Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-09 / 262. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 9. • AKTUÁLIS^ 3 Az egyetem veszi át a kórház és a rendelőintézet működtetését Egy kézben lesz jövőre az egészségügy Szegedi A városi kórház Kossuth Lajos sugárúti épületének is megváltozhat a funkciója Fotó: Káinok Csaba PECS ES DEBRECEN KIVÁR Csak járóbeteg-szakellátást működtet, saját kórháza nincs Debrecen, illet­ve Pécs önkormányzatának. Hajdú-Bihar „fővárosa" formálisan régóta együttműködik az ottani egyetemmel, s ennek része az egészségügyi intéz­mények tevékenységének összehangolása. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a járó beteg szakellátást működtető kht. szakmai tervét egyeztették az egyetemi klinikákkal - tudtuk meg dr. Rácz Juliannától, a debreceni pol­gármesteri hivatal osztályvezetőjétől. Pécs - Szegedhez hasonlóan - be­nyújtotta pályázatát az integrált egészségügyi ellátó rendszer kialakítására - magyarázta dr. Sohár Endre főosztályvezető. Baranya központjában a megyei és a városi önkormányzat, valamint az egyetemi klinikák és egy magán kézben lévő diagnosztikai központ készül szoros együttműködésre, de ennek formáját később határozzák meg. Pont most SULYOK ERZSEBET Miért pont most ? Elhatározhatták volna az érdekelt felek a szege­di egészségügyi integrációt akárhány évvel ezelőtt is. Hiszen a mostani összevonások, a párhuzamos szolgáltatások-ellátások megszüntetése korábban is indokolható lett volna. Ez a rendszer pazarló - halljuk évek óta a szakemberektől. Mégis mindössze egyetlen egyet léptek: ez volt az önkormányzati gyermekkórház összevonása az egyetemi gyermekklinikával, idestova két éve. Most, amikor valamennyi önkormányzati egészségügyi intéz­mény egyetemi lesz és az SZTE orvoscentruma fog működtetni mindenféle gyógyító ellátást-szolgáltatást, a gyerekklinikára lehet hivatkozni - mint sikertörténetre. Tessék nézni, jobb lett az ellá­tás, pénz lett olyan szolgáltatásokra is, amelyek az összevonás előtt nem léteztek se kórházban, se klinikán. Miért kellett eddig várni? Erre szokás azt mondani, ezt csak a fön­tebb való tudja. Félünk mi a változásoktól - úgy általában. Még ak­kor is, ha nyilvánvalóan többe kerül nekünk, ha nem csinálunk semmit, mintáz, ha csinálunk valamit. Kivált, ha jót, jól csinálunk. Mindazonáltal lehet értelmes magyarázat az időzítésre. Ahogyan több egyetemi vezető beszélt már erről sokszor, Szegeden példátla­nul széttagolt az egészségügy, 39 épületben valósul meg az ellátás, ami már önmagában ezért is pazarló. Csakhogy most - és nem előbb - megvan a remény, hogy fölépülhet itt egy hatalmas és kor­szerű klinikai tömb, európai pénzből. Eddig ez-a pénzhiány miatt ­szóba sem kerülhetett. Mivel a 2007-2013-as EU-s költségvetés ha­zai fejlesztései közé a kormány besorolta a szegedi vágyálmot és ez­zel hirtelen elérhető realitás lett az új gyógyító centmm, alighanem legfőbb ideje lényegi előkészületeket tenni. Ilyen az összevonás, mint jogi lépés, s a következő pár évben a párhuzamos ellátások megszüntetése. Hiszen az új klinikai központba mégse költözhet majd három szülészet - három vezető testülettel, háromféle sze­mélyzettel, három műtővel stb. Addigra a háromból egyet kell „szer­keszteni". Vagyis az integráció lehetőség is (új, nagy klinika), meg kényszerűség is (végképp nincs pénz a pazarló működésre). Nem lesz fájdalommentes, az biztos. Nehéz lesz mindazoknak, akik költözködni kényszerülnek, akiknek le kell mondani vezetői beosztásukról, és főként azoknak, akiknek az állásuk is megszű­nik. Csak az nem történhet meg, hogy a betegnek legyen rosz­szabb. Ha jobb ellátást kap, aligha érdekli majd, hogy önkor­mányzati vagy egyetemi