Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-15 / 217. szám

PÉNTEK, 2006. SZEPTEMBER 15. • AKTUÁLIS" 3 Szeptember második felében lényegesen kevesebb beteget láthatnak el Többen lesznek várólistán Mikó Tivadar az orvoscentrum elnöke Fotó: Karnok Csaba Szeptember második felében je­lentősen csökkenteni kell az el­látható betegek számát a sze­gedi klinikákon. Van, ahol 40 százalékkal kevesebb beteget vesznek fel a hónap végéig, mint máskor. Sokan kerülnek majd várólistára. Mint azt júliusban az egészség­ügyi miniszter bejelentette, eb­ben az évben az egészségügyi in­tézmények teljesítményét 5 szá­zalékkal korlátozzák, vagyis a ta­valyi forgalomnak a 95 százalé­kát finanszírozza az egészségbiz­tosító. Az intézkedés már önma­gában súlyos terheket rótt a kór­házakra és klinikákra, ám nem­régiben az is kiderült, hogy a HBCS-k súly számértékeit is csökkentik, visszamenőlegesen, vagyis ugyanazokért a beavatko­zásokért kevesebbet fizet az egészségbiztosító. Mindez együttesen azt jelenti, hogy jelentős megszorítások szükségesek az év hátralévő ré­szében. A Szegedi Tudomány­egyetemen néhány napja szüle­tett meg a döntés: a klinikákon az eddigieknél átlagosan 20 szá­zalékkal kevesebb beteget látnak majd el szeptember második fe­lében. A következő hónapokról még nem született döntés. A megszorításokról első kör­ben azokat a klinikákat értesítet­te az orvoscentrum, melyek kü­lönösen drága beavatkozásokat végeznek. Ma azonban az összes többi intézmény vezetője is meg­kapja a centrumelnök levelét. - A júliusi fekvőbeteg-ellátás tényleges költségeinél 20 száza­lékkal kevesebb pénzt kaptunk ­mondta el Mikó Tivadar, az or­voscentrum elnöke. - A célunk, hogy a kiadások ennek ellenére se haladják meg a bevételt, ezért van szükség a tevékenység korlá­tozására. Természetesen a sür­gős, életmentő beavatkozásokat az intézkedés nem érinti, a ha­laszthatók viszont a rendelkezés­re álló források alapján átcsopor­tosíthatók. A megszorítások egyik veszte­se a haemodinamikai laboratóri­um. Itt végzik a régió diagnoszti­kus szívkatéteres eljárásait, vala­mint a szívkatéteres műtéteket. Saját osztályukra, ahova a legsú­lyosabb, sokszor életveszélyes ál­lapotú, instabil esetek kerülnek, szeptember második felében 40 százalékkal kevesebb beteget ve­hetnek fel. - Eddig napi 10 szívkatétere­zést végeztünk átlagosan, mely­ből 3-4 sürgősségi eset volt, a többi előjegyzéses - mondta Un­gi Imre adjunktus, az intézet ve­zetője. - Mostantól szeptember PEREKTŐL FÉLNEK U| Az intézményvezetők úgy fogal­maztak: nincsenek meggyőződve arról, hogy a betegellátás korláto­zása jelentős megtakarítást ered­ményezhet, hiszen egy üres klini­kán is kell bért, rezsit fizetni, ah­hoz pedig hogy megállapítsák, sürgős-e az eset, elkerülhetetle­nek a drága, műszeres vizsgála­tok. Akiket most pénzhiányra hi­vatkozva nem látnak el, beperel­hetik az intézményt, a perek pedig pénzbe kerülnek. végéig csak napi 2-3 betegre van kapacitásunk, vagyis előjegyzett betegeket ebben a hónapban már egyáltalán nem tudunk felvenni. Az idegsebészeti klinikán 35 százalékkal kell visszavenni az ellátásból. Ebben az intézmény­ben eddig havonta 169 műtétet végeztek, mostantól csak 109-et lehet. - A szeptemberre előjegy­zett műtétek harmadát már át­tettük októberre, de huszadika után ettől függetlenül