Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-28 / 278. szám

SZERDA, 2006. NOVEMBER 29. "MEGYEI TÜKÖR" 447 Pető Ferenc leltára, nem csak Amerikáról A szabadság szeretete az Amerikában vetődött Pető Ferencet az elnyomottak, a feketék oldalra állította. Az egykori szegedi piarista diák 1950 óta él a távoli kontinensen, s most nyugdíjas professzorként frissíti folyamatosan készített leltárát - Amerika jó és rossz oldaláról. A 94 éves filozófussal Szegeden beszélgettünk. - A Szabadság Párt délvidéki főtitkáraként tartóztattak le 1948-ban - idézi föl legkellemetlenebb vásárhelyi emlékét Pető Ferenc. Három ávós érkezett a vásárhelyi leánygimnázium tanáráért. A kor hatalmasait talán az is irritálhatta, hogy a szegedi piaristáktól a szegedi egyetemre kerülve nemcsak magyar, német, francia szakos tanári diplomát szerzett, hanem bölcsészdoktorátust is, sőt három évig tanult a párizsi egyetemen bölcseletet, amit egy sorbonne-i filozófiai diplomával zárt. A második világháborút átélve erkölcsi kötelességének érezte, hogy a francia hadseregbe álljon, s harcoljon Hitler ellen. Hasonló indíttatásból fogott fegyvert Sztálin ellen. Az ifjú tudós és tanár politikai nézeteit se rejtette véka alá. Mindennek következménye a letartóztatás, amiből azonban megszökött, és Nyugatra menekült. Am Franciaországban hiába kért politikai menedékjogot. - Kényszerből kerültem Amerikába, de szándékosan maradtam Dél-Texasban - mondja. Pedig eleinte csak segédmunkásként, vasesztergályosként, ügynökként tanulta a nyelvet, ismerkedett a kontinensnyi ország belső viszonyaival. Majd 1956-tól Texasban tanárként igyekezett boldogulni. - Az életre próbáltam nevelni a fiatalokat. Amerikában az embert el tudják választani politikai nézeteitől. Talán ez a mentalitás is az oka, hogy 1962 táján siker koronázta erőfeszítéseimet: lépésről lépésre sikerült integrálnom a feketéket - összegez a Texas Southern University nyugdíjas professzora azt is hangsúlyozva, hogy e feladatot is az élet mérte rá, s elvégezte. - Teremtő gondolat nélkül mit sem ér a politika - vallja a 94 éves tudós, aki a politikai doktrínáktól távol tartja magát, de mégsem csak feleségének, Ulrikének és két leányának él. Ők ugyanolyan aktívak, mint Pető Ferenc. A család nőtagjai az acéliparban, az egészségügyben, az orvosi műszergyártásban érdekeltek, a családfő pedig évente két-három alkalommal is hazatér. Küldetésének érzi, hogy középiskolásokkal beszélgessen például az önfejlesztő pszichológia áldásos hatásáról. A közömbösség falán rést ütni - ezt érzi feladatának Pető Ferenc, akinek az Amerika jó és rossz között című, 1959-ben írt, frissített kötete most a Püski Kiadó gondozásában látott napvilágot. Leltárt készít folyamatosan új otthonáról, mondván: a tradicionális Európának meg kell értenie Amerika „jóságát" és jóhiszeműségét, szabadságszeretetét és önzetlenségét, nagylelkűségét és segítőkészségét, gyakorlatiasságát és optimizmusát, a siker és a kudarc összefüggését. De Amerika olyan gyengeségeivel is tisztában kell lennünk, mint az érzelmek, érzések alacsony szintje, a pszichikai és etnikai gyökértelenség, a szex és a céltalanság, a szunnyadó brutalitás és a kisebbségi komplexusok. Pető Ferenc tükröt tart egy nagy nemzet elé, de marad kérdése: „Quo vadis, America?" ú.i. A szegedi Pető Ferenc, a texasi egyetem professzora Amerika jó és rossz közötti