek ellenére iskolába jöttek, két tanár biztosított felügyeletet erre az időre. Hódmezővásárhelyen - mivel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nincs helyi megbízottja - senki sem szervezett sztrájkot tegnap, a tanítás zavartalanul folyt az általános és a középiskolákban is. Csongrádon nem volt visszhangja a PDSZ felhívásának, Bokroson viszont tucatnyi pedagógus csatlakozott az országos figyelmeztető akcióhoz. Szentesen nem sztrájkoltak a pedagógusok, legalábbis az önkormányzathoz egyetlen jelzés sem érkezett. Szűcs Lajos alpolgármester szerint sokatmondó adat, hogy Magyarország 4500 általános iskolája közül 360 intézményben nyilvánítják ki véleményüket munkabeszüntetéssel a tanárok, szerinte azonban éppen az oktatásban nem a sztrájk vezet célhoz a vitás kérdésekben. állapodtak meg, hogy az iskolában dolgozó Guba János, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szegedi képviselője, országos választmányi tag beszéljen. Guba elmondta: a sztrájkhoz Szegeden sokan azért nem csatlakoztak, mert attól tartanak, állásfoglalásuk miatt az elsők között kerülnek utcára a leépítések során. Az akció hatékonyságát csökkenti, hogy a másik tanárszakszervezet, a PSZ nem csatlakozott hozzájuk. T.R. Áprilistól nem lesz Sztahanov, Marx, Bacsó utcája Székkutasnak Kun Béla még kitart, Ságvári elesett Ságvári helyett Széchenyi, Felszabadulás helyett István király, Marx helyett Búzavirág: tizenhat évvel a rendszerváltozás után átkeresztelte a kommunista nevű utcákat a képviselő-testület Székkutason. Az érintett lakók felháborodtak, Varga Sándor polgármester viszont azt mondta, lakossági igény nyomán döntöttek. Lehet, a vásárhelyi okmányiroda kitelepül a faluba, hogy áprilisig át tudják vezetni az igazolványokban az utcanévváltozást. A székkutasi Felszabadulás utcából István király utca lett, a Bacsó Bélát Kovács István váltotta, a Marx utca most már Búzavirág, a Ságvárit Széchenyi Istvánná, a Sztahanov utcát pedig Vasút utcává keresztelte át az új székkutasi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Új nevet kap hamarosan a Kun Béla utca is, ám hogy mit, arról a testület még nem döntött: ismét megkérdezik az ott élők véleményét. A döntés nagy felzúdulás keltett a Ságvári Endre utca lakói körében. Itt tizenöt család él. Huszonöt utcabeli arra kérte a testületet, maradjon meg a Ságvári név, nekik nincs bajuk a 32 nevű forradalmárral. Tették ezt azután, hogy a községházáról megkapták azt a kérdőívet, melyben új utcanévre kért javaslatokat a testület. - Mindenki aláírta a kérésünket, ennek ellenére ezt a képviselők nem méltányolták. A döntés nemcsak azért kellemetlen, mert az összes okmányunkat ki kell cserélni, de azért is, mert hozzátartozik az életünkhöz, hogy a Ságvári utcában lakunk évtizedek óta - fogalmazta meg véleményét Kruzslicz Lajosné. Ugyanígy gondolja a szomszédban Hegyi István, sőt Rostás Flórián autószerelő is. Utóbbi szerint a döntés neki azért is okoz bosszúságot, mert neki nemcsak az összes okmányában kell átvezettetnie az új címét, de új bélyegzőre is szüksége lesz. Ilyet pedig a faluban nem csinálnak: be kell menni miatta a városba. Elgondolkodtatta az úgy a Kun Béla utcai buszmegállóban álló asszonyokat is. Csala Sándorné úgy vélte, nem sok értelme volt az átkeresztelésnek. Az asszonyok egyébként nevettek, amikor megtudták, egyikük Molnár Sándort nem zavarja Kun Béla neve Fotó: Tésik Attila nem a Marx, hanem a Búzavirág utcán fog lakni - anélkül, hogy el kellene volna költöznie otthonról. A Kun Béla utcán lakó Molnár Sándor és felesége véleménye teljesen megegyezett. Úgy vélték, ennél fontosabb dolgokkal kellene a testületnek foglalkoznia. Sanyi bácsi szerint ha a kutasiak meghallják Kun Béla nevét, akkor csak az utcára, nem a '19-es politikusra gondolnak. Varga Sándor polgármester lapunknak elmondta, az igény, hogy a szocialista rendszerből máig fennmaradt utcaneveket meg kellene változtatni, az október 23-i ünnepségen merült fel, ezt akkor, ott többen is kérték. Arra azonban már nem emlékezett, hogy név szerint kik. Azt is elmondta, hogy a testület már korábban hozott határozatot arról, hogy átnevezi az utcákat, a legutóbbi ülésen csak ezt a döntést hajtották végre. - A kiküldött kérdőíveken nem az volt a kérdés, hogy megváltoztassuk-e, vagy sem, hanem hogy mire - üzente a Ságvári utcaiaknak a polgármester, aki hangsúlyozta: technikai okok miatt a változások jövő áprilistól lépnek életbe. A címváltozással kapcsolatos, a lakosságot terhelő adminisztráció megkönnyítése érdekében vagy kitelepszik a vásárhelyi okmányiroda a községbe egy időre, vagy kijelölnek olyan napokat, amikor a vásárhelyi városházán csak a székkutasiak okmányaival foglalkoznának. KOROM ANDRÁS KUN BÉLÁBÓL KUN ÉS BÉLA UTCA? Hl Az eddig beérkezett kérdőívek szerint