Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-03 / 232. szám

MEGYEI TŰKOR KEDD, 2006. OKTOBER 3. Körárkos szarmata nyughelyre leltek Szentes határában Elkerülték a rablók a sírt Molnárné Balázs Zsuzsanna vásárhelyi restaurátor segít konzerválni a leleteket Fotó: Vidovics Ferenc Körárkos szarmata sírt tárnak (cl a szakemberek Szentes határában, ahol az számít szokatlannak, hogy nem rabolták ki rég az 1500-1600 eve eltemetett halott nyughelyét. A mellékletekből biztosra vehető, hogy egy nő alussza ott örök álmát. MUNKATÁRSUNKTÓL Jómódú családhoz tartozhatott az a szarmata asszony, akinek a nyughelyére most bukkantak a régészek a szentesi határban. A Schweidel utcát nyitják ki az építők a szegvári útra, s a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint ezen a részen szarmata lelőhely is van. Azért végeznek megelőző feltárást, hogy megmentsék a föld rejtett kincseit. Vermek és edények Az ásatást vezető szentesi régész, Szabó János elmondta lapunknak: a vasút közelében kezdték a munkát, mert az magasabban fekvő terület, temetkezésre alkalmas. A város felé haladva viszont ott sűrűsödnek a szarmata kori telepjelenségek: gabonásvermek, darabjaira tört edényekkel, állatcsontokkal, egyéb konyhai hulladékkal. De még a felszíni tűzhelyből kiszedett hamu is fellelhető a gödrökben. Az iráni nyelvet beszélő nomád nép a Krisztus utáni 1. század közepén jelent meg Magyarországon. A kedvező földrajzi adottságok miatt felhagyott a nomadizáló életmóddal, és a 2-3. században már a szentesi határban is letelepedtek a szarmaták. Előkelő családból származhatott Az 1500-1600 évvel ezelőtt eltemetett halottjuk most feltárt nyughelye azért említésre méltó, mert körárkos sírban fekszik az elhunyt. A téglalap alakú sírgödröt a maiakhoz hasonlítja a régész, azzal a különbséggel, hogy a temetés után a sírt körbevevő árokból kerek halmot képeztek ki. Ez a halom utalt arra: a társadalmi ranglétrán előkelő helyet foglalt el az illető. * A téglalap alakú sírgödröt a maiakhoz hasonlítja a régész A halmok viszont nyomra vezették a sírrablókat, a halmos síroknak 95 százalékát kirabolták. A szentesi lelet azért számít ritkaságnak, mert nem háborították a zsákmányszerzők. Azt mondta a szakember: rejtély számára, hogyan maradhatott meg, de bizonyára már nem is találnak magyarázatot rá. Örül ennek a megfejthetetlen rejtélynek, mert ennek révén választ kapnak viselettörténeti és a korabeli hitvilággal kapcsolatos kérdésekre. Mindenesetre most ott van közel két méter mélységben a szarmata öregasszony földi maradványa és a vele eltemetett „kincsek", amelyeket a Molnárné Balázs Zsuzsanna vásárhelyi restaurátor segít konzerválni. Koporsómaradványok Az bizonyosra vehető, hogy a halottat koporsóban temették el, amely elkorhadt ugyan, de a sír aljában a barna foltok erre utalnak. A koporsós temetkezés konkrét bizonyítéka a vasalátét, ennek rozsdái megmaradtak. Megfigyelhető még a ruha lenyomata is, ezen mákszemnyi arany flitterdíszítésre utaló jelekkel. De ott vannak a fibulák is, meg a színes üvegből és mészkőből készült gyöngyök, no meg a fonáshoz használt orsógomb, égetett agyagból. Ezek a mellékletek így együtt arra utalnak, hogy egy asszony alussza ott örök álmát. A szentesi nyughely egyébként még olyan szempontból is párját ritkítja, hogy a halottal egy szokatlanul nagy méretű bronz vagy rossz minőségű ezüstből készült, teljesen ép tükröt is eltemettek. Gyakorta ugyanis csorba tükröt tettek a sírba a szarmaták. A mítosz szerint azzal a szándékkal, hogy ha a földi léte az elhunytnak törött volt, a túlvilágon ép és szép lesz. Bagossy László első operarendezése a Don Giovanni Rituális körben játszanak Mozartot Stuttgarti munkája és zágrábi meghívása között Szegeden dolgozik Bagossy László, aki életében először rendez operát. Mozart Don Giovanniját pénteken mutatja be irányításával a szegedi társulat a nagyszínházban. Bagossy Lászlónak eddig nem sok kapcsolata volt Szegeddel, utoljára 18 éves korában járt itt egy film forgatásán. Most azonban az operák operáját, Mozart Don Giovanniját állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol nem szokványos produkcióvan születőben. - Az operatársulat a zenekarral karöltve és a nézőkkel együtt mintha egy rituális kört ülne körbe. Ebben a körben játsszák és éneklik el a történetet. Nem próbálunk valamilyen konkrét korszakot felidézni, hiszen nem illúziószínházat szeretnénk csinálni, amelyben akkurátusan „belőnek" egy bizonyos kort, és azt minden apró részletében, kosztümökkel, a díszlettel igyekeznek megjeleníteni. Ez a produkció olyan, mintha beszabadultunk volna a kellék-, a jelmez- és a díszlettárba, és a számunkra legérdekesebb dolgokat összeválogattuk volna, hogy segítsenek a játékban. A díszlet olyan, mintha a neobarokk színház páholysora körbeérne a színpadon. Amikor a szereplők nincsenek épp a történetben, jelenésre várva, a színpad szélén ücsörögve figyelik egymást. A zenekar is a színpadon kap helyet, az árkot befedtük, és azon is játszanak a szereplők, így szinte csak centiméterek választják el őket a nézőktől - árulja el Bagossy László. A rendező szerint a Don Giovanni valójában tragikomédia, amely tele van commedia dell'arte és farce szerű bohózati jelenetekkel. - A tragikomédia a maga gazdagságában, teljességében tálalja a történetet, nem próbálja meg pátosszal az igazságot hirdetni, de nem is mindent negligálva csupán a nevettetésre koncentrál. Egyensúlyi helyzetet teremt, hol így, hol úgy látjuk a történetet. Furcsa, abszurd, stilizált helyzetekkel találkozhatunk ebben az operában, amelyekben az emberek nem ismerik fel egymást. Ezeket a képtelenségeket csak a fantáziánk segítségével fogadhatjuk el. Nem lenne értelme például a Leporellót alakító Altorjay Tamást a Don Giovannit játszó Réti Attilává maszkírozni, hogy valóban hasonlítson hozzá - mondja Bagossy, aki már a főiskolán is szeretett volna operát rendezni, de erre mindeddig nem volt lehetősége. Most egykori osztálytársa, Bal József javaslatára kapott meghívást a szegedi operatársulathoz. Egy külföldi munka után jött: improvizációkra épülő saját darabját egy nemzetközi csapattal a stuttgarti Theater Tribüné színpadán mutatta be. Következő feladata is külföldre szólítja, a Zágrábi Nemzeti Színházban a Lear királyt rendezi. H. ZS. NEVIEGY Bagossy László 1967-ben született Dombóváron, a pécsi egyetem irodalom-művészettudomány szakán szerzett diplomát, majd a színművészeti főiskola hallgatója volt Székely Gábor osztályában. 