Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-11 / 264. szám
SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 11. • MEGYEI TŰKOR" 7 - Nincs titok: csak egy szigorú regula szerint működő, zártkörű társaság, amelynek kevéssé ismert a munkája - véli Takács János, a szegedi Árpád a Testvériséghez Páholy főmcstere. „A szabadkőművesek szövetsége a felvilágosodás terjesztésére, a humanizmus megőrzésére és ápolására alakult testület, melynek tagjai egymást testvéreknek tekintik" - olvasom a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy alkotmányát. De e mondatok lényegének megértéséhez is tudni kell: a szabadkőművesség eredettörténete egészen Krisztusig, Salamon templomáig, a templomos lovagokig - mások szerint a középkori székesegyházak építőiig nyúlik. Az első nagypáholyt 1717-ben alapították, de a szabadkőművesek által a mai napig alkalmazott szertartás és a szimbólumrendszer ókori, középkori és felvilágosodás-korabeli - magyarázza a főmester, miközben újabb és újabb könyveket tesz elém, mert a szabadkőművesség története gazdagon adatolt. Nők csak a franciáknál - Szabadkőműves csak olyan jó hírű, és szabad férfi lehet, aki istenhívő. Ám mindegy, milyen névvel illeti a Mindenhatót, illetve milyen társadalmi rangú az illető - folytatja a főmester a történeti részbe való beavatást, ugyanis egy nő ennél, vagyis a história megismerésénél messzebbre nem juthat. A szabadkőművesek konzervatív páholyaiban ugyanis a gyengébbiknek mondott nem nem képviseltetheti magát. A János-rendi nem, csak a francia rítus szerint dolgozó páholy fogad magába nőket is. A magyarázat anynyi, hogy a francia rítus ateista elveket vall. - A páholyba nem lehet „belépni" - oda a „kereső" révén nyerhet ajánlást az arra érdemes szól az újabb szabály. Aztán az adott páholy megvizsgálja, a jelölt A szegedi Árpád a Testvériséghez Páholy főmestere, az építészként megyeszerte közismert Takács János Fotó: Frank Yvette VERSBEN A LENYEG Hm „ Ember ne nézze ki azt, aki szenved, ® Milyen vallású és miféle faj. Szívednek zárját nyissa fel szelíden, Ha zörget rajta az érdeklődő sóhaj. Égő sebekre öntsön hűs vigaszt, Bukót emelje, s gyámolítsa azt, Kit búbánat súlyos terhe nyom; Mert nincs szebb vallás, mint irgalom, E vallásnak csak egy dogmája van -. Segíteni folyvást és vigasztalni! Nem hagyni senkit, akit szenvedő, Segíteni folyvást, mint ahogy vizével Puszták forrása édes enyhet ád Mindenkinél: rebegje ajka bár Allah nevét, Jézust, vagy Jehovát!" - szedte rímbe a szabadkőművesség lényegét Füzesi Márton, az Árpád első igazgatója. mennyire toleráns, filantróp, kész-e az önművelésre. Tilos egy szabadJELKEPEK A háromszögű vonalzó, a szabadkőművesek elsőszámú jelképe az építőmesterségre vonatkozik. A két oszlop: a páholy berendezésére, „A Világ nagy építőmestere" elnevezés pedig kinek kinek az istenére. kőművesnek aktuálpolitikával, vallási tárgyú vitával, haszonszerzési célú gazdasági polémiával foglalkoznia. Egy-egy felvételi szertartáson 70-80 szabadkőműves vesz részt. Maga a szabadkőművesség pedig átszövi a világot: a nemzetközi szervezet 6-10 millió tagot számlálhat. A szeretet és a testvériség gyakorlása az egyik célja az emberiség felemelkedésén munkálkodó szabadkőműveseknek is - fogalmaz a legrégebbi szegedi civil szervezet, a 136 éves szegedi Ködmönből többre is akadtunk Sík Sándort telefonhoz kérik Szegedi kötődésű írók és költők műveit kutattuk a város könyvesboltjaiban: minden kötetükhöz hozzá lehet jutni? Mennyire népszerűek a vásárlók között? Amíg a kortárs szegedi írók és költők műveire a Libri könyvesboltban nincsen nagy kereslet, a Fókusz Könyváruház vezetője elégedett az eladott példányszámokkal. A klasszikusoknál - Juhász Gyula és Móra Ferenc - más a helyzet: munkáik, igaz nem ugyanakkora mértékben, állandó népszerűségnek örvendenek. Pedig műveikből közel sem teljes a paletta. Amíg Móra Kincskereső kisködmönje a Libriben több kiadó gondozásában is kapható, tárcagyűjteményére, a Georgikonra egyik megkérdezett üzletben sem találtunk. - Utoljára 1998-ban adták ki. Az utolsó kötet rá két évre fogyott el nálunk mondta Molnár Imréné, a Fókusz könyváruház vezetője. - Régebben kiosztották a kiadóknak, hogy melyik mit jelentessen meg, a harminc-negyven ezres példányszámok sem voltak ritkák. Ma a magyar klasszikusok iránt nincs ekkora kereslet. A legnépszerűbb írók egy-egy munkájából sem érdemes háromezernél több példányt nyomni - mondta Lázár István, a szegedi székhelyű Lazi könyvkiadó ügyvezetője. A tárcagyűjteményből egyébként az igazgató szerint ezer darabot lehetne értékesíteni, de ára a kis példányszám miatt háromezer forintba kerülne - pont azok nem vennék meg, akik érdeklődnek a mű iránt. Ahogy a Georgikont, úgy Sík Sándor költő - tizenöt éven át vezette a szegedi tudományegyetem irodalomtörténeti tanszékét munkáit sem lehet minden polcról leemelni. A róla elnevezett könyvesboltban például egyetlen kötetét sem találni. - A piarista rend kezében vannak a kiadói jogok. Sokáig harcban álltam velük, hogy adják ki műveit, de nem tették - magyarázta Sisák Gizella. A boltvezető elmondta, sokaknak már semmit nem jelent a magyar cserkészet egyik megalapítójának a neve. Ügynöktől a bankárig szinte minden hónapban akad olyan, aki őt kéri a telefonhoz. Mikor elmondom, hogy már nem él, a feleségével akarnak beszébii - mesélte nevetve a boltvezető. A szegedi kortárs anyag egyébként náluk kiemelt helyen szerepel - ennek megfelelően ezeket keresik is a vásárlók. Juhász Gyula úgy fogy, „mint egy klasszikus", Mórának inkább a gyermekmeséit viszik. K. G. G. Szociális munkások kitüntetése A szegedi önkormányzat tegnap a kisszínházban rendezett ünnepséget a szociális területen dolgozók tiszteletére. Nagy Sándor alpolgármester „Szociális munkáért" díjakat adott át. A díszoklevelet és Szeged címerével díszített aranygyűrűt Börcsök Józsefné, a fogyatékosok nappali intézményének nyugdíjba vonuló vezetője, Révész Istvánná, a Dr. Waltner Károly Otthon nyugdíjba vonuló gazdasági vezetője és Kakujáné Söszler Gertrúd, a Támasz Egyesület alapító tagja, az Újra Dolgozom Program elindítója, a Védőháló a Díjhátralékosoknak Közalapítvány kuratóriumi elnöke vette át. A megyei önkormányzat ünnepi rendezvényét a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban tartották. Magyar Anna, a közgyűlés elnöke Csongrád Megye Szociális ellátásáért bronz emlékérmet nyújtott át Berta Árpádnénak, a kisteleki Napsugár Otthon igazgatójának. Az ugyancsak bronz Csongrád Megyéért Emlékérmet Nagy Lászlóné hivatásos gondnok vette át, aki a szentesi, derekegyházi és nagymágocsi intézmények lakóit szolgálja. Jó hírnevű, független és szabad férfiak - a szabadkőművesek Jelvényük a nefelejcsvirág NÉVSOR Hosszú a szabadkőművesek névsora. Példaként elég csak a szegediek közül megemlíteni Aigner Károly főispánt, Ráday Gedeon könyvtáralapító-lélekidomárt, Reizner János könyvtár igazgatét, Méra Ferenc íré-szerkesztő-múzeumigazgatét, Bertzk Péter ornitológust, Madácsi László egyetemi tanárt, Petri Gábor orvos-rektort, Erdélyi Jenő főorvost. Ám csak az élők sorábél távozék nevét lehet közismertté tenni. szabadkőművesség történelmét föl-fölvillantó szemelvénygyűjtemény, A világosság fiai című kötet egyik dokumentuma. Például Rerrich Szellemi és anyagi erejét is jótékony célra mozgósítja a szegedi szabadkőműves szervezet: fénykorában, 1870-től első betiltásáig, 1920-ig például Árpád gyermekmenhelyet és népkonyhát működtetett, a színház és a Somogyi-könyvtár építését támogatta, az 1879. évi árvíz után szervezte az adományokat. Az egyházzal többször is összetűzésbe keveredő szabadkőművesek munkálkodását Szegeden 1920 és 1944, majd 1950 és 1989 között tiltották. Ennek ellenére e „sivatagi vándorlás" idején munkálkodtak a szabadkőművesek, akik a zakójuk hajtókájára tűzött nefelejcsvirág alapján ismerték föl egymást. Sokat adott a Tisza-parti városnak is a szabadkőművesség, hiszen csak a Dóm térhez kötődően munkálkodott - többek között - a tervező: Rerrich Béla, a Dömötör-torony föltárója: Cs. Sebestyén Károly, a négy apostolt megalkotó Roth Miksa. A dóm főbejárata melletti durva és megmunkált kő szimbolikája a szabadkőművességre utal: a durva kőből elsősorban az önképzőköri előadásokhoz hasonlatos „rajzolatok" révén faragvány lesz a páholyon belül, az inas-legény-mester-főmester fokozatokon át. Alap a jótékonykodás - Azért, mert nem állunk nyilvánosság elé, de apró kalapácsütésekkel dolgozunk a durva kövön, hogy formáljuk a jövőt és saját magunkat. A jótékonykodás az elsőszámú mai szabadkőműves munka - alapítványok, önmagukat meg nem nevező adományozók révén. Erre kényszerülünk, ugyanis a civil szervezet talpon állásához szükséges ingatlanokat, így a Kálvin téri, ma a Százszorszép Gyermekház épületét sem kaptuk vissza - mondja az 1997, Csongor Győző halála óta a főmesteri székben ülő Takács János, aki elárulja: Csongrád megyében Szegeden kívül máshol nem működik páholy. Szerinte nagy a tudatlanság - kell az ismeretterjesztő előadás, az ideálok nélküli ifjúság mai helyzete pedig maga a kihívás: a srácokból jó hírű férfit nevelni. ÚJSZÁSZI ILONA Titok övezi a szabadkőművességet, pedig köztünk élnek azok a „jó hírnevű, független és szabad férfiak", akik a páholyok különböző rangú tagjaként jótékonykodnak, s úgy építik önmagukat, hogy válaszolnak a kérdésekre: Ki vagyok én? Honnan jöttem? Hova megyek? A 136 éves szegedi szabadkőművesség történetének máig ható tanulságairól is beszélgettünk Takács Jánossal, az Árpád a Testvériséghez Páholy főmesterével. A makói énekes és virágárus asszony kiadta kilencedik kazettáját Hamarosan Amerikába megy nótázni Varga Anna Amerikába készül a makói nótaénekes, Varga Anna, akinek most jelent meg a kilencedik albuma. Azt mondja, ez volt az utolsó. A makói piacon is ismert, virágokat áruló asszony úgy látja, bár az idősebb korosztály ragaszkodása töretlen a műfajhoz, a magyar nóta lassan kiszorul a médiából, a rajongók pedig elfogynak. Virágok közt élek - ez a címe a makói Varga Anna legújabb, sorrendben kilencedik magyarnóta-kazettájának, és a cím csakugyan találó. A nyugdíjas aszszony ugyanis - ha éppen nem énekel valahol - szebbnél szebb virágokat árul a makói piacon, no meg természetesen saját albumait. A nótázást egyébként gyermekkorában kezdte, az apátfalvi tanyavilágban tanulta meg az első dalokat. Ma már több mint ezer nótát ismer, havonta fellép itthon és olykor külföldön is. Most éppen Amerikába készül. Tavaly is szeretett volna kiutazni - akkor nem sikerült, most viszont már a zsebében a repülőjegy, december végén megy és amerikai magyar klubokban fog énekelni. Tapasztalatai szerint különben a negyvenévesnél idősebb korosztály kedveli a műfajt - épp az ő kedvükért adja ki hangzóanyagait inkább kazettán, mint CD-n. Az új, sorrendben kilencedik albumon egyébként harminc magyar nóta hallható. A dalok között hét új is van, a szintén makói Bozsogi Attila szerzeményei, de a szegedi Kikli Tivadar és Bánfalvi József is képviselteti magát az albumon. Az énekesVA8GA ANNA, A MAKÓI Bár az ember azt hinné, a magyar néta sztárjai inkább férfiak, úgy látszik, a nők sincsenek köztük kevesen. Olyannyira, hogy Varga Anna a most megjelent kazettán már Mákéi Varga Annaként hirdeti magát - a tavaly első ízben Varga Anna név alatt kiadott album óta ugyanis kiderült, tevékenykedik.a műfajban egy másik ugyanilyen nevű énekesnő is. Korábban ez azért nem derült ki, mert albumait egészen a tavalyiig Antal Imrénéként jegyezte a makói nótaénekesnő, férje iránti tiszteletből. Nem ez változott meg: többen jelezték, hogy ebben a stílusban sem szokás férjezett néven fellépni - o pedig igyekezett ehhez igazodni. nőt az egykori vonópárbajgyőztes prímás, az ugyancsak makói származású Puka Károly zenekara kíséri a felvételen. Varga Anna egyébként már az előző, tavalyi albuma megjelenésekor is azt mondta, hogy az volt az utolsó: minthogy ő ragaszkodik az élő zenei kísérethez, a stúdiófelvétel nagyon drága, ugyanakkor a magyarnóta-kazetták terjesztésével senki sem foglalkozik, mi több, a műfaj a televízióból is kiszorult szinte teljesen. Most azt mondja, tényleg befejezi a hangzóanyagok kiadását. Az eddigieken több mint kétszázötven nóta hallható. Ez az utókornak is megmarad; talán éppen ezeket meghallgatva lesz majd valaki, aki újra felfedezi egyszer a műfaj szépségét. SZABÓ IMRE Varga Anna a most megjelent kilencedik kazettát az utolsónak szánja Fotó: Szabó Imre