Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-24 / 275. szám

12 •KAPCSOLATOK" PÉNTEK, 2006. NOVEMBER 24. Makk József szegedi szobrászművész halálára Mi, szegedi szobrászok hetek óta tudtuk, hogy komoly baj van, hiszen Jóska már nem vállalta el szobraink bronzba öntését, korunk kegyet­len betegsége levette lábáról a korábban nagy nfunkabírású embert. Segítőkészsége, önzetlensége határtalan volt. Történt, hogy egy köztéri lovas szobor öntőmestere megsérült, így veszélybe került a szobor avatása. Jóska az első kérésre összepakolta szerszámait, uta­zott Budapestre, majd 30 napig éjt nappallá téve dolgozott, öntött, hegesztett, cizellált és még a szobor felállításánál is segédkezett. A si­keres avatás után a szobor alkotója megkérdezte, mivel tartozik; Jós­ka csak annyit mondott: ne bolondozz, hiszen én csak segítettem. Ó maga is tehetséges, szuverén alkotó volt. Az 1945-ben született művész Tápai Antaltól és Tóth Sándortól tanulta a szobrászatot a hat­vanas években. Ó is, mint sokan mások, a hajdan létezett Tábor utcai képzőművészeti körből indult. Konok, büszke ember volt, így amikor elsőre nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára - ami majd minden szobrásszal megtörtént elment Dunaújvárosba és kohómérnöki dip­lomát szerzett. Évekig az Óra és Ékszeripari Vállalat öntőrészlegét ve­zette. Később saját szoboröntő műhelyt rendezett be, így ő lett az egyet­len bronzöntő Szegeden. Számos köztéri szobrunkat, kisplasztikánkat öntött bronzba, miközben saját gyönyörű állatszobrait készítette. Két évvel ezelőtt felvételt nyert a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe. Köztéri szobrokat is készített Szegedre, Lakitelekre és Er­délybe is. Tervezzük, hogy életművéből kiállítást rendezünk a közeljövő­ben. Széles tájékozottságú, szarkasztikus humorú, visszahúzódó ember volt. Szikár alakjára, önzetlen meleg szívére örökké emlékezni fogunk. KALMÁR MÁRTON, SZEGED • — Temetése ma, pénteken 12 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalo­zójából. „Nyelvünkben élünk" - magyar nyelvi kommunikációs verseny Tavalyi győzelmünkkel iskolánk vívta ki az idei „Nyelvünkben élünk" - magyar nyelvi kommu­nikációs verseny városi fordulója megrendezésének jogát. Tizenegy iskola tizennyolc tanu­lója nevezett. A 7. és 8. osztályos ta­nulók szövegértésben, a szólások és közmondások ismeretében, nyelv­helyességi hibák javításában, szó­beli és írásbeli szövegalkotásban mérhették össze felkészültségüket. A feladatok összeállítását, a javí­tást, a verseny lebonyolítását isko­lánk tantestülete végezte. A vég­eredmény eldöntése egy háromtagú szakmai zsűri feladata volt. A 8. osztályos korcsoportban 1. helyezett lett Hawchar Fatime (Zrínyi Ilona Általános Iskolai, 2.: Mahmoud Nada (Madách Imre Ált. Isk.), 3.: Giricz Zsófia (Vörösmarty Mihály Ált. Isk.) A 7. osztályos korcsoportban: 1. helyezett: Kovács Dénes (Rad­nóti M. Gimn. és Ált. Isk.), 2.: Mihálffy Eszter (Karolina Ált. Isk. és Gimn.), 3.: Kohlmann András (Radnóti M. Gimn. és Ált. Isk.). KECSE-NAGYNÉ BÁNSZKI ZSUZSANNA IGAZGATÓ, KOSSUTH LAFOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZEGED Nem határidőt, járható utat! A sártengeren „művészet" közlekedni. Megoldás: nejlonzacskó a cipőre! Fotó: DM/DV Mi, Kertész utcaiak valószínűleg nem jutunk a pokolra, hiszen a pokolra vezető út ki van kövezve (jóakarattal), így hát biztos nincs közvetlen összeköttetésben