Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-02 / 256. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 2. • MEGYEI TÜKÖR7 Széli Dömötör (balról), Csaba és Boróka a sportmászó-felszerelés ellenőrzésével kezdi az edzést és a versenyzést KÉNYSZEREK ÉS KÍVÁNSÁGOK il Bettina Schöpf világbajnok az ikrek edzője, s bár személyre szabottan állítja össze az edzéstervet, neveltjeivel mégis csak évi három-négy alkalommal találkozik személyesen. Ez a szegedi egyesület hiányából fakadó kényszerűség. Ugyanakkor szép álmok forrása is. Hiszen ha kívánságaik teljesülhetnének, akkor a Széli ikrek világbajnoki aranyakat, a szülők pedig olyan lottónyereményt szeretnének, amiből Szegeden megépíttethetnék a „világfalat". Ugyanaz a sportszenvedély hajt újabb és újabb sikerek felé három kamaszt. Egyetlen családban három éremgyűjtő sportolót is támogatnak szülei. Egy szegedi család szinte minden hétvégéjét mesterséges sziklafalakon, a természet közelében tölti. A három mondattal Széli József, Széllné Papdi Katalin, s három ikergyermekük életéről adtunk pillanatfelvételt. - A túrázással kezdődött minden - mosolyodik el Széllné Papdi Katalin, mikor arra a kérdésre keressük a választ, hármas ikreik miért éppen a sportmászásban vezetik le mozgásigényüket és érik el éremesős sikereiket. A villamosmérnök-közgazdász, a Lombard Rt., informatikai vezetője elárulja: nagyon szeretnek túrázni, szabadidejükben a hegyeket járni. Éremzuhatag - A Tátrába már ötéves korukban velünk tartottak, de kisgyerekként kezdték a Kárpátok megismerését is - szövi tovább a történetet a távközléssel foglalkozó családfő, Széli József. A három gyerek - születésük sorrendjében, mert esetükben 2-2 percen múlik, ki a báty, a húg és a nővér, illetve az öcs -, Csaba, Boróka és Dömötör figyelemmel hallgatja szüleit, pedig bizonyára nem először hangzik el a sztori. Mint ahogy az sem, hogy közel öt éve Tdborosi Gábor, aki túrázónak ismerve a családot, fölhívta a figyelmüket arra, hogy Szegeden a Gellért szabadidőközpontban megépült az első „mesterséges sziklafal", vagyis itt is kipróbálható az Európában egyre népszerűbb sportmászás... A három Széli mint minden kamasz szereti hallgatni a gyerekkorról szóló meséket, talán mert innen is megerősítést kap. Mert a szülők támogatása nélkül az előszobafalat borító éremzuhatag látványa nem hökkenthetné meg a lakásba lépő idegent, s persze Csaba és Dömötör, meg Boróka szobájában sem díszeleghetnének az értékesebbnél értékesebb kupák és trófeák. Két számmal kisebb - Aggtelek a legszebb! Ott van az egyetlen olyan hely, ahol Magyarországon sziklamászó versenyt is rendezhetnek - lelkesedik Boróka, miközben mutatja a különleges sporthoz illően különleges felszerelést. Már a cipő is érdekes: a láb méreténél legalább egy-két számmal kisebb, mert így érhető el, hogy a lábujjakkal is „fogást találjon" a sportmászó. A Széli család egyetlen lányversenyzője úgy gondolja: sok sikerélményt hoz ez a sport. Eddigi, közel kétszáz versenyük eredményeként mindhárman voltak már magyar bajnokok, de Európából is nyertek már kupát. - Én Ravennára szavazok: az ottani fal nehéz feladat elé állít minden mászót. Igaz, nincs két egyforma fal, s éppen ez a vonzó ebben a sportban - folytatja a kedves helyek sorát a különböző nehézségi' fokozatokat magába foglaló boulder mászást kedvelő Csaba, miközben halomba rakja az ékeket és a fémes kapcsokban végződő biztosítóköteleket. A felszerelés drága, de jól hasznosítható. Már csak azért is, mert e sportot bármelyik életkorban el Fotó: Schmidt Andrea lehet kezdeni: például Franciaországban nagyszülőket is látni „falra mászni" - a gyerekeikkel, unokáikkal együtt. A nagy utazók - A Tátra, ott is a Lomnici-csúcs a „csúcs" - teszi le a garast Dömötör, aki versenyszámként a gyorsasági és a nehézségi mászást kedveli. Szerinte minden izmot megmozgat ez az izgalmas sport, ráadásul