elfogy majd a keretünk - közölte Barzó Pál, a klinika intézetvezető pro­fesszora. Hozzátette: nem is tud­ja, kiket tud majd elküldeni, hi­szen az ide kerülő esetek több­nyire sürgősségi ellátást igényel­nek. Hasonló aggodalmat fogalma­zott meg Túri Sándor, a gyer­mekklinika vezetője. Itt is leg­alább 20 százalékkal kell csök­kenteni a betegellátást. - A gye­rekgyógyászatban ki mondja meg, hogy melyik a sürgős eset? - kérdezte a professzor, hozzáté­ve: a gyerekek többsége eleve azért kerül a klinikára, a legma­gasabb szintű ellátó helyre, mert súlyos állapotban van. TÍMÁR KRISZTA Országos botrány kerekedett a szegedi háziorvosok hónapok óta ki nem fizetett ügyeleti dí­jának ügyéből, melyről lapunk számolt be először. Mint megír­tuk, a központi ügyeletet az Or­szágos Mentőszolgálat működ­teti, mely három hónapja nem utalja át az orvosok és szakdol­gozók munkájáért járó össze­get. A szervezet pénzhiányra hivatkozik, annak ellenére, hogy ezt a pénzt nem saját költségvetéséből kell kigazdál­kodnia: az önkormányzatok minden hónapban átutalják számára. Az Országos Mentőszolgálat illetékesei nem reagáltak a hozzájuk eljuttatott kérdése­inkre és más médiumok meg­keresésére sem - egészen szer­dáig. Ekkor a Hírszerző című lapot Kaszai Imre megbízott gazdasági főigazgató-helyettes arról tájékoztatta: kedden ki­adták az utasítást a számlák kifizetésére, amelyet várható­an már ezen a héten megkap­nak a dolgozók. Hozzátette: azzal, hogy most átutalják a szegedi orvosoknak a pénzt, ezt az összeget vala­honnan el kell venni - valószí­nűleg a járulékokkal maradnak majd el. Megkérdeztük Kaszai Imrét, miért gondolja, hogy a mentő­szolgálat költségvetése ezzel megrövidül, hiszen a most kifi­zetendő összeget minden hónap­ban megkapták - a háziorvosok díjazására. - Ez az összeg valóban beér­kezett, csak a 7340 közalkal­nem csak a szegediek H Az Országos Mentőszolgálat nem csak Szegeden üze­melteti a központi háziorvo­si ügyeletet, hanem Hód­mezővásárhely kivételével az összes többi Csongrád megyei városban is. Makón, Csongrádon, Szentesen, Mórahalmon ugyanaz a helyzet, mint a megyeszék­helyen: hónapok óta nem kapják meg díjazásukat sem az orvosok, sem a szakdolgozók. mazottunk bére utáni járulé­kok fedezete nem, ugyanis nem kapunk annyit az államtól - vá­laszolta a megbízott gazdasági főigazgató-helyettes. Hozzátet­te: mivel egy számlára érkezik minden bejövő pénz, nem tud­ják külön kezelni aszerint, hogy mit milyen célra kellene kifizetni. A Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei háziorvosi szekciójának elnöke, Borsi Eva szerint törvényellenes, hogy má­sok pénzét saját célra használja a mentőszolgálat. Az inár eldön­tött tény, hogy az érintettek jogi lépéseket tesznek az ügyben. Amennyiben ma nem érkeznek meg az első átutalások, inkasz­szót nyújtanak be az Országos Mentőszolgálat összes számlájá­ra. T. K. gallov rezső átvette a kitüntetését Tavaly decemberben tüntette ki a köz­gyűlés a Csongrád Megye Sportjáért Em­lékéremmel Gallov Rezsőt, az OTSH ko­rábbi elnökét. Akkor nem tudta átvenni az érmet, de mindenképp személyesen akarta megköszönni az elismerést. Erre tegnap került sor. Gallov Rezső földerítet­te a jelenlévőket, amikor elmesélte, ho­gyan felejtette otthon a hetvenéves jubi­leumára nagy gonddal megírt beszédét legutóbb. Arról beszélt, a sport révén be­járta a világot, de sohasem felejtette el, honnan jött, ezért is fontos számára a szűkebb pátria elismerése. Thékes Ist­ván, a megyei sporthivatal elnöke laudá­ciójában kitért arra, hogy Gallov itt érett­ségizett, itt kezdett vízilabdázni, és 1990-től 1996-ig az OTSH elnökeként ­gyakorlatilag a rendszerváltás utáni első sportminiszterként - nagyon sokat segí­tett a régió sportjának. Baláspiri Csaba (balról), Ádók fános és Szaniszló József utoljára ült egymás mellett ebben a megyei testületben Fotó: Frank Yvette A ciklus utolsó ülésén megint őszintén beszéltek egymással a megyei képviselők Baláspiri: Sumákol a kormányoldal Nem mond le a megyei önkormányzat arról a 300 millió forintról, amelyet kölcsön­adott a makói kórháznak. Az intézményben nagyon számítottak arra, hogy ez a pénz átminősül támogatássá. A jobboldal is ezt szerette volna, de kisebbségben maradt. Frakcióvezetőjük szerint sumákolnak a kormánypárti képviselők, utódaikra hagy­ják a nehéz döntést, nem akarják meg­menteni a kórházat. Ezt a kormányoldal visszautasította. A megyei közgyűlésen is bejelentették, amit la­punk tegnapi száma megírt: Borzi Márta, a szentesi kórház leváltott főigazgatója elveszí­tette a munkaügyi pert. Ezek után a lehető leg­rövidebb időn belül ki kell írni az igazgatói posztra a pályázatot - mondta Frank József el­nök. A közgyűlés - többségi szavazással - úgy döntött, mégsem alakítja át vissza nem térí­tendő támogatássá a makói kórháznak adott háromszázmilliós kölcsönt. Ugyanakkor elis­merték a képviselők, hogy az intézmény na­gyon sokat dolgozott a pénzügyi egyensúly megteremtéséért, és sürgősen adtak pénzt a meghibásodott CT-re. Ezt a döntést, de az egész ciklust is értékelte Baláspiri Csaba, ami­kor kijelentette: „nem végeztünk jó munkát". A jobboldali képviselőcsoport vezetője úgy folytatta, a „többségi frakció sumákol", amikor a következő közgyűlésre hagyja a nehéz felada­tot, és bajban hagyja a kórházat. Az egészség­ügyi bizottság legutóbbi ülésén pedig szó esett arról, hogy a megye három kórháza egy évre félmilliárd forintos hiánnyal számol, ha életbe lépnek a Gyurcsány-kormány megszorító in­tézkedései, ezt meg kellene előzni valahogy. Martonosi György azt mondta: amikor meglát­ta a 300 millióval kapcsolatos előterjesztést, megörült, hogy megjött áz esze a ciklus végére az MSZP-SZDSZ-frakciónak, mert ezt a pénzt oda kell adni. Most mégsem vállalja föl az új egyensúly program következményét a kor­mányoldal. A szabad demokrata Szűcs Lajos ekkor arra hívta fel a figyelmet, azt azért senki se gondolja, hogy az MSZP-SZDSZ-frakció nem akar segíteni az intézményeknek, s visz­szautasította az észre vonatkozó megjegyzést. KÉZFOGÁS UTAN AGYAGBA D0NG0LES Amikor Búzás Péter makói MSZP-s polgármester belépett a közgyűlési terembe, a fideszes Balás­piri Csaba megkérdezte tőle, hogy érzi magát. Ez figyelmesség, hiszen a makói politikust nemrég műtötték. Mosolyogva kezet fogtak. Aztán elkez­dődött az ülés, szót kért Baláspiri, és a ciklust ér­tékelő, a többséget sumákolással vádoló beszé­dében megemlítette, itt ülnek a padokban azok is, akik a parlamentben megszavazták a Gyur­csány-féle „sanyargató programot". Az MSZP-frakcióban két országgyűlési képviselő ül: Szirbik Imre és Búzás. Egyikük sem reagált. Simicz József azt mondta, a kórház gazdálko­dása stabilizálódott, nem a háromszázmilbó forint státusán múlik, hogy szilárd marad-e, és a közgyűlés eddig is mindent megtett azért, hogy az intézmények jól működjenek. Simicz szerint az év lezárása előtt kell tisztázni mind­három kórház helyzetét, részrehajlás nélkül, egyforma mérce alapján. BAKOS ANDRÁS Pró és kontra HOLLOSI ZSOLT Kiváló minősítéssel a második legjobb, A2-es kategóriába sorolja a hazai fesztiválokat elemző független értékelés a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezvénysorozatát. A korrekt­ség kedvéért meg kell jegyezni: az adatfelvétel két évvel ko­rábban, vagyis még az önállósulás és a közhasznú társaság­gá alakulás előtt történt, így az akkori helyzetet tükrözi. Bi­zonyára most sem kapna rosszabb besorolást a Dóm téri fesztivál, hiszen az elmúlt két nyár egyértelmű sikertörté­net volt. Telt házas előadások, népszerű produkciók, rekor, dókat döntő jegybevétel. Láthatóan komfortosabb, elegán­sabb lett a vendéglátás, az internetes jegyrendelés térhódí­tása pedig megkönnyítette, felgyorsította az értékesítést. A korábbi és a mostani marketingmunka eredményessége kö­zötti különbséget is zongorázni lehetne. Más a hangulata, mindenen az érződik, van felelős, gondos gazdája a feszti­válnak. Az ország legpatinásabb csillagtetős színházától persze joggal lehetne várni, hogy mihamarabb a legjobb, A l-es ka­tegóriába küzdje fel magát. Mert egy klubba kell tartoznia Kapolccsal, a Szigettel és a budapesti tavaszi fesztivállal. Er­re kötelezi a 75 éves múlt, az alapítók álma a magyar Salz­burgról. Nem adhatja alább akkor sem, ha népszínházi programot kell megvalósítania. Biztosan bennem van a hiba. de a jövő évi műsortervet hallgatva kissé lelombozódtam a budapesti sajtótájékozta­tón. Érezhetően egyre kevesebbet hajlandók kockáztatni a fesztivál vezetői. Biztonsági kűrt futnak veszélyforrást je­lentő nagy attrakciók nélkül. A Macskák például tuti közön­ségsiker ma is - más nézőpontból viszont lerágott csont. Másfél évtizede két nyáron is játszották ugyanezt a Madách színházi rendezést összesen kilenc előadásban. Kálmán Im­re örökzöldje, a Marica grófnő lesz az egyetlen újnak tekint­hető saját produkció jövő nyáron. Ha sikerül olyan alkotó­gárdát megnyerni, mint Alföldi Róberté volt, akár a Csárdás­királynőhöz hasonló bombasiker is lehet. Tényleg világ­szám a Törökországból érkező Iszlám Táncegyüttes, de őket már Budapestén és Debrecenben is lehetett látni. Visz­szajön a kockázatmentes Rudolf, missziónak tekinthető nemzeti operánk, a Bánk bán megismétlése. Túl sok ötletet, eredetiséget, bátorságot nem találok ebben a kínálatban, ha osztrák, német turista lennék, aligha csigázna fel. Kiemelkedő színvonalú rendezvénnyé minősítéshez - ez az értékelés kellene az Al-es klubba lépéshez - a műsorkínálat­nak is kiemelkedőnek kellene lennie. Az ügyeleti díjakat másra használta a mentőszolgálat Máig adtak haladékot a háziorvosok Az Országos Mentőszolgálat ígérete szerint a hét végéig kifize­tik a szegedi háziorvosok elmaradt ügyeleti díját, de szerintük emiatt máshonnan kell majd elvenni pénzt. Az érintettek máig adtak haladékot: ha nem kezdődnek meg az átutalások, megkí­sérlik a mentőszolgálat összes számláját zároltatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom