Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-25 / 276. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR* SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 25. Puskás Katalin és Szőkefalvi-Nagy Erzsébet is elégedett a keresztnevével Fotó: Schmidt Andrea zsef császár és magyar király felesége, Sissy. - Becézve már nem szép e név - véli a könyvtárigazgató, aki el sem tudná képzelni, hogy például Bettiként szólítsák, mert oly becézgető, intim e névalak. Náluk ugyanis egyfajta családi örökség és szokás, hogy a hagyomány próbáján is túljutott nevet kaptak a lányok is. Például az öt leány testvér közül a legidősebb nővér: Katalin. - Minden változatában szeretem a keresztnevem - vall Lázár né Puskás Katalin. A Dóm Hotel vezetője apai nagyanyja után kapta e történelmi nevet. Mikor a naptárban szerepel e név - ugyancsak családi hagyományt követve - ünnepelnek. Nincs dínomdánom. A melegség, a szeretet, az együttlét a fontos - hangsúlyozza Katalin. Elárulja: e hét végén a „szűk családot", körülbelül húsz rokont lát vendégül. Ő valami finomat főz - édesanyjának és édesapjának, a testvérének és annak családtagjainak, meg persze a férjének és három gyermeküknek és azok párjának, meg a hat unokának. A jövő héten a barátok érkeznek névnapozni: tizenhat fős a társaság. Mert adni szeret Katalin, még akkor is, mikor őt ünneplik. Népszokás is a névnapozás. E szerint a családtagok névnapja szűk körű családi ünnepség, de a gazda és a gazdasszony névnapját a rokonok, a komák, a szomSISSY, KIRÁLYNŐ, KARADY Ki ne ismerné Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnőt, közismertebb nevén: Sissyt? Igen fiatalon, alig tizenhat évesen ment férjhez, a Habsburg Birodalom uralkodójához, Ferenc Józsefhez. Romantikus szerelmi történetüket filmekben is megörökítették. A név másik híres viselője, Erzsébet VIII. Henrik és Boleyn Anna lányaként látta meg a napvilágot, s 1558-ban koronázták meg Anglia és Írország királynőjévé. Uralkodása alatt országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált. A harmadik neves személy Kanczler Katalin néven született, s színészi pályája Karády Katalin néven hamar felfelé ívélt. Ezt köszönhette sudár alkatának, misztikus, mély hangjának, sugárzó lényének. szédok, sőt a falu gyermekei is megünnepelték. Meghívás nincs, mert a névnapozás megtisztelés. A gazda névnapok közül az ősziekhez és a téliekhez fűződnek jelentősebb köszöntős szokások. Ezek közül is kiemelkedik Márton, András, Miklós, István, és János. - Nem csak a nőket, a férfiak névnapját is ünnepeljük, így aztán szinte minden hónapban ez Erzsébettől Katalinig - Katalintól Erzsébetig A névnapozás hagyomány és divat is A névnap mifelénk ünnep nem úgy, mint az óceánon túl. A név naptári napja alkalom az együttlétre - régebbe.n csak szűk családi körben, újabban barátok, sőt: munkatársak közt. E divat a legnépszerűbb névnapok - például Erzsébet és Katalin - táján a virág- és ajándékárusok számára a szüret ideje. Mi Szegeden egy ismert Erzsébettel és Katalinnal beszélgettünk a névadásról és a névnapozásról - Szeretem a nevem. Szeretem a ritmusát - különösen ha a vezetéknevemmel együtt hallom - mondja kissé mentegetőzve Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A szegedi Somogyi-könyvtár igazgatója rögtön hozzáteszi: ha külföldön, keresztnévvel indítva és a vezetéknévvel folytatva szólítják, eltűnik e ritmus. Azért is szereti a nevét, mert a világban sok nép leánya-asszonya viseli, de a miénk, az Erzsébet, miközben idegen ajkúak számára is azonosítható, elkülönül, mert alakja-hangzása e nyelvhez kötött. Kóstolgatva a szót, Erzsébet, olyan történelmi nagyasszonyok alakja tűnik föl előttünk, mint Árpád-házi Szent Erzsébet, vagy Erzsébet királynénk: I. Ferenc JóLEGGYAKORIBB KERESZTNEVEINK H A Belügyminisztérium felmérést készített. Magyarország felnőtt lakossága körében melyek a leggyakoribb keresztnevek. A nők körében a harmadik helyen szerepel az Ilona, második az Erzsébet, a dobogó első helyén pedig a Mária utónév áll. A Top 10-ben helyet foglal még többek között a Katalin, az Éva, az Anna, a Margit, a Zsuzsanna. Julianna s a Judit. Mária: héber eredetű név, jelentése: (ismeretlen). Erzsébet: héber eredetű név, jelentése: Isten az én eskűvésem. Ilona: a Heléna régi, magyarosodott alakváltozata. A férfiak közül a legtöbben a László, az István, illetve a József nevet kapták a keresztségben. kínál alkalmat a baráti összejövetelre - meséli Katalin, aki férje, fános neve napján is kitesz magáért. Az ünnepi menü mindig meglepetés, ma aszalt gyümölcsös pulykamelltekercs kerül az asztalra, s az elmaradhatatlan desszert, édesanyja zserbója. A névnapozásban a reformátusok és a római katolikusok között bizonyos felekezeti elkülönülés megfigyelhető: a névnapot a két felekezet más-más napon tartja - a Jánost például június 24-én, illetve december 27-én. De régen a névnapot köszöntők kaptak ajándékot: a gyermekek aprópénzt, a felnőttet meg behívták egy pohár italra, és gyakran tánccal végződött az összejövetel. - Nem vagyok ajándékfüggő, így aztán egy szál virágnak, s bármi apróságnak örülök - avat be szokásaiba Katalin, aki különlegességként örül a gyertyafénynek, az orchideának, de legjobban mégis a beszélgetést szereti. - Munkahelyi divat lett a köszöntés. De csak azért, mert a jó szó számít - véli Erzsébet. Szerinte az SMS-ben, vagy az elektronikus képeslapon küldött köszöntőből hiányzik a személyesség, pedig ez fontosabb, mint a puccos csokor, vagy a nyögvenyelős ajándék. • Szegedi ajándékboltokat járva névnapi meglepetést kerestünk. Kiderült, az őszi névnapokra sokan a közelgő karácsony hangulatától ihletve választanak például kovácsoltvas mécsestartót, üvegből készült párologtatót, díszes képkeretet. A névnapi ajándékok ára igen eltérő, ötszáz és háromezer forint között mozog. Lányok és asszonyok számára kedveltek még a különböző parfümök, melyeket néhány ezer forintért is megkaphatunk és díszesen becsomagoltathatunk. Az igazán márkás illatokért azonban sokkal mélyebbre kell nyúlni a zsebünkbe, hiszen több tízezer forintba is kerülhet mondjuk a Chanel Mademoiselle. B. B.A.-Ú.I. Ki dönti el, hogy mi a perverzitás I Pálfi György: A Taxidermia őszinte, szókimondó film Négy disznó és két kismalac - ennyi fogyott a Taxidermia forgatásán. Pálfi György rendezővel a perverzitásról, a test és lélek viszonyáról, evolúciós ranglétráról és a film által kiváltott szélsőséges reakciókról is beszélgettünk. Botrányfilm-e a Taxidermia? - támadjuk le a kérdéssel a film fiatal rendezőjét, Pálfi Györgyöt a szegedi bemutató előtt, a Belvárosi moziban. A test és az érzékiség - A forgalmazó mondja rá, hogy botrányfilm, de én nem gondolom, hogy az lenne. Őszinte, szókimondó, alapvetően a tartalomnak és az esztétikai rendnek magát alávetni hajlandó moziról van szó. Nem hajlandó túl nagy kompromisszumokat kötni sem a világgal, sem a nézőivel. Nem polgárpukkasztás vagy botránykeltés volt a cél, hanem egy sok embert foglalkoztató problémakörnek a hozzá illő képi és filmes megjelenítése. Ez a problémakör pedig Pálfi szerint a test és az érzékiség, az érzelem és a lélek viszonya. Erős kérdésekhez pedig erős képek illenek, például önmagát kitömő preparátor vagy naturalista, módon ábrázolt disznóvágás. Evolúciós ranglétra Négy disznó és két kismalac fogyott a forgatás alatt - árulja el Pálfi az áldozatok számát. Az állatokat jórészt az emberi test modellezésére használták. Arra a kérdésre, hogy hullott-e más állat is, Pálfi rávágja: legyek. Majd kijelenti, sosem értette, melyik élőlény számít sajnálnivalónak és melyik nem. - A Hukkle című filmben volt egy jelenet, ahol a kamera előtt egy harcsa bekap egy békát. Soha senki nem kérdezett rá a békára, de mindenki rákérdezett a macskára, amelyik viszont nem pusztult el, csak kapott egy altatóinjekciót. Kevesen sajnálják a békát. Ez álszentség. A béka is élőlény, bár tudom, van egy evolúciós ranglétra. A Taxidermiában a disznóval az történt, ami egy disznóvágáson történik. Ha egy állat azért hal meg, hogy kiló hús legyen belőle a konyhában, akkor úgy látszik, az morálisan elfogadható dolog. Ha viszont azért, hogy a kiló húsból egy filmben szobrot varrjanak, az morálisan megkérdőjelezhető. A kettő között nem látom az ellentétet. Én nagyon szeretem az állatokat, ha tehetem, a ház alapozásánál kimentem a kukacokat is a földből, hogy élve megússzák. 99 Taxidermiában a disznóval az történt, ami egy disznóvágáson történik Pálfi György Bár a film itthon és külföldön egyaránt sikeres (a mozi több díjat nyert, többek között a 37. Magyar Filmszemle fődíját, a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Hugó-díját), a rendező negatív kritikákat is bőven kapott. Egy agresszív bírálója például nemes egyszerűséggel minden hozzátartozójának halálát kívánta. - Egyáltalán nem arról szól a Taxidermia, hogy valakit ennyire kihozzon a sodrából. Ez túlmegy azon, amit egy filmnek generálnia kell. Szereplőiről Pálfi György azt mondja, szélsőséges, leegyszerűsített helyzetben próbálnak meg emberként mozogni. - Tulajdonképpen ez három kísérlet. A katonát beraktuk egy olyan szélsőséges viszonyrendszerbe, ahol annyira alárendelt, hogy semmihez nem jut hozzá, amihez egy embernek hozzá kéne jutni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan képes mégis ember maradni. Az élsport torzít Az evőbajnokkal az élsportot mint szélsőséges életkörülményt mutatja be a film. Pálfi szerint mindenféle élsport torzít, a sportoló a saját fizikai és szellemi határait tágítja ki egészségtelen módon. A harmadik kísérlet a kortárs művészetről beszél. Balatony Lajos önmagából csinál szobrot, illetve praktikus okokból torzót. Saját fejét és karját ugyanis nem tudja mivel tartósítani, ezért megszabadul tőlük. Arra a kérdésre, hogy perverz-e, Pálfi György így válaszol: - Biztos perverz vagyok. Ki ítéli meg, hogy ki az és ki nem? Mi a határ, mi a norma.? Ez ugyanaz a kérdés, mint hogy bolond vagy-e? Most jön a legperverzebb válasz: arról csináltam filmet, ami érdekelt. Ha valaki azt gondolja, hogy ez perverzitás, nem tudok rá mit mondani, valószínűleg az vagyok. GONDA ZSUZSANNA Erős kérdésekhez erős képek kellenek - mondja Pálfi György Fotó: Segesvári Csaba