vergődéséről ír Fotó: Segesvári Csaba A vadászház mellé rendezvényház épült Október közepétől januárig a vadászoké marad, májustól őszig viszont a kirándulók vehetik birtokba a hatalmas derekegyházi vadászterületet. Az egykori pártállami vezetők pihenésének helyszínén nagy munka folyik: ezer hektáron egy vaddisznóskert, valamint túrautak, magaslesek, horgászható halastavak várják a kirándulókat. A derekegyházi határ alaposan megváltozott az elmúlt hónapokban. Összességében huszonhét kilométernyi gyalogtúrát lehet tenni a falu közelében a kéktúra vonalán, érintve a vadászati területet és a falu központjában lévő, műemlék jellegű malmot. A polgármester nagy levegőt véve azt mondta: új lendületet vehet a turizmus. Szabó István szerint a korábbinál nagyobb vonzerővel bír ezek után Derekegyház, hiszen a Dél-alföldi Erdőgazdálkodási Részvénytársaság fejlesztése ezen a vidéken minden bizonynyal célt ér. Tágabb körben körülbelül 4500 hektárnyi területről van szó, szűkebb körben ezer hektárról. Vass Sándor vezérigazgató megerősítette: á vadászati terület a nagyközönség számára nyitott lesz. Hat halastónál lehet horgászni, mellettük szalonnasütő és esővédő épül. Három magas toronyról figyelhető meg a táj, melynek része egy-két hektárnyi vizes élőhely. A vaddisznóskert érdekes látvány lehet a kirándulóknak, akiket kényelmesre alakított útvonal vár. A vadászati idény október közepétől január elejéig tart, májusban kezdődik a kirándulási szezon. A szabadidő igényes eltöltésére már most is alkalmas a derekegyházi határ, ahol a vadászházban előzetes bejelentkezés alapján fogadnak vendégeket. Ludányi István, azt mondta, sportszállóvá ugyan nem válik a vadászház, de a túrázók bátran igénybe vehetik a szolgáltatásokat. A hely bérlője szerint nagy előrelépést jelent a rendezvényház léte a kertben. Vass Sándor kérdésünkre válaszolva azt állította, hogy mindez százmillió forintból jött létre. A Dalerd Rt. tulajdonosaként az államkincstár hozzájárult, hogy a dél-alföldi erdőgazdálkodók megvalósítsák elképzeléseiket. A falu közigazgatási területén lévő vadászati területen ökoturisztikai fejlesztést valósítottak meg, mely szolgálja Derekegyház érdekeit is. Szabó István polgármester azt mondta, az önkormányzatnak ebből tényleges bevétele nagyon kevés származik, mégis üdvözli az újjáépítést, hiFotó: Tésik Attila szen a falubeliek számára így lehetőség nyílik a vendéglátásra. A vadregényes táj pedig viszi a település hírét messze földre. A túraútvonalba bekapcsolódik a Horeftosz Konstantin által megvásárolt malom is, ahol értékes helytörténeti gyűjtemény vár rendezésre. A malom új tulajdonosa az önkormányzattal partnerségben alakít ki múzeumot. A teljes vadászati terület lényegi munkáival elkészültek, füvet és virágot tavasszal ültetnek az erdő köré. A Derekegyház, Tompahát és Ördöngösmajor által körbefogott vidék minden bizonnyal vonzza majd a turistákat. blahó gabriella GYURCSÁNY MAR NEM VADASZOTT ITT A puha diktatúra éveiben rendszeresen látták vendégül a derekegyházi vadászházban Kádár Jánost, a párt főtitkárát. Járt itt Losonczl Pál, az Elnöki Tanács elnöke és sokan a politikai bizottságból. A Dalerd Rt. vezérigazgatója azt mondta, a Kádár által használt szobát nem őrizték meg emlékhelyként. A vezető politikusok látogatásainak sora a nyolcvanas évek végén megszakadt - mondta Kass Sándor -, bár sokan