Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-07 / 260. szám

KEDD, 2006. NOVEMBER 7. • AKTUÁLIS* 5 Folyik az eljárás a deszki Simicz-Frányó ügyben Mindkét fél úgy érzi: a falu vele van A dulakodássá fajult deszki par­kolásügy mindkét szereplője úgy érzi: a falu az ő pártján áll. Frányó Zoltán egy lehetséges szemtanúról beszélt. Simicz Jó­zsef közölte: munkáját nem be­folyásolják a történtek. Folyik az eljárás a Simicz Jó­zsef-Frányó Zoltán-ügyben. Mindkét szereplő úgy érzi, a falu vele van. Október 31-i számunkban be­számoltunk róla, hogy Deszk polgármestere, Simicz József és Frányó Zoltán vitába keveredett egy parkolási ügy miatt. A falu első embere autójával Frányó édesanyjának háza előtt állt meg, amit a férfi nehezménye­zett. Kérte Simiczet, hogy más­hol parkoljon, mert tilosban áll. Amikor erre nem került sor, gödröt ásott a gépkocsi kerekei elé és mögé, hogy a polgármes­ter ne tudjon elhajtani. A két férfi szóváltásba keveredett, ami dulakodássá fajult. Frányó azt állítja: Simicz megütötte. A pol­gármester viszont közölte: a ko­rábbi műtétje miatt befáslizott hasát védte. Szerinte a másik akkor üthette meg saját magát, amikor megpróbálta kicsavarni a kezét. A két férfi feljelentést tett egymás ellen, mindketten testi sértéssel vádolják a mási­kat. Simicz és Frányó viszonya ko­rábban sem volt felhőtlen. - Két rágalmazási per folyik kö­zöttünk. Az egyik 2002-ben kez­dődött, és a Legfelsőbb Bíróság várhatóan ebben a hónapban tesz pontot a végére. Egy másik 2003-ban indult. Összesen 18 ügyünk volt eddig - közölte teg­nap szerkesztőségünkkel Frányó Zoltán. A férfit azért hívtuk fel, hogy a fejleményekről érdeklőd­jünk. Azt mondta, nem volt újabb kihallgatás az ügyben, vi­szont jövő héten találkozik vala­kivel, aki látta az eseményeket és mellette tanúskodik majd. A szemtanú eddig állítólag beteg volt, azért halogatta a találkozót. Frányó állítja, hogy sokan szur­kolnak neki Deszken. Néhányan egyenesen annak örülnének, ha „sikerülne kimozdítani a polgár­mestert a székéből". A falu vezetőjének nem ilyen tapasztalatai vannak, szerinte a deszkiek egyértelműen elítélik Frányó viselkedését. Hozzátette: a férfi eddig senkit nem talált, aki az ő verzióját igazolná. A pol­gármester egyébként megerősí­tette, hogy új kihallgatás vagy szembesítés nem történt az ügy­ben. Kérdésünkre közölte: a munkáját egyáltalán nem befo­lyásolják a történtek. G. ZS. ELFOGULTSÁGTOL TART Folyik az eljárás a szegedi kapi­tányságon - közölte érdeklődé­sünkre Tuczakov Szilvéna rendőr­ségi sajtóreferens. Frányó Zoltán azt mondta, kérvényezte, hogy az ügyet a Bács-Kiskun megyei rend­őrség vizsgálja. A férfi ugyanis el­fogultságtól tart. 250 milliós vezeték Ha az időjárás engedi, még az idén megépítik az átemelőt a csator­navezeték majdani lefektetéséhez Szentes nagyhegyi városrészében, ahol beruházás végösszege 250 millióra rúg. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi székhelyű Hídépítő Rt. a kivitelezője a település túlnyo­mó részében a hálózat bővítésé­nek. Sáfrán Bálinttól, az önkor­mányzat közműprogramért fele­lős munkatársától megtudtuk, a megközelítőleg hárommilliárd fo­rintos beruházás kezdetén Szen­tesen negyvenszázalékos volt a csatornázottság, s a projekt telje­sítésekor megközelítheti a száz százalékot is. A kivitelezők egyéb­ként még tegnap is dolgoztak a városközponthoz közeli Vásárhe­lyi és Csillag utca környékén. Szentes külső részén, a Nagy­hegyen élő családok a közmű­program pár évvel ezelőtti indu­lásakor alig reménykedtek ab­ban, hogy lakóhelyükön is ki­épülhet a rendszer. Az a terület ugyanis nincs sűrűn beépítve, ezért a vezetéképítés többe került volna, mint a város belső kerüle­teiben. Az önkormányzat aztán pályázaton nyert forrást a regio­nális fejlesztési