cégér lóg a szülőszobán. Kötelező biztosítás ár és vérmérséklet szerint Ötezerért se biztos, hogy ugrani kell A szegedi egészségügy integrá­cióját jelentik ma be sajtótá­jékoztatón a város, az egyetem, a kórház, valamint a rendelő­intézet vezetői. Még csak a vá­rosi intézmények működtetésé­nek átadásáról lesz szó, de in­formációink szerint kész tervek vannak már osztályok összevo­násáról is. Egészségügyi fejlesztések és in­tegráció címmel tart ma délelőtt sajtótájékoztatót a városházán Botka László polgármester, vala­mint a Szegedi egészségügy szin­te valamennyi vezető szereplője, ahol bejelentik: egységesíteni kí­vánják a város egészségügyi in­tézményrendszerét. Az intézmé­nyeket működtető város és az egyetem vezető testületei, a köz­gyűlés és a szenátus még az év vége előtt határozatot hozhat ar­ról, hogy a városi kórházat, vala­mint a rendelőintézetet a Szegedi Tudományegyetem működtesse, ezzel Szeged önkormányzatának ne legyen többé egészségügyi in­tézménye. A mai bejelentés csupán egy jogi lépésről szól: a város összes beteg­ellátó helyének az egyetem lesz a fenntartója. Információink sze­rint azonban az átszervezések már jóval előrehaladottabb állapotban vannak, mint a hivatalos táblák és fejléces papírok lecserélése. Né­hány napon belül elbírálják az első pályázatot, melyet már annak ér­dekében adtak be a minisztérium­hoz, hogy támogatást kapjanak a szervezeti átalakításokhoz. Ez pe­dig azt jelenti, hogy hamarosan megkezdődnek a különböző osz­tályösszevonások. Úgy tudjuk, leghamarabb a szülészeten és nőgyógyászaton, valamint a traumatológián tör­ténnek komoly változások. Mindkét esetben a kórház osztá­lyai költöznek majd át a klini­kákra. A pszichiátria viszont a kórházban kap majd helyet. Hogy az átszervezések mikor kezdődnek, attól függ, milyen ütemben nyeri el az egyetem és a kórház az ehhez szükséges pályá­zati pénzeket. A változtatások ugyanis osztályonként akár több százmillió forintot is felemészt­hetnek a szükséges bővítések és műszerfejlesztések miatt. A vá­ros és az orvoscentrum vezetői szerint ez még mindig olcsóbb, mint a jelenlegi, párhuzamos rendszer fenntartása. Mindez azt is jelenti, hogy ­bár az integráció jogi aktusával még minden kórházi, illetve ren­delőintézeti dolgozó munkája és közalkalmazotti státusa megma­rad - az osztályösszevonások után állások is megszűnnek. Az országban eddig példa nél­küli összevonást az egészségügyi vezetők szerint elsősorban a 4-5 év múlva megvalósuló klinikai tömb indokolja: mire az 1000-1500 ágyas komplexum felépül, oda már a letisztult, át­szervezett osztályok költöznek. Ugyanakkor az érintettek azt re­mélik, addig is hatékonyabbá vá­lik a működés, megszűnik a je­lenlegi széttagoltság - 39 telep­hellyel működik a szegedi egész­ségügy -, az így megtakarított pénzen pedig új, eddig még hi­ányzó ellátási formákat tudnak megvalósítani. TÍMÁR KRISZTA REFERENCIA H Az integráció már 2005-ben elkez­dődött: január elsejével összevon­ták az addig önkormányzati fenn­tartású gyermekkórházat a gyer­mekklinikával. Az immár egyetemi működtetésű gyermek-egészség­ügyi központ azóta hatékonyabban működik, a párhuzamosságok megszüntetésével pedig olyan fej­lesztésekre is lett pénz, amelyekre korábban nem. Idén legalább félmillióra becsü­lik a biztosítók azon ügyfelek számát, akik váltanak a 3,6 mil­liós, kötelezővel rendelkező au­tós táborból. Tavaly 300 ezren kötötték meg másik társaságnál autójukra a kötelezőt. Alaposan meg kell azonban gondolni, hogy havi pár száz forintért érdemes-e másik társasághoz átmenni. Természetesen a Délmagyaror­szág internetes szolgáltatását hív­tuk segítségül, amikor teszteltük a biztosítókat, melyik kínálja a leg­korrektebb feltételeket a kötelező biztosítás megkötésére. Hangsú­lyozzuk: nem a legolcsóbb megol­dást kerestük, mert, mint tudjuk, csodák nincsenek, a túlságosan kedvező megoldásnak legvégül mindig meg kell fizetni az árát. A számolgatásnak úgy indul­tunk neki, hogy olvasóinknak szolgáljunk fogódzóval, -melyik társaság felé induljanak el kicsi, nagy, öreg, fiatal autó birtokában. Hozzátéve: annak függvényében, milyen nemű pilóta az illető, s hogy városban, avagy faluban la­kik-e. Nos, feleslegesen dolgoz­tunk. Kiderült ugyanis, hogy ahány a kabát, annyiféle az összeg. Nem elegendő beütni az interne­ten a megfelelő dátumokat a tulaj­donos és az autó életkorára, a jár­mű típusára, a jogosítvány keltére vonatkozóan, nem tudni, ki mi­lyen kedvezményekkel kalkulál­hat. Egyes biztosítók például a köztisztviselőket, mások a mező­gazdasági őstermelőket jutalmaz­zák pluszpontokkal, de minden­képpen számít, ki hány biztosítás­sal rendelkezik ugyanott. Szóval, a kedvezmények rovatot egy az egy­ben átugrattuk, így viszont fals számokat kaptunk. (A legnagyobb példányszámú országos napilap is kísérletezett táblázatok összeállí­tásával: nála az egyik legnagyobb biztosítótársaság idei és jövő évi ajánlata között háromszoros volt a szorzó.) Saját autómra például - amely­nek negyedéves díja mindössze 4800 forint lenne jövőre a BlO-es, vagyis a legkedvezményesebb ka­tegóriában - régi biztosítómnál dupla akkora összeget számolt ki a számítógép. Ha viszont még azt beírtam, hogy szőke a hajam, már hajszálpontos adatokat kaptam. És találtam is a jelenleginél átlago­san 800-1000 forinttal olcsóbb ajánlatot. A csaknem kétezer fo­rinttal kedvezőbb kötelezőt vi­szont csak egy biztosító egyesület­nél köthettem volna meg, amely­nél kizárólag Budapesten lehet be­jelenteni a kárt. Az első tanulság tehát az, hogy valamennyi társaság testre szabott egyedi díjat kínál. Meg kell alapo­san gondolni, évi 4-5 ezer forintért érdemes-e váltani, ha amúgy elé­gedettek vagyunk a szolgáltatással. El kell azon is gondolkodni, nagy, tőkeerős társaságnál szerződ­jünk-e, avagy váltsunk egy kicsire, amelyik most tör be a piacra, és csak az első évben tartja alacso­nyan az árait. Nem árt némi önkri­tika sem az ajánlatok böngészése közepette: mennyire vagyunk biz­tosak abban, hogy jól értelmez­zük-e a kedvezményeket, s hogy emiatt nem kellene-e személyesen is felkeresnünk a társaság üzletkö­tőjét. Idén az is kérdés, hogy ki mennyire retteg a kormány meg­szorító intézkedéseitől és válik oly mértékben árérzékennyé, hogy azt mondja: neki az évi ötezer forint is számít. EK. MENETREND Az átszerződőnek november végéig kell eljuttatnia idei biz­tosítójához a felmondását ­írásban. Jövő évi szerződését elegendő december 31-ig megkötnie az új társaságnál. Az internetes brókerek teljes körű ügyintézést vállalnak, még a kártörténeti igazolást is beszerzik. Az ügyfélnek mind­össze egy megbízást kell ad­nia, vagy postán, vagy faxon. GYAKORLATIASSÁGOK A szegedi önkormányzatnak anyagi szempontból mindössze annyi köze van a kórházhoz és a rendelőintézethez, hogy a társadalombiztosítás az önkor­mányzat hivatalán keresztül utalja az intézményeknek járó pénzt. Az integ­rációval tehát sem forintban mérhető haszon, sem kár nem éri a várost. Forintban nem mérhető hasznot viszont remélnek: a városlakók magasabb színvonalú ellátást kaphatnak. Azt is remélni lehet, hogy az egyetemi or­voscentrum szakemberei jobb egészségpolitikai döntéshozók, mint a városi képviselők. Akik egyébként szinte kizárólag azt döntötték el, ki legyen a kórház vagy a rendelő igazgatója. A ll-es kórház felújított szárnyába költözik a pszichiátriai klinika Fotó: Kantok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom