Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-03 / 232. szám

HÉTFŐ, 2006. OKTÓBER 2. • AKTUÁLIS* 3 A Fidesz megyei elnöke szerint Makón, Szentesen újjá kell szervezni pártját Lázár helyzetértékelése Szentesen és Makón újjá kell szervezni a Fideszt - mondta a választási eredmények ismeretében a nagyobbik ellenzéki párt megyei elnöke, Lázár János. A vásárhelyi politikus szerint napokon belül eldől, kit jelölnek a megyei közgyűlés elnöki posztjára, és ott megszerzett többségük garantálja, hogy megújul az az önkormányzat. Ami a szegedi eredményt illeti: Lázár gratulál Botka Lászlónak. Egyértelműen nőtt a támogatottsága a Csongrád megyei választók körében a Fidesznek, ezt jelzi több településen a választási eredmény, és az új megyei közgyűlés összetétele is - így kommentálta lapunk kérdésére a vasárnapi eredményt Lázár János, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Csongrád megyei elnöke. A vásárhelyi politikus azt mondta, a megyei közgyűlésben megszerzett húsz mandátumuk a garancia arra, hogy jó irányban változik majd a megyei önkormányzat munkája. Arra a kérdésünkre, kit jelöl a párt a közgyűlés elnöki posztjára, Lázár azt mondta, ez napokon belül eldől a megyei egyeztető fórumokon. - Szeretném, ha a Fidesz vezette kistelepüLázár János: - Remélem, a jövőben jobban együtt tudunk majd működni a szegedi polgármesterrel, Botka Lászlóval Fotó: Tésik Attila lési és városi listáról bejutott húsz képviselő közül kerülne ki a leendő elnök, és ezt az álláspontot fogom képviselni az egyeztetések során - mondta Lázár. A városi eredményekről szólva azt mondta, fontos, hogy Mórahalom és Kistelek ily módon maradt fideszes vezetésű önkormányzat, és lett volna esély a győzelemre Csongrádon is, ha megszületik a jobboldali összefogás. A makói és a szentesi eredmény ismeretében szerinte újjá kell szervezni a pártot mindkét városban. Hódmezővásárhelyen a párt által vezetett jobboldali szövetség a rendszerváltás óta a legjobb eredményt érte el a választók bizalmából a közgyűlésben. Lázár lapunk kérdésére azt mondta, ő békejobbot nyújt a helyi baloldalnak, és kész az együttműködésre. Hozzátette, megint bebizonyosodott, hogy alapvetően negatív kampánnyal nem lehet választást nyerni Vásárhelyen, és a baloldalnak át kell gondolnia hosszú távra a hozzáállását. Emlékeztetett arra, hogy Németországban, Baden-Württenberg tartományban jó néhány településen hatvan év óta a jobboldal irányít - Vásárhelyen 2010-ben már húszéves lesz a jobboldali dominancia. Amikor a szegedi eredményekről, pártjának ottani szerepléséről kérdeztük, Lázár csupán annyit mondott, gratulál Botka László polgármesternek, és reméli, ezután jobban együtt tudnak majd működni. B. A. Folytatódik a Hatvannégy vármegye és Újhelyi István között két éve tartó per Első fokon: csupán vélemény volt Egyelőre nem fejeződött be a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és Újhelyi István között két éve tartó per, ugyanis az ítélet ellen a HVIM jogi képviselője, a szegedi Tóth László fellebbezést jelentett be. MUNKATÁRSUNKTÓL Első fokon elutasította a Csongrád Megyei Bíróság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) Újhelyi István ellen személyhez fűződő jogok megsértése miatt benyújtott keresetét - tájékoztatta lapunkat Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese, a bíróság szóvivője. A szegedi Toroczkai László vezette HVIM keresete szerint Újhelyi István, az MSZP alelnöke megsértette a szervezet jó hírnevét, amikor 2004 augusztusában a Magyar Sziget fesztivállal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy „vannak olyan irredenta, rasszista, sok esetben neonáci gondolkodásmódú" magyarországi csoportok, melyeknek rendezvényeire eddig a parlamenti pártok képviselői nem tették be a lábukat. A politikus azt is kifogásolta, hogy „a Fidesz és az MDF ifjúsági szervezete és vezető politikusai olyan rendezvényt legitimálnak, amelynek egyébként a tartalma, háttere legalábbis szalonképtelen Európában és eddig Magyarországon is az volt." A megismételt első fokú tárgyaláson Újhelyi István kijelentette, közszereplőként kötelességének érzi, hogy megszólaljon, ha szélsőséges megnyilvánulások, társadalmilag aggályos jelenségek várhatók. Az ítélet kihirdetésekor a bíró az Alkotmánybíróság korábbi döntésére hivatkozva hangsúlyozta, „a per során nem abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi vélemények tartalmilag igazak-e, hanem, hogy a fentebb felsorolt körülmények alapján a sérelmezett vélemény kialakulhatott-e az alperesben". A bíróság megállapította, a politikus az ítéletalkotás elemi szabályait betartotta, kijelentéseivel a szabad véleménynyilvánítás korlátait nem lépte túl. Tóth László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom jogi képviselője az ítélet kihirdetése után azt mondta lapunknak, hogy fellebbeznek a döntés ellen. Rendőrök védik a bírákat és a vádat képviselő ügyészt Szegeden Maffiaügy, védői perbeszédekkel „Baráti társaság, az ilyet nem célszerű kriminalizálni." A kecskeméti maffiaper néven ismert büntetőügy elsőrendű vádlottjának védője többek között ezzel próbálta elmagyarázni, hogy védence és vádlott-társai nem tagjai bűnszervezetnek. MUNKATÁRSUNKTÓL - Ez egy maffiaper! Elébe megyünk egy esetleges szöktetési vagy szökési kísérletnek - válaszolta egy névtelenséget kérő rendőrtiszt a Szegedi ítélőtábla előtt arra a kérdésre, hogy miért vonult fel ennyi rendőr a környező utcákban és a bíróság épületében. Tegnap reggel lezárták a Szegedi ítélőtábla épületét körülvevő területet. Egyen- és civil ruhás rendőrök és arcukat maszkkal eltakaró kommandósok szállták meg a Sóhordó utcát. Szegeden még soha nem látott rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a kecskeméti maffiaper néven ismert büntetőügy másodfokú tárgyalássorozata. Az épületbe csak többszöri ellenőrzés és átvizsgálás után lehetett bejutni. Az előtérben, a lépcsőházban és a tárgyalóteremben símaszkos, felfegyverzett kommandósok álltak őrt. Maráz Vilmosné tanácsa ismertette a Bács-Kiskun Megyei Bíróság első fokú ítéletét, mely szerint bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekmények miatt a kilenc vádlottra összesen 68 év fegyházbüntetést szabtak ki. A nyilvános ülésen nem jelent meg az ötöd-, hatod- és hetedrendű vádlott. Kommandós vigyázott a rendre Justícia házában, a Szegedi ítélőtáblán Fotó: Karnok Csaba Szilágyi Lajos, a vádat képviselő Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ügyésze perbeszédében fenntartotta a vádakat, és az első fokon hozott ítélet súlyosítását kérte. ]ován László, az elsőrendű vádlott R. László védője eljárásjogi hibákra hivatkozva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A vád szerint R. László a kilencvenes évek közepétől egy bűnszervezetet irányított első számú vezetőként. A férfit bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés előkészületének bűntette és fegyvercsempészetre felbujtás miatt 12 év fegyházra ítélték. Az elsőfokú ítélet szerint 2004 tavaszán a bűnszervezet irányítói, részben vádlott-társai megegyeztek abban, hogy riválisukat külföldi bérgyilkosokkal megöletik. A Tocsik- és a Farkas Helga-ügyben is eljáró védő két óra ötven perces beszédében pontról pontra igyekezett cáfolni a vádakat és az első fokú ítélet megállapításait. Jován a beszéde végén a vád ejtését kérte a bíróságtól. A tegnapi nyolc órás tárgyalás második felében a másod, harmad- és ötöd rendű vádlottak védői perbeszédükben ugyancsak az első fokú ítélet megalapozatlanságát próbálták alátámasztani érvelésükkel, egyúttal ők is felmentést kértek a bíróságtól. Időben átjutni PANEK SÁNDOR Országos kudarcot és a fővárosi pozíciók meggyengülését hozták a helyhatósági választások a kormánykoalíciónak. Nem akkora kudarcot, hogy azt népítéletnek lehessen nevezni, de ahhoz elég nagyot, hogy a saját javát fel nem ismerő, politikailag rövidlátó nép válaszának se lehessen tekinteni. Úgy tűnik, a két politikai oldal vezetői azt játsszák, hogy ki fut át utolsónak épségben a szirénázó autó előtt. Gyurcsány Ferenc, aki meghökkentően érzéketlen saját hitelességhiányára és közjogi felelősségére, vagy Orbán Viktor, aki nem lehet biztos abban, hogy az általa demonstrációra hívott tiltakozók meg tudnak-e maradni az alkotmányos keretek között, és nem teremt-e egy másik, utcai népi hatalmi tényezőt, amely a parlamenttel konkurál. A választások nyomán Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért kormánya ellen. A hír mögött nem látni még, hogy a bizalmi szavazás pénteki időpontjáig körvonalazódik-e a kormánykoalíció frakcióiban egy vagy több párhuzamos megoldás a kormányfő pótlására. De amennyiben ilyen változatok nem léteznek, nincs érdemi kimenetele a bizalmi szavazásnak, mert csak azt mutatja ki, amit eddig is tudni lehetett. Az pedig, hogy a parlamenti többség megoldási lehetőségnek állítson be egy Gyurcsány Ferenc melletti demonstrációt, nem több, mint a köztársasági elnök felhívásával szembeni cinizmus. Nem azért felelőtlen egy előre tudható végű bizalmatlansági indítvány, mert a Fidesz utcára hívta az embereket, hanem mert ettől függetlenül létezik a morális válság, amit a balatonőszödi beszéd előidézett, és ez nem oszlatható el csak felelősségvállalással. Ha a parlamenti, alkotmányos szellemű politizálást tekintjük mérvadónak, és nem az utcát, akkor a kormánytöbbség képviselőinek kezében van a megoldás, és a problémát is nekik kell világosan látni: Gyurcsány Ferenc a „beismeréstől" megtisztulhatott mint politikus, mint ember, de nem vállalt felelősséget azért, mert felesküdött kormányfőként megszegte miniszterelnöki esküjét. És megfordítva is igaz: akár szembesül felelősségével Gyurcsány Ferenc, akár nem, a Fidesz élén Orbán Viktor nem kockáztathatja az alkotmányos határ átlépését. Nem azért, mert Gyurcsány Ferenc nem tartozik felelősséggel, hanem, mert az alkotmány a demokrácia határait rögzíti, és csak ennek szellemében lehet felelősséget számon kérni. Ami Szegedet illeti, a választás utáni helyzet lényegesen egyszerűbb. Botka László túljutott az önkormányzati választáson anélkül, hogy érdemben szembesítették volna azzal a kérdéssel: milyen következményekkel jár az országos megszorító program a szegedi közszolgáltatásokra. Bizonyára végeztetett közgazdasági előtanulmányokat ezen a területen, de azokat a nyilvánosság nem ismerte meg. A régi-új polgármester erényei mellett ez ellenzékének munkáját ciklusokra visszamenőleg minősíti. Az eredmény a Fidesz szegedi szervezetének azt üzeni, hogy ideje letenni a vízipisztolyokat, és Orbán Viktor szellemében megalakítani a Szegedi Szakértői Fideszt, amely célpolitikát folytat, kidolgozott alternatív megoldásai vannak, és legalább az ellenfél hiányosságaira rá tudja irányítani a figyelmet. Kitűzték, megtartották, eredményt hozott Amikor a kisebbség kisebbséget igazgat Új módszerrel választották meg az arra jelentkezők a települési kisebbségi önkormányzatokat, de e szempontból Csongrád megye aktivitása változatlan. Az országban 1435 (nálunk 21) településen; összesen 13 (itt 11) féle nemzeti és etnikai csoport alakított 2049 (térségünkben 38) kisebbségi önkormányzatot. A kisebbségi választási névjegyzékre korábban jelentkezők vehettek részt a helyi nemzeti, vagy etnikai csoportok helyi önkormányzatának megválasztásában. A most először alkalmazott módszer ellenére élénk maradt Csongrád megyében a voksolási kedv. Sőt: a kisebbségi önkormányzatok választói esetenként aktívabbnak mutatkoztak a helyhatósági vezetők kiválasztására jogosultaknál. Például Szegeden a kisebbségi önkormányzat megválasztásában az ilyen névjegyzékben szereplők 80 százaléka vett részt a szlovákok, 77 százaléka az örmények, 75 százaléka a szerbek esetében, de a helyhatóság összetételéről, vagyis a polgármester- és képviselőjelöltről csak az arra jogosultak 47 százaléka nyilvánított véleményt. A képhez az is hozzátartozik persze, hogy még ennél is lanyhább választói érdeklődést váltott ki a voksolás lehetősége a szegedi bolgárok és a cigányok (40, illetve 32 százalékos részvételi aránnyal) körében. Csongrád megye 21 településén a lehetséges 13-féle kisebbség közül 11 alakított saját önkormányzatot. E szempontból a legtöbbféle (11: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb, szlovák, ukrán) kisebbségi önkormányzattal Szeged büszkélkedhet. A Tisza-parti város mellett az országban még másik három településen alakult 11, két helyen pedig 12 kisebbségi önkormányzat. Térségünkben a második legtöbb ilyen testülettel Magyarcsanád (3: cigány, román, szerb) dicsekedhet. A dobogó harmadik fokára a két kisebbségi önkormányzattal dolgozó települések, például a városok közül Hódmezővásárhely, Makó, Szentes állhat. Ú.I. ROMA ÖNIGAZGATÁS Az etnikai kisebbség, a cigányság hozta létre a legtöbb önkormányzatot megyénkben: 5 nagyvárosunk mellett a tízezer fősnél kisebb települések közül 12 helyen Igazgatják saját életüket. E szempontból a nemzeti kisebbségek közül az első hely a románoké 5, a második a szerbeké 4, a harmadik a szlovákoké 3 saját önkormányzattal.