1995-ben kapott szinházrendezöi oklevelet, azóta szabadúszóként dolgozott már Szolnokon, Nyíregyházán, Kecskeméten, Tatabányán, Egerben, Pécsett, Budapesten és Stuttgartban. Az elmúlt évadot értékelő kritikusok az Örkény Színházban bemutatott produkcióját, A sötétben látó tündért választották a legjobb gyerekeiéadásnak. Ehhez a munkához két gyermeke adta az inspirációt. Bagossy László az opera tragikomikus jellegét hangsúlyozza, emeli ki Fotó: Scbmidt Andrea Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. Tel.: (62) 478-290 www. fnx-diszkont. hu ÉLELMISZER ÉS VEGYI ÁRU nx DISZKONT KFT Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 6.30-18.00. ^szombaton: 6.30-13.00 óráig ^ fnx@vnet.hu DISZKONTÁRUHÁZ Ravaszdi festőnövények i Akció 2006. október 3-tól október 16-ig, lUetve a készlet erejéig érvényes A bodza bogyójából lila, leveléből sárga festék nyerhető; a festőcsüllengből kivont festékanyagot sokáig használták a távoli vidékekről drágán behozott indigó helyett. Festőnövény-kiállítás nyílt a szegedi füvészkertben. Mennyiség Termék neve Fogyasztói ár Egységár 63 g Szárnyasmájkrém (Borsi) 26 Ft 413 Ft/kg 220 g Libamájpástétom (Fisch & Food) 165 Ft 750 Ft/kg 130 g Szegedi vagdalthüs (Szefl) 104 Ft 800 Ft/kg 500 g Sólet csípős kolbásszal (Szepa) 330 Ft 660 Ft/kg 420 g Lencsefőzelék házikolbásszal (Szeli) 248 Ft 590 Ft/kg 400 g Töltött paprika (Glóbus) 268 Ft 670 Ft/kg 680 g Csemegeuborka (Medo) 148 Ft 218 Ft/kg 680 g Felezett szilvabefőtt (Medo) 123 Ft 181 Ft/kg 5 kg Ömlesztett tészta 9 fajta (Tomadtnl) 1275 Ft 255 Ft/kg 200 g Nesqutk kakaópor 199 Ft 995 Ft/kg TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA TOVÁBBI KEDVEZMÉNY ADHATÓ. A kártya az üzletben igényelhető. Lakossági törzsvásárlói kártyára -4% reAi* TICKET RESTAURANT. CHÉQUE s DEJEUNER, SODEXHO Kereskedői törzsvásárlói kártyára -8% ÉTKEZÉSI UTALVÁNYOKAT IS ELFOGADJUK Rengetegféle növény él környezetünkben, melyekből egykor ételek, ruhák, tárgyak, papír színezésére alkalmas festékanyagot nyertek ki; a mindezekkel kapcsolatos ismeretek sok ezer évesek - és szükség esetén ma is alkalmazhatók. A textilfestésre használt fekete bodza bogyóinak levéből sötétlila festék nyerhető - mondja Mihalik Erzsébet, a füvészkert igazgatója, az SZTE növénytani tanszékének vezetője -, levelének főzete pedig sárga festéket ad. A textil előkészítése is befolyásolja, hogy pontosan milyen színű lesz. a megfestendő anyag - tehát nemcsak magukat a növényeket kellett ismerniük a régieknek, hanem az alkalmazásukhoz kapcsolódó tudnivalókat is. A báránypirosító föld alatti szára, eltörve, piros festékanyagot bocsát ki, ezzel jelölték meg egykor a bárányokat. A Dél-Alföld ritka kincse, szigorúan védett, a kiállításon tehát nem látható - de festőnövényekről szólva semmiképp sem hagyható ki. Látható viszont a hegyvidéki festöcsülleng - szintén védett, a füvészkertben azonban már régóta él állománya, így be lehet mutatni -, egykor Európa-szerte termesztették, indigószínű festékéért. Sokáig úgy látszott, kiszorítja a távoli, egzotikus vidékekről, csak drága pénzért behozható, szintén növényi indigót -, de végül az indigó nyert, mert festékanyaga tartósabb. A hennáról is szólni kell. Ez az ázsiai eredetű festőnövény megszárítva, porítva, megfőzve barnásvöröses festékanyagot ad. Keleti kultúrákban évezredek óta alkalmazzák testfestésre - újabban nálunk is terjed. Még egy érdekesség: a tölgyfalevélen a gubacsdarázs szúrása nyomán keletkező tintagubacsból kitűnő minőségű, fekete tinta készíthető. A gubacsból származó tintával írt szöveg - ellentétben a „szokványos" tintával írttal - akkor sem mosódik el, ha a papírt vízbe merítik. ECS.