Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-07 / 260. szám
KEDD, 2006. NOVEMBER 7. • AKTUÁLIS* 5 Folyik az eljárás a deszki Simicz-Frányó ügyben Mindkét fél úgy érzi: a falu vele van A dulakodássá fajult deszki parkolásügy mindkét szereplője úgy érzi: a falu az ő pártján áll. Frányó Zoltán egy lehetséges szemtanúról beszélt. Simicz József közölte: munkáját nem befolyásolják a történtek. Folyik az eljárás a Simicz József-Frányó Zoltán-ügyben. Mindkét szereplő úgy érzi, a falu vele van. Október 31-i számunkban beszámoltunk róla, hogy Deszk polgármestere, Simicz József és Frányó Zoltán vitába keveredett egy parkolási ügy miatt. A falu első embere autójával Frányó édesanyjának háza előtt állt meg, amit a férfi nehezményezett. Kérte Simiczet, hogy máshol parkoljon, mert tilosban áll. Amikor erre nem került sor, gödröt ásott a gépkocsi kerekei elé és mögé, hogy a polgármester ne tudjon elhajtani. A két férfi szóváltásba keveredett, ami dulakodássá fajult. Frányó azt állítja: Simicz megütötte. A polgármester viszont közölte: a korábbi műtétje miatt befáslizott hasát védte. Szerinte a másik akkor üthette meg saját magát, amikor megpróbálta kicsavarni a kezét. A két férfi feljelentést tett egymás ellen, mindketten testi sértéssel vádolják a másikat. Simicz és Frányó viszonya korábban sem volt felhőtlen. - Két rágalmazási per folyik közöttünk. Az egyik 2002-ben kezdődött, és a Legfelsőbb Bíróság várhatóan ebben a hónapban tesz pontot a végére. Egy másik 2003-ban indult. Összesen 18 ügyünk volt eddig - közölte tegnap szerkesztőségünkkel Frányó Zoltán. A férfit azért hívtuk fel, hogy a fejleményekről érdeklődjünk. Azt mondta, nem volt újabb kihallgatás az ügyben, viszont jövő héten találkozik valakivel, aki látta az eseményeket és mellette tanúskodik majd. A szemtanú eddig állítólag beteg volt, azért halogatta a találkozót. Frányó állítja, hogy sokan szurkolnak neki Deszken. Néhányan egyenesen annak örülnének, ha „sikerülne kimozdítani a polgármestert a székéből". A falu vezetőjének nem ilyen tapasztalatai vannak, szerinte a deszkiek egyértelműen elítélik Frányó viselkedését. Hozzátette: a férfi eddig senkit nem talált, aki az ő verzióját igazolná. A polgármester egyébként megerősítette, hogy új kihallgatás vagy szembesítés nem történt az ügyben. Kérdésünkre közölte: a munkáját egyáltalán nem befolyásolják a történtek. G. ZS. ELFOGULTSÁGTOL TART Folyik az eljárás a szegedi kapitányságon - közölte érdeklődésünkre Tuczakov Szilvéna rendőrségi sajtóreferens. Frányó Zoltán azt mondta, kérvényezte, hogy az ügyet a Bács-Kiskun megyei rendőrség vizsgálja. A férfi ugyanis elfogultságtól tart. 250 milliós vezeték Ha az időjárás engedi, még az idén megépítik az átemelőt a csatornavezeték majdani lefektetéséhez Szentes nagyhegyi városrészében, ahol beruházás végösszege 250 millióra rúg. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi székhelyű Hídépítő Rt. a kivitelezője a település túlnyomó részében a hálózat bővítésének. Sáfrán Bálinttól, az önkormányzat közműprogramért felelős munkatársától megtudtuk, a megközelítőleg hárommilliárd forintos beruházás kezdetén Szentesen negyvenszázalékos volt a csatornázottság, s a projekt teljesítésekor megközelítheti a száz százalékot is. A kivitelezők egyébként még tegnap is dolgoztak a városközponthoz közeli Vásárhelyi és Csillag utca környékén. Szentes külső részén, a Nagyhegyen élő családok a közműprogram pár évvel ezelőtti indulásakor alig reménykedtek abban, hogy lakóhelyükön is kiépülhet a rendszer. Az a terület ugyanis nincs sűrűn beépítve, ezért a vezetéképítés többe került volna, mint a város belső kerületeiben. Az önkormányzat aztán pályázaton nyert forrást a regionális fejlesztési tanácsnál, amelyhez a város és az ingatlantulajdonosok is melléteszik a szerződésben vállalt összeget. így kezdődhet el a nagyhegyi dűlőkben és utcákban is a hálózat kiépítése 250 millió forintos összköltségen. Egy törvénytervezet szerint korlátoznák az ingyenes kórházi gyógyítást Az orvosválasztás alkonya Ha valaki nem a lakóhelyéhez tartozó kórházban műtteti meg magát, akár 100 ezer forintot is fizethet majd Illusztráció: Schmidt Andrea Egy törvénytervezet szerint januártól fizetnie kell majd annak, aki nem a lakóhelyéhez tartozó kórházakban gyógyíttatja magát. Sokak szerint ez a szabad orvos- és kórházválasztás megszüntetését jelenti, az intézményvezetők azonban jó ötletnek tartják a kezdeményezést. A feleslegesen elvégzett vizsgálatok számát hivatott csökkenteni egy új törvénytervezet, mely januártól bevezetné az egészségügyben az úgynevezett többlet-igénybevételi díjat. Ennek lényege, hogy aki nem a lakóhelyéhez tartozó három kórház valamelyikében gyógyíttatja magát, annak fizetnie kell. Ugyanez vonatkozik arra is, ha valaki a saját kórházába megy ugyan, de ragaszkodik ahhoz, hogy az éppen nem ügyelő kezelőorvosa foglalkozzon vele. Az összeg a kezelés költségének 30 százaléka lehet, de maximum százezer forint, és minden esetben az intézménynél maradna. A beadvány még az idén a parlament elé kerül. Ha elfogadják, az új törvény januártól lép életbe. Senki ne potyázzon A módosításra az egészségügyi minisztérium szerint azért van szükség, mert a betegek nagy része egy vizsgálatot több kórházban is elvégeztet - például először egy vidékiben, később egy budapestiben. A szükségtelen beavatkozások pedig felesleges pénzkidobásnak minősülnek. A törvénytervezet ellenzői viszont azzal érvelnek: a változtatással lényegében megszűnne a szabad orvos- és kórházválasztás, ráadásul nem mindenki kap majd ugyanolyan színvonalú kórházi ellátást. Az általunk megkérdezett Csongrád megyei kórházvezetők nagyjából egységesen ítélik meg az új törvénytervezetet. Fenyves Ernő szerint a szigorú volumenkorlátozás miatt ha valaki „pluszbeteget" vállal, annak már valóban szükséges gondoskodnia az ellátás költségéről is. - Mivel lecsökkent az ellátható betegeink száma, vagyis kevesebb páciens után kapjuk vissza a ráfordított pénzt, egyfajta kényszerpályára kerültünk: háttérbe kell szorítanunk azokat, akikkel szemben nincs ellátási kötelezettségünk. Ez a költségtérítéssel részben kompenzálható - mondta a szentesi kórház igazgatója. Hozzátette: náluk a „vendégbetegek" száma elenyésző - 511 ágyukon átlagosan kevesebb mint tíz ilyen páciens fekszik. Elvándorló „kuncsaftok" A makói kórház főigazgatója is jónak tartja a kezdeményezést, még úgy is, hogy tudja: ezzel sérül a szabad orvosválasztás joga. - A mi intézményünk 2004-ben válságban volt, a betegek elmentek tőlünk - mondta Baráth Lajos. - Bár a folyamat egy év alatt megfordult, még mindig vannak olyan szakterületek - például a szülészet-nőgyógyászat - ahol az átlagosnál nagyobb az elvándorlás. Az új szabályozás talán segít abban, hogy ez a helyzet rendeződjön, és valóban csak az kerül majd máshova, akinél a progresszivitás azt indokolja. Persze mindehhez szükség van arra is, hogy az ellátható betegeink számát megemeljék. Fizessen a vendégbeteg Pajor László, a Szegedi Városi Oktató Kórház főigazgatója egyetért azzal, hogy a „vendégbetegek" fizessenek, a megjelölt, akár százezer forintot is elérhető összeget azonban túlzónak érzi. - Mivel a kórházak önkormányzati pénzből, a helyi lakosok adójából működnek, jogos, hogy a más városokból érkezők - ha önszántukból választották az intézményt - fizessenek az itteni kezelésért. Ha azonban azért jönnek el városukból, mert ott az adott