Délmagyarország, 2006. október (96. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-07 / 236. szám

10 SZIESZTA 2006. október 7, szombat KISS TAMÁS: 1956 ÚJÍTÁSA, A NÉPHATALOM HIÁNYZIK A LEGJOBBAN AZ ELMÚLT 50 ÉVBŐL Szegeden kezdődött a forradalom Szeged kerüljön be a történelembe, tegyük helyére az itt történteket! Ez a jelentősége annak, hogy fölidézzük a Tisza-parti egyetemi város 1956-os napjait, s az elmúlt fél évszázadot - véli Kiss Tamás, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) egyik alapítója, a jogász, aki civil szervezetek tagjaként és közhivatalnokként is oly sokat tett és ma is dolgozik 1956 rehabilitálásáért. - ön volt az első, aki engem ezzel a témával megkeresett 1989-ben - emlékeztetett akkori balassagyarmati beszélgetésünkre, miközben 2006 nyarán balatonedericsi házában pipára gyújtott Kiss Tamás. - Miután akkor elkészült az interjú, számomra kiderült: azt, ami néhány nappal a forradalom kitörése előtt Szegeden történt, csak néhány mondattal intézik el az 1956-ra emlékezők, de még a kort kutató történészek is. Új szervezet születik - Életem meghatározó helyszíne Szeged: vagy azért, mert erre voltam büszke, vagy azért, mert emiatt kellett befognom a számat - összegzi „szögedisége" lényegét '56 elsőszámú tanúja, aki szerint emléket kell állítani a ritka történelmi pillanatnak: vidéken és nem Budapesten kezdődött az 1956-os forradalom. - Az orosz nyelv fakultatív oktatása érdekében bojkottra szólított föl egy felhívás - budapesti joghallgatók aláírással. Nekem Lejtényi András barátom mutatta meg az egyoldalas stencilezett fölhívást idézte föl azt a mozzanatot, aminek hatására kimondta: „Te, Andris! Rendben van, hogy ne menjünk az oroszórára. De ez kevés. Alakítsunk egy diákszervezetet!" Elrohantak közös barátjukhoz, Tóth Imréhez, s hármasban továbbgondolták az ötletet. Három nap alatt Szeged összes egyetemi hallgatója arról beszélt, hogy „kéne csinálni valamit". Nem Diákvezérek - Mindhármunk családja előéletében volt valami, ami ütközést jelentett a fennálló rendszerrel - magyarázta Kiss Tamás (képünkön) a MEFESZ-ről írt könyve minapi szegedi bemutatóján, miért épp a három szegedi joghallgató lett 1956 első (diák)vezetője. - Például a békéscsabai Tóth Imre édesanyjának volt egy kis üzlete, amit államosítottak, onnan elküldték, a lakásukat elvették. Ó segédmunkás lett, s csak később került a jogi karra. A tatabányai Lejtényi András rokonságában akadt valaki, akit a Rajk-perben elítéltek. Jómagamról annyit, hogy az egyik özvegy nagyanyámtól a földjeit, a másiktól a lakását vették el. Az orosz hadifogságot megjárt apám 1952-ben részt vett a Fehér gárda nevű antibolsevista szervezkedésben; engem jeles érettségivel sem vettek föl elsőre az egyetemre... A www.mefesz.hu című honlapon Kiss Tamás a MEFESZ-dokurhentumait helyezte el, de várja az egykori MEFESZ-tagok visszaemlékezését is. is gondolták, mennyire kapóra jön, hogy október 16-ára nagygyűlést hívott össze az egyetlen párt akkori egyetlen ifjúsági szervezete, a DISZ. - A DISZ le akarta csillapítani a nyüzsgést. De nem jelentek meg az auditórium maximumban az ifjúsági és pártvezetők, erre - nem tudok másképp fogalmazni, mint hogy: pofátlanul - kivonultunk az oktatói pulpitusra, s bejelentettük: „Új diákszervezetet alakítottunk. Mit szóltok hozzá?" Egy kis bizonytalankodás, néhány közbeszólás után megalakítottnak nyilvánítottuk a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t - idézi föl a Rákosi-rendszer elleni első független szervezet születésének történetét az alapító. - Az orosz nyelv fakultatív oktatása mellett bekiabálások hangzottak el a marxizmusról és a katonai oktatásról, a diákjóléti bizottságról. Valaki azt mondta: politikai követeléseket is tűzzünk zászlóra. Megszólalt Tóth Imre mellettem: „Az nem lesz jó, mert mi nem politizálunk." Erre én: „Várd meg, hogy mit akar a többi! Szavazzon kézfeltartással, aki politikai követeléseket is akar!" Erre szinte mindenki föltartotta a kezét. „Mit javasoltok?" - kérdeztem. - Erre jött, hogy „Nagy Imrét a kormányba!", „Kossuth címert!" A végén: „Az orosz csapatok kivonulását!" Vagyis a nagygyűlés onnan indult, hogy lesz egy diák érdekvédelmi szervezet, de végére megalakult egy új szervezet, amelyik politikai 1956 első, független szervezetét, a MEFESZ-t az auditórium maximumban alakították meg a szegedi egyetemisták. Az elnökségben középen Perbíró József egyetemi docens, mellette jobbról (a mikrofon mögött) Kiss Tamás joghallgató FOTÓ: MÓRA FERENC MÚZEUM GYŰJTEMÉNYE célkitűzéseket is megfogalmazott. Tehát két órával korábban nem tudtam, hogy az élére állok a követelésnek: „Vonják ki az orosz csapatokat!" számol be a fordulat fordulatairól az egykori diákvezető. Országos mozgalom - „Csatlakozzatok!" címmel október 17-én küldtük el a felhívásunkat az ország különböző egyetemeire - ismerősöknek. Október 20-án elhatároztuk, hogy az egyetemi városokba a MEFESZ küldöttei mennek, s elosztottuk a feladatokat, a 18 fős MEFESZ-vezetőségből ki hova utazik. (Lejtényi és én mentünk Pestre, aztán Gödöllőre.) Azzal a céllal indultunk mindnyájan, hogy fölím. *mm \ mW i • Á F0TÓK: KARNOK CSABA vegyük a kapcsolatot az ottani egyetemistákkal. Ez szombaton történt. Fogalmunk se volt, hogy hétfőre, október 22-re az egyetemi DISZ- és pártvezetés hívott össze gyűlést - vagy pártközponti, vagy minisztériumi utasításra -, hallván a szegedi hangulatról, azzal a céllal, hogy csendesítse le a diákságot. Tehát az ország összes egyetemén ugyanaz a menetrend: a helyi DISZ-, vagy pártvezetés összehívja a hét első tanítási napjára a diákgyűlést, elkezdik a szöveget, mire fölszólal a szegedi küldött, s a hallottak hatására az összegyűlt diákság kiveszi a hatalmat a helyi hatalom kezéből. - Ennek hatásosságát jelzi a műegyetemi határozat, ami úgy kezdődik: „Csatlakozunk a szegedi egyetemisták javaslatához, mi is megalakítjuk a MEFESZ-t, s követeljük..." -se követelések nagyjából megismétlik a szegedi fölvetéseket, kicsit más hangsúllyal és sorrendben - idézte föl a műegyetemen történteket Kiss Tamás. - Október 23-án részt vettünk a pesti tüntetésen. Akkor már nem Szeged, hanem Budapest volt az események, a forradalom központja. Követelésekből hiány A forradalom után Szegeden perbe fogták a MEFESZ-vezetőket. Kiss Tamás és Tóth Imre börtönbe került. Lejtényi András külföldre menekült. - Csak egyes szakaszokat tártak föl 1956 történetéből, de az egésznek nincs egységes, „központi" értékelése fogalmazott 1956 első diákvezetője. - Ezért keverik a fogalmakat: forradalomról, szabadságharcról beszélnek; megírják a pesti srácok és az utcai harcok történetét. De ezekből a leírásokból a lényeg hiányzik: az, hogy alulról indult minden, mert az egyszerű, önmagát belelkesítő, utcára vonuló ember akarata döntött el mindent. így '56 lényege, a hatalomgyakorlás módszere, a néphatalom az, ami hiányzik - az 1990-től, a rendszerváltozástól induló időszak közéletének szervezéséből is. (Az interjú teljes terjedelmében Újszászi Ilona: A szabadság pillangója. 1956 Szegeden, az egyetemen című könyvében olvasható.) Ú. I. Dokumentumjáték A MEFESZ szegedi születését dokumentumjátékban idézik föl a mai egyetemisták október 16-án 16 órakor az auditórium maximumban. A Magyar Irodalmi Kreatív Színpad (MIKSZ) amatőr színházi csoport e produkciójáról, illetve 1956 első független szervezetéről a TiszapART Kulturális Televízió dokumentumfilmet készít. Az előadás rendezője, Sándor János a szereplők munkáját irányítva azt érezte a legszebb pillanatnak, amikor a diákok már nem csak felolvasták, hanem megélték a fél évszázaddal ezelőtt történteket. A MEFESZ megalakítása és követelései pontokba foglalása volt 1956 kovásza. A dokumentumjátékban Kiss Tamás alakját Szabó Máté (képünkön), történelem szakos diák alakítja. Azt mondja, 1956-ban főszerep jutott az egyetemistáknak, mert egy fiatalnak nincs annyi vesztenivalója, mint egy felnőttnek, ezért bátrabban követelheti a változást.