tanácsnál, amelyhez a város és az ingatlan­tulajdonosok is melléteszik a szerződésben vállalt összeget. így kezdődhet el a nagyhegyi dűlők­ben és utcákban is a hálózat ki­építése 250 millió forintos össz­költségen. Egy törvénytervezet szerint korlátoznák az ingyenes kórházi gyógyítást Az orvosválasztás alkonya Ha valaki nem a lakóhelyéhez tartozó kórházban műtteti meg magát, akár 100 ezer forintot is fizethet majd Illusztráció: Schmidt Andrea Egy törvénytervezet szerint januártól fi­zetnie kell majd annak, aki nem a la­kóhelyéhez tartozó kórházakban gyógyít­tatja magát. Sokak szerint ez a szabad orvos- és kórházválasztás megszüntetését jelenti, az intézményvezetők azonban jó ötletnek tartják a kezdeményezést. A feleslegesen elvégzett vizsgálatok számát hi­vatott csökkenteni egy új törvénytervezet, mely januártól bevezetné az egészségügyben az úgynevezett többlet-igénybevételi díjat. Ennek lényege, hogy aki nem a lakóhelyéhez tartozó három kórház valamelyikében gyógyíttatja magát, annak fizetnie kell. Ugyanez vonatko­zik arra is, ha valaki a saját kórházába megy ugyan, de ragaszkodik ahhoz, hogy az éppen nem ügyelő kezelőorvosa foglalkozzon vele. Az összeg a kezelés költségének 30 százaléka le­het, de maximum százezer forint, és minden esetben az intézménynél maradna. A bead­vány még az idén a parlament elé kerül. Ha el­fogadják, az új törvény januártól lép életbe. Senki ne potyázzon A módosításra az egészségügyi minisztéri­um szerint azért van szükség, mert a betegek nagy része egy vizsgálatot több kórházban is elvégeztet - például először egy vidékiben, később egy budapestiben. A szükségtelen be­avatkozások pedig felesleges pénzkidobásnak minősülnek. A törvénytervezet ellenzői vi­szont azzal érvelnek: a változtatással lénye­gében megszűnne a szabad orvos- és kórház­választás, ráadásul nem mindenki kap majd ugyanolyan színvonalú kórházi ellátást. Az általunk megkérdezett Csongrád me­gyei kórházvezetők nagyjából egységesen ítélik meg az új törvénytervezetet. Fenyves Ernő szerint a szigorú volumenkorlátozás miatt ha valaki „pluszbeteget" vállal, an­nak már valóban szükséges gondoskodnia az ellátás költségéről is. - Mivel lecsökkent az ellátható betegeink száma, vagyis keve­sebb páciens után kapjuk vissza a ráfordí­tott pénzt, egyfajta kényszerpályára kerül­tünk: háttérbe kell szorítanunk azokat, akikkel szemben nincs ellátási kötelezett­ségünk. Ez a költségtérítéssel részben kompenzálható - mondta a szentesi kór­ház igazgatója. Hozzátette: náluk a „ven­dégbetegek" száma elenyésző - 511 ágyu­kon átlagosan kevesebb mint tíz ilyen páci­ens fekszik. Elvándorló „kuncsaftok" A makói kórház főigazgatója is jónak tartja a kezdeményezést, még úgy is, hogy tudja: ezzel sérül a szabad orvosválasztás joga. - A mi intézményünk 2004-ben válságban volt, a betegek elmentek tőlünk - mondta Baráth Lajos. - Bár a folyamat egy év alatt megfor­dult, még mindig vannak olyan szakterüle­tek - például a szülészet-nőgyógyászat - ahol az átlagosnál nagyobb az elvándorlás. Az új szabályozás talán segít abban, hogy ez a hely­zet rendeződjön, és valóban csak az kerül majd máshova, akinél a progresszivitás azt indokolja. Persze mindehhez szükség van ar­ra is, hogy az ellátható betegeink számát megemeljék. Fizessen a vendégbeteg Pajor László, a Szegedi Városi Oktató Kór­ház főigazgatója egyetért azzal, hogy a „ven­dégbetegek" fizessenek, a megjelölt, akár százezer forintot is elérhető összeget azon­ban túlzónak érzi. - Mivel a kórházak önkor­mányzati pénzből, a helyi lakosok adójából működnek, jogos, hogy a más városokból ér­kezők - ha önszántukból választották az in­tézményt - fizessenek az itteni kezelésért. Ha azonban azért jönnek el városukból, mert ott az adott szakterületen nincs megfelelő