gondolkodni is kell, hogy a versenyző megtalálja a legjobb megoldást. Érvelés közben sporttáskába rendezi az ellenőrzött felszerelést. Ugyanis - mint szinte minden hét végén és szabadnapon, az őszi szünetben is fölkerekedik a Széli család, Ausztriába utaznak - a gyerekek edzenek, a hét végén pedig egy újabb versenyre, most éppen Kiskunfélegyházára mennek. - Szegeden nincs egyesület, mi is a kiskunfélegyházai csapathoz tartozunk - magyarázza a családfő, hogy a Deák gimiben tanuló Boróka és Csaba, meg a Ságvári gimnázium biológia-fizika tagozatán kutatónak készülő Dömötör miért utazik folyton, még az edzés miatt is; ö meg miért kényszerül a menedzseri-segédedzői feladatokat is ellátni; miért csakis a családi kasszát terheli az edzéssel és versenyzéssel járó összes költség. ÚJSZÁSZI ILONA Nógrádi Zoltán a Nemzeti fejlesztési tervről „A kormány tervezési hibákat vétett" Macskaügyességgel gyűjti az érmeket a három kamasz Világfal a Széli ikrek vágya Parlagon hever a félmúlt a megyei szoborparkban A második Nemzeti fejlesztési terv nem ad választ a demográfia kérdéseire, és más alapvető kérdésekre sem: mennyit, mire és hogyan költünk a következő hét évben - értékelt Nógrádi Zoltán. Megállt az idő... Fotó: Segesvári Csaba A fővárosban több mint tíz éve jelentős haszonnal működik az előző rendszer köztéri alkotásait bemutató szoborpark. Csongrád megyében is létrejöhet egy ilyen turistavonzó látványosság. Az „átkos" képzőművészeti hagyatékának nagy része most a makói múzeumkertben kihasználatlanul porosodik. Töhb mint tíz éve nyílt meg Budapest külvárosi jászén a kommunista diktatúra köztéri szobrait, emlékműveit bemutató Szoborpark Múzeum, ami máig remekül prosperál - évi negyvenezer látogatót fogad. A Kelet-Európában mindeddig páratlan kiállítóhely sikere láttán jogos a kérdés: mi történt az „átkosban" készült, ideológiai töltetű Csongrád megyei szobrokkal, van-e esély ezek bemutatására? A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek elején minden köztéri emlékét eltörölték a több mint négy évtizedes, magát szocialistának tituláló diktatúrának. Az utcanévtáblákon kívül eltávolították a köztéri szobrokat is: Szegeden a megyeháza elől eltűnt a Lenin-szobor, a Stefániáról a Tanácsköztársaság-emlékmű, a Széchenyi térről a szovjet hősi emlékmű. Az 1959-ig a Tanácsköztársaság-emlékmű helyén álló közös Lenin-Sztálin-szobrot már a rendszerváltás előtt magába olvasztotta - a „libás asszony". A munkásmozgalmi emléktáblákat, domborműveket is leszedték - hol egészben, hol darabban. Tolnai József, a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának vezetője munkatársaival megpróbálta összeszedni Szegedről az összes „átkoshoz" köthető szobrot, emléktáblát. A „mentőakció" miatt még a rendőrséggel is összetűzésbe is került, amikor a Belvedere udvarán álló, nehéz Komócsin-szobrot a föloszlóban lévő munkásőrséggel átszállíttatta raktárukba - az ugyanis akkor már az önkormányzat tulajdonába tartozott. A Szegedről összegyűjtött relikviákat néhány makóival - például Kun Béla mellszobrával - együtt előbb a múzeum algyői raktárában, annak eladása után a makói múzeum udvarán helyezték el pár éve. A mai napig is ott állnak, nyár óta elkerítve - így senki sem láthatja őket. - Jó ötletnek tűnik egy speciális megyei szoborpark kialakítása. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a jövőben létrehozunk egy, a pestihez hasonló kiállítóhelyet - mondta el Horváth Ferenc, a Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatója. Hozzátette: előbb természetesen fel kell mérni, hogy a megye településein hány ilyen relikvia volt, és abból mennyi maradt. Ilyen összesítés egyedül Szegeden készült, máshol a helyi építési irodák archívumaiban kell felkutatni az információkat. A szobrok helyreállítása szerinte nem kerülne nagyon sokba, jelentős részük ugyanis becsomagolva vészelte át az elmúlt tizenöt évet. - Ezeknek a szobroknak, emléktábláknak, domborműveknek nem szabad eltűnniük egy magánkertben vagy egy öntödében, mert a múltunk részei. Akármilyenek is, képzőművészeti alkotások és kortörténeti értékük is jelentős - jegyezte meg az igazgató. T.R. -A Nemzeti fejlesztési tervnek arra kellene választ adnia, hogy a következő hét évben mire, menynyit és hogyan költünk - mondta Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő amikor arra kértük: értékelje a második Nemzeti fejlesztési tervet. Nógrádi amellett, hogy az európai ügyek bizottságának tagja, Mórahalom polgármestereként több sikeres uniós pályázatot tudhat maga mögött. - A terv összeállításában a kormány olyan tervezési és tájékoztatási hibákat követett el, amelynek eredményeképpen ma sem lehet igazán tudni, hogy a következő hét évre konkrétan milyen célokat és irányokat kíván meghatározni az ország fejlesztésében. Ennek bizonyítéka: annyiféle dokumentumot annyiszor bocsátott vitára, hogy ma már nem lehet követni, melyik érvényesült, mikor mit véleményeztünk. Ráadásul a kormány továbbra is titokban tartja azokat a nagyprojekteket, melyekről saját hatáskörében döntött, és amelyek a források 90 százalékának fölhasználását jelentik. Hogy mennyit költünk, az sem világos, hiszen a célterületekre vonatkozóan mindig csak tól-ig határokat határoztak meg. Hogy hogyan költjük el? Központosított döntéshozatali rendszert állított fel a kormány. Szinte egyedülálló Európában, hogy ilyen kevés ember kezében összpontosuljon ekkora hatalom - fogalmazott Nógrádi. Hozzátette: ideális lett volna, ha önálló programot hoznak létre a kis- és középvállalkozásoknak, illetve külön programot a vidék munkahelyeinek és infrastruktúrájának fejlesztésére. Riasztónak nevezte, hogy a konvergenciaprogram szerint a foglalkoztatottság a következő években drasztikusan csökken, ugyanakkor a Nemzeti fejlesztési tervben nincs olyan fejezet, ami a foglalkoztatás bővítését segítené elő. Arra a felvetésre, hogy éppen az általa említettek az NFT2 pillérei, kijelentette: a szövegben ugyan benne vannak, de ha ezekhez nincs forrás hozzárendelve, a cél elvész. Hangsúlyozta: az NFT2-nek a demográfia problémáira is választ kellene adnia. „Különben a nemzet legnagyobb problémáját nem oldjuk meg: a népesség kérdését." Van-e a tervnek pozitívuma? kérdeztük Nógrádit. - Önmagában az a körülmény pozitív, hogy Magyarország a következő hét évben a magyar költségvetés által soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrásokat köthet le, de ehhez nagymértékű hazai önerőre van szükség. G. ZS. Biopolisztól az autópoliszig A szegedi biopoliszról és a győri autópoliszról is szó volt azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyet térségfejlesztési programok szakmai koordinációjáról tartottak kedden Budapesten. A téma felelőse Kapás Ferenc szegedi docens. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyarországi fejlesztési pólusokhoz kötődő csaknem 100 projektjavaslatról decemberre derül ki, hogy melyekkel érdemes jövőre uniós támogatásra pályázni - mondta Kapás Ferenc, az ország nyolc városa köré szerveződő térségfejlesztési program szakmai koordinátora. Az egyetemi docens közölte, hogy Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém egyenként 10-15 innovatív projektet tervez megvalósítani a helyi tudásközpontjaik és cégeik együttműködésével a következő hét évben. A sikerrel kecsegtető projektek döntő része az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző ágazati és a regionális operatív programok tendereméi élvezhetnek előnyt. A koordinátor ennek biztosítákát elsősorban a projektek előrehaladott előkészítettségi fokában látja. A 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban összesen 80-100 milliárd forint vissza nem terítendő támogatás juthat a fejlesztési pólusokhoz kötődő projekteknek.