Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-22 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 7. • MEGYEI TÜKÖR® 7 Megy tovább a hajó Bukfences logikát is legföljebb az erre kitenyésztett tudomány talál mostani zsugorított történetkémben, de úgy kell neki. Világjáró hajókirándulásra fizettünk be, pedig nem nyertünk a lottón, és a világbankot se sikerült mellényzsebbe privatizálnunk. Innen indult Szegedről a tengerjáró, ami, ugye, több problémába ütközött a legelején már. Nagy a merülése, nem bírja a Tisza. Markos legények kikapták a sójatéren - hórukk! -, kerekekre rakták, úgy húzatták föl Pestre. Otthon felejtettem tavaszikabátomat, és benne a bunkófonomat, hazaugrottam érte. Egész úton nem élhetünk zsebtelefon nélkül. Amikorra visszaértem volna, elindult a hajó, az utca végén kanyarodott éppen a vége. Spuri utána! Nincsen vész, útba esik jövet-menet a Mahart irodája. Mozgólépcsőn rúgtattam föl hozzájuk, hogy szóljanak a kapitány után, álljon meg egy szóra. Egymásra rakott ölfák képezték a lépcsőt, és igencsak mozogtak. Odafönn derült ki, nem hajóiroda az, csak matrózkocsma. Popeye is ott volt, a spenótos tengerész, és neki se volt telefonja a távozó után. Futottam tovább. A pesti út előtt föltétlenül utol kell érnem, ott van már kakas-lépésre a sztráda, ha arra fölér, soha el nem fogom. Hogyan is van ez ? A Tápai havasok lennének ? Ekkora kapaszkodó megint, szintén ölfákból rakott mozgólépcsőn 1 Az is csak az elején, aztán átvált szépen a legmeredekebbnél is meredekebb sziklafalra. Mindig szerettem volna sziklamászó lenni, de ahogy magamat ismerem, régen kitörtem volna már a nyakamat. Most azonban kitartóan kapaszkodom, a mélységes Alföld tetején, már látni vélem, lelki szemeim előtt zúg el a sztráda forgalom. Egy fenét! Zárt szoba nem tudom hány emeletes ágyán vagyok, és tovább se té, se tova. A mellettem lazsáló emberektől kérdezem, hogyan szoktak lejutni innen ? fa, kérem, mi ésszel élünk! Van létránk lefelé. Tanítani kéne ezt is a bölcsességek között. Valahogy lekecmergek, és velem van fölöltőm is. Valami parkfélében találom magamat, annak a legmélyén információs irodát sejtetek. Az egyik fenyőfa ágcsonkjára akasztom a kabátomat, hogy gyorsabban érhessek oda, mert ha elmegy a hajóm, abból világkatasztrófa is lehet. Valaki nagyon játszik velem, mert arról is kiderül, minden szobája üres, ráadásul visszaúton nem találom se a fenyőt, se a kabátomat. Varázspark lehet ez, mert egyetlen lépésemnél se bukkan elő, hogy én itt már jártam, éppen fél perccel azelőtt. Keringek benne, mint a kerge birka, végre találok valami pocsolyafélét, de azt is benőtte a békanyál. Tél közepén, rucaöröm ? Ez csak valami termáltengerszem lehet. Föl is bukkan belőle két kölök, aztán jönnek elő még legalább harmincan. Kiülnek a partra. Ha én ezeket megkérem, rebbenjenek szét, és találják meg halszálkás fölöltőmet, talán még kapcsolatot találok a hajómmal, mielőtt vízre bocsátanák. ízig-vérig mai kölkök ezek, tapiskolnak a pocsolyató partján, és azt firtatják, mi lesz a fizetség?Majd alkuszunk utána, csak a telefon kellene villámgyorsan. Mérgelődik a feleségem, hogy most is képes voltam elrekkenteni, csak ne kelljen fölvennem. Én is kiültem, ha nem is a tópartra, de az ágy szélére. Látom, feleségem se utazott el. Kikóvályogtam a konyhába, éppen füttyögte a rádió a hat órát. A kerékre fogott hajónak még a pótkerekéről se szólnak a hírek. Érdemes volt visszaaludnom) fél ötkor ? Rémálomfejtő József, jó komám az Ószövetségből, ha még szeretsz, eztis fejtsd meg! H. D. Cipősdoboz-akció A Baptista Szeretetszolgálat tavaly 14 ezer ajándékcsomagot osztott szét a rászoruló családok gyermekinek. A sikeren felbuzdulva ebben az évben is meghirdetik a tízezer gyermek karácsonya elnevezésű akciót. Mindazok, akik szeretnének gyerekeket megajándékozni, egy cipősdobozba csomagoljanak szappant, fogkefét, fogkrémet, rajzeszközöket, nem romlandó édességeket, ruhaneműt, könyvet, játékot. A dobozon az ajándékozók tüntessék fel, hogy hány éves gyermeknek, fiúnak vagy lánynak szánják. Az ajándékcsomagot legkésőbb december 15-éig kell eljuttatni a Baptista Szeretetszolgálat gyűjtőhelyére (Szeged, Hét vezér utca 5/b, telefon: 20/886-0064). Információ a www.ciposdoboz.hu-n. Tóth Imre termeszt, erjeszt, csomagol és főz - mert szereti Műszaki dandár helyett savanyítóüzemet vezet Katona volt, most gazdaságot és üzemet vezet a szegedi Tóth Imre. Zöldséget termel, és savanyúságot erjeszt a szentmihályi üzemében - mert szereti. Szeret főzni, ízesíteni, és szereti, hogy mások is szeretik a munkája gyümölcsét. Tíz esztendővel ezelőtt, amikor felszámolták a szegedi műszaki dandárt, Tóth Imre parancsnokhelyettes gondolt egy merészet, és korkedvezménnyel nyugdíjba ment. Nem savanyodott otthon, hanem új életet kezdett. Földet vett a hajdan volt szentmihályi Új élet téesz majorjában a Maty-ér mellett, és megtermesztett zöldségét kezdte savanyítani. - Mindig szerettem főzni, szerettem a savanyúságokat. És általában szívesen bíbelődöm az ételízesítéssel. Otthon, a garázsban már házilag is készítettem savanyúságot, de a vállalkozással nagyobb sebességre kapcsoltam - idézte fel a kezdeteket Tóth Imre tulajdonos és cégvezető. Persze könnyű volt neki, mondhatnánk, hiszen eredeti végzettsége mezőgazdász és közgazdász. Azóta mindent savanyítanak, amit csak megtermelnek. Idén egyedül káposztából kellett pótolni a saját birtok termését. Az üzem ugyanis évről évre száz-százötven százalékkal gyarapodik. Másfél megyényi területet látnak el, szinte már helybeli konkurencia nélkül. Évente százvagonnyi, vagyis ezer tonna savanyúság gurul ki tőlük a boltokba. És ennek több mint a fele káposzta, leveles, aprított, kockázott és vegyes vágott. Tudnak valamit, amit más nem? - Nálunk nem ingadozik a termelés, tartjuk az árainkat és a kifogástalan minőséget mesél az üzem katonás fegyelméről, miközben fehér egyenköpenyt öltünk, hogy megnézhessük. Természetesen a savanyúság szezonja most, november derekán kezdődik és szilveszterig tart. Januárban pici ünnepi ejtőzés után ismét nő a kereslet, egészen az első friss retekig. A nyári zöldségek valamelyest kiszorítják a piacról, akkor csak a harmadát eszik a vásárlók konzerválva. Tóthéknál ÉDESEBB A SAVANYÚSÁG Édesebbek lettek az utóbbi években a savanyúságok. Tóth Imre a tejsavval erjesztett savanyúságát édesítőszerrel és pici cukorral édesíti. Az anyatermészet diktálja a gyártás éves rendjét: első az uborka, azt a paprikafélék és a káposzta követi, majd a karfiol, a dinnye és a zöld paradicsom érik. A zöldségek erjesztéséhez két-három hónap kell, majd hat-nyolc hónapig lehet kicsomagolni vödrökbe, a kilós és félkilós zacskókba. A vevők legjobban a káposztát szeretik, de örökzöld kedvenc a savanyú és kovászos uborka, az almapaprika és csípős párja, a dinnye, a cékla és a vegyes. Újdonság, és egyre kelendőbb a karfiol és a gyöngyhagyma. Hadrendben a töltött káposztának való ilyenkor kezdődik a savanyítás ideje, és szeptember-októberig zajlik a munka dandárja, a feldolgozás. Egyedül a közkedvelt káposzta várhat, mert az nem romlik olyan gyorsan, mint a többi. A húszfős savanyítóbrigád valóban egy csapat, akik eszik is a „főztjüket". A C-vitamin itt benne van a levegőben, de mindFotó: Frank Yvette nyájan, akik a feldolgozóban, az erjesztőben, a válogatásnál és a csomagolásnál dolgoznak, bele is kóstolhatnak a kezük munkájába. Negyedévente pedig a főnök főz a savanyúság mellé. Hol csülkös bableves, hol halászlé, hol pedig pörkölt gyöngyözik a bogárácsában. DOMBAI TÜNDE Európa-hírűek a csongrádi robotépítő gyerekek tak együttes hasznosítását - tette hozzá felesége, és a gyerekek másik instruktora-tanára, Giliczéné László Kókai Mária. Az idei téma a nanovilághoz kapcsolódott. Kilenc feladatot kellett ennek szellemében a terepasztalon a robotoknak végrehajtaniuk. Ehhez tudományos ismereteket kellett a gyerekeknek megérteni. Ha például orvosságot kapunk, az általában átáramlik az egész szervezetünkön, és gyakran nem kívánt területeken mellékhatásai vannak. A nanotechnológiával viszont elérhető, hogy olyan helyre kerüljön az orvosság, ahol arra szükség van. Ezt kellett a robottal modellezni. A tanárok szerint az idei sikerben óriási jelentősége volt, hogy a tavalyi hazai verseny után részt vehettek Hollandiában egy nemzetközi megmérettetésen. A felkészítők elmondták: a középiskolából másik két csapatot is indítottak, mivel a tavalyi siker után nagyon népszerű lett az iskolában a robotépítés és a tudományos kutatás. CS. G. L. EURÓPAI REGIONALIS DONTŐBEN A csongrádi Batsányi gimnázium csapatán kívül Magyarországot a budapesti Fazekas Mihály gimnázium képviseli a magdeburgi európai regionális döntőben. Németországban a helyi és a magyar csapaton kívül osztrák, svájci és cseh robotépítők szerepelnek majd. A 29 együttesből öt jut az atlantai világdöntőbe. Ismét a legjobbak között a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola robotépítői: a szegedi Ságvári gimnáziumban rendezett versenyen megismételték elmúlt évi kitűnő eredményüket és megnyerték a regionális magyarországi döntőt. A tavalyi First Lego Legaugc országos viadal második helyezett sikercsapatából három nyolcadikos, Bátki Tamás, Gihcze Tímea és Újvári Péter maradt az idei együttesben. Hozzájuk csatlakozott öt fiatalabb tanuló: a hatodikos Keller Martin, Konkoly Gergő és Staberecz Márk valamint az ötödikesek közül Márton Bertold és Faragó Zoltán. A verseny öt részből állt. A bírók pontozták a robottervet, a robot teljesítményét a pályán, valamint a gyerekek elméleti feladatmegoldását, kitartását, a csapatmunkát és a prezentációt. - Az Észrengés versenyen legoalkatrészekből összeállított robotokkal lehetett részt venni. Ezek egy központi agy által vezérelt motorokra és érzékelőkre épülnek - mondta Gilicze Tamás, az egyik A sikercsapat, elöl: Bátki Tamás, Újvári Péter, Staberecz Márk, Faragó Zoltán, Márton Bertold, Keller Martin. Hátul: Gifelkészítö tanár. licze Tamás tanár, Gilicze Tímea, Konkoly Gergő és Giliczéné László Kókai Mária tanár Fotó: Tábori Levente Két éve a csongrádi robotépítők az ország legjobbjai. A Batsányi János gimnázium tanulói tudományos felkészültségben, csapatmunkában is a többiek fölé emelkednek. Az idén Németországban az európai regionális döntőben szerepelhetnek. Az az álmuk, hogy eljussanak az amerikai fináléba. - Az egyéni képességeik fejlesztésén túl a robotprogram hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megtanuljanak csoportban dolgozni. Más, tudásszintmérő versenyekhez képest ebben a diákok kreativitása kap hangsúlyt. A versenykiírás olyan integráló látásmód kialakítására ösztönzi a gyerekeket, mely elősegíti a különböző tudományterületeken tanul-