Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-06 / 235. szám

PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 6. •KULTÚRA* 7 Gáli József darabja Darvasi László átiratában Pesten A Szabadság-hegy napi aktualitása A budapesti József Attila Szín­házban ma este tarják a Sza­badság-hegy bemutatóját, amit kollégánk, Darvasi László Gáli József azonos című drámája alapján írt. Az eredeti darabot felolvasószínházi változatban jövő szombaton az SZTE Du­gonics téri aulájában hallhatja a szegedi közönség. A tragikus sorsú író, dramaturg Gáli József 1930-ban tehetős gyulai zsidó családban született, édesapja a tüdőszanatórium fő­orvosa volt. Bár a család katoli­zált, 1944-ben mindannyiukat elhurcolták Auschwitzba. Egye­dül Gáli József élte túl a meg­semmisítő tábort. Felvették a színművészeti főiskola drama­turg szakára, ahonnan mint „osztályidegent" 1949-ben eltá­volították. 1951-ben József Atti­la-díjat kapott, és a főiskolára is visszavették. 1956. október 6-án - Rajk László újratemetésének napján - Gobbi Hilda főszereplé­sével mutatta be a pár hónappal azelőtt megalakult fózsef Attila Színház diplomamunkáját, a Szabadság-hegy című drámát. A premieren Nagy Imre is jelen volt, ez is közrejátszott abban, hogy Gálit december 5-én ellen­forradalmi felforgató tevékeny­ség címén letartóztatták, majd írótársával, Obersovszky Gyulá­val együtt 1957 júliusában halál­ra ítélték. A nemzetközi tiltako­zás hatására büntetését 15 évi börtönre mérsékelték. 1961-ben amnesztiával szabadult, más vé­lemények szerint valójában azért „rúgták ki" a börtönből, mert olyan beteg volt, hogy már nem sok időt jósoltak neki. Sokáig munkanélküli volt, német fordí­tásaiból tartotta fenn magát. Vé­gül az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárá­nak munkatársa lett. 1981-ben élettársa, Balla Margit képzőmű­vész kiállításának rendezése köz­ben szívinfarktust kapott és meghalt. Napra pontosan 50 évvel az ős­bemutató után, Darvasi László át­iratában, Léner Péter rendezésé­ben ma este ismét bemutatja a Szabadság-hegyet a József Attila Színház. A főbb szerepeket Ga­lambos Erzsi, Mihályi Győző, Be­sericzi Árpád, Tímkó Eszter, Schnell Adám, Sztankay István, fózsa Imre, Varga Klári alakítják. Egy kommunista család törté­netéről szól az 1954-ben, egy bu­dai régi polgári villában játszódó darab, amely a szabadság, az igaz­ság és a hazugság problematikáját vizsgálja. Elavultnak tartott nyel­ve és halvány cselekménye miatt úgy gondolták, nem lehet eredeti­ben bemutatni, ezért kérték fel Darvasit, hogy írja át. - Nagyon érdekesen rájátszik a mai helyzet­re ez a darab: beszél korunkhoz, diskurzusba keveredik a mai köz­állapotokkal. Izgalmas lesz a pre­mier azért is, mert épp a parla­menti szavazás és a Kossuth téri nagygyűlés után kerül rá sor ­mondja Darvasi, aki csak néhány napja érkezett haza Amerikából. H. ZS. FELOLVASÓEST AZ AULÁBAN jg Gáli József jó barátja volt Galkó Bence, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze, aki felolvasószínhá­zi formában tavaly már bemutatta az SZTE aulában Gáli hetvenes években betiltott Válás Veronában című tragikomédiáját. Galké ren­dezésében a szegedi egyetemi kulturális fesztivál programjában jövő szombaton este 8 érától a Du­gonics téri aulában az eredeti Szabadság-hegyet is felolvassa Fekete Gizi, Janik László, Boro­vics Tamás, Márkus Judit, Pataki Ferenc és Szívós László. Verbunk a Regiórában A Magyar Televízió l-es csatornáján ma délután 15 órakor ismét je­lentkezik a szegedi stúdió körzeti magazinja, a Regióra. A műsorban beszámolnak a hamarosan induló, egész Békés megyét megmozgató amatőr művészeti fesztiválról, és arról, hogy a kerékpárbalesetek megelőzésére hogyan keresik ugyanott a „megvilágosodás" napját. A Szeged Táncegyüttes vezetője a néptáncmozgalom szerepéről, elis­mertségéről vall, s az együttes tagjai verbunkost járnak. Ma este mutatják be a népszerű Mozart-operát Szegeden Don Giovanni - testközelből a nemzeti színházban A szentesi kötődésű Balázs Ádám ősbemutatója a Carnegie Hallban Németh László naplói az író legviharosabb óráiba engednek bepillantást Megőrzött személyes vallomások Kóbor Tamás (Don Ottavio), Wittinger Gertrúd (Donna Anna), Simon Krisztina (Zerlina), Cseh Antal (Masetto), Vajda Júlia (Donna El­vira) és középen a címszereplő, Réti Attila .Fotó: Schmidt Andrea A Szegedi Nemzeti Színházban ma este 7 órától tartják az évad első premierjét: Mozart Don Giovanni című operáját Bagossy László rendezésében, Oberfrank Péter dirigálásával mutatja be a társulat. MUNKATÁRSUNKTÓL A Don Giovanni tragikomikus jellegét kívánja hangsúlyozni Bagossy László, aki a népszerű Mozart-darabot élete első operarendezéseként állította színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. A magyar nyelvű előadás érdekessége, hogy nemcsak a szereplők és a kórus, hanem a közreműködő Szegedi Szimfonikus Zenekar is a színpadon kapott helyet. A zenekari árkot lefedték, a rendező testvére, Bagossy Levente olyan díszletet tervezett, amely mintha a neobarokk színház páholy­sorának folytatása lenne. Az így kialakult körben játsszák és éneklik el a történetet, amit nem kötnek konkrét korszakhoz. Az operák operájának tartott Don Giovanni műsorra tűzése mindig nagy kihívás a színházak számára. Szegeden most Mozart születésének 250. évfordulójához is kapcsolódva két szereposz­tásban láthatja a közönség a darabot. A ma esti premieren Réti Attila alakítja a nőfaló kalandort, Wittinger Gertrúd, Kóbor Ta­más, Konkoly Balázs, Vajda Júlia, Altorjay Tamás, Simon Kriszti­na és Cseh Antal mutatkozik be a további szerepekben. A pro­dukció karmestere a" teátrum korábbi zeneigazgatója, Oberfrank Péter, aki az utóbbi időben több Mozart-opera dirigálásával is nagy sikert aratott Budapesten, és évek óta most vezényel itt újra először. - Mozart muzsikája fantasztikus, izgalmas, sokszínű. Már ön­magában a zenekari anyag is szinte egy mindent kifejező szimfo­nikus költemény, amit az énekesek megszólalásai tovább gazdagí­tanak. Ezúttal testközelben, egészen más aspektusból láthat ben­nünket a közönség, hiszen a zenekar előtt állunk, nem választ el bennünket a fényfüggöny a nézőtértől - ajánlja az előadást Vajda Júlia, aki most énekli először Donna Elvira szerepét. - Remélem, a nézők számára is ugyanolyan izgalmas lesz a produkció, mint nekünk, és ez a szokatlan előadásmód hozzájárul ahhoz, hogy job­ban megértsék az operát. Németh László levelei után most a korábban már több rész­letben kiadott naplói is meg­jelentek egy kötetben a Tiszatáj Könyvek sorozatában. MUNKATÁRSUNKTÓL Németh László életművében a naplókat igen jelentősnek tartot­ta, 1944-ben az összes írása kö­zül csak ezeket ásatta el. A hat­vanas évek végén az életrajzi kö­tetbe szánt naplórészletek egy csoportját az előszóval együtt összeállította. A kötet végül csak halála után két évvel, 1977-ben jelent meg, ennek előszavában írta: „Ezek a naplók legviharo­sabb óráimba engednek bepillan­tást - aki belső életemről ezek­nek alapján akar képet alkotni, mégis durva tévedésbe esik..." A tévedésnek ezt a lehetőségét akarták csökkenteni, amikor he­lyenként olyan kis naplószerű írásokat is közreadtak a Napló címmel a Tiszatáj Könyvek soro­zatában megjelentetett új kötet­ben, amelyek Németh László életének egy-egy eseményét, gondolatait rögzítik, s tényleges lelkiállapotát jobban tükrözik. A kötet legkorábbi naplóbejegyzése 1933 áprilisából származik, a legutolsó írás az úgynevezett gya­korlófüzetből való, 1974 áprilisá­ból. Hősök útja­Új zeneművet komponált a Szenteshez kö­tődő Balázs Ádám az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. A felkérésre szü­letett Hősök útja című szimfonikus ze­nekari alkotás ősbemutatója New Yorkban lesz október 15-én. 1956 emlékére Az amerikai 1956-os emlékbizottság és a New York-i főkonzulátus kérte fel a fiatal zeneszerzőt, Balázs Ádámot, hogy a forrada­lom és szabadságharc ötvenedik évforduló­jára komponáljon egy darabot. Az új mű szerzőjét nem kell bemutatni Csongrád me­gyében, hiszen ezer szállal kötődik a régió­hoz. Szentesi születésű édesapja, az Er­kel-díjas zeneszerző, a város díszpolgára, Balázs Árpád kibocsátó fészeknek szokta emlegetni e vidéket, ahol a nyarakat töltötte Ádám is a jó pár esztendeje elhunyt nagypa­pája, Balázs András zenepedagógus-karnagy szentesi, Rákóczi utcai kertjében. A 33 éves komponista a Hősök útja címet adta a szim­fonikus zenekari alkotásának, amelynek az ősbemutatója a New York-i Carnegie Hall­ban lesz október 15-én. A darabot az ünnepi gálakoncert közönsége hallhatja - egyetlen kortárs műként - Liszt, Erkel, Bartók, Ko­dály, valamint Berlioz szerzeményei mel­lett. A premier előtt New York Állam kor­mányzója, George Pataki emlékezik az ok­tóberi forradalomra és szabadságharcra az amerikaiak nevében. A Los Angelesben élő Balázs Ádám sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne a muzsika eszközeivel méltóképpen adózni a forradalom eseményeinek. Végül olyan darabot alkotott, amely a ma szemével láttatja a történteket. ­Segít az Amerikába menekült magyaroknak A Szenteshez kötődő komponista, Balázs Ádám szimfonikus poémája a New York-i ünne­pi gálán csendül fel először DV-fotó felidézni a szülőföldről való távozás napjait, s az azóta eltelt fél évszázadot - fogalmaz a film­zenéiért jelentős díjakat nyert komponista. A mű hőse szerinte bárki lehetne azok közül az 1956-os magyarok közül, akiket befogadott Amerika. Ez a képzeletbeb hős idézi meg a da­rabban a „megélt múlt és az élő jelen állomá­sait". Balázs Ádám programzenének, szimfo­nikus poémának nevezi szerzeményét. Az egy­tételes zenekari műben olyan motívumok van­nak, mint például a forradalom eufórikus és tragikus pillanatai, a viszontagságos út az új hazába, az időskori megbékélés és vele együtt a bölcs visszatekintés. Az emlékkoncert védnö­kei között több jeles személyiség mellett ott van Amerika egykori külügyminisztere, Henry Kissinger is. BALÁZSI IRÉN „Szomorú és tanulságos ol­vasmány ez a könyv. Lapjain egy kiváló elme boncolja életét és korát. Úgy érzi, életének a célját, hogy segítsen a magyar­ságon, orvossága tudjon lenni nemzetének, elvesztette, keresi kudarca okát: nem volt alkal­mas a szerepre? nem tudta jól szeretni az embereket, olyan­nak elfogadni, amilyenek vol­tak? vagy túl fellengző, érzé­keny volt? Tele van kérdéssel: ő volt a hibás, a nemzet, vagy a korszellem - s én úgy gondo­lom, mindhárom" - zárja az utószót az író leánya, Németh Ágnes, aki a kötetet összeállí­totta és a szöveget gondozta. A kötet borítólapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom