Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-17 / 244. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. OKTÓBER 19. -MEGYEI TÜKÖR" 7 Nem látni az áremelések végét-Az energiaárak jelentősen befolyásolják az előállítás költségeit Előbb a liszt, utána a kenyér is drágul Az augusztus végi lisztáremelés után újabb drágulást jelentettek be a malmok. A láncreakció elindult: a pékek is tárgyalni kezdtek a boltokkal az új kenyérárakról. Nemcsak a drágább liszt miatt, hanem azért is, ntert a napokban kapták meg az első brutális gázszámlát. Nem egyformán emelnek az elkövetkező két hétben árakat a malmok, mint ahogy eltérő mértékű volt az augusztus végi drágulás is. Másfél hónap telt el, és újabb áremelésre kényszerül a gabonaipar. Ilyenre korábban nem volt példa. Holott a vevők még az előző időszak hatását se tudták kibeverni. A nyár végén átlagban 10-20 százalékkal kértek többet a lisztért a feldolgozók, most újabb 10-20 százalékot nyeleinek majd le partnereikkel és a vásárlókkal. A lisztáremelés nem azokat a vásárlókat küldi padlóra, akik egy hónap alatt legfeljebb egy kiló lisztet használnak fel háztartásukban, hiszen másfél hónapja a tíz forintot sem érte el a drágulás mértéke. Egy kiló liszt ugyanis még mindig legfeljebb 80 forintba kerül, a diszkontokban pedig akár 60 forintért is hozzájuthatunk a sütnivalóhoz. A kenyér és a péksütemény árát - a többi energiahordozó, valamint az egyéb költségek megemelkedése miatt - azonban már jelentősen befolyásolja az újabb áremelés. A magyarázatot Nyilasi Endre, a vásárhelyi malom vezetője adta meg. A Véka Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, kevés a búza az országban, mivel kevesebb termett, mint tavaly. Ez a kisebb mennyiség azonban olyan jó minőségű, hogy óriási iránta a kereslet, Németországtól kezdve Lengyelországig mindenhová viszik. Kisebb a mennyiség, emiatt magasabb az ára, vagyis érvényesül a kereslet és a kínálat örök aranyszabálya: jelenleg tonnánként 32 ezer forintot is adnak érte, szemben a tavalyi 23 ezer forintos átlagárral. Ez negyvenszázalékos drágulást jelent. A drágább kenyérgabonából drágább liszt is készül. A Véka Kft. szeptember elejétől átlagosan 10 százalékot tett rá új áraira, s mos két héten belül újabb tízszázalékos áremelést készül bejelenteni. Nyilasi Endre nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az év végéig még egy hullámban emel majd árat a malomipar. Szerettük volna megkérdezni a megyében a legjelentősebb malomipari kapacitással rendelkező, a szegedi Izabella malmot birtokló Szabolcs Gabona cégcsoporthoz tartozó ABO MILL Zrt. vezetőit is az új helyzetről, ám ők most 250 FORINT LESZ A KENYER A pékek szerint a sima fehér vagy félbarna kenyeret a boltokban minimum 230-250 forintért kellene adni - ezt a célt az újabb drágulások miatt most valószínűleg elérik, a vásárlók bánatára. Ma még 14-15 forintba kerül egy kifli vagy zsömle, az év végére azonban akár 20 is lehet. nem kívántak nyilatkozni - ezt Oláh Károly marketingvezető mondta. Augusztusban az ABO MILL húszszázalékos drágulást jelentett be, erről lapunk beszámolt. Akkor az is elhangzott, a további búzaáremelések, valamint az energia drágulása miatt valószínűleg októbertől újabb 20 százalékkal emelik az árakat. Innen már csak egy ugrás a kenyéráremelés. Varga László, a pékszövetség Csongrád és Békés megyei régióelnöke szerint a pékek egyesével tárgyalnak a boltokkal. Minimum 10-15 százalékos áremelésre készülnek. F. K. Hogy egy beteg mikor kerül orvoshoz, azt egyre gyakrabban a várólista határozza meg. Az azonban nem egyértelmű, ki hová iratkozhat fel azon a bizonyos névsoron. Az egészségügy várólistáinak hosszúságát emlegetve hetekről, egyes szakrendelések esetében hónapokról beszélünk. Ám sok esetben a várólista nem egyszerű jelentkezési sorrend, hanem több