Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-10 / 263. szám

SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 11. • AKTUÁLIS" 3 A vezérkari főnök később jön Szentesre, de a reform nem késik Lefokozzák a dandárt Mégse jött el a héten Szentesre a honvéd vezérkar főnöke - pedig várták. Havril András a szentesi katonák munkahelyét is érintő haderőreformról tájékoztatta volna az érintetteket. Tegnap egy országos napilapnak azt nyilatkozta, mindenképp szeretné fölkeresni az összes laktanyát. Információink szerint a szentesi alakulat felét érinti a változás, és jövőre csak zászlóalj lesz a műszaki dandár. A katonák ezt presztízsveszteségként élik meg. Úgy volt, hogy Havril András vezérkari főnök e héten ellátogat a szentesi laktanyába, hogy a haderőreformról személyesen beszéljen a katonáknak. A vezérezredes a kitűzött időpontban mégsem tudott eljönni. Szerettük volna a várható változásokról kérdezni Szabó István ezredest, a dandár parancsnokát, ő azonban azt mondta, csak a vezérkari főnök látogatása után szeretne nyilatkozni. A Népszava tegnapi száma interjút közölt Havril Andrással. A felvetésre, miért csökken a létszám például Szentesen, ha korábban azt ígérték, hogy hadra fogható alakulatot nem érinti a reform, a vezérkari főnök kijelentette, hogy a szentesi hír „így nem igaz", a zászlóalj Szentesen és Hódmezővásárhelyen is megmarad. Azt is kijelentette, a haderőreformban érintett valamennyi alakulatot személyesen szeretné felkeresni. Tehát mégis eljön. A honvédelmi tárca vezetője, Szekeres Imre is tájékoztatni fogja a katonákat november 30-án a kormány döntéséről. Ami biztosnak látszik: a magyar hadsereg jelenlegi, körülbelül huszonötezres létszámát huszonegyezerre csökkentik, ez az intézkedés információink szerint vonatkozik a szentesiekre is, a 680 fős egység felét valamilyen formában érintheti a változás - azt, mennyi munkahely szűnik meg, nem lehet tudni. A NATO-nak felajánlott, úgynevezett Prágai csomagban lévő két haderőnem képviselői, a víztisztítók és a hídépítők minden bizonnyal megmaradnak. Arról egyelőre nem döntöttek, hogy az őket kiszolgáló egységekkel mi történik a jövőben. A magyar hadsereg egyedüli műszaki alakulata a szentesi - a dandár világszínvonalon bizonyított, legutóbb például a Zöld-foki sziSzabó István laktanyaparancsnok nem adott tájékoztatást, mondván: nem szeretné megelőzni elöljáróját Fotó: Tésik Attila getcknél tartott nemzetközi hadgyakorlaton. A reform végrehajtása után megmaradt állomány jövőre már nem dandár, hanem zászlóalj lesz, ez a magyar hadseregben „egy számmal kisebb" csapatot jelent. A katonák egyértelműen presztízsveszteségként élik meg az átalakítást. A dandárt most megbízott parancsnokként vezető Szabó István mérnök-ezredes amerikai katonai akadémián szerzett diplomát - most más tiszttársaihoz hasonlóan számíthat arra, hogy más beosztást kap. Egyelőre több a nyitott, mint a lezárt kérdés a haderőreform kapcsán, ezekre vélhetően hamarosan pontos választ kapunk. A szentesi laktanyában a hangulat várakozásteljes, ugyanakkor mindenki katonás módon a saját feladatára figyel. B. G. A TÁBORNOKI KAR FELÉTŐL ELBÚCSÚZNAK Havril András nyilatkozatából az Is kiderül, hogy a haderőreform egyik lényeges eleme a tábornoki kar fiatalítása. A katonaságtól 57 éves korban nyugdíjba kell menni, és a tábornoki karban sokan elérték ezt a határt. Tavaly szeptemberben 63 tábornoka volt a honvédségnek, az idei év végéig és jövőre összesen 33-an mennek nyugdíjba. Havril maga 2008-ban éri el a korhatárt, addigra - mint mondta - szeretné levezényelni a teljes generációváltást. A vezérkari főnök megismételte, az a céljuk, hogy a harcoló szervezeteket ne érintse a létszámcsökkentés. Pufferzóna ÚJSZÁSZI ILONA Még mindig nagy a puffer a közoktatás rendszerén. Igaz, mindig följajdul a népes pedagógustársadalom, mikor az iskolarendszer lökhárítójának rohan egy-egy intézmény pénzügyi manőverezésre szakosodott fenntartója. De őszinteségi rohamukban a tanárok, igazgatók is elismerik, hogy csökkenő gyereklétszám mellett nem tartható fönn a jelenlegi oktatási struktúra. S ezt, a közoktatás rendszerének átalakítási kényszerét is látni kell. mikor a kényszerítő eszközöket kritizáljuk. A pénzügyi és politikai trükkök egész fegyvertárát alkalmazza a döntéshozó, mikor egy-egy kínos, vagy a közhangulatot borzoló lépésre készül. Márpedig az iskola az egyik legérzékenyebb, ezért pufferzónával is védett pont. Különösen Szegeden, az iskolavárosban, ahol a rendszerváltás óta több mint tíz intézményre került lakat. De hiába dugnánk homokba a fejünket: itt az elmúlt három évben 300-400 fővel, egy közepes méretű iskola létszámával csökkent a gyerekek száma, s az olvadás nem állt meg. így aztán a még meglévő oktatási intézmények, tán a túlélésben reménykedve, szinte szó nélkül tudomásul veszik az újabb és újabb pénzelvonási trükköket. Mert a megszorításnak számtalan formája létezik. A fúnyíróelvet az első iskolabezárások előttről ismerjük. Az 1996-os szocialista városvezetés 11 százalékkal csökkentette intézményei költségvetését, aztán bezárt több iskolát. Az 1998 utáni fideszes korszaké a közoktatási törvény által lehetővé tett időkerettel való trükközés, amivel több mint ezer tanóra árát spórolta meg a városi költségvetés. A legfrissebb szocialista ötletek közé tartozik, hogy az iskolai pályázóktól épp most szeptemberben nem vállalták át a kötelezően előírt hétszázalékos regisztrációs díjat. Vagy az, hogy a jogszabályban a tanárok számára rögzített két óra ingyenmunkát az itteni pedagógusok nem délutáni korrepetálással, vagy szakkör tartásával tölthetik, hanem azt az eddig fizetett délelőtti órakeretükbe tudják be. Csak ezzel az egyetlen trükkel majdnem 1300 tanóra, vagyis 65 pedagógus munkáját spórolják meg. E sorba tartozik az utolsó két hónap intézményi költségvetésének nyolcszázalékos zárolásáról hozott határozat is, amit jól elrejtettek a költségvetést érintő több mint félszáz módosítás közé. Mert az önkormányzatok is egyre hangosabban fölszisszennek, ha karcsúsodik a költségvetésük. Márpedig az iskola fönntartásához szükséges pénznek csak nagyjából 60 százalékát fizeti ki az állam, a többi a megye, a kistérség, a város, a falu saját bevételéből származik. Ez az egyetlen aránypár pedig elárulja: gyors ütemben szűkül az önkormányzati pufferzóna. Integráció a betegek érdekében - mondják a városvezetők és az intézmények igazgatói Az egyetem szervezi újjá az ellátást Erdőkkel az európai élvonalban Opusztaszeren ültették a kétmilliomodik hektárt Az, hogy a városi üzemeltetésű egészségügyi intézményeket átadják az egyetemnek, a szegedi polgármester szerint nem azt jelenti, hogy az önkormányzat meg akar szabadulni egy tehertől. A tegnapi sajtótájékoztatón az érintettek úgy fogalmaztak: az integráció a betegek érdekeit, egy korszerűbb, gazdaságosabb egészségügy kialakítását szolgálják. Ahogy azt csütörtökön lapunkban megírtuk, a város, valamint Szeged egészségügyi intézményeinek vezetői tegnap bejelentették: egységesítik az egészségügyi ellátást. fövő évtől az összes intézményt, tehát a kórházat és a rendelőintézetet is a Szegedi Tudományegyetem működteti. Ahhoz ugyanis, hogy a szegedi egészségügy megőrizze régiós vezető szerepét és a betegeknek a lehető legmagasabb színvonalú ellátást nyújtsa, az infrastruktúra fejlesztésére és a jelenleg párhuzamosan működő intézményrendszer átalakítására van szükség. Ennek első lépéseként azt kell garantálni, hogy az egész rendszer egy kézben legyen. A tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt minden érintett fél, így a rendelőintézet, a kórház, az egyetem, az orvoscentrum, valamint a város és az egészségügyi bizottság vezetői is. Mindannyian ugyanazt hangsúlyozták: az integráció a betegek érdekét szolgálja, hiszen ezáltal takarékosabb, korszerűbb és hatékonyabb lesz az ellátás Szegeden. Botka László polgármester kijelentette: nem arról van szó, hogy az önkormányzat meg akart szabadulni egy tehertől, hiszen az egészségügyből eddig sem volt se nyeresége, se vesztesége. Azzal, hogy az egyetem átveszi a működtetést, nem politikusok, hanem hozzáértő szakemberek - minden egyes területen az egyetemi tanszékvezető professzor, a kórházi vezető főorvos, valamint a rendelőintézet osztályvezető főorvosa együttesen - dönthetnek majd az intézményrendszer átalakításáról. Ez a garancia, hogy valóban ott változtatnak, ahol arra szükség van - mondta. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora azt mondta, az integrációval megnő az egyetem feladata. De az, hogy a szegedi tudásközpont a világ 500 legjobb intézménye köze került, eddig Ls elsősorban a színvonalas orvoskarnak volt köszönhető, amely most tovább bővül. Pajor László, a Szegedi Városi Oktató Kórház főigazgatója hangsúlyozta: az inA FIDESZ SZERINT AGGALY0S |H „Lehet hogy szükség van az integrációra, de reméljük, hogy a lebonyolítása nem olyan lesz, mint a bejelentése". így reagált Oláh János, a Fidesz szegedi elnöke, az önkormányzati frakció vezetője. Mint mondta, az érintettek - orvosok, szakápolók és betegek -, valamint az ellenzék is lapunkból értesült a küszöbön álló egészségügyi átalakításról, holott nagyon fontos lenne, hogy éket is bevonják a döntési folyamatokba. Hozzátette: az összevonással megszűnik a város kontrollja Szeged betegellátása felett, az ellátás ahhoz az egyetemhez kerül, melynek ipzából nincs gazdája. Az ellenzéki vezető azt is aggályosnak nevezte, hogy a jól működő városi ellátást az orvoscentrumba „tolják bele", mely jelenleg 3 milliárd forintos hiánnyal küzd. tézményt nemrégiben felújították, gazdaságilag egyensúlyban van, az integráció után már csak meg kell tölteni tartalommal. Tálosi László, a rendelőintézet főigazgatója azt reméli, hogy megszűnik az intézményben dolgozók szakmai elszigeteltsége, valamint eltűnnek a felesleges párhuzamosságok. T.K. Átadták tegnap a kétmilliomodik hektárnyi erdőt Magyarországon, egészen pontosan Opusztaszeren, Szabó Tibor erdőgazdálkodó birtokán. Aki fát ültet, bízik a jövőben: a most ültetett erdő hasznát Dorka, a gazdálkodó leánya fogja látni. De nemcsak ő - hanem az egész ország. Míg a világ az erdőfogyatkozás gondjával küszködik, Magyarországon növekszik az erdősültség. Ez az erdész szakma áldozatvállalását és hozzáértését dicséri — mondta tegnap Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kétmilliomodik hektár magyar erdő átadási ünnepségén Opusztaszeren. Az 1920-as években az akkori 12 százaléknyi erdővel Európa legkevésbé erdősült országai közt voltunk, most az élvonalban foglalunk helyet: 21 százalék az erdő az ország területén belül. Ezt 27-28 százalékra kell emelni, például a mezőgazdaságilag értéktelen területek bcerdősítésével. Az erdő természet-, környezetvédelmileg is nélkülözhetetlen látjuk, hogyan vezet globális klímaváltozáshoz az erdóirtás -, ugyanakkor a jövedelmet biztosító erdőgazdálkodás, illetve emberi regenerálódás szempontjából is fontos. - A gazdasági haszonra törekvés és a természet-, környezetvédelem nem zárják ki egymást - mondta lapunknak Gráf József, példaként említve: két évvel ezelőtt az új erdőtelepítések ERDŐSÜLŐ MEGYE Csongrád megyében az országos átlagnál kisebb az erdősültség: 8-9 százalék. De a telepítési kedv gyorsan növekszik - ismerteti a helyzetet Nagy Zsolt, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Kecskeméti Igazgatósága szegedi erdőfelügyeleti osztályának vezetője. Az elmúlt huszonöt évben évi 400 hektárt erdősítettek a megyében, tavaly 700 hektárt, s az idei őszi, jövő tavaszi szezonban mintegy 1400 hektárnyi várható. Szabó Tibor erdőgazdálkodó és Gráf József miniszter fát ültet a kétmilliomodik hektáron Fotó: Kantok Csaba csak 25 százaléka állt őshonos fafajokból, most már 70 százalékot tesz ki ez az arány. Megkérdeztük a mimsztertöl azt is: lesz-e tartós fahiány, mennyire „tarolják le" a biomassza-erőművek az erdőségeket? Elmondta, az elkövetkező időszakban 50 ezer hektár energiaerdőt telepítenek, olyan fafajok alkalmazásával, melyek pár éven belül kitermelhetók - tehát gyorsan fedezik az erőművi igényeket. - Gyönge minőségű a földem, nem éri meg a mezőgazdálkodás, pályáztam lehát erdőtelepítésre és nyertem - mondja Szabó Tibor ópusztaszeri erdőgazdálkodó, akinek a kétmilliomodik hektárnyi erdő a birtokára esik. Hazai fafajokkal, főleg szürkenyárral telepít. - A vágásérettségi kora 35 év, hasznát már Dorka leányom fogja látni - mondja a gazdálkodó. Bízik a jövőben. ECS. A bejelentésen minden érintett fél jelen volt: Ványai Éva, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke, Pajor László, a kórház főigazgatója, Szabó Gábor, az SZTE rektora, Botka László polgármester, Mikó Tivadar, az egyetem orvoscentrumának elnöke, Benedek György orvoskari dékán és Tálosi László, a rendelőintézet főigazgatója Fotó: Kantok Csaba