Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-07 / 260. szám

KEDD, 2006. NOVEMBER 7. A K T U A L I S Egyre bizonytalanabb, mikor fejeződik be a négysávosítás A 47-esre 2010 után futja Folytatás az 1. oldalról A négy és fél kilométeres szakasz átépítése körülbelül hárommilliárd forintba kerülne. Az út menti telkek kisajátítása jelenleg is folyik, a város ennek meggyorsítása érdekében már adott át területeket a Magyar Közút Kht.-nak. Úgy tudjuk, jelenleg is folyik az egyeztetés az úttal párhuzamosan futó vasút miatt itt területeket birtokló MA V-val, illetve a szintén tulajdonos Nemzeti földalappal. A 47-es út befejezésével kapcsolatos kérdésünkre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kommunikációs Főosztályától azt a választ kaptuk, hogy a 2007-2013 közötti gyorsforgalmi úti és közúti fejlesztéseket a Közlekedésfejlesztési Operatív Program tartalmazza. A program részleteiről azonban most még nem tudnak tájékoztatást adni - csak a „közeljövőben". * Az Új Magyarország Terv közútfejlesztési célkitűzéseinek _ A forgalom az elmúlt években jelentősen nőtt. Ez a kétsávos szakaszon látszik igazán Fotó: Tésik Attila társadalmi vitája tart, az egyeztetések nem zárultak le - válaszolta Kóka János arra a kérdéFELBEMARADT UTEPITES - IGERETEK 1.2001-ben Orbán Viktor letette az alapkövet, és megígérte, hogy a 47-est négysávúvá építik át Vásárhely határától az algyői Tisza-hídig - 2002-re. Kétsávos maradt az út középső, négy és fél kilométeres része. 2004-re ígérte a munkálatok befejezését Lázár János országgyűlési képviselőnek Csillag István volt gazdasági miniszter. 2.2005-ben a megyei közgyűlés is kérte, hogy a 47-es kerüljön bele a 2006-os közútfejlesztési tervbe. Gyurcsány Ferenc az M5-ös szegedi szakaszának átadásakor a következő kormányzati ciklusra ígérte a 47-es négysávúsításának befejezését. 3. 2005 szeptemberében Lázár János interpellációjára a parlamentben Dióssy Gábor politikai államtitkár azt válaszolta, attól függ, idén elkezdődik-e az építkezés, hogy lesz-e rá pénz. 4. Az idén júliusi interpellációra Kóka János gazdasági miniszter azt tartotta valószínűnek, hogy az út a 2010-ben kezdődő új kormányzati ciklus első telében készülhetei. sünkre, hogy a 47-es út - a korábbi ígéretek ellenére - miért nem szerepel a Nemzeti fejlesztési tervben. A gazdasági és közlekedési miniszter hangsúlyozta: e csomagban nagyon sok, a térséget érintő fejlesztés található. így például a 43-as út keleti irányú, kétszer kétsávos építése, továbbá a 47-es út felújítása. A következő hét évben 700-800 milliárd forintot költhetünk közútfejlesztésre. Ez a miniszter szerint - minden korábbinál nagyobb összeg, mégis negyede-ötöde annak, amennyi pénzre szükség lenne. Ez indokolja prioritások felállítását: a Szeged-Makó közötti útszakaszt 2010-ig szeretnék befejezni, a 47-es négysávúsíLAZAR ES BOTKA AZ ÚTRÓL H Lázár János vásárhelyi polgármester lapunknak azt mondta, a helyzet egyelőre változatlan: a választások óta nem volt alkalma beszélni Kóka János gazdasági miniszterrel a 47-esről, de hamarosan tárgyalni fog vele. Fontos Szeged számára is a 47-es négysávúsításának befejezése - szögezte le lapunk kérdésére Botka László szegedi polgármester. Hozzátette, az M5-ös már megvalósult, remélhetőleg az M43-as építése jövőre megkezdődik, s azt még ebben a ciklusban a 47-es befejezése követheti. tásának folytatására még nincs ütemezési javaslatuk. B. K. A. Két év balesetei a kétsávos úton 2005. január 19.: Egy török kamion egy kerékpárost előzött, pótkocsija