szintű ellátás, a fizetési kötelezettséget igaz­ságtalannak érezném - vélekedett a profesz­szor. TÍMÁR KRISZTA KI HOVA MEHET? Minden kórház meghatározott számú beteget láthat el. Hogy melyikhez mely települések tartoznak, az szabályozott - nagyjából az egykori közigazgatási egységek, a járások települései tartoznak egy-egy vá­rosi intézményhez. A törvénytervezet szerint azonban januártól nem csupán a területileg illetékes egyet­len intézményben látják el majd térítésmentesen a betegeket: mehetnek másik két közeli kórházba is. Hogy pontosan melyek ezek, arról az ÁNTSZ készíti el a listát. Az utolsó pillanatig várnak az autósok a cserével A biztonságos téli gumi negyvenezernél kezdődik A nyári gumit le, a télit fel ­most inaszakadtáig dolgozik az összes gumis a rutin műveleten. Pedig nem történt semmi rend­kívüli, csak beköszöntött a tél. A legolcsóbb, még megbízható minőségűnek számító négy téli abroncs ára szereléssel együtt megközelíti a 40 ezer forintot. Az autósok több helyen órákat várnak, hogy a szerelők feltegyék kocsijukra a téli gumikat. A spe­ciális abroncsokat már plusz 7 Celsius-fok alatt ajánlják a szak­emberek, ami éjszakai hőmérsék­letet jelent. Erről Szabó Zoltán, a Marso Kft. cégvezetője világosított fel, mivel abban a tévhitben éltem, hogy a váltáshoz a nappali maxi­mumnak kell hét fok alá esnie. Ki­derült az is, a plusz húsz fokok sem ártanak a téli köpenynek. A Marso kereskedésben és szerviz­ben több napra előre megtelt a naptár, csak előjegyzés alapján foglalkoznak az ügyfelekkel. A cégvezető szerint nem lehet a „szezont" széthúzni, mivel az em­berek minden évben az utolsó pil­lanatigvárnak. 1 - -*. _4B";..: NBHHMkn; 111 1 .^"j^B ffi^l 1 i . • 1 JálL- ' HE8, ; • «pr, • ­Kerekenként ezer forint körül kell szánni a csere munkadíjára A választék az egész városban óriási, hiszen valamennyi létező márkában az összes méretben és valamennyi gépkocsitípusra for­galmaznak téli abroncsot. Táblá­zatunkban egy kis és egy nagy autó - egy Suzuki Swift és egy Skoda Octavia - gumiabroncs árait próbáltuk összehasonlítani. A megbízhatónak nevezhető és viszonylag mérsékelt árúnak szá­mító Matadornál vannak ol­csóbb, no name gumik is, főleg a diszkontokban, de ezekkel nem kívántunk foglalkozni. A két leg­keresettebb méretű téli gumi da­rabja tehát számításaink szerint Szeged gumiszervizeiben jelen­TÉLIGUMIABRONCS-ÁRAK (Ft/db) Suzuki Swift Skoda Octavia Matador 8490 11 200 Semperit 11400 15 990 Nokián 10990 16 700 Michelin 15 400 20 990 Forrás: DM-gyűjtés, Marso Kft. DM-grafika Fotó: Frank Yvette leg 11-16 ezer forintba kerül. De ehhez még hozzá kell adni a munkadíj árát: mire négy gumi helyet cserél, megszabadulunk átlagosan négyszer 800-1300 fo­rinttól (alufelninél 1600 forintba is belekerülhet a csere darabon­ként). A nagyobb szervizekben a csere együtt jár a kerekek lemosásával és a futómű-beállításával is, a kis gumis műhelyek azonban ezt a plusz szolgáltatást nem vállal­ják. Azért sem, mert ilyenkor az ügyfelek egymás sarkát tapossák. Ezt tegnap a Kossuth Lajos su­gárúti gumisnál mi magunk is tapasztaltuk, ahol a járdán vára­koztak az autók. Kasper Gábor leghátul állt a sorban, ő egy Tra­banton cserélt gumit. Azt mond­ta, kocsiján szinte már csak a gu­mik érnek pénzt, de áldoz az ab­roncsokra, mert különben az amúgy sem túl biztonságos kis­autó a csúszós úton jégtáncot járna. Megtudtuk: a legtöbb helyen „abroncshotelt" is működtetnek, persze nem ingyen. A nyári gu­mik téli álmot alszanak áprilisig, amikor majd újra értük jön a gazda. A kisebb műhelyek csak a tárolást vállalják, míg a nagy szervizek ápolásban részesítik az abroncsokat, a szolgáltatás a szilikonozástól a légnyomás el­lenőrzéséig terjed. F.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom