Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-09 / 288. szám

8 "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. DECEMBER 9. JUDIT ÉS CARMEN SZEGEDEN A szegedi konzervatóriumi évek után Komlósi Ildikó 1984-ben szerzett diplomát a Zeneakadémián, majd Londonban és Milánóban is tanult. Sokáig az Operaház tagja volt. 1986-ban a Pavarotti-énekverseny egyik győztese lett. Olasz férjével és kisfiával évekig Rómában élt, nem szerződött le egyetlen társulathoz, hanem a londoni Covent Gardentől a Metropolitanig a világ legrangosabb operaházalnak vendégeként mindenhol fellép. Elénekelte már az operairodalom legszebb mezzoszoprán főszerepeit, a Szegedi Szabadtéri Játékokon 2001-ben a Kékszakállú Juditjaként, a következő évben pedig Carmenként aratott nagy sikert. Berdál Valéria egykori szegedi növendéke főszerepet énekelt az évadnyitó Aida-bemutatón Milánóban Komlósi Ildikó óriási sikere a Scalában divatdiktátorok. A legnagyobb elismerést Zeffirellitől kaptam, amikor az előadás után először meglátott, az újságírók, tévések előtt hangosan odakiáltott nekem: Te egy csoda vagy! Azt hiszem, színpadi szempontból nekem sikerült legtöbbet megvalósítanom abból, amit rendezőként Zeffirelli elképzelt. Komlósi Ildikó január közepéig Milánóban énekel, majd Torinóban Santuzzát alakítja az új Parasztbecsület-produkcióban, utána Judit lesz a Bilbaóban, és New Yorkban is a Kékszakállúban lép fel. Tavasszal a Scalával Japánba megy turnézni az Aidával. Tízéves fia szerelmes Magyarországba, ezért eldöntötte: nem Olaszországban, hanem Budapesten akar iskolába járni. Néhány éve férjével Rómából Velencébe költöztek, mert mindketten Észak-Olaszországban dolgoznak már többet. Ezen a nyáron a Veronai Arénában Carmen és Santuzza szerepében lépett fel, boldog, mert olyan sikere volt, hogy Jósé Curával együtt kitüntették az aréna díjával. - A szegedi szabadtérin bármikor szívesen fellépnék újra, mert a szívem egyik csücske a Dóm tér. Boldogan elénekelném ott is Amnerist. Az Operaházban viszont annyira megbántottak, hogy inkább elkerülöm. Valaha az életemet jelentette, szent hely volt számomra, ám ezt az érzést kiölték belőlem. Nem vagyok egyedül ezzel a világban a magyar énekesek között. HOLLÓSI ZSOLT A szegedi konzervatóriumban egykor Berdál Valéria növendékeként kezdett énekelni Komlósi Ildikó, aki csütörtökön este Amneris szerepében óriási sikert aratott a milánói Scala évadnyitó Aida-produkciójában, amit a világhírű rendező, Franco Zeffirelli állított színpadra. A premier két díszvendége, Angéla Merkel és Romano Prodi is gratulált a magyar énekesnőnek. Minden idők leglátványosabb operaelőadásának, az Aidák Aidájának nevezték az olasz lapok a milánói Scala csütörtöki évadnyitó bemutatóját, amit a 83 éves világhírű rendező, Franco Zeffirelli állított színpadra Riccardo Chailly vezényletével. Kétszáz kilogramm aranyport, 7 ezer méternyi fémcsövet, 1,2 tonna ragasztót, öt mázsa üveggyantát, 40 köbméter faanyagot és 20 köbméter műanyagot használtak fel a káprázatos díszlet elkészítéséhez. A premiernek szegedi vonatkozása is volt: az egyik főszereplőt, Amnerist Komlósi Ildikó alakította, aki Berdál Valéria növendékeként a szegedi konzervatóriumból indult. Aidát a litván Violeta Urmana énekelte, Radames pedig a sztártenor, Roberto Alagna volt. A hatalmas nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően néhány óra alatt elkapkodták a szezon mind a 11 Aida-előadásának összes jegyét. A csütörtök esti premieren - amit világszerte élő, egyenes adásban közvetítettek a komolyzenei rádióadók, így a Bartók rádió is - Romano Prodi olasz miniszterelnök vendégeként Angéla Merkel német kancellár is részt vett. Komlósi Ildikó olyan nagyszerűen énekelt, hogy a legnagyobb tapsot végül ő kapta a közönségtől. - Stresszes, de mégis csodálatos próbaidőszak előzte meg a bemutatót. Zeffirelli pontosan és részletesen elemezte velünk a darabot. Mindent elmagyarázott, agyilag és érzelmileg is tökéletesen felkészített, mielőtt a színpadra küldött. Isteni volt vele a munka! Mindvégig a tenyerén hordozott - mesélte tegnap lapunknak Komlósi Ildikó, akit Milánóban hívtunk fel telefonon. - Zeffirelli a tradicionális operajátszás legnagyobb mágusa. Fantasztikus ez a produkciója is! Amikor 1999-ben a New York-i Metropolitan Opera Werther-előadásában még lírai mezzóként Charlotte szerepében debütáltam, úgy éreztem, mindent elértem, az a pályafutásom megkoronázása. Most úgy látom: ez az Aida-bemutató volt az igazi korona a gyémántokkal. Az előadás után óriási ünneplés következett: először a Scala színpadán az intendáns és Zeffirelli köszöntötte a