szempont együttes figyelembevételével alakul ki, kinek mennyit kell várnia, míg orvoshoz kerül. A listák közül a legspeciálisabbak a transzplantációs várólisták. A szervátültetésre váró betegekről ugyanis nem intézményenként, hanem országosan vezetnek névsort. - Ha adódik egy beültethető szerv, a névsor alapján készül egy szelekciós lista, melyen már csak azok szerepelnek, akiknek immunológiai és szövettani szempontból elméletileg megfelel - vázolta a többlépcsős kiválasztás menetét Szederkényi Edit, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika transzplantációs osztályának egyetemi tanársegédje. - Ezen belül a sorrendiséget az határozza meg, kinek mennyire egyeznek ezen adatai a szervével. Ekkor sem biztos azonban, hogy az első helyen állót választják ki a transzplantációra, hiszen figyelembe kell venni az életkort - a gyerekek mindig elsőbbséget élveznek -, a beteg aktuális egészségi állapotát, valamint azt, hogy földrajzilag minél közelebb legyen a donorszervhez, vagyis a műtét a lehető leghamarabb elvégezhető legyen. Ennél egyszerűbben alakulnak a különböző szakrendelések várólistái. - Ha a beteg beutalóval érkezik, az orvos feltünteti rajta, hogy sürgős esetről van-e szó. Ha igen, akkor természetesen azonnali ellátást kap, ha nem, akkor kerül fel a várólistára, az előtte jelentkezők mögé. Hasonló elven szelektálnak azok esetében is, akik beutaló nélkül keresik fel a szakrendelést - mondta el Tálosi László, a szegedi rendelőintézet főigazgatója. Kivétel például néhány laborvizsgálat: mondjuk ha egy beavatkozás előtt van szükség vérképre. Ezeket az eseteket szintén a sürgősségi keret terhére jegyzik elő, lehetőség szerint minél hamarabbi időpontra. T. K. BIZOTTSÁGOT ALAKÍTANÁNAK Az Egészségügyi Minisztérium rendelettervezete szerint a kórházi és klinika osztályokon várólista bizottságot kellene létrehozni. Ennek tagjai - többek között az adott osztály vezető főorvosa, s az intézmény igazgatóságának egy tagja - szakmai szempontok alapján állítanák sorba a betegeket, s döntenék el, ki mikor kapja meg a szükséges ellátást. Az igazi doppingról, harminc évről és érmekről A milliomos csongrádi lövészedző, Sutús úr A várólista nem jelentkezési sorrend A leépítésről Szentesen -A parancsnok óvatos, az állomány bizonytalan A fele bizony dalolva megy? Harminc év alatt ezerötszáz érmet gyűjtöttek a csongrádi sportlövők, vezetőjük most átvehette az Év Edzője kitüntetést a Magyar Királyban. Sutús József a családjával is megszerettette a lövészetet, s büszke arra, hogy versenyzőiből kiváló szakemberek lettek, mérnökök, orvosok, jogászok, pedagógusok. Sutús fózsef 1952-ben érettségizett a Batsányi János Gimnáziumban. Osztálytársa volt a rádióriporter Eke Károlynak, s a családtól is jó útravalót kapott az élethez. - Amikor lehetőséget kaptam arra, hogy egy lövészklubot irányítsak, a gyerekeket versenyie fölkészítsem, mindig az a cél lebegett előttem, hogy Csongrád város nevét megismerjék az országban - mondta szenvedélyéről. - Amit ebbe a munkába befektettem, az eredményekben vált sokak számára láthatóvá. Legalább 30 városban és községben versenyeztünk harminc év alatt, s ezerötszáz érmet gyűjtöttünk. Sutús Józsefet támogatta a családja, felesége és fiai is megszerették a lövészetet. A csongrádi AFÉSZ-nek, egykori munkahelyének ugyancsak sokat köszönhet. - A szülők az eredmények láttán szintén a támogatóink lettek, nem egyszer ök fuvaroztak bennünket a versenyekre. Biztos háttér alakult ki, hét-nyolc felnőttre mindig számíthattam, mert éltek-haltak ezért a sportért. A legjobb dopping az volt, hogy általában dobogós helyezéssel tértünk haza mindenhonnan. Egyszer az történt Kiskőrösön, hogy tizenketten vettünk részt a versenyen, s 25 érmet nyertünk, meg hat serleget. Gratuláltak az ottaniak, de megjegyezték „nem a csongrádiaknak rendeztük ezt a versenyt"! Igazat adtam nekik, de hát azé a díj, aki egy-két körrel többet ló. Beletalálni a kör közepébe, nem szerencse dolga. A kérdés helyénvaló: mit ad ez a sport a versenyzőknek? Mire vitték az életben a tanítványok? - Nagyon büszke vagyok arra, hogy a legjobb versenyzőim kiváló szakemberek, jó mérnökök, orvosok, jogászok vagy pedagógusok lettek, vagyis az a plusz, amit a fegyelmezett koncentrálást és sok gyakorlást kívánó lövészet adhat, életük részévé vált. Például Berta Andrea Bács-Kiskun megyében osztályvezető egy rendőrkapitányságon, Bogyó Mártiból - ő néhány éve végzett - ügyvéd lett. Ok tizenkettő-tizennégy éves korukban már kiváló eredményeket értei el. Népszerű volt ez a sport, fölszínre kerültek a tehetségek, akik a kispuskával, légpuskával és légpisztollyal megtanultak jól célozni. Az egyesület létszáma változó, jelenleg 25-en járnak edzésre. Sutúson kívül Nagy László és a nyugdíjas Berényi Béla foglalkozik az ifjú lövészekkel. A gimnázium egykori igazgatói - Havas Gyula és Vallyon Aladár - pártolták ezt a sportot. Sutús 1982-től tizenöt éven át egykori alma materében oktatta a lövészetet. Elégedett-e, ha visszagondol edzői sikereire, gazdagabb lett-e? A kérdésre a mosoly az első válasz. A második: - Bevallom, élményekben milliomosnak érzem magam. BÁLINT GYULA GYÖRGY Átszervezés előtt áll a Magyar Honvédség, és ez a folyamat érinti a szentesi dandárt is, ahol létszámleépítésre számítanak. A parancsnok szerint ez nem lesz drasztikus, és még nem dőlt el végleg semmi. November 8-án a vezérkari főnök Szentesre látogat, és részletesen beszámol a tervezett változásokról. A Szabó István ezredes vezette szentesi műszaki dandárhoz 920 katona tartozik. A parancsnok állítja: nem lesz drasztikus létszámleépítés. A főtiszt lapunknak azt mondta: még semmi nem dőlt el végérvényesen, november 8-án látogat el a vezérkari főnök Szentesre, akkor jelenti be a végleges döntést. Várhatóan a szentesi laktanyában némiképp csökken a létszám. Szabó ezredes magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy az ország legtöbb alakulatánál várható változás, főként az irányító szervezetektől bocsátanak el katonákat. Ezért Szentesen is számítani kell olyan parancsra, mely megváltoztatja a viszonyokat, az „egy laktanya egy alárendeltség" elve alapján. Átalakul a feladatrendszer, ezért lényegében csak az úgynevezett NATO-nak felajánlott erők számíthatnak arra, hogy hosszú távon tovább működhetnek. A hídépítők és a víztisztítók a gyakorlatokon tisztességgel helytálltak, ezeket az egységeket feltehetően nem érinti a csökkentés. Szabó István tájékoztatta már katonáit a várható változásoktól, akik egyelőre türelemmel várják a vezérkar parancsát. A szentesi műszakiak a vezérkar végső döntésérc várnak. November 8-án, a vezérkai főnök látogatásakor minden kiderül Fotó: Vidovics Ferenc Ahogy ez a változások előtt lenni szokott, az érintettek körében sokféle elképzelés szóba kerül. Akadnak, akik úgy tudják: a 92Ü katonából mindöszsze 400 marad Szentesen, lesznek, akiket más beosztásba vezényelnek, másokat elbocsátanak. Nevük elhallgatását kérő katonák szerint az is felmerült, hogy a dandár nem lesz többé dandár, csak zászlóalj. A katonák hangulatán most nem érezhető a bizonytalanság, úgy tudják, leghamarabb jövő februárban hajtják végre feletteseik az átalakítást, ezért addig marad idejük felkészülni a civil életre. Sokan viszont épp azért szereltek föl, mert biztos egzisztenciát reméltek a honvédségnél. A nemrégiben toborzott katonák egyike most úgy érzi: felesleges volt a nagy igyekezet. A szentesiek a külföldi és hazai gyakorlatokon megbecsülést szereztek a dandárnak, az utóbbi néhány év a látványos fejlődés ideje volt. B.G. Sutús József a katonaságnál szerette ínég a Fotó: Bálint Gyula György Háttérben a serlegek, lövészetet