beleakadt egy szabályosan közlekedő Opelbe. Percekkel később Vajhátnál egy Szeged felől érkező tehergépkocsi és az utána jövő Skoda vezetője is a fékre lépett forgalmi okok miatt, az utánuk jövő távolsági busz és az azt követő Lada viszont nem tudott időben megállni. A két baleset csak anyagi kárt okozott. Március 4.: A csúszós út miatt egy Skoda ütközött egy Opellel, majd nem sokkal később egy teherautó csúszott az árokba, s ebbe két személygépkocsi rohant bele. Jelentős volt az anyagi kár. Június 15.: Öreg-Kishomoknál elütött egy, az úton áthaladó kerékpárost egy Opel. A biciklis súlyos sérüléseket szenvedett. Augusztus 5.: Kopáncsnál egy magyar teherautó és egy bosnyák kamion karambolozott, az ütközés jelentős anyagi kárt okozott. Augusztus 18.: Árokba csúszott egy kamion, melynek vezetője elbóbiskolt a volánnál, nem vette észre időben, hogy Kishomoknál kétsávossá fogyott az út. Augusztus 26.: Kerékpárost gázoltak el Kishomoknál, a biciklis súlyos sérüléseket szenvedett. Szeptember 26.: Motoros rendőrnek ütközött egy, a félpályás tüntetésben részt vevő, a sorból figyelmetlenül kikanyarodó Nissan személygépkocsi. A rendőr könnyebben megsérült. Október 21.: Kopáncsnál tisztázatlan körülmények között az árokba borult egy Ford Focus, az anyagi kár jelentős volt. Október 25.: Fiat ütközött Ladával a kopáncsi szakaszon, a Ladában ülő házaspár könnyebben sérült. 2006. június 29.: Egy Suzuki vezetője nem vette észre, hogy a kétsávos út négysávossá nyílt, s autójával behajtott a forgalom elől lezárt területre, ott nekiütközött egy terelőtáblának, majd az autóval felborult. A sofőr súlyos sérüléseket szenvedett, utasa a helyszínen meghalt. Július 16.: Egy ukrán rendszámú Audi belerohant egy magyar rendszámú Citroenbe, melyet belelökött Kopáncsnál az út menti árokba. Az anyagi kár jelentős volt. Augusztus 31.: Ismeretlen ok miatt megperdült egy Skoda az Agip-kút közelében, majd áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol egy Ford terepjárónak csapódott. A Skoda vezetője a helyszínen meghalt. November 1-. Egy, az út széléről lesodródó Opel vezetője visszakapta a kormányt Vajhátnál, ám az autó áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol egy Fiat kisteherautónak és egy Daewoonak ütközött. A három jármű sofőrje könnyebb sérüléseket szenvedett. Szegeden tartott kézfogót a tudomány és a gazdaság Profit a zsenialitásból is lehet Szimbolikus jelentőségű, hogy éppen Szegeden ült egy asztalnál, nyújtott egymásnak kezet az akadémia és a gazdaság, az egyetem és a város vezetője tegnap, a magyar tudomány ünnepe nyitó rendezvényén. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke a tudás alapú társadalomról szólt, Kóka János gazdasági miniszter pedig hangsúlyozta: a tudásból termék, a zsenialitásból profit lehet. Szeged, a tudomány városa saját példájával is igazolja, hogy a tudás mint hozzáadott érték növeli egy-egy termék eladhatóságát, illetve záloga egy település jövőjének, vagyis: a tudomány az alapja a gazdaság fejlődésének - indokolta tegnap Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, miért éppen a Tisza-parti város egyetemének József Attila Tanulmányi és Információs Központjában (JATIK) nyitották meg a magyar tudomány tizedik ünnepét. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter jelenlétével azt hangsúlyozta, hogy lezárult a vita az akadémia és a tárca között az intézményrendszer és a pénzelosztás reformjáról, eljött az együttműködés időszaka. Egyértelműnek mondta, hogy Magyarország legfőbb értéke a tudás, ami úgy szolgálhatja a fejlődést, ha az államtól megkapja a szükséges jogszabályi, anyagi és attitűdbeli támogatást. A Szegedi Tudományegyetem áll elébe a kihívásoknak, szívesen venné, ha a magyar felsőoktatás egészét minősítenék - fogalmazott a rektor, Szabó Gábor. A köszöntők sorát folytató Botka lAszló polgármester arról biztosította a jelenlévőket, hogy nemcsak ötleteket ad ez a város a Nemzeti fejlesztési tervhez, hanem a várhatóan rendelkezésre álló nyolcezermilliárd forint elköltésében is szívesen segítA tudásvagyonról a technokraták szempontjai alapján szólt Fodor István, az Ericson elnök-vezérigazgatója, aki szerint a bölcsészettudományok jelentőségét sem szabad feledni miközben azt hangsúlyozzuk: a tudomány finanszírozása nem támogatás, hanem befektetés a jövőbe. Ú. I. ELÖADASOK ES DIJAK Az evolúcióról a számok és kísérletek tükrében szólt Venetianer Pál akadémikus. Ezzel megnyitotta az előadások sorát: a tudomány ünnepének e hónap végéig tartó rendezvénysorozatán csak a Dél-Alföld Régióban 450 program várja az érdeklődőket az idei témáról, az evolúció - fejlődés revolúció hármasságáról. A tudomány ünnepe alkalmából a szegedi ünnepségen 12-féle díjat adtak át 24 kutatónak. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke a tudomány városának nevezte Szegedet Fotó: Segesvári Csaba / Es mégis mozog BAKOS ANDRAS Ha Orbán Viktor kormányon maradhatott volna 2002 után, már régen befejeződött volna a 47-es négysávosítása. Sokan nézik erről az oldaláról a politikát mifelénk. Ehhez aztán rögtön azt is érdemes hozzátenni: ha Horn Gyula csapatát nem küldte volna el a választók többsége 1998-ban, ma lenne elkerülőútja Makónak. Már a szerződést is megkötötte Lotz Károly közlekedési miniszterrel a makói önkormányzat, kitűzték a karókat. Aztán alma. Könnyű lenne azt írni, itt tart a magyar demokrácia és az intézményrendszer: a nagy emberek jó vagy rossz szándékán, a pobtikai erőviszonyokon múlik döntően a nagy beruházások sorsa. De ha csak azon múlna! Egy mérnök szerint ma annyi a figyelembe veendő érdek, hogy ha Szegedet most vinné el a nagy árvíz, száz év is kevés lenne az újjáépítésére. Ami az útszélesítést illeti: a rendszerváltás után a kormány privatizálta azokat a földeket is, amelyek közel voltak a nagy forgalmú, bővítésre váró utakhoz. Az új tulajdonosok egy része néhány év múlva - amikor vissza akarta tőlük venni az állam a földet azt mondta, tessék beszorozni a kínált összeget kettővel, hárommal. Az ilyen ügy előbb-utóbb a bíróságra kerül, a gazda kiszámolja, mennyi kár éri, jön a szakértői vélemény, amellyel az állam egy ellenszakértői véleményt állít szembe. Lesz később egy harmadik szakértői vélemény is, és persze ezek köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ez pedig így természetes: még jó, hogy ma már nem lehet géppisztollyal földet venni. A bíróság végül dönt, és közben úgy tűnik, mintha nem történne semmi. Közben meg kell egyezni például a MAV-val, az úgynevezett szakhatóságokkal. Meg kell várni a régészeti feltárás közbeszerzését, aztán a feltárást és a leletmentést. Ha ne adj' isten földben termő here is van arrafelé, föl kell méretni, mekkora a védett növény telepe, és több millióért el kell szállíttatni máshová. Ahol, lehet, elpusztul, de ez már nem érdekel senkit, a törvény végre lett hajtva. Aztán ott a Nemzeti földalap, ahol hosszú ideig merengenek azon, kinek a kötelessége átvenni az út melletti földért fölkínált nyolcmillió forintot. Végül ott a pobtika, amely segíthet és hátráltathat. Ha több pénzt ad, meggyorsíthatja az előkészítést egy bizonyos fokig. Ha nem ad - azt szépen meg tudja indokolni. Az útépítésekre - amellett, hogy a valós emberi igényeket veszi figyelembe, és próbálja a másik oldalnál jobban képviselni - azért is irányul rá a politika figyelme, mert ezek a legdrágább, közpénzből megvalósuló beruházások. Ez a figyelem sokat segíthet, és olykor árthat is. A mérnökök - akiknek a munkáján nagyban múlik az építkezés előkészítése, levezetése, vagyis a konkrét aprómunka - végül már nem mernek nyilatkozni, kétszer is meggondolják, mikor és hol mit mondanak. Mert nem tudják, a kimondott szó éppen melyik oldalnak az érdekeit sérti, nem tudják, az a sértődés használ-e, vagy árt. Mindezek mellett - csodálatos módon - mégis épülnek utak Magyarországon. A PM tervei szerint kevesebb jut az szja-ból Derűsebb és borúsabb költségvetés is készül A falvak milliókkal, a megyei önkormányzatok százmilliókkal kaphatnak kevesebb pénzt, ha a Pénzügyminisztérium tervei valóra válnak. Eszerint csökkenhet az önkormányzatok részesedése a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadából. Ez azonban még nem biztos. A bizonytalanra úgy készül a megyei önkormányzat, hogy borúlátó és derűlátó költségvetési koncepciót is készít. A Pénzügyminisztérium úgy számol, jövőre kisebb arányban részesednek a személyi jövedelemadóból az önkormányzatok. Az úgynevezett helyben maradó hányad az ötödével csökken - értesült a Napi Gazdaság és az Index. A megyei önkormányzatok eszerint összesen 12 milliárd forinttal kapnak kevesebbet az előző évhez képest. Ez annak fényében érdekes, hogy az ellenzéki pártok előretörtek az önkormányzati választásokon, és a megyei önkormányzatok zöme fideszes vezetésű lett. - Azért azt várjuk meg, mit hagy jóvá a parlament - reagált a hírre Szegvári Ernöné, Kiszombor polgármestere, aki korábban pénzügyes volt. Szerinte ez az az időszak, amikor jellemzően sok minden változik. Az önkormányzatok csütörtökön tájékozódnak a Pénzügyminisztérium terveiről. Kiszomboron a személyi jövedelemadóból a helyben maradó rész idén 23 millió 751 ezer forint volt, a személyi jövedelemadóból ezzel együtt összesen 188 millió 386 ezer forint jutott a községnek, ez a költségvetés 27 százaléka. Tehát a Pénzügyminisztérium terve milliókról szól - egy-egy megyei önkormányzat esetében százmilliókról. Értesült az szja-val kapcsolatos tervekről a megyei közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke, Csöke Attila is, aki korábban egy pénzügyi tanácsadó cég szegedi fiókvezetője volt. Azt mondja, megpróbálnak fölkészülni erre, és a normatív támogatásokat érintő csökkenésre. Pontos összeget amivel kevesebbet kaphat ez a megyei önkormányzat - azonban még nem lehet tudni, míg a költségvetés sarokszámai nem ismertek. A megyei képviselő szerint a következő hetekben a bizottságnak és a hivatalnak is lesz "elég munkája a megyei önkormányzat készülő költségvetésével. Ami a fölkészülés módját illeti: több változatot, optimista és pesszimista megoldást is készítenek. Aztán majd meglátják. B. A. Csak kisebb zavar Magyarországon csupán egy átlagos kis háztartás éves fogyasztásának megfelelő, 1500 kilowattóra fogyasztói korlátozást okozott 20-30 percre az európai villamosenergia-rendszerben november 4-én keletkezett üzemzavar - közölte a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és leányvállalata, a Mavir hétfőn. A rövid ideig tartó áramkimaradás Dél-Magyarországon viszonylag kis területen korlátozta a lakossági fogyasztást is.