a faluban úgy tudják, hogy miniszterelnökként eljött ide vadászni még Medgyessy Péter is. Értesüléseink szerint a baloldalon először Gyurcsány Ferenc szakított a múlttal: az ő programjai között már nem szerepel a derekegyházi vadászat. A tanár házaspár megszeretteti a fizikát Derekegyházon megmutatják azt, amit régen csak a vezetők láthattak A fizika nagyszerű, mert egyszerű, csak észre kell venni a nagyszerűségét és az egyszerűségét - állítja Tellcr Ede után szabadon a szegedi pedagógus házaspár. Juhász Nándorné most kapta meg az Ericsson-díjat - a férje három éve. Az országban kevés olyan fizikus házaspár van, mint ők: mindketten megkapták a Mikola Sándor-díjat, valamint a fizika népszerűsítéséért járó Ericsson-díjat. Juhász Nándor 2003-ban, felesége a napokban vette át a rangos elismerést. Juhász Nándorné a Tiszaparti Általános Iskolában tanít, férje a Rókusiban. Az utóbbi intézmény fizikaszertárában beszélgettünk velük. Ez a hely mindkettőjük számára jelentős: itt töltötték hallgatóként gyakorlatukat. A főiskolán ismerkedtek meg, 1971-ben kötöttek házasságot. - A jelölés titkos, magam sem tudtam róla - mesélte a tanárnő. - A díjazottakról készült egy film, amit a díjátadó gálán mutattak be. Nagyon meglepődtem, amikor egyik nap a tanteremből kilépve megláttam a folyosón a régi tanítványaimat, akiket felkértek: a filmben beszéljenek rólam. Azt hiszem, akkor jobban meghatódtam, mint a díj átvételekor. A Juhász házaspár ügy véli: a pedagóguslét - életforma. Számukra nem szabadidő az, ami annak látszik, ugyanis tanítás után is rengeteg teendőjük van, s ennek zöme természetesen a fizikával kapcsolatos. Juhász Nándorné azt mondta: a fizika tankönyvből mindig az a kedvenc fejezete, amit éppen tanít. - A gyerekekkel nem a tantárgyat kell elsősorban megszerettetni. Nincs olyan gyerek, akinek ne csillanna fel a szeme, ne csodálkozna rá, ha valami érdekeset lát az órán. A gondolataikat kell beindítani - mondta a tanárnő. A pedagógus házaspár szerint a fizika olyan dolgokról szól, amit a gyerekek tudnak, csak nem képesek megfogalmazni. Magával ragadja őket, ha rájönnek, miért „megy ki" a villanyégő - megERDEMEK Juhász Nándor és Juhász Nándorné az elmúlt évtizedekben sokat tett a fizika megismertetéséért és megszerettetéséért Számos publikációt adtak közre, szervezői és alapítói több fizikaversenynek, diákjaikkal hosszú éveken át nyári táborokban Is foglalkoztak. Minisztériumi megbízásra Juhász készítette az utóbbi években a gimnáziumi központi felvételi feladatokat. Juhász Nándorné kezdeményezésére jött létre a Frank János városi fizikaverseny, amelyet másfél évtizede rendeznek meg Szegeden. Juhász Nándorné és Juhász Nándor - többszörösen díjazott fizikatanárok értik a dolgok lényegét, mikéntjét és miértjét. - Sok dolog ad lendületet a pályán kezd bele egy történetben Juhász Nándor. - Sok éven keresztül szerveztünk nyári fizikatáborokat, határon túli gyerekeket is fogadunk. A napokban egy budapesti professzor mesélte, Pozsonyban találkozott egy fiatal fizikussal, aki elújságolta neki: a mi nyári táborunkban szerette meg a fizikát. A többszörösen díjazott házaspár azt üzeni a diákoknak: a fizika egyáltalán nem olyan félelmetes tantárgy, mint amilyennek látszik. Állításukat az is igazolja, hogy diákjaik szép eredményeket érnek cl különböző rangos versenyeken. Fotó: Scbmidt Andrea NYEMCSOK ÉVA