szakterületen nincs megfelelő szintű ellátás, a fizetési kötelezettséget igazságtalannak érezném - vélekedett a profeszszor. TÍMÁR KRISZTA KI HOVA MEHET? Minden kórház meghatározott számú beteget láthat el. Hogy melyikhez mely települések tartoznak, az szabályozott - nagyjából az egykori közigazgatási egységek, a járások települései tartoznak egy-egy városi intézményhez. A törvénytervezet szerint azonban januártól nem csupán a területileg illetékes egyetlen intézményben látják el majd térítésmentesen a betegeket: mehetnek másik két közeli kórházba is. Hogy pontosan melyek ezek, arról az ÁNTSZ készíti el a listát. Az utolsó pillanatig várnak az autósok a cserével A biztonságos téli gumi negyvenezernél kezdődik A nyári gumit le, a télit fel most inaszakadtáig dolgozik az összes gumis a rutin műveleten. Pedig nem történt semmi rendkívüli, csak beköszöntött a tél. A legolcsóbb, még megbízható minőségűnek számító négy téli abroncs ára szereléssel együtt megközelíti a 40 ezer forintot. Az autósok több helyen órákat várnak, hogy a szerelők feltegyék kocsijukra a téli gumikat. A speciális abroncsokat már plusz 7 Celsius-fok alatt ajánlják a szakemberek, ami éjszakai hőmérsékletet jelent. Erről Szabó Zoltán, a Marso Kft. cégvezetője világosított fel, mivel abban a tévhitben éltem, hogy a váltáshoz a nappali maximumnak kell hét fok alá esnie. Kiderült az is, a plusz húsz fokok sem ártanak a téli köpenynek. A Marso kereskedésben és szervizben több napra előre megtelt a naptár, csak előjegyzés alapján foglalkoznak az ügyfelekkel. A cégvezető szerint nem lehet a „szezont" széthúzni, mivel az emberek minden évben az utolsó pillanatigvárnak. 1 - -*. _4B";..: NBHHMkn; 111 1 .^"j^B ffi^l 1 i . • 1 JálL- ' HE8, ; • «pr, • Kerekenként ezer forint körül kell szánni a csere munkadíjára A választék az egész városban óriási, hiszen valamennyi létező márkában az összes méretben és valamennyi gépkocsitípusra forgalmaznak téli abroncsot. Táblázatunkban egy kis és egy nagy autó - egy Suzuki Swift és egy Skoda Octavia - gumiabroncs árait próbáltuk összehasonlítani. A megbízhatónak nevezhető és viszonylag mérsékelt árúnak számító Matadornál vannak olcsóbb, no name gumik is, főleg a diszkontokban, de ezekkel nem kívántunk foglalkozni. A két legkeresettebb méretű téli gumi darabja tehát számításaink szerint Szeged gumiszervizeiben jelenTÉLIGUMIABRONCS-ÁRAK (Ft/db) Suzuki Swift Skoda Octavia Matador 8490 11 200 Semperit 11400 15 990 Nokián 10990 16 700 Michelin 15 400 20 990 Forrás: DM-gyűjtés, Marso Kft. DM-grafika Fotó: Frank Yvette leg 11-16 ezer forintba kerül. De ehhez még hozzá kell adni a munkadíj árát: mire négy gumi helyet cserél, megszabadulunk átlagosan négyszer 800-1300 forinttól (alufelninél 1600 forintba is belekerülhet a csere darabonként). A nagyobb szervizekben a csere együtt jár a kerekek lemosásával és a futómű-beállításával is, a kis gumis műhelyek azonban ezt a plusz szolgáltatást nem vállalják. Azért sem, mert ilyenkor az ügyfelek egymás sarkát tapossák. Ezt tegnap a Kossuth Lajos sugárúti gumisnál mi magunk is tapasztaltuk, ahol a járdán várakoztak az autók. Kasper Gábor leghátul állt a sorban, ő egy Trabanton cserélt gumit. Azt mondta, kocsiján szinte már csak a gumik érnek pénzt, de áldoz az abroncsokra, mert különben az amúgy sem túl biztonságos kisautó a csúszós úton jégtáncot járna. Megtudtuk: a legtöbb helyen „abroncshotelt" is működtetnek, persze nem ingyen. A nyári gumik téli álmot alszanak áprilisig, amikor majd újra értük jön a gazda. A kisebb műhelyek csak a tárolást vállalják, míg a nagy szervizek ápolásban részesítik az abroncsokat, a szolgáltatás a szilikonozástól a légnyomás ellenőrzéséig terjed. F.K.