a lakók * Kun Béla neve helyett három javaslatot is tettek. Akadnak, akik Előd vagy Gyöngyvirág, esetleg Kun utcában laknának szívesen. Egy tréfásabb kedvű helybeli nekünk jegyezte meg, hogy igazság szerint két részre kellene osztani az utcát a közel féltájban keresztező Béke utca mentén. A nyugati felén lakhatnának a Kun, a keleti részen a Béla utcaiak, így változtatás is lenne, de a helybeliek érzékenysége se sérülne. Utcareform BÁTYI ZOLTÁN Hogy a hányatott életű, és sokat vitatott halálú Ságvári Endrének egészen pontosan mi is volt az a harminckét neve, amit a legendák szerint az illegális kommunista mozgalomban viselt, talán már soha nem tudjuk meg. De hogy mi lesz a harmincharmadik, az immáron eldöntetett Székkutason, lövőre Széchenyi Istvánnak kell szólítani ugyanis azt az utcát, ami évtizedeken át Ságvári nevét viselte. A Csongrád megyei település (egykoron: szocialista mintafalu) képviselő-testülete azt is nagy hevülettel bizonyítja, nem áll meg félúton, ha egyszer nekiveselkedtek a névreformnak. Marx helyébe Búzavirág lép, Sztahanov, az '50-es években ezerszer megénekelt szovjet élmunkás átadja helyét a Vasútnak, a Felszabadulás utcába szánt leveleket pedig tavasszal már az István király utcába kell címezni. De Kun Béla (bár áll még a vártán, megyénk határán) sem vigéckedhet már sokáig a falon. Azt ugyan még nem tudják a székkutasiak, hogy a Tanácsköztársaság élkommunistájának nevét mire cseréljék le, de talán még az is előfordulhat, hogy Kun László és IV. Béla Árpád-házi királyunk lesz a befutó. így aztán a nemzeti érzület is megnyugodhat, s a múltat sem kell végképp eltörölni. Túl nagy kapkodással persze nem lehet megvádolni a székkutasi politikusokat. Hiszen akárhogy is számoljuk, ha nem is 32 évvel (csak hogy kössük még erősebben a névreformot Ságvárihoz), de éppen 16 évvel a rendszerváltoztatás után jutott eszükbe: ejnye, de meg kellene szabadulniuk a pártállami múlt bádogból nyomott utcanévtáblán megtestesülő örökségétől. És éppen ez a késlekedés teszi némileg komikussá az egész akciót. Azzal senki nem vitatkozik, hogy Magyarországon csak arra érdemesekről neveztessék el utca. Igen ám, de az arra érdemességet mint utcanévadáshoz szükséges követelményt sem olyan könnyű meghatározni. Erről éppen Ságvári ügyében lehetne sokat vitázni. Különösen azt a tényt figyelembe véve, hogy az ország egyik legjelesebb gimnáziuma éppen Szegeden viseli Ságvári nevét, akinek munkásságából az antifasiszta harcosságot domborítják ki, ha szóba kerül a suli névadójának élete. Hogy aztán a székkutasi polgár gyereke ezek után jelentkezhet-e a Ságváriba diáknak ? Ismerve a székkutasi rohanás tempót, ez utóbbi kérdésemre is megérkezik a válasz. Ha nem korábban, hát 2018-ban. Baleset történt a feltorlódott forgalom miatt Kormányellenes tüntetés a Bajai úton A kormány ellen mintegy százan tüntettek tegnap a Bajai Úton Fotó: Karnok Csaba Forgalomlassító demonstrációt tartottak tegnap a szegedi kormányellenes tüntetők a Bajai úton. Délelőtt egy baleset is történt az 55-ös úton, ketten könynyebben megsérültek. A nagy köd és a hideg sem vette el a kormányellenes tüntetők kedvét, tegnap körülbelül százan demonstráltak a Bajai út 5-ös kilométerénél. A több mint egy tucat autóval hatszáz méter hoszszan zárták le a Szegedről Baja felé tartó sávot, magyar és Árpád-sávos zászlókat lengettek. A forgalom lassan, de folyamatosan haladt, a demonstrációt rendőrök biztosították. A tüntetők az elhaladó autósoknak felmutatták a maguk készítette táblákat: „Ezentúl mi is hazudjunk, lopjunk, csaljunk! Gyurcsány az útmutató!". Az egyik autóra karácsonyi ajándékot jelképező dobozt erősítettek, „MSZP-SZDSZ - Figyelem! Átcsomagolt romlott áru!" felirattal. - Látszik, hogy a kormány politikájával egyre többen nem értenek egyet - mondta Szabó Pál, a tüntetés szóvivője. - Elfogadhatatlan számunkra, hogy a mai napig a Gyurcsány-kormány vezeti az országot. A Bajára tartó Rácz Evelin nagyon mérgesen várta, hogy továbbmehessen. - Üzletkötő vagyok, Szegeden volt dolgom, Bajára időre kellene érkeznem. A köd miatt amúgy is lassan haladok, most meg a tüntetők tartanak fel. Szerintem teljesen igazságtalan, hogy mások kárára demonstrálnak. Tegyék ezt ott, ahol nem akadályoznak senkit! mondta a felháborodott nő. - Ezt a kormányt már rég le kellett volna váltani - mondta a domaszéki Sánta István. - A tanyán élők üzenetét mondom: a föld a miénk, nem hagyjuk el! Miközben a domaszéki férfi továbbhajtott, a tüntetők kaptak hideget, meleget is az autósoktól. NYEMCSOK ÉVA KÉT SÉRÜLT |H A tüntetés idején délelőtt fél 10-kor baleset is volt a Bajai úton. A tüntetés helyszínétől mintegy két kilométerre egy Szeged felé tartó autóbuszba szaladt bele hátulról egy román kisbusz, amelyben ketten könnyebben megsérültek.