Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-17 / 269. szám

PÉNTEK, 2006. NOVEMBER 17. • KULTÚRA" 7 Székhelyi József Orgon és Szilágyi Annamária Dorine szerepében a főpróbán Fotó: Frank Yvette SZEGEDTŐL SZEGEDIG JII Hargitai Iván négy évig a szegedi jogi karra járt, már elsőéves volt a szín­művészeti rendezői osztályában, amikor diplomázott. A főiskolán Székely Gábornál tanult, máig őt tartja legfontosabb mesterének. Diploma után az akkor alakult Új Színházhoz szerződött rendezőnek, ahol négy évadot dol­gozott. Székely távozása után szabadúszóként Pécsett és szülővárosában, Debrecenben rendezett. Öt évvel ezelőtt a Pécsi Nemzeti Színház főrende­• zője lett. Tavaly ősszel ő jegyezte a felújított szegedi kisszínház első (ős)bemutatóját: Egressy Zoltán Reviczky című darabját. ját életét nem tudja kordában tartani. Mi mai kosztümben, mai környezetben játsszuk, mert szerettem volna, ha minél sze­mélyesebben tud megszólalni a történet. Hargitai Iván úgy véli, a da­rab verses szövege költészet: ­Sűríti a gondolatokat, érzése­ket. Vas István fordítása pon­tos, érzékeny, nem avítt, így minimális dramaturgi beavat­kozással is érvényesen szólal meg. A maga korában Molié­re-nek az volt a célja, hogy a történetet személyesnek, szen­vedélyesnek, felháborítónak, szellemet megmozgatónak tart­sák. Akkor vagyunk hűek hoz­zá, ha ezt az árnyaltságát meg tudjuk mutatni. H. ZS ZÁRÓÜNNEPSÉG JJJ A jubileumi év záróakkordja­ként nagyszabású ünnepsé­get tartanak a szegedi kö­zépiskolában pénteken dél­után. A korábban kezdődő zártkörű rendezvényre száz­ötven meghívót küldtek szét, a későbbi, nyílt ünnepségre viszont mindenkit várnak, aki egykor az iskola diákja vagy tanára volt. Kortárszenei napok Folytatva a hagyományt, hétfőtől csütörtökig idén is megrendezik Szegeden a Vántus István kor­társzenei napokat. A Bartók Béla Művelődési Központ és a Somo­gyi-könyvtár mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművé­szeti Főiskolai Kara ad otthont a rendezvénysorozatnak. A hang­versenyeken kívül szakmai elő­adásokra is várják az érdeklődő­ket a szervezők. Megemlékeznek a 95 éve született Szervánszky Endréről is. Idén is lesz ősbemu­tató; Horváth Barnabás szegedi zeneszerző Fantázia szólógor­donkára című művét a hétfőn es­te fél 8-kor a Fricsay Teremben kezdődő nyitó koncerten Sin Ka­tabn adja elő. A Magyar Zene­szerzők Egyesülete és a Vántus István Társaság zeneszerzői ver­senyt hirdetett, amelynek díjki­osztó hangversenye november 22-én, szerdán fél 8-kor lesz a Fricsay Teremben. Selmeczky a Novotelben Selmeczky Gizella munkáiból nyílik kiállítás a szegedi Novotel Szállóban ma délután 5 órakor. Selmeczky 1957-ben született Szegeden, művésztanáraitól ­Zoltánffy Istvántól, Fontos Sán­dortól és Cs. Pataj Mihálytól - ta­nulta a grafika és a festészet for­télyait. Manapság Pataki Ferenc­től és Szuromi Páltól kap inst­rukciókat, önképzéssel folytatja munkáját. A tárlat jövő év január végéig tekinthető meg. Hófehérke és a svéd törpe a színházban Újra a Szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepel vasárnap 16 és 19 órától a 20 éves L'art pour l'art Társulat. A jubileumra készült el ti­zedik színházi estjük, a Hófehérke és a svéd törpe. Az „időjárásfüggő jégrevüről" Dolák-Saly Róbert elmondta: ebben is viccelődnek. Egy felejthetetlen jégrevüt láthat majd a nagyérdemű, amelyben lesznek táncosok, korcsolyázó jegesmedvék, gombszemű fó­kák, kedvesen totyogó pingvinek. Ha nem kedvez az időjárás, és még­sem fagyna be a nagyszínház színpada - amire azért van némi esély -, akkor a találékony kvartett rukkol elő valamivel a közönség szórakoz­tatására. Boborján bebizonyítja, hogy ő a hiányzó láncszem az ember és elődei között, Besenyő Pista bácsi pedig nagymonológgal jelentkezik. Arra a kérdésre is keresik a választ: Vajon mekkora lehet egy norvég hentes gyűrűsujja? Kiderül továbbá, hogy mihez kezd egymással Hófe­hérke és a svéd törpe. Beszél-e egyáltalán Hófehérke svédül? A L'art pour l'art Társulat két szegedi előadására a színház Kelemen utcai jegyirodájában válthatók belépőjegyek. Hargitai Iván rendezi Moliére darabját a kisszínházban Sokan vagyunk Tartuffe-ök" Ehhez nagyban hozzájárul, hogy a legkorszerűbb feltételek mellett tanulhatnak a legjobb pé­kek, cukrászok, hentesek és élel­miszer-ipari gépészek. A kilenc­venes évek eleje óta ugyanis mai áron számítva több százmillió forint értékű beruházással négy­féle tanműhely épült fel a Sza­badkai úton - és termel a piacra. - Csókolom! Van még kakaós csiga? - kérdezte a nagyszünet­ben a pék-cukrásznak tanuló Széles Andrea, aki rendszeresen vásárol a sütőtanműhelyben. Gyakorlat közben ugyanis csak ritkán csipegethetnek a tan­anyagból. Nem sokkal később követte őt a többi éhes diák is, perec, bukta, kalács után érdek­lődve. Tésztából sütött iskolai címer - Napi száz kiló kenyeret adunk el a város különböző boltjainak, és a süteményeink is jól fogynak. Mivel munkadíjat nem kell fizet­nünk, versenyképes árakon jó mi­nőségű termékeket kínálunk ­mondta a körutunkra elkísérő Dombovári Tamás igazgatóhe­lyettes. A meleg, párás műhelyben közben Máté Zoltánné szakoktató mestermunkát is mutatott ne­künk: a jubileumra tésztából sü­tött iskolai címert. Elmondta, a di­ákok a fonásokkal és a kenyértész­ta gömbölyítésével szenvednek a legtöbbet, ez utóbbi különösen nagy rutint követel, de a két-há­rom év szakmai gyakorlat alatt magas szintre jutnak ebben is. A cukrásztanulóktól - akik a pék­osztályok legjobbjaiból kerülnek ki - érdeklődtünk, számukra mi a legbonyolultabb sütemény, de erő­sen gondolkodva is arra jutottak: gyakorlattal mindegyiket egyszerű elkészíteni. Hőségből a hidegbe jutunk a hústanműhely ajtaján keresztül. Itt már végeztek az aznapi tan­anyaggal - szelőmájas készült a padlót fertőtlenítették a tanulók. Az itt készültek is a boltokba jut­nak. A legmodernebb gépekkel felszerelt hústanműhelynek két­féle füstölőkamrája is van: son­kák, kolbászok, szalonnák aro­matizálását és tartósítását végzik itt. Ahogy az igazgatóhelyettes mondja: az egyik ajtón bemegy a fél disznó, a másikon kijön a kol­bász - de a higiénia miatt fontos, hogy ezek ne legyenek ugyanott. Ezért a közelmúltban nagyjából Olaszok, németek is keresik az itt végzőket - Nem divatos szakmákat ta­nítunk, hisz nehéz fizikai mun­kákról van szó, viszont amelyek itt végez, többnyire azonnal munkához jut. Vannak olasz, né­met húsipari cégek, amelyek a végzősök közül már az iskolában toboroznak. Nálunk végzett cuk­rászainkkal, pékeinkkel pedig a város különféle üzemeiben talál­kozunk - beszélt végül a diákjaik elhelyezkedési esélyeiről is Deák Attila igazgató. T. R. DVD a szegedi Rómeó és Júliából A Tartuffe annyira aktuális, hogy nem kellett a napi po­litikára utalni, a párhuzamok így is nyilvánvalóak - véli Har­gitai Iván rendező, aki a klasz­szikus Moliére-vígjátékot Me­gyeri Zoltán, Székhelyi József és Márkus Judit főszereplésével ál­lította színpadra a kisszínház­ban. Bemutató: szombaton este 7-kor. - Sokan vagyunk Tartuffe-ök. Moliére darabját mégis általában úgy játsszák, hogy egyes szám harmadik személyben beszélnek a címszereplőről. Ő az álszent, vele szemben mi vagyunk az Or­gonok, a tiszták, az egyenesek. Nem föloldva Tartuffe bűnét, azt gondolom, kicsit személyeseb­ben kellene a történetet végig­néznünk, és kevésbé kellene ön­hittnek lennünk. Ha az ember elkezd saját csalhatatlanságában hinni - csak ő az érzékeny, a sze­rencsétlen, az igazságos -, az nem igaz attitűd az élethez. Ha­zugság, ami a magánéletben, a másokhoz való viszonyban és a munkában is csalások és öncsa­lások sorozatához vezet - hang­súlyozza a szombati Moliére-be­mutató rendezője, Hargitai Iván, aki szerint minél aktuálisabb egy darab, annál kevésbé kell a szín­padra állításakor napi politikai aktualitásokra törekedni. - Szinte ordítanak a szavak, a mondatok: a történet mennyire párhuzamos saját korunkkal. A politikusságánál azonban még fontosabb számomra, hogy a Tartuffe egy családi dráma is. Moliére személyes története: el­vett egy nálánál harminc évvel fi­atalabb nőt, és egy sor olyan da­rabot írt - Dandin György, A mi­zantróp, Képzelt beteg -, amiben a féltékenységéről és a rossz má­sodik házasságáról beszélt. Or­gonnak is azért kell egy fanatikus őrültet a házába befogadni, mert a családjával rossz a viszonya. Egy nagy tehetségű, érzékeny emberről s2ól ez a darab, aki a sa­emmmmmmmmmmmmmmmmimmmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A jubiláló szegedi középiskola tanulói a piacra termelnek • Illatos tananyag a Fodor Józsefben Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be a Szegedi Szabadtéri Játékok 2005-ös, nagy sikerű Rómeó és Júlia-produkciójának DVD-ki­adását. A népszerű Presgur­vic-musicalt Kerényi Miklós Gá­bor rendezésében a Budapesti Operettszínház művészei adták elő a Dóm téren. A DVD-t a sza­badtéri Kárász utcai jegyirodájá­ban, valamint a Corában árusít­ják, december 1 -jétől pedig vala­mennyi ismert értékesítő helyen megtalálható lesz. A Játékok történetében első al­kalommal készült DVD a feszti­vál egyik produkciójáról. A sza­badtéri előadás hangulatát visz­szaidéző felvétel megtekintését követően a közönség hatalmas tapssal köszöntötte a Rómeó és Júlia népszerű sztárjait, vala­mint mindazokat, akiknek sze­repük volt a film létrejöttében, köztük Bátyai Edinát, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóját. A későbbi együttműködés remé­nyében részt vett a DVD-premie­ren. Pascal Chevalier, a francia Mezzo tévécsatorna program­igazgatója is. A musical szereplőgárdája a bemutatón Fotó: DM/DV Az ötvenéves jubileumára ké­szülő szegedi Fodor József szak­középiskolában az élelmiszer­ipar szinte minden ágát oktat­ják. Legkorszerűbb tanműhe­lyei a piacra termelnek, orszá­gos díjakat besöprő diákjai a végzést követően szinte azon­nal munkát kapnak. Minap az iskola négy tanműhelyében jár­tunk. Tésztából sütötték ki az iskola cimerét Fotó: Schmidt Andrea húszmillióból átépítették a mű­helyt. Komoly baleset - bár éles eszközökkel dolgoznak - az el­múlt húsz évben nem történt, há­la a védőfelszerelésnek és a szak­oktatók figyelmének. A végzős Nyirati János elárulta: szívesen tanul az iskolában, mert a nagy­üzemi munkával szemben itt mindenki segít egymásnak - a munkafázisok ugyanis nincsenek teljesen elkülönítve. A Dél-Alföldön egyedülállóan szinte a teljes szakmai palettát megismerhetik a diákok a fél év­százados jubileumára készülő szegedi Fodor József Élelmiszer­ipari Szakközépiskola, Szakisko­la és Kollégiumban. Az oktatás színvonalára jellemző, hogy ta­nulóik több mint tíz éve minden­féle országos szakmai elismerést besöpörnek - legrosszabb eset­ben a versenyek dobogós helyein végeznek. Több százmilliós beruházás

Next

/
Oldalképek
Tartalom