Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-06 / 235. szám
PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 6. •KULTÚRA* 7 Gáli József darabja Darvasi László átiratában Pesten A Szabadság-hegy napi aktualitása A budapesti József Attila Színházban ma este tarják a Szabadság-hegy bemutatóját, amit kollégánk, Darvasi László Gáli József azonos című drámája alapján írt. Az eredeti darabot felolvasószínházi változatban jövő szombaton az SZTE Dugonics téri aulájában hallhatja a szegedi közönség. A tragikus sorsú író, dramaturg Gáli József 1930-ban tehetős gyulai zsidó családban született, édesapja a tüdőszanatórium főorvosa volt. Bár a család katolizált, 1944-ben mindannyiukat elhurcolták Auschwitzba. Egyedül Gáli József élte túl a megsemmisítő tábort. Felvették a színművészeti főiskola dramaturg szakára, ahonnan mint „osztályidegent" 1949-ben eltávolították. 1951-ben József Attila-díjat kapott, és a főiskolára is visszavették. 1956. október 6-án - Rajk László újratemetésének napján - Gobbi Hilda főszereplésével mutatta be a pár hónappal azelőtt megalakult fózsef Attila Színház diplomamunkáját, a Szabadság-hegy című drámát. A premieren Nagy Imre is jelen volt, ez is közrejátszott abban, hogy Gálit december 5-én ellenforradalmi felforgató tevékenység címén letartóztatták, majd írótársával, Obersovszky Gyulával együtt 1957 júliusában halálra ítélték. A nemzetközi tiltakozás hatására büntetését 15 évi börtönre mérsékelték. 1961-ben amnesztiával szabadult, más vélemények szerint valójában azért „rúgták ki" a börtönből, mert olyan beteg volt, hogy már nem sok időt jósoltak neki. Sokáig munkanélküli volt, német fordításaiból tartotta fenn magát. Végül az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának munkatársa lett. 1981-ben élettársa, Balla Margit képzőművész kiállításának rendezése közben szívinfarktust kapott és meghalt. Napra pontosan 50 évvel az ősbemutató után, Darvasi László átiratában, Léner Péter rendezésében ma este ismét bemutatja a Szabadság-hegyet a József Attila Színház. A főbb szerepeket Galambos Erzsi, Mihályi Győző, Besericzi Árpád, Tímkó Eszter, Schnell Adám, Sztankay István, fózsa Imre, Varga Klári alakítják. Egy kommunista család történetéről szól az 1954-ben, egy budai régi polgári villában játszódó darab, amely a szabadság, az igazság és a hazugság problematikáját vizsgálja. Elavultnak tartott nyelve és halvány cselekménye miatt úgy gondolták, nem lehet eredetiben bemutatni, ezért kérték fel Darvasit, hogy írja át. - Nagyon érdekesen rájátszik a mai helyzetre ez a darab: beszél korunkhoz, diskurzusba keveredik a mai közállapotokkal. Izgalmas lesz a premier azért is, mert épp a parlamenti szavazás és a Kossuth téri nagygyűlés után kerül rá sor mondja Darvasi, aki csak néhány napja érkezett haza Amerikából. H. ZS. FELOLVASÓEST AZ AULÁBAN jg Gáli József jó barátja volt Galkó Bence, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze, aki felolvasószínházi formában tavaly már bemutatta az SZTE aulában Gáli hetvenes években betiltott Válás Veronában című tragikomédiáját. Galké rendezésében a szegedi egyetemi kulturális fesztivál programjában jövő szombaton este 8 érától a Dugonics téri aulában az eredeti Szabadság-hegyet is felolvassa Fekete Gizi, Janik László, Borovics Tamás, Márkus Judit, Pataki Ferenc és Szívós László. Verbunk a Regiórában A Magyar Televízió l-es csatornáján ma délután 15 órakor ismét jelentkezik a szegedi stúdió körzeti magazinja, a Regióra. A műsorban beszámolnak a hamarosan induló, egész Békés megyét megmozgató amatőr művészeti fesztiválról, és arról, hogy a kerékpárbalesetek megelőzésére hogyan keresik ugyanott a „megvilágosodás" napját. A Szeged Táncegyüttes vezetője a néptáncmozgalom szerepéről, elismertségéről vall, s az együttes tagjai verbunkost járnak. Ma este mutatják be a népszerű Mozart-operát Szegeden Don Giovanni - testközelből a nemzeti színházban A szentesi kötődésű Balázs Ádám ősbemutatója a Carnegie Hallban Németh László naplói az író legviharosabb óráiba engednek bepillantást Megőrzött személyes vallomások Kóbor Tamás (Don Ottavio), Wittinger Gertrúd (Donna Anna), Simon Krisztina (Zerlina), Cseh Antal (Masetto), Vajda Júlia (Donna Elvira) és középen a címszereplő, Réti Attila .Fotó: Schmidt Andrea A Szegedi Nemzeti Színházban ma este 7 órától tartják az évad első premierjét: Mozart Don Giovanni című operáját Bagossy László rendezésében, Oberfrank Péter dirigálásával mutatja be a társulat. MUNKATÁRSUNKTÓL A Don Giovanni tragikomikus jellegét kívánja hangsúlyozni Bagossy László, aki a népszerű Mozart-darabot élete első operarendezéseként állította színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. A magyar nyelvű előadás érdekessége, hogy nemcsak a szereplők és a kórus, hanem a közreműködő Szegedi Szimfonikus Zenekar is a színpadon kapott helyet. A zenekari árkot lefedték, a rendező testvére, Bagossy Levente olyan díszletet tervezett, amely mintha a neobarokk színház páholysorának folytatása lenne. Az így kialakult körben játsszák és éneklik el a történetet, amit nem kötnek konkrét korszakhoz. Az operák operájának tartott Don Giovanni műsorra tűzése mindig nagy kihívás a színházak számára. Szegeden most Mozart születésének 250. évfordulójához is kapcsolódva két szereposztásban láthatja a közönség a darabot. A ma esti premieren Réti Attila alakítja a nőfaló kalandort, Wittinger Gertrúd, Kóbor Tamás, Konkoly Balázs, Vajda Júlia, Altorjay Tamás, Simon Krisztina és Cseh Antal mutatkozik be a további szerepekben. A produkció karmestere a" teátrum korábbi zeneigazgatója, Oberfrank Péter, aki az utóbbi időben több Mozart-opera dirigálásával is nagy sikert aratott Budapesten, és évek óta most vezényel itt újra először. - Mozart muzsikája fantasztikus, izgalmas, sokszínű. Már önmagában a zenekari anyag is szinte egy mindent kifejező szimfonikus költemény, amit az énekesek megszólalásai tovább gazdagítanak. Ezúttal testközelben, egészen más aspektusból láthat bennünket a közönség, hiszen a zenekar előtt állunk, nem választ el bennünket a fényfüggöny a nézőtértől - ajánlja az előadást Vajda Júlia, aki most énekli először Donna Elvira szerepét. - Remélem, a nézők számára is ugyanolyan izgalmas lesz a produkció, mint nekünk, és ez a szokatlan előadásmód hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsék az operát. Németh László levelei után most a korábban már több részletben kiadott naplói is megjelentek egy kötetben a Tiszatáj Könyvek sorozatában. MUNKATÁRSUNKTÓL Németh László életművében a naplókat igen jelentősnek tartotta, 1944-ben az összes írása közül csak ezeket ásatta el. A hatvanas évek végén az életrajzi kötetbe szánt naplórészletek egy csoportját az előszóval együtt összeállította. A kötet végül csak halála után két évvel, 1977-ben jelent meg, ennek előszavában írta: „Ezek a naplók legviharosabb óráimba engednek bepillantást - aki belső életemről ezeknek alapján akar képet alkotni, mégis durva tévedésbe esik..." A tévedésnek ezt a lehetőségét akarták csökkenteni, amikor helyenként olyan kis naplószerű írásokat is közreadtak a Napló címmel a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelentetett új kötetben, amelyek Németh László életének egy-egy eseményét, gondolatait rögzítik, s tényleges lelkiállapotát jobban tükrözik. A kötet legkorábbi naplóbejegyzése 1933 áprilisából származik, a legutolsó írás az úgynevezett gyakorlófüzetből való, 1974 áprilisából. Hősök útjaÚj zeneművet komponált a Szenteshez kötődő Balázs Ádám az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. A felkérésre született Hősök útja című szimfonikus zenekari alkotás ősbemutatója New Yorkban lesz október 15-én. 1956 emlékére Az amerikai 1956-os emlékbizottság és a New York-i főkonzulátus kérte fel a fiatal zeneszerzőt, Balázs Ádámot, hogy a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára komponáljon egy darabot. Az új mű szerzőjét nem kell bemutatni Csongrád megyében, hiszen ezer szállal kötődik a régióhoz. Szentesi születésű édesapja, az Erkel-díjas zeneszerző, a város díszpolgára, Balázs Árpád kibocsátó fészeknek szokta emlegetni e vidéket, ahol a nyarakat töltötte Ádám is a jó pár esztendeje elhunyt nagypapája, Balázs András zenepedagógus-karnagy szentesi, Rákóczi utcai kertjében. A 33 éves komponista a Hősök útja címet adta a szimfonikus zenekari alkotásának, amelynek az ősbemutatója a New York-i Carnegie Hallban lesz október 15-én. A darabot az ünnepi gálakoncert közönsége hallhatja - egyetlen kortárs műként - Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, valamint Berlioz szerzeményei mellett. A premier előtt New York Állam kormányzója, George Pataki emlékezik az októberi forradalomra és szabadságharcra az amerikaiak nevében. A Los Angelesben élő Balázs Ádám sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne a muzsika eszközeivel méltóképpen adózni a forradalom eseményeinek. Végül olyan darabot alkotott, amely a ma szemével láttatja a történteket. Segít az Amerikába menekült magyaroknak A Szenteshez kötődő komponista, Balázs Ádám szimfonikus poémája a New York-i ünnepi gálán csendül fel először DV-fotó felidézni a szülőföldről való távozás napjait, s az azóta eltelt fél évszázadot - fogalmaz a filmzenéiért jelentős díjakat nyert komponista. A mű hőse szerinte bárki lehetne azok közül az 1956-os magyarok közül, akiket befogadott Amerika. Ez a képzeletbeb hős idézi meg a darabban a „megélt múlt és az élő jelen állomásait". Balázs Ádám programzenének, szimfonikus poémának nevezi szerzeményét. Az egytételes zenekari műben olyan motívumok vannak, mint például a forradalom eufórikus és tragikus pillanatai, a viszontagságos út az új hazába, az időskori megbékélés és vele együtt a bölcs visszatekintés. Az emlékkoncert védnökei között több jeles személyiség mellett ott van Amerika egykori külügyminisztere, Henry Kissinger is. BALÁZSI IRÉN „Szomorú és tanulságos olvasmány ez a könyv. Lapjain egy kiváló elme boncolja életét és korát. Úgy érzi, életének a célját, hogy segítsen a magyarságon, orvossága tudjon lenni nemzetének, elvesztette, keresi kudarca okát: nem volt alkalmas a szerepre? nem tudta jól szeretni az embereket, olyannak elfogadni, amilyenek voltak? vagy túl fellengző, érzékeny volt? Tele van kérdéssel: ő volt a hibás, a nemzet, vagy a korszellem - s én úgy gondolom, mindhárom" - zárja az utószót az író leánya, Németh Ágnes, aki a kötetet összeállította és a szöveget gondozta. A kötet borítólapja