Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-21 / 272. szám

KEDD, 2006. NOVEMBER 21. "AKTUÁLIS* 5 Osztályokat vonnának össze, csökkenne a létszám Vészforgatókönyv a makói kórházban Hatvan aktív ágyat veszítene a jelenlegi 285-ből, kilenc osztály helyett öttel folytatná, és az 502 dolgozóból bő egytucatnyit küldene el a makói kórház, hogy megfeleljen a kormányzati átalakítási elvárásoknak és tovább működhessen. Ugyanakkor bővítené a profilját. Kérdés, hogy megelégszik-e ezzel a három megye intézményfenntartóit tömörítő regionális egészségügyi tanács, amely az ágyszámpályázatokról dönt. Mint ismeretes, az egészségügyi intézmények múlt pénteken, a parlamentben elfogadott átalakítási koncepciója értelmében a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház sem került be a kiemeltek közé, ezért most ágyszámkapacitásért kell pályáznia a regionális egészségügyi tanácshoz, hogy egyáltalán tovább működhessen. A főigazgató, Baráth Lajos bízik abban, hogy mivel a város harminc kilométeres körzetében nincs kiemelt egészségügyi intézmény, a makóinak továbbra is lesz helye az egészségügyi ellátórendszerben, területi kórházként. Az aktív ágyszám csökkentését, illetve az átszervezést persze nyilván nem kerülhetik el, de erre már egyébként is készültek: korábban benyújtottak egy pályázatot az Egészségügyi Minisztériumhoz - az anyag elbírálását minden pillanatban várják. ** Az aktív ágyszámcsökkentés nem kerülhető el Baráth Lajos főigazgató A makói kórház átalakítási tervében hatvan aktív ágy leépítése szerepel a jelenlegi 285-ből, ami arányában nagyjából megfelel annak a kötelezettségnek, ami az egész régiót érinti, hiszen a három megyének 2200 ágyat kell leadnia a meglévő 8720-ból. Ezenkívül osztályok összevonására is sor kerülne: mátrix rendszerben, azaz, a szakmai önállóság megtartásával, de kevesebb adminisztrációval és közös logisztikával működne a jövőben együtt több, ma még különálló osztály, például olyan sebészeti rokonszakmáké, mint a szemészet, a fül-orr-gégészet vagy az urológia. A most tevékenykedő kilenc osztályból öt maradna Makón. Mindez természetesen elbocsátásokkal is járna, ám Baráth Lajos nyugdíj mellett dolgozó, illetve a nyugdíjas kort amúgy is elérő alkalmazottak kényszerű távozásával számol a mostani 502 emberből bő egytucatnyiéval. Az új struktúra ugyanakkor nem csupán leépítést jelentene. Az intézmény elképzelései között - a szaktárca elvárásainak megfelelően 45-50 ápolási ágy beállítása szerepel, emellett olyan, eddig itt kevéssé ismert ellátási formák meghonosítása, mint a rehabilitáció, az idősgondozás, a krónikus ápolás vagy az egynapos sebészet. Ezzel az koncepcióval intézmény tulajdonképpen elébe ment a minisztérium igényeinek. A nagy kérdés az, mit szól a makói tervekhez a három megye egészségügyi intézményfenntartóinak képviselőiből álló regionális egészségügyi tanács: megelégszenek-e ennyivel? Baráth Lajos szerint nagy kérdés, hogy lesz-e egyetértés, hiszen minden intézményfenntartó számára fontos kérdés, hogy a lehető legkevesebb ágyszámot veszítsen az átalakítással. A megmaradó ágyszám azért nem mindegy, mert van egy határ, ami alatt egyszerűen már képtelenség hosszú távon fenntartani, finanszírozni egy kórházat. Ha nem lesz konszenzus, a végső szót a minisztérium mondja ki a régió intézményeinek sorsáról. SZABÓ IMRE ROMÁNIÁI BETEGEIRE IS SZAMÍTANAK A makói kórház speciális, Romániához közeli helyzetéből adódóan arra is számít, hogy határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások nyújtásával is bővíti profilját, növeli bevételeit. Január elsejétől Románia is uniós tagállam lesz, így a sürgősségi betegellátásban és a hozzá kapcsolódó valamennyi térítéses szakellátásban fogadhat majd pácienseket az intézmény. Makón készek az átalakításra, kíváncsian várják a regionális egészségügyi tanács döntését Fotó: Segesvári Csaba Három esztendő alatt 46 osztállyal kevesebb van Szegeden Két-három iskola bezár? Hamarosan az önkormányzat térfelén pattog a labda, döntenie kell Fotó: Frank Yvette Szegeden az óvodákban hullámzik a gyereklétszám, ám az általános iskolásoké megállíthatatlanul olvad. Az osztályok száma 2003 óta 46-tal, a pedagógusoké 98-cal csökkent. Nem nehéz megjósolni a következő lépést: két közepes méretű általános iskolára kerülhet lakat. A szegedi közgyűlés november eleji ülésén minden képviselő szembesülhetett a ténnyel: az óvodások száma hullámzik, de az általános iskolásoké évről évre csökken. 2003 óta 1342 gyerekkel kevesebb koptatja az iskolapadot. Ennek következtében az osztályok száma 503-ról 457-re olvadt - tudtuk meg Kardos Jánostól, az oktatási iroda vezetőjétől. A trendnek megfelelően a pedagógus álláshelyek száma 1169-ről 107l-re csökkent. A belvárosi iskolákat leszámítva szinte minden városrészben beiskolázási gondokkal küszködnek. Szeged legnagyobb általános iskolája a Kossuth Lajos sugárúti 32 osztályos rókusi. A nyolcosztályos kisebb iskolák közül a legapróbb az Alsóvárosi Altalános Iskola klebelsbergtelepi tagiskolája, ahol idén sem indulhatott első osztály, vagyis a régi épület lassan elnéptelenedik. Idén már GYEREKSZÁM SZEGED ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEIBEN Tanév 2003-2004 2004-2005 2005-2006 2006-2007 Óvodások 4673 4 703 4 671 4 751 Általános iskolások 12 171 11 716 11 304 10829 Középiskolások 12385 12 529 12 617 12 700 Forrás: Szeged polgármesteri hivatala csak hat osztály őrzi a hagyományokat - tudtuk meg a vezetőtől, Nóvák Zsolttól. A pedagógus álláshelyek számának csökkenését vizsgálva kiderül: a legtöbb, vagyis hat álláshely megszüntetése a Dózsa-iskola problémája lett. Ebbe az intézménybe olvadt négy éve a Dugonics-iskola. Az így két épületben működő intézmény igazgatója, Tóthné Lengyel Mária elárulta: a napközi otthonos nevelők közül két pedagógustól felmentéssel és végkielégítést fizetve váltak meg, a többi érintett kolléga vagy nyugdíjba vonult, vagy fél álláshelyre csökkent a munkaideje. A „legek" közé tartozik a makkosházi, illetve a Weöres Sándor-iskola is, ahol idén 3,5 álláshellyel van kevesebb. A fenti adatokból úgy tűnik: Szeged 26 önkormányzati általános iskolájából annyi gyerek hiányzik, hogy akár két, közepes méretű intézményre is lakat kerülhet. Megkérdeztük, mely intézmények kerülhetnek szóba, de az oktatási iroda vezetője elhárította a választ. A 19 önkormányzati középiskolában 2003 óta egyre nő a diákok száma, sőt: az osztályoké is, 430-ról 438-ra. Ugyanakkor a pedagógus álláshelyek száma 1224-ről 1194-re csökkent. Ez nem csak arra utal, hogy „hatékonyabb lett a rendszer". Az idei adatokból kiderül: a két legnagyobb érvágást az jelenti, hogy a Tisza Lajos könnyűipari szakközépiskolában közel 3, a Móra szakközépiskolában 1,5 állásDM-grafika hellyel kevesebbel gazdálkodhatnak. Am a nyolcadikosok száma is csökken: Szegeden a múlt tanév végén 1643 diák ballagott, most 1448. E szám azt mutatja: a középiskola vezetőinek gondja hamarosan szaporodik. ú.i. INGÁZOK Az iskolavárosnak számító Szegeden az ingázók is hozzátartoznak a diáksereghez. Az ovisok közül 200, az általános iskolások közül 800, a középiskolás diákok közül 3 ezernél is több fiatal érkezik más településről. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Szegeden a diákok 10-15 százaléka nem önkormányzati iskolából ballag el. Elkeseredtek a szülők a vásárhelyi Szántó Kovács János Általános Iskola megszűnése miatt A gyerekek között is beszédtéma Megdöbbentek, elkeseredtek az érintett gyerekek szülei a Szántó Kovács János Altalános Iskola bezárás'ának hírére. Egy hetedikes diák apja úgy véli, biztosan lett volna más megoldás is, a kisebbségi önkormányzat elnöke hiányolta az egyeztetést. Erre ezután kerül sor: decemberben derül ki, ki hol tanul és tanít tovább 2007 szeptemberétől. Az iskola igazgatója a közgyűlésen még kifakadt most már nem nyilatkozik. MUNKATÁRSUNKTÓL Vidám gyermekzsivaj fogadott bennünket tegnap délelőtt is a vásárhelyi Szántó Kovács János Altalános Iskolában: nem állt meg az élet attól, hogy kiderült, az oktatási intézmény 2007 szeptemberében nem indul új tanév. A város új, 2013-ig szóló közoktatási koncepciójáról egyöntetű szavazással hozott elvi döntést a közgyűlés. Az érintetteket megdöbbentette a határozat. A bezárás mindennapi beszédtéma a gyerekek között is. A Mezei családban több generáció tanult a Szántóban, s mások is nosztalgiázhattak, amikor a szülői értekezletekre jöttek. Generációk nosztalgiáznak - Nem lehet, hogy egy ilyen nagy múltú intézményt csak úgy bezárjanak - fakadt ki Mezei Vidor, akinek hetedikes fia jár az intézménybe. Úgy vélte: más megoldást kellett volna keresni. Hasonló a véleménye Sztojka Lászlónak, a vásárhelyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökének. Az elnök nem érti, miért pont azt az intézményt kell bezárni, amelyiknek a pedagógusai nagyon sokat tettek a roma gyerekek integrációért. Sztojka László azon is megdöbbent, hogy egy ilyen jelentős döntés előtt nem egyeztetett az önkormányzat a kisebbségiekkel. Átcsoportosított diákok Az egyeztetéssel és a tájékoztatással kapcsolatban a legutóbbi közgyűlésen elhangzott: mindez nem marad el. Az intézkedési tervet - amely arról szól, hogyan valósítják meg a gyakorlatban az új közoktatási koncepciót - decemberben tárgyalják a vásárhelyi képviselők. A felkért szakértő, a Commitment Kft. által elkészített anyag szerint a szántós diákok a tarjámban, valamint a Szent Istvánban folytathatnák a tanulmányaikat. A kívülálló szakemberek véleménye szerint a két iskola között egyenlő arányban kell megoszlaniuk a hátrányos helyzetű tanulóknak. A Szántó Kovács-iskolában egyébként 190 diák tanul, s a gyereklétszám csökkenése volt a bezárás mellett szóló legfőbb érv. Az is szóba került, hogy a megürülő épületben az Aranyossy Altalános Iskola működhetne tovább. Az igazgatónő hallgat Szerettük volna megkérdezni az iskolát érintő változásról az igazgatónőt, Bagi Lászlónét is, ám barátságosan, de határozottan közölte: nem kíván nyilatkozni. A közgyűlésen több képviselő is dicsérte a szeptembertől megszüntetett általános iskola tantestületét, a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében végzett munkát. Akkor az igazgatónő kijelentette: miután bezárják az iskolát nehéz elhinni, hogy jól végezték a munkájukat. De most arra kell törekedni, hogy a tanulóik ne veszítsenek, csak nyerjenek ezzel a lépéssel - hangsúlyozta a képviselők előtt.