szereplőket, majd átmentünk a Palazzo Realéba, ahol hétszázötven személyes exkluzív fogadást adtak. Olyan érzésem volt, mintha bekapcsoltam volna a tévét, mert bármerre néztem, mindenhol világhírességek voltak. Nemcsak politikusok, hanem filmsztárok, zenészek, A Verdi-opera három főszereplője a szenzációnak számító díszletben A hetvenkét éves asszony nagybátyja volt a csongrádi honatya, Eke Károly Erzsike néni már megbékélt a sorsával VAN KIÚT £ A hajléktalanok átmeneti szállóján jelenleg huszonketten élnek. Az éjjeli menedékhelyen 18 személy húzhatja meg magát este 6-tól reggel 8 óráig. A népkonyhán húszan kaphatnak díjtalanul ebédet. A nappali melegedőbe harminc nő és férfi kap bebocsátást. A kései órákban utcai szociális munkát is végeznek az intézmény szakemberei: egyik Ilyen alkalommal a Kurcából mentettek ki egy férfit, akit hazavittek a tanyájára. Az eredményes pályázatuknak köszönhetően eddig 18 személyt sikerült megszabadítaniuk a hajléktalan léttől: ők 20 ezer forintot kapnak havonta lakbér- vagy rezsitámogatás címén, s ennek segítségével kezdhettek új életet. Megbékélt már a sorsával a csongrádi Vincze Sándorné, aki nem csupán otthonra, de családra is lelt a hajléktalanok átmeneti szállóján Szentesen. Az intézmény minden munkatársát szereti. A 72 éves asszonynak, aki egykoron Kádár János titkárnőjének édesapját is gondozta, Eke Károly, Csongrád egykori országgyűlési képviselője volt a nagybátyja. A szentesi hajléktalanszálló konyhájában találjuk Vincze Sdndornét, aki Erzsébetnek és Katalinnak mondja magát, hozzátéve magyarázatként, hogy Csongrádon mindenkinek két keresztneve van. A többségében katolikusok lakta városból került ugyanis bő egy éve a szentesi intézménybe, ahol megköszöntötték a névnapján. A 72 éves asszony már megelégelte, hogy egyik albérletből a másikba kényszerült. Mindenhol csak a pénzét vették el, pedig ő megdolgozott a nyugdíjáért. Erzsike néni 36 éves munkaviszony után 64 ezer forintot kap havonta, ezzel elégedett is. A hajléktalanok átmeneti szállóján sokat megtakarít ebből, mert ott tízezer forintot kell fizetnie. - Nem voltam herdálós sosem, most 200-250 ezer forint van a kártyámon - mondja. Azért gyűjti a pénzt, mert szociális otthonba kérte a felvételét, és ott az ellátás többe kerül, mint az átmeneti szállón. Gyors- és gépírást tanult Szentesen fiatal korában Vincze Sándorné, aki adminisztrátori, könyvelői képesítést is szerzett, de még a kocsmárosi vizsgát is letette. Csongrádon a járási tanácsnál dolgozott, s amikor az megszűnt, a bútorgyárhoz került. Ott szakszervezetis lett, és beteglátogatással is megbízták. Rengeteg rászorulónak adott segélyt, aminek kapcsán úgy fogalmaz: „Nem voltam én soha rossz csaj." Meglehet, talán éppen ez lett a veszte. Meséli, hogy Kádár János titkárnőjének az édesapját gondozta, s annak halála után megörökölte a házát. Am feltűnt egy távoli rokon, aki eladta Erzsike néni hajlékát. Ennek 5-6 esztendeje. Addigra azonban már minden szerettét elkísérte utolsó útjára. - Nyolc halottam van Csongrádon, a temetőben — szakad ki Vincze Sándornéból. Ott nyugszik az édesapja, az anyukája, négy testvére, a férje és az egyetlen fia. A gyermekük 29 éves korában ment el, előtte hat esztendeig hordták kezelésre a szentesi műveseállomásra. Akkoriban sokat segített rajtuk Csongrád egykori országgyűlési képviselője, az ismert rádiós és televíziós személyiség, Eke Károly. Erzsike néni anyukájának, volt a legfiatalabb testvére, de pár esztendeje már Szentesen nyugszanak a hamvai. - Egyedül maradtam a nagyvilágban - fogalmaz Erzsike néni, leszámítva a keresztgyerekeit, akik élik a maguk életét. A Kocsyné Takács Ildikó vezetésével működő intézményről elismerően beszél az idős asszony, aki szerint lelkiismeretesek a munkatársak. Azt is elárulja, hogy alkalmanként bizony elmennek a szállóbeli sorstársaival a közeli szórakozóhelyre, ahol élvezik az élőzenés műsort. Megisznak közben egy-egy üdítőt, és éjjel fél tíz körül hazaindulnak. A kapuzárás ugyanis 10-kor van, s nem akarják megsérteni a házirendet. - Azzal nem segítenék magamon, ha mindig sírnék, csak tönkremenne az idegrendszerem - állítja Erzsike néni. Annál nagyobb fájdalmat nem tud elképzelni, mint amikor az ember elveszti a családját. De a sorsát senki sem kerülheti el. - Ezt mérte rám az Isten - nyugtázza. Ennek ellenére minden reggel és este imádkozik. BALÁZSI IRÉN Komlósi Ildikó Amneris jelmezében a milánói Scala Franco Zeffirelli rendezte évadnyitó Aida-bemutatóján Fotó: MTI/AP/Marco Brescia Vincze Sándorné Erzsike egykoron Kádár János titkárnőjének édesapját is gondozta Fotó: Gyenes Kálmán