Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

10 SZIESZTA 2006. szeptember 23., szombat JÓZSEF ATTILA OSZTÁLYTÁRSA VOLT A KISZOMBORI BÁCSI Bottyán Imre száz éve Ismerte József Attilát, katonakorában ő köszöntötte Szolnokon Horthy Miklós kormányzót, kőművesként pedig ő tette le a szegedi fogadalmi templom alapzatának első tégláit. A kiszombori Bottyán Imre nemrég ünnepelte a századik születésnapját. Egyszerű, szegény sorsú, ötgyermekes család tagjaként látta meg a napvilágot a kiszombori Bottyán Imre. Testvérei közül már senki sem él, ami igazából nem csoda, hiszen Imre bácsi éppen százesztendős. A falu idősotthonában egy dolgos élet fáradalmait piheni ki, emlékezik vissza a régi szép időkre. Mesélte, pásztorkodó édesapja nyomdokait követve már egészen fiatalon cselédkedett, napszámba járt. Elhatározta húszesztendős korában, hogy beáll egy építkezésre segédmunkásnak. Szegeden akkor kezdték alapozni a fogadalmi templomot. Úgy emlékszik, a dóm építése bizony nem volt egyszerű, hiszen daruk és más munkagépek nélkül dolgoztak, a kézzel kevert maltert pedig, ahogy magasodtak a falak, kötéllel, csigák segítségével húzAz élet titka Bottyán Imre azt mondja, nem tudja, mi a hosszú élet titka. Életmódjáról annyit: sokat dolgozott, de sosem evett sok húst, inkább tésztaféléket és főzelékeket, ami pedig az italt illeti: fiatalon szerette, de a részegségig sosem jutott el az ivásban. ták fel vödörben. Negyvenöt-ötven filléres órabért kapott. Gyalog ment be Szegedre az első nap, hajnali egykor indulva, mert a vonatjegy hetvenöt fillérbe került volna, ennyi pénze pedig akkor nem volt. Egy darabig haza sem jött - ott aludt szalmán éjszakánként. A nélkülözésnek az vetett véget, hogy mint jó fizikumú legény, jelentkezett katonának. A kecskeméti Ferenc Józseflaktanyában már egy pengő harminc fillért, kosztot és kvártélyt kapott. Katonakorának emlékezetes pillanata volt, amikor - Szolnokon szolgálva - ő köszöntötte Horthy Miklós kormányzót, ugyanis épp a születése napján látogatott el hozzájuk. Máig nem tudja, miért éppen őt kérték fel erre a megtisztelő feladatra. De azt sem felejtette el, amikor egy ideig a koronaőrséghez csatlakozva a királyi ékszereket kellett őriznie. Kétórás váltásban posztoltak mellettük díszegyenruhában, mint mutatja, két méterre tőlük. De őrzött hidat is - igaz, már nem katonaként, hanem csendőr korában, mert nyolc évig kakastollas sisakot is viselt. Amikor az emlékezetes biatorbágyi robbantásos merénylet történt, a szentesi hídra kellett vigyáznia. A legillusztrisabb ember, Bottyán Imre szerint az élet hosszúnak tűnik, de valójában rövid FOTÓ: KARNOK CSABA akit hosszú élete során megismert, a költő, József Attila volt. Úgy meséli, elsős korában osztálytársak voltak, és össze is barátkoztak. A lelencgyerek Attila azonban nem sokkal később bekerült Makóra, és attól kezdve ritkán találkoztak már. Két találkozásra azonban emlékszik. 1924-ben Budapesten futottak össze - akkoriban épp csendőrként szolgált Imre bácsi, s bizony furcsa volt szembenézni a gyerekkori baráttal, akit a hatóságok akkoriban már figyeltek. Egyszer pedig, már ismert költőként visszalátogatott Attila Zomborra egy aratásra - akkor még énekeltek is egyet együtt. Bottyán Imre nem lepődött meg, hogy gyermekkori pajtása bekerült az irodalomtörténetbe, azon viszont mélyen megdöbbent, hogy fiatalon, tragikus körülmények között kellett meghalnia. Imre bácsi a korához képest jó egészségnek, ráadásul kiváló szellemi frissességnek örvend: gyógyszereket ugyan szed, de jól érzi magát. Mivel a lábai már gyengébbek, mostanában kevesebbet mozog, de néhány napja, amikor csalogatóan sütött a nap, még kisétált az utcára. Ami hiányzik neki, az a focimeccs. Amíg a lábai vitték, a helyi csapat minden meccsét megnézte lelkesen szurkolva, sőt mint afféle kabalaszurkoló, volt, hogy a kezdőrúgás elvégzésére is felkérték. Mostanában inkább tévézik, beszélget a többiekkel és pihen. „Az élet hosszúnak tűnik, de valójában rövid" - mondja elmerengve. Ha valaki, ő biztosan tudja. szabó imre Jóindulatú tréfák célpontjai Két Kosztolányi Dezső és egy Katona József is él Vásárhelyen. A magyar irodalomból ismert neveik miatt többször kerültek tréfás helyzetbe. A jeles íróval, költővel és drámaíróval csak névrokonságban állnak Két vásárhelyi férfi, apa és fia is viseli a Kosztolányi Dezső nevet. A papa a Villeroy & Boch Magyarország Rt.-nél dolgozott műhelyvezetőként, fia háztartási gépszerelő. Ifjabb Kosztolányitól megtudtuk, hogy folyamatosan jó szándékkal viccelődnek velük az emberek amiatt, hogy nevük megegyezik a híres író-költő és műfordítóéval. - Bő egy hónapja becsöngetett hozzánk a kéményseprő. A Kosztolányi név olvastán azt mondta, ugyan rossz volt irodalomból, de annak idején tanult egy Kosztolányiról. Azt már csak találgatta alighanem Sándorról vagy Józsefről, aki úgy emlékezett, meseíróként lett híres. Ekkor esett le nekem, hogy nem viccel a nevemmel, tényleg nem figyelt irodalomórákon - mondta ifj. Kosztolányi. Szintén már elhunyt édesapja nevét viseli Katona József vásárhelyi könyvkereskedő. Tőle bemutatkozás után gyakran megkérdezik akkor vajon ő írta a Bánk bánt? Annak idején gimnáziumi felvételi elbeszélgetésén pedig a bizottság külön is kérdezgette e történelmi drámáról. - Leginkább április elsején érdeklőnek tőlem, mikor dedikálom már a Bánk bánt a könyvesboltban, ugyanis szeretnének egy autogramot egy ma is élő klasszikustól - tette hozzá azzal, tudomása szerint nem állnak rokonságban drámaíró (név)elődjével. B.K.A. Katona József könyvkereskedő lett, nem drámaíró HUNYADI-EMLEKEWEL ÜNNEPEL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Vitézségével emelkedett Magyarország kormányzójává Hunyadi-emlékév kezdődött szeptember 21-én Vásárhelyen, mely keretében szobrot avatnak a város egykori földesurának. A rendezvénysorozattal a város az előtt is tiszteleg, hogy Hunyadi János 1446-ban, azaz 550 évvel ezelőtt adományozott a településnek mezővárosi rangot. Magyarország első kormányzója, aki többször is megfordult Szegeden, középnemesi családból, önerőből, saját vitézségével jutott a hatalom csúcsára, s tartotta haláláig távol az országtól a török hadakat. A Hunyadi család két történelemformáló személyiséget is adott, Hunyadi Jánost, a nándorfehérvári győztest, Magyarország első kormányzóját, és fiát, az igazságos Mátyás királyt. A tapasztalt katona A szláv eredetű vlach-illír családból származó Hunyadi János édesapja Vojk havasi bojár 1414-tői használta a Hunyadi nevet, miután Zsigmond királytól megkapta Hunyad várát. Negyedik gyermekeként szülte meg János fiát felesége, Morsinai Erzsébet. Hunyadi János katonai pályáját Ozorai Pipónál kezdte, szolgált Stefán l-azarevics szerb despota udvarában, Újlaki László, majd Csupor Demeter nagyurak szolgálatában, de 1430-ban Zsigmond király udvarába került, s érdemei elismeréseként hamarosan bekerült a királyi tanácsba. Két esztendeig a milánói herceg szolgálatában állva ismerkedett meg a korszerű hadviseléssel, majd már lovagként eljutott Rómába, Bázelbe és Csehországba. Az 1437-ben a törökök ellen Szendrő váránál győzedelmeskedő Hunyadi ezt követően számtalan hadisikert tudhatott magának. Hunyadi életcéljának tűzte ki az eretnekek elleni küzdelmet. Közéjük sorolta a Konstantinápolyt 1453-ban elfoglaló törököket. Nem véletlenül kapta meg feladatul a Délvidék védelmét, s ennek fedezetére a királyi sójövedelmeket. 1446-ban a rendek kormányzóvá választották, hogy irányítsa az országot a kiskorú, prágai fogságban lévő V. László király helyett. 1453-ban a király kiszabadult, Hunyadi lemondott a kormányzóságról. Vásárhely földesura Katonai sikerei eredményeképp kapta meg birtokul három alkalommal is Hódot és Vásárhelyt, s a környező, akkor még létező településeket: Csomorkányt, Fecskést, Kutast, Mogyorósfecskést, Csókást, Ráróst. Hunyadi Jánosnak - a kevés fennmaradt korabeli forrás szerint - a vásárhelyiekkel többször is meggyűlt a baja. 1445 szeptemberében kemény hangon utasította őket, hogy minden további halogatás, ellenkezés nélkül adják át jogos tulajdonosának Szentkirály falut, melynek elfoglalták művelhető területeit. 1445-ben egy másik levelet is diktált Vásárhelyre. A Márton fia Ferenc bírónak és az esküdteknek küldött, Hódvásárhely népéhez és a város elöljáróságához szóló dokumentumból kiderül, a település korábban megkapta tőle a mezővárosi önállóságot. Annak köszönhetően, hogy egy viszonylag lassú fejlődést követően piacos helyként gyorsan kiemelkedett a Hunyadi János, ahogy az utókor látta környékbeli aprótelepülések közül, ezzel azok központjává vált. Hunyadi török elleni harcai mellett egyébként nem nagyon foglalkozott a várossal, az is csak a helyi legendárium része, hogy itt várat, erődítményt emeltetett volna. Szeged szabad királyi városban viszont több ízben huzamosabb ideig is tartózkodott, miután a település a török elleni hadjáratok egyik kiindulópontja volt, a seregek gyülekezési helyeként is szolgált. Hunyadi 1456-ban kelt oklevele arra inti a szegedi várnagyot és annak embereit, hogy ne kényszerítsék a hétfői vásárra érkezőket vám- és adófizetésre. A település szerepe is hátországi. Hunyadi 1451-ben Földeáki Ambrus szegedi kanonoknak zálogosította el 1000 aranyforintra Csongrád megyei birtokait, hogy hadjárata költségeit ebből finanszírozza. írott nyoma ugyan nem maradt, de a történészek nagyon valószínűnek látják, hogy Szeged alatt gyűjtötte össze azokat a csapatait, melyekkel 1454 októberében tönkreverte Krusevácnál Ferid bég csapatait. Nándorfehérvár hőse Hunyadi 1456-ban tett javaslatot arra, hogy egy százezer keresztesből álló csapattal foglalják vissza a Balkánt és Konstantinápolyt a töröktől. Támogatója nem nagyon akadt, a szultán azonban megneszelte a dolgot. Hadjáratot indított Magyarország ellen, s ostromgyűrűbe fogta a Szilágyi Mihály által védett Nándorfehérvárt, az ország kapuját. Hunyadi 200 hajóból álló dunai-szávai flottát szervezett, zsoldosokból álló csapatai Szegednél egyesültek Kapisztrán János parasztokból álló kereszteseivel. A magyar sereg július 21-22-én kétnapos harcban győzte le a többszörös túlerőben lévő török sereget. Hunyadi augusztus 11-én a harcokat követő pestisjárványban hunyt el a zimonyi táborban. Államférfiúi és főleg hadvezéri sikereit már kortársai is páratlan tehetségének tudták be. Személyét ma is több balkáni nép tekinti saját hősének. KOROM ANDRÁS