otthonunkkal. Itt nem volt út október 20-án (az első határ­idő), sem november 17-én (a következő ha­táridő), de még 20-án sem (a november 17-én telefonos érdeklődésre adott dátum). Sőt ma sincs, és gyanítom, holnap sem lesz. Persze nézzük a jó oldalát. Nekünk nem kell a vasárnap délutánt autómosással tölteni, hi­szen másnapra úgyis ugyanolyan saras lesz. A gyerek sem nyaggat minket, hogy menjünk bi­ciklizni, hiszen még a gyerek is tudja, hogy nemhogy kerékpárral, de jóformán gyalog sem lehet a kapun túljutni. Nem kell vendéglátás­sal tölteni drága időnket, hiszen úgysem mer senki idemerészkedni. Nekünk nem kell bele­hímezni a gyerek jelét a ruháiba, hiszen az ovi­ban a vak is látja, hogy a térdig saras kisnaci a mi angyalkánké. Szóval nyugodt az életünk. Például kártyázhatunk, hiszen a pókerarcot elsajátíthattuk a lakossági fórumokon az ille­tékesektől (az újabb és újabb határidők kihir­detésekor). Csak pár apróságra kell odafigyel­nünk. Például hogy beérjünk reggel a munka­helyünkre tengelytörés nélkül, és épségben hazaérjünk este. Hogy a gyerekeinket vala­hogy eljuttassuk az iskolába, hiszen még nem hirdették ki a sárszünetet. Ja, és hogy ne érjen minket baleset, és ne gyulladjon ki a házunk, mert a mentő és a tűzoltó valószínűleg nem tudna időben idevergődni. Hát így élünk mi, Kertész utcaiak. Mennyi pozitívum egy pár bosszúságért cserébe...! És mégis, ez a fura népség ennek ellenére utat szeretne. Nem fórumot, nem határidőt, ha­nem UTAT, akár a pokolba is. BOROS KRISZTINA, SZEGED PROGRAM PONT E-mail címünk: ajanlo(» dclmagyar.hu SZÍNHÁZ . . SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 órakor: Carmen - Variációk. A Szegedi Kortárs Balett előadása. Bérlet,szünet. KÖVÉR BELA BÁBSZÍNHÁZ 14.30 óra: Kacsalaki rejtély. Hamupipőke-bérlet; 19 óra: Kacsa. Bérletszünet. MOZI SZEGpD BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 15.30, 20 óra Idegölő-, 17.45 óra Mrs. Henderson bemutatja. BALAZS BELA TEREM 16.15, 20.45 óra: Kellemetlen igazság-, 18.30 óra: Idegölő. CSÖKE JÓZSEF TEREM 16.15 óra: Amin a muszlimok röhögnek-, 18.15, 20.30 óra: Huncut felhőcske. GRAND CAFÉ 17 óra: Napola - A Führer elit csapata. Német film. 19 óra: Észt animációs és filmhét: Georgica-, 21 óra: Hervadó virágok. Amerikai-francia film. PLAZA Cl NÉMA CITY Idegölő: 13.15, 15.15, 18.30, 20.30, 22.30 óra. Kiscscívó: 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. Az ember gyermeke: 18, 20.15, 22.30 óra. Bor, mámor, Provance: 17.30 óra. Hullámtörők: 15, 17.30, 20, 22.30 óra. Alvilági játékok: 17.15 óra. Nagyon vadon: 14, 16, 18.15, 20.15 óra. A tégla: 13.50, 16.40, 19.30, 22.20 óra. Borát - Kazah nép nagy fehér NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ gyermeke menni művelődni Amerika: 14.30, 16.30, 19.30, 21.30 óra. Crank - Felpörögve: 13 óra. Szabadság, szerelem: 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.30 óra. Patatanya: Baromi buli: 14.30, 16.15 óra. Dögölj meg, John Tucker: 13 óra. Én, a nő és plusz egy fő: 15.15, 22 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 16, 17.45 óra: Pata Tanya: Baromi buli. Színes, amerikai animációs film; 20 óra: Szabadság, szerelem. Színes magyar film. SZENTES 15.30 óra: Randevú. Színes magyar játékfilm; 17.30 óra: World Trade Center. Színes, amerikai filmdráma; 20 óra: Szabadság, szerelem. Színes magyar filmdráma. BALÁSTYA 18 óra: Én, a nő és plusz egy fő. Színes amerikai film. DESZK 19 óra: Mansfeld. Színes magyar film. PITVAROS 19 óra: Ház a tónál. Színes amerikai film. KQZ£LEI SZEGED Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 12 órától ingyenes számítógép-használat interne­tezési lehetőséggel; 17 órától Akropolisz Táncstúdió. Fiatalok táncpróbája. Színpadi táncok alapjai (ifjúsági csoport 15 órától); 17 órától gobelinklub; 19 órától hastánc a Minden Megoldható Egyesület szervezésében. A Százszorszép Gyermekházban 9-től 12 óráig a gyermekház játékszigete. A közéleti kávéház rendezvénye a Korona Szállóban 17 órakor: a hipofízisügy. Vendégek: László Ferenc professzor, Balogh Tamás, Dlusztus Imre. Házigazda: Oláh Zoltán újságíró. Az Alsóvárosi Kultúrházban 16 órakor: ingyenes jogi tanácsadás dr. Patai Márta Ágnes ügyvédnőv­el. A Szeged Plazában: Plaza-turné. Fellép: Galambos Dorina és a United. Az Anna fürdőben 21 órától: éjszakai fürdőzés. A SZAB-székházban 9 órakor: SZTE KNRET környezettech­nológiai alprogram szeminárium. Az Életfa Egészségvédő Központ­ban (Kossuth L. sgt. 17.) 17 órakor: a mágnesterápia hatása az emberi szervezetre. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 9 órától 16 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 16 óráig várja látogatóit. ALGYŐ A faluházban (Búvár u. 5.) 9.30 órakor baba-mama klub; 14 órakor Aranykalászos gaz­datanfolyam; 17 órakor nyugdí­jasklub; 18.30 órakor asszonytor­na; 18 órakor az Algyői Nőegylet taggyűlése. A könyvtárban 18 órakor: filmklub. KONCERT és BULI SZEGED A SZOTE-klubban 22 órakor: Igazi házibulizenék Gajdács Zoltánnal. A Millenniumi Kávéházban este: Madocsai táncház. A felsővárosi minorita templom­ban 18.30 órakor: Kortárs szegedi zeneszerzők estje. A piarista gimnáziumban 22 órakor: SZTE-gólyabál. Fellépök: Hooligans, Hevesi Imre és a La Bomba. CSONGRÁD A Bohém Kávéházban este: Blues Brothers show. MÓRAHALOM A Cacao Clubban 22 órakor: Retroparty. SZENTES A művelődési és ifjúsági házban 20 órakor: Diszkó. 6 o -rt Gőry Pince & Terasz, 6723 Szeged, Liszt u. 9. AHOL A TALAI.ASH.4N FENSÉGES RÁADÁS VAN! Asztalfoglalás: (62) 422-157 Emelt fő és kitüntetés Tisztelt Borbély úr! Ön 2006 októberében az 50. év­forduló alkalmából kapott kitüntetésével és a minisz­terelnök, valamint házelnök kinyújtott jobbjának visszautasításával vált ismertté a közvélemény előtt. Olvasói levelek (DM/DV okt. 27-i számában „A zseb határozza meg a tudatot" és a november 2-án megje­lent „Engem is megbántottak" című írásokban) ne­hezményezték a kitüntetés átadási ceremónián tanú­sított magatartását. November 16-án a lap 12. olda­lán megjelent válaszlevele (Továbbra sem hajtom le a fejem címmel) bizonyítja, hogy megfontolt és tudatos volt akkori cselekedete. Engedje meg, hogy néhány gondolatban kinyilvánítsam véleményem. Nem kell lehajtania fejét, hisz a kapott kitüntetésre büszke le­het. De csak arra. A gratulációra nyújtott kezek visz­szautasításával nem az érintett közjogi méltóságokat, hanem önmagát minősítette. Gratulációt nem szok­tak és nem illik visszautasítani. Adományozó, vagy ajándékozó kéz visszautasítása pedig csak és kizárólag üres kézzel, tehát az adomány, ajándék, kitüntetés egyidejű visszautasításával méltányolható. Ahogy ön tette, az több mint sértő. Kitüntetés átadási ünnepsé­gen, nagy nyilvánosság előtt közjogi méltóságokkal szemben így nyilvánítani véleményt felér egy szembe­köpési kísérlettel. Csakhogy ez a jelképes nyál mintha az ön arcán landolt volna. Válaszlevelében megemlíti, hogy a véleményt nyilvánító olvasók tévedtek. Valóban, de nem csak ők. Lehet, hogy én is követek el tárgyi tévedést ezen sorok írásakor. Ha így van, úgy tisztelettel megköve­tem. De ön is tévedésben van. Úgy tudja, hogy két ember kéznyújtását utasította el. Biztosíthatom, hogy az általuk képviselt mintegy tízmillió állam­polgárét is. Persze érvelhet azzal, hogy a köztársasá­gi elnök úr gratulációjával elfogadta mindazok jókí­vánságát, akik tavasszal nem a kormányon lévő pártokra szavaztak, illetve bármilyen ok miatt nem szavaztak. Elfogadom. Akkor is marad még több mint kétmillió ember, tehát tévedése milliós nagy­ságrendű. Ha továbbra is úgy gondolja, járjon emelt fővel és egyenes derékkal. Nem vitatva, hogy a ka­pott kitüntetés jó helyre került, úgy gondolom, vi­selkedésből rosszul vizsgázott, mondhatnám meg­bukott. Néhány lábjegyzet még a témához: 1. A kézfogás - mint társadalmi érintkezési for­ma - kialakulásakor az emberek így próbálták je­lezni békés közeledésüket, kinyilvánítva, hogy ke­zük fegyvertelen. 2. Ha úgy gondolja, hogy magatartásával Sólyom László köztársasági elnök úr márciusi példáját kö­vette, rosszul gondolja. Ő elmulasztotta a kézfogás kezdeményezését (amit szintén nem tartok helyes­nek), ön viszont a kinyújtott jobbot utasította visz­sza. Lényeges a különbség. Ön egy korábbi házel­nök példáját követte. Véleményem szerint rossz a példa, hiba volt lemásolni. 3. Válaszlevelében önmagát és még nyolc társát „rebellisnek" titulálja. Úgy gondolom, téved. Ne kérdezze, hogy szerintem mi a helyes minősítés, mert az én szótáramban az önök magatartására és cselekedetére nem találtam pontos és helytálló ki­fejezést. 4. Lehet, hogy az ön kitüntetése a nyugdíjnál hozhat valamit a konyhára? Talán érdemes lenne tisztázni? A kapott kitüntetéséhez ezúton - gondolatban kéznyújtással is - gratulálva tisztelettel üdvözlöm. SZÉLL ISTVÁN, SÁNDORFALVA Napjainkban nincs mit ünnepelni Sajnos '56 meg '89 sem hozta meg a szabadságot, békességet, sőt a rendszerváltás óta süllyedünk gazdaságilag is és morálisan is. Ennek az időszaknak sokkal több áldozata van, mint 56-nak - 4 millió ember padlón van. Okai: az Antall-kormány vakvágányra tet­te az országot, például a keleti pia­cot megszüntette, az adósság el­törlését nem kérte, mint a lengye­lek, és olyan jogszabályókat, tör­vényeket alkottak, amelyek meg­nyitották a privatizálás, nagyot szakítás korszakát, az ország szét­zilálását, a harácsolást. Ezt még tovább rontotta az Orbán-Tor­gyán páros, nem véletlen, hogy a Kisgazdapárt megszűnt, az MDF küszöbön van az akkori 30%-hoz képest. Az Antall-kormány kétévi megtorpanásról beszélt, 16 éve tart. Mocskolják a Kádár-korsza­kot, pedig - ma már túlzás nél­kül állíthatjuk - emberbarátibb rendszer volt, mint a mai, ahol a pénz, a kapzsiság az uralkodó, az embert kutyaszámba sem veszik, minimálbért fizetnek, ha meg­szakad is az ember, üdülés, szó­rakozás nuku. A múlt rendszer­ben a munkás még büszke és bol­dog volt. Emlékemben él, hogy a 70-es években sok ezer ember ju­tott lakáshoz, igaz, panelhoz, de villa volt a kunyhóhoz és a putri­hoz képest. A Kádár-korszaknak voltak hi­bái, biztos, de a többség jól érezte magát, és ez volt a lényeg. Most úgy jártunk a szabadsággal, mint amelyik papagájt elengedik, éhen vész, a stressz megöli. MÁNDOK1 FERENC, MAKÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom