Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-30 / 254. szám
PÉNTEK, 2006. OKTÓBER 27. • MEGYEI TŰKOR" 131 Az első traumát 1956 jelentette a második világháborút követően kialakult rendben. A magyar forradalom elkerülhetővé tette a harmadik világháborút. Olaszország legfelsőbb vezetői kiálltak a magyar ügy mellett, az 56-os forradalom leverésének megítélése azonban belpolitikai válságot, az akkor és ott erős kommunista pártban szakadást okozott - fogalmazták meg Bolognában, a Visszagondolva Budapestre ötven év után című nemzetközi tudományos találkozón. A tanácskozáson az 56-os magyar íróperekről tartott előadásával is kitűnt Pál József. A Szegedi Tudományegyetem Olasz Intézetének vezetője példaként említette, hogy az olasz államfő, Giorgio Napolitano ötven évvel ezelőtt - az olasz kommunista párt akkori vezetőjével, Palmiro Toghattival egyetemben - helyeselte a magyar forradalom elleni szovjet beavatkozást, mert nem ismerte el a „külön magyar út" lehetőségét. A vita mélységét mutatja, hogy az 1956-os forradalom céljaival azonosuló Italo Calvino tüntetéseket szervezett, Antonio Giolitti pedig kilépett az olasz kommunista pártból mondván: a demokrácia és a szabadság nem a kommunizmus lényegét elfedő fügefalevél. Később - részben 1968, a prágai tavasz hatására számosan, így például Napolitano is jelét adta, hogy álláspontját megváltoztatta, sőt: a ma olasz államfőiéként személyes politikai és erkölcsi kötelességének érezte, hogy a jubileum alkalmából Magyarországra látogatva felkeresse Budapesten a mártír miniszterelnök, Nagy Imre sírját. Megihlette az olasz művészetet is a magyarok 1956-os forradalma. Oly mélyen a köztudat részévé lett Budapest 56-os ősze, hogy arról táncdalok szóltak, Ignazio Silone pedig patetikus tanulmányokat szentelt a témának. A Budapestről a Corriere della Sera tudósító Indro Montanelli Az álmok hajnalban meghalnak címmel drámát írt, melynek filmfeldolgozása nagy sikert aratott. A film elkészítésében közreműködő Pintér Lajos a minap Szegeden beszélt 56-os, majd olaszországi befogadásának élményeiről. O is megerősítette, hogy az olasz politikai és művészeti életben máig élénken él és hat 1956 emléke. A szabadság és a demokrácia eszméi iránt fogékony olaszok nyitottan, szeretettel fordultak 1956-ban a magyarság felé. A mostani jubileum alkalmából több városban, például november 7-én Rómában is konferencián foglalkoznak a magyar forradalommal, mert - vallották Bolognában is -: mindannyian 1956 gyermekei vagyunk. Ú.I. MAGYAROK BOLOGNABAN Olaszország tárt karokkal fogadta 1956—57-ben a hazájukból menekülni kényszerülő magyarokat. Csak a bolognai egyetem 27 magyar egyetemi hallgatónak és más értelmiséginek biztosított lehetőséget életük és tanulmányaik folytatására. Az 1956-os forradalom emlékét máig őrzi Itália számos településén legalább félszáz utca és tér neve megtisztelő ott hallani: Mártírok útja, Felkelők tere. Kutyák és gazdáik figyelmesen hallgatják az eligazítást Fotó: Segesvári Csaba Dina, Liza és Luca mellett tizenöt elszánt férfi - indultunk vadászni az októberi nyárban. Hogy mit keresett velünk a három „hölgy"? A három vadászvizsla szuka segít a gazdiknak a zsákmány becserkészésében. A Szegedi Széchenyi Zsigmond' Vadásztársaság hivatásos vadásza, Juszku István gyors eligazítást tart. - Az első hajtást a Büdös ároknál kezdjük, végigzörgetjük a szélét, majd az első leállás a Rom tanyánál lesz. Aztán irány a nádas az Égett istállónál! Az emberek gyorsan elfoglalják helyüket a hajtáshoz szükséges V alakzatban. A szokatlanul meleg késő őszi időjárás nem kedvez a kis csapatnak: a hidegben a vadat a hóba fektethetik, ez gyorsan leAVATAS Egyetlen vadász sem kerülheti el a sorsát; amikor először ejt el egy állatot, avatási szertartáson kell átesnie. Ez minden egyes először lőtt vad esetén megismétlődik, azaz az első nyúl, az első fácán vagy az első őz újabb és újabb avatást jelent. Minden esetben a vadász választ magának avatót, akit a mentorának tekint, és aki az adott vadfajt korábban már elejtette. A szertartás során a tetemet a földre terítik, ráhelyezik a vadász fegyverét, arra a kalapját, majd a halom tetejére guggol, vagy fekszik az elejtő, akire az avató egy faággal három jelképes ütést mér egy-egy jó tanács vagy intelem kíséretében. hűti a húst, ráadásul télen, amikor már levágták a kukorica szárát, a vadászok jobban tudnak tájékozódni, jobban látják egymást. Ilyenkor, a betakarítás előtt a vadászok gyakran csak hanggal segítenek a másiknak. Esetünkben rutinos a társaság, nagyon fegyelmezetten, szavak Fácánok terítéken Fotó: Segesvári Csaba nélkül is tökéletesen értik egymást. Péter bácsi 36 éve vadászik ezzel a társasággal. - Úgy látom, az idén kevesebb a tyúk, biztosan nem olyan termékenyek a kakasok — magyarázza. Azt is megtudom, a fácán poligám faj, a normális ivararánya 1:5. Vagyis egy kakasra öt tyúk is jut, egy jó évben egyenként 4-5 fácánnal is gyarapíthatják a szaporulatot. A megfelelő egyensúly fenntartása miatt a vadásztársaságok nem lőnek tyúkot, csak kakast - a mi embereink is kizárólag a színes tollazatú madárra tüzelnek. A nyúl vadászatára is vannak korlátozások: - A társaságunk vadászható területén, 4200 hektáron 700-800 nyúl élhet, amelyből 400 tartozik a törzsállományhoz. A nyúlnak egyébként is sok a ragadozója, így nálunk egy személy maximum négy nyulat vihet haza évente árulja el Juszku István. Ekkor, mintegy végszóra-varázsütésre, egy felzavart nyúl fut el előttünk, mentve az irháját, de a fürge lábaknál gyorsabb a kéz és az ész, és persze István puskájának sörétje. A megsebzett állat ugyan lohol tovább, de az utána küldött kutya, Luca ellen nincs esélye. A vizsla percek alatt a gazdája lába előtt toporog a becserkészett nagy fülűvel. Mire dél körül felszállunk a platós UAZ-ra, hogy visszatérjünk a kiindulási ponthoz, már jó néhány kisállat csüng a platós jármű oldalán. A terítéken végül négy nyúl és tíz fácán fekszik. Lehetett volna több is az elejtett vad, de a vadászok feleslegesen nem lőnek az állatokra, így jó néhány nyúl egy kiadós futással úszta meg a találkozást. „Sose legyen belőled kapzsi vadász!" mondja a mentor is a vadász avatásakor. A Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság tagjai etetéssel, takarmányoztatással, a vadállomány felmérésével is foglalkoznak és egészségügyi teendőket is ellátnak. Telente 3-500 mázsa szemestakarmányt szállítanak ki az etetőkbe. A társaság tagjainak minden évben kötelező 10-15 napot dolgozni. HORVÁTH LEVENTE VIZSLANAP A tacskók, a kopók, a vérebek és a vizslák Is kiváló vadászkutyák. Apróvadra - nyúlra és tácánra - a magyar vizsla az egyik legalkalmasabb, mert az egyébként szeleburdinak tűnő kutya megfelelő kiképzés esetén szenvedélyesen, a gazdája parancsszavát betartva kutatja fel a zsákmányt. A vadászaton Dina, Liza és Luca is bizonyította, hogy remek vadászkutyák. A legjobb napja mégis a kétéves Lucának volt, hiszen vagy fél tucat nyúl és fácán becserkészésében segédkezett. A demokrácia és a szabadság nem fügefalevél Vadászat az októberi nyárban : Poligám kakasok Luca szájában Az SZBK olyan hely, ahová vissza lehet térni Szeged és a nagyvilág között ingázik Nagy Ferenc Az 1956-os magyar forradalom megmentette Európát, elkerülhetővé tette a harmadik világháborút. így összegezték a fél évszázada Magyarországon történteket Bolognában, ahol - a szegedi egyetem olasz intézetének közreműködésével - konferenciát rendeztek. A jubileumi megemlékezés Olaszországban is folytatódik. Pályakezdő éveit sok kutató külföldön tölti - és sokuk haza is tér Magyarországra. Az SZBK-ba legalábbis sokan hazatérnek. Nagy Ferenc hat évet élt New Yorkban - leánya kettős állampolgár -, nyolcat Svájcban, a lehető legpiacképesebb kutatóként. Ma már Szegeden él, ám azóta is ingázik a Tisza-parti város és a nagyvilág közt. Közben kutatók generációit neveli ki. Nagy Ferenc az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének igazgatóhelyettese. Az SZBK-ban kezdte annak idején pályáját, majd következett sokéves kinn tartózkodása a tengerentúlon és Svájcban. Hazatérte után az akadémia gödöllői mezőgazdasági központjának lett az igazgatója, s fölváltva utazott a németországi Freiburgba, Kölnbe, a svájci Baselbe, a skóciai Edinburghba. Havonta egy hetet ma is külföldön tölt. - Nemzetközi konferenciákon ismertetem eredményeinket. Meghívott előadó vagyok, nem én jelentkezem, hanem engem invitálnak. A költséget a meghívók fizetik - mondja. A freiburgi egyetemen tiszteletbeli professzor, a kölni Max Planck Intézet nemzetközi PhD-iskolájának elnökségi tagja - ilyen minőségeiben is sokszor van távol Magyarországtól. A kutatásban ma már létszükséglet a nemzetközi együttműködés. - Az egyik tudományos műhelynek egy bizonyos, adott téma az erőssége, a másiknak a másik és így tovább - ismerteti a helyzetet. A kutatást lehetővé tevő összegek is nemzetköziek. Egy egyesült államokbeli alapítványtól ötévente százmillió forintot kap munkacsoportja, pályázati pénzként. Uniós pályázatokból is hasonló összegekhez jutott a csoport az elmúlt években. E pénzek a kutatásokban részt vevők fizetését s a műszereket biztosítják. A pályázatokat Nagy Ferenc készíti. - Nagyon kellett a hosszas külföldi életszakasz ahhoz, hogy megtanuljak mindenféle környezetben, bárhol dolgozni, piacképes eredményeket elérni, menedzselni sokba kerülő kutatási programokat - értékel az igazgatóhelyettes. Az elmúlt tizenöt évben tizenöt doktor került ki az általa vezetett műhelyből. Ghánai, német, francia állampolgárságú szakember éppúgy, mint ukrán és görög. S vannak persze, magyarok is; jelenlegi tanítványai közül épp most élnek sokan külföldön, ugyanúgy, mint ő egykor. Világot kell látni, majd visszajönni mondja. Úgy van ez, mint a középkorban, amikor a céhlegények szerteszóródtak Európában, majd megsokszorozódott tudásanyaggal hazatértek. Ehhez persze kell egy hely, ahová haza lehet jönni, és Szeged, az SZBK ilyen hely. F. CS. A NÖVÉNYEK ÉS A FÉNY A növények és a fény kapcsolata, molekuláris szinten: ezt vizsgálja a szakember. Alapkutatásról van szó, eredményeinek fölhasználásával az alkalmazott kutatásokat végzők módosítani tudják majd gazdasági növények tulajdonságait génsebészeti, illetve hagyományos nemesítési módszerekkel, a globális klímaváltozás körülményeihez. Világot kell látni, majd visszajönni - mondja Nagy Ferenc Fotó: Karnok Csaba