Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-23 / 274. szám

•MEGYEI TÜKÖR* CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 23. Ünnepnyitány bronzvasárnap előtt Karácsonyi Börze a Hangárban Először szervez Karácsonyi Börzét a szegedi Hangár Expo és Konferencia Központ, ahol jelentős kedvezményekkel várják az odalátogatókat. A Hangárban a kiállítások mellé szervezett sikeres árubörzék ihlette rendezvény november 23-a ós 26-a között várja majd az érdeklődőket a nagy szegedi karácsonyi vásárok nyitányaként. A kiállítók nagy része jelentős, 30-50%os árengedménnyel kínálja majd a legkülönfélébb árukat. Komoly választékkal lesznek jelen a lakástextilek, a szőnyegektől kezdve a függönyökön, ágynemű-garnitúrákon és takarókon át a törülközőkig. Találni majd a standokon bútorokat, órákat, ékszereket, ajándéktárgyakat, karácsonyi és adventi dekorációkat, dísztárgyakat, kozmetikumokat, műszaki cikkeket és festményeket is. Az előcsarnokban kellemes hangulatú kávézó várja majd a látogatókat süteménnyel, forralt borral. A Karácsonyi Börze csütörtökön és pénteken 13 órától 18 óráig, szombaton ós vasárnap 10-től szintén este 6-ig tart nyitva a Kereskedő köz 4.'szám alatt található Hangár Expo és Konferencia Központban. Szombaton és vasárnap ingyenes Cora-Hangár autóbuszjárat könnyíti a helyszínre jutást. A jól ismert Cora-buszok 15 percenkónt indulnak a Damjanich utcai megállóból a megszokott útvonalon közlekedve, de a Cora felé haladva bekanyarodnak a Kereskedő közbe is. A Karácsonyi Börzére a belépés ingyenes, így minden feltétel adott ahhoz, hogy bárki" kulturált körülmények között, kényelmesen és kedvező áron vásárolhasson minőségi ajándékokat az ünnepekre. (x) Kalyber Joe visszatért Az esendő, átlagos srác, Kalyber foe második története a napokban jelent meg. Alkotója a 22 éves szegedi Pilcz Roland, a tanárképző főiskola rajz-számítástechnika szakos hallgatója. A kötet a hétvégi budapesti képregénybörzén sikert aratott. Kalyber foe olyan figura, aki az élet hétköznapi problémáival néz szembe - még ha egy képregény lapjain is teszi ezt. Kalandjai során akadnak munkahelyi gondjai, szerelmi ügyei, néha bajba keveredik, s időnként konfliktusba kerül másokkal. Tehát épp olyan, mint mi: esendő, s ha hibázik is, szerethető. Kalyber Joe karakterét a 22 éves Pilcz Roland álmodta meg és vetette papírra. Szerinte a világ - legyen az akár a képregény világa - nem fekete-fehér. Nincsenek jók és gonoszak, pont ezért főhőse csupán egy hétköznapi srác. - Ez a figura több mint tíz éve született. Először kutya volt, western környezetben. Szépen komolyodott, s amikor úgy láttam, állat helyett emberi figurákra kíváncsiak az olvasók, a kutyából emberi figurává lett. Ez 1995-ben történt. Már akkor éreztem, hogy Kalyber Joe emberi figurájának megszületése mérföldkő lesz az életemben. Roland gyermekkora óta rajzol és érdeklődik a képregények iránt. Több száz darabos gyűjteménye van, ám ma már nem a képregények olvasása foglalja le, hanem a képregény készítés. Ezt választotta hivatásául. A 22 éves, rajz-számítástechnika szakos főiskolai hallgató első munkája - melynek főhőse az esendő, nyakkendős figura egy évvel ezelőtt jelent meg egy szegedi kreatív stúdió kiadásában. A kezdet című képregény folytatására, az Eső című kötetre pedig csupán egy évet kellett várni, ezt a napokban adták ki. - Óriási érzés, amikor ennyi év után beérik az ember munkájának a gyümölcse - mondta a fiatalember. - Az Eső története két hónap alatt született meg, a rajzolás, színezés pedig további négy hónapig tartott. Roland a figurákat kézzel rajzolja meg, a munka javát számítógépes programmal készíti. Kalyber joe legújabb története a hétvégén debütált a budapesti képregénybörzén. December elején az 1000 példányban megjelent kötet szintén a fővárosba megy, akkor a Hungarocomics seregszemlén találkozhat a szegedi képregénnyel a közönség. NYEMCSOK ÉVA RENESZÁNSZ A modern értelemben vett képregény - amelyben a képkockán belül szerepel szó és rajz - Magyarországon az 1950-es években jelent meg. Az első szóbuborékos képregény egyébként magyar kiadóhoz kötődik: Pulitzer József 1896-ban New York-ban adta ki. A hazai képregények klasszikusai Zórád Ernő. Kocsmáros Pál és Sebők Imre a Fülesben, a Pajtásban nemzetközi színvonalon rajzolták meg Winnetou vagy Piszkos Fred kalandjait. Mára ismét egyre keresettebb a műfaj Magyarországon is, igaz, a hazai szerzők munkái csekély számban jelennek meg mert a kiadás nagyon költséges. Kalyber foe, és alkotója, Pilcz Roland. A szegcdi fiatalember négy hónapig rajzolta Eső című képregényét Fotó: Frank Yvette Angolt is tanítanak a mormon misszionáriusok Vásárhelyen Flint, Petty és a családfa Flint és Petty benézett a Németh László gimnáziumba is Fotó: Tésik Attila Egy tizenkilenc és egy huszonnégy esztendős mormon miszszionárius járja Vásárhely utcáit. Az Egyesült Államokból érkezett Flint és Petty ingyenes angolórákkal, és térítőmunkával terjeszti az evangéliumot. Munkájuk érdekében két és fél hónap alatt megtanultak magyarul. Az ő vallásuk képviselői másolják le az anyakönyvi kivonatokat Magyarországon is: össze akarják állítani az emberiség családfáját. Két fiatalember állítgatja meg a vásárhelyieket az utcán napok óta. Flint és Petty a mormon egyház, azaz hivatalosan Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza misszionáriusai. Mindketten az Egyesült Államokból érkeztek Magyarországra. A 19 esztendős Flint Utah államból, a mormon egyház központjából, míg a 24 esztendős Petty Tenessee-ből érkezett: azt a helyet a magyarok többsége Elvis Presley szülőföldjeként ismeri. A két fiatal amerikai misszionárius meglepően jól beszél magyarul, annak ellenére, hogy csupán két és fél hónapig tanulták nyelvünket odahaza az Államokban, amikor arra készültek, hogy Magyarországra jönnek. Flint, aki idén érkezett hozzánk, először Pápán és Érden lakott, onnan jött Vásárhelyre. Petty másfél esztendeje lakik nálunk, misszióját Egerben kezdte, majd több helyen is dolgozott. Vásárhelyre misszióelnökük irányította őket. Itt az iskolákban szeretnének ingyenes angolórákat tartani, de folytatnak utcai missziót is, naponta hirdetve az embereknek egyházuk üzenetét. - Saját pénzünkből jöttünk ide, nem kapunk egyházunktól fizetést, arra törekszünk, hogy megosszuk hitünket másokkal mondták. Petty tavaly nyáron, Flint idén augusztusban érkezett Magyarországra, s külföldiként és misszionáriusként is nagyon barátságosnak találták a magyarokat, hálásak a fogadtatásért. Mondják, tisztelnek minden más vallást, de a saját evangéliumokat hirdetik. Patty és Flint korábban nem ismerte egymást, Vásárhely az első település, ahol közösen dolgoznak. Három hónapig valószínűleg itt lesznek, de ha elmennek, a helyükbe majd mások jönnek. KOROM ANDRÁS A NAGY CSALÁDFA Nem ismeretlen a mormon egyház hazánkban. Évtizedekkel ezelőtt kötött egyezményt az állam velük, ennek értelmében a levéltárakban - így a vásárhelyiben is - mikrofilmre veszik az anyakönyveket. A mormon egyház által finanszírozott munka eredményeként egy példányt megkap a levéltár, egy pedig Amerikába kerül, ahol ezek segítségével próbálják meg összeállítani az emberiség családfáját. A műhelyben meg nem áll a köszörű Itt a disznóölés szezonja, egymás után hozzák köszörültetni az emberek a húsdarálókat, késeket a legendás szegedi, Bartók téri műhelybe. Nemcsak a városból, hanem mindenhonnan, a köszörűsnek tehát - hogy a megrendelő idejében visszautazhasson - igazodnia kell a Mars térről induló buszok menetrendjéhez. S egy-egy Ferihegyről induló repülőjáratéhoz is. - Honnan hoznak ide, a Bartók térre köszörülnivalót? - Mindenhonnan a környékről. Rúzsáról, Vásárhelyről, Orosházáról, Angliából, Amerikából... - Micsoda? Angliából, Amerikából?? - Bizony! Jön haza szabadságra a munkavállaló, és hozza magával kicsorbult késeit, ollóit mondja Szalma Mihály, aki továbbviszi az elhunyt legendás szegedi köszörűsmester, Tamási Sándor műhelyét. Tamási mesternek - aki évtizedekkel ezelőtt nyitotta meg a helyiséget a Bartók téren az volt a végakarata: „a műhelyben mindig forogjon a köszörű". AZ ÉLETMENTŐ ELŐD Tamási Sándor legendás késes-köszörüs (aki hatvan évig működtette az üzletet, és életmentő kitüntetést kapott, mert gyerekeket mentett ki a jég alól a rókusi tóból) Tompán élő özvegyével mi is beszéltünk. Mondta: sokkal könnyebben továbbíthatta volna a műhelyt, ha belenyugszik abba, hogy nem köszörűs, hanem valamilyen más üzlet nyílik helyén ő azonban mindenképpen teljesíteni kívánta férje végakaratát. Az elhunyt Tamási mester köszörűsműhelyét Szalma Mihály viszi tovább Fotó: Schmidt Andrea Azaz maradjon meg a helyiség mindig köszörűsműhelynek. Forog is a köszörűkő, csak úgy szikrázik az acél. - Sanyi bácsi még 2000-ben fölajánlotta, vegyem meg a műhelyét - mondja a tulajdonos, aki a hetvenes években végzett mechanikai műszerészként; tanult Dunakeszin, dolgozott Vácott, Kiskunhalason. - A halasi kötöttárugyárban éveken át ollókat köszörültem, műszakonként száz nőnek. Ha valahol meg lehetett tanulni köszörülni, ott igen. És egyáltalán, mindenben jó vagyok, ami mechanika. Édesapámmal olyan betonkeverő gépet hoztunk létre, melyből csak egy van a világon, s bár harmincöt éves, ma is működik; villannyal, kézzel egyaránt hajtható. Legutóbb pedig, amikor még azt hittük, mezőgazdaságból fogunk megélni, olyan egyedi öntözőrendszert alakítottam ki, ami gombnyomásra indul, és öntöz hét hektárt - meséli Szalma me6ter. Most azonban maradjunk a köszörűkőnél, mit hoznak köszörültetni az emberek? Kezdődik a disznóölés szezonja, tehát főleg késeket, darálókat, meg minden mást, aminek éle van, azaz ideiglenesen nincs, de létrehozható. - Nemcsak köszörülök, javítok például esernyőt is, meg mindent, ami egy háztartásban el tud romlani. Csak ne számítógép legyen. Feleségem, Éva asszony, aki varrónő, az esernyőjavításban is besegít, és ruházati cikkeket is helyrehoz - beszéli. S a műhelyben pillanatra sem áll le a köszörű. F. CS.