Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-21 / 222. szám

UMW FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS VÉHA ANTAL A SZEGEDI ÉLELMISZERIPARI F0ISK0LAI KAR F0IGAZGAT0JA A mérnökképzés az itteni gazdasági fejlődés alapja Mérnökképzés 1962 óta felsőfokú tech­nikumi, 1972 óta főiskolai szinten létezik Szegeden. A tudományegyetem jelenleg még Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karnak nevezett egységének új vezetője, Véha Antal intézetvezető egyetemi do­cens szívügyének tekinti a mérnökképzés megújítását és kiteljesítését. Többek kö­zött erről beszélgettünk a főigazgatóval. - A laikus számára hogyan magyarázza el: mi a fö kutatási és oktatási területe? - Malomipari technológia órákat tartok. Az élelmiszer-ipari technológián belül több iparág rejtelmeit mutatjuk be. Arra a kérdésre adunk választ, hogy milyen alap­anyagból, milyen technológiával, milyen késztermék állítható elő. Diákjaink műve­lettechnológiai, gyártási, gépészeti, minő­ségbiztosítási ismereteket kapnak, labora­tóriumi gyakorlattal fűszerezve. Nagyon összetett témakör ez: egyrészt korszerű mikrobiológai, másrészt - lévén a malom­ipar 150 éve a legmechanizáltabb terület ­korszerű gépészeti ismereteket igényel. - Milyen hagyományok ápolására és megújítására készül? - Intézményünk 1962-től felsőfokú tech­nikumi, 1972-től főiskolai szinten képez mérnököket - elsősorban a vidék, Dél-Ma­gyarország számára. A 70-es években hir­telen szárba szökkent ipar azt igényelte tő­lünk, hogy három végzős diákunk közül kettő technológus mérnökként, s egy gé­pészmérnökként lépjen ki intézményünk­ből. Az utóbbi időszakban megjelent a harmadik típus: a menedzser mérnök, az­az gazdasági mérnök iránti igény. - Milyen a jó mérnök? - Olyan természettudományos alapok­kal rendelkező, alapvetően az ipari tech­nológia megtervezésében és üzemelte­tésében érdekelt egyén, aki komoly gaz­dasági, műszaki, és informatikai isme­retanyaggal, illetve idegen nyelvismeret­tel rendelkezik. -A Bologna-folyamat hogyan befolyá­solja az itteni mérnökképző programot? - Az első három évben a diák komoly elő­képzettséget, alapokat szerez, s akinek te­hetsége engedi, az (nagyjából minden har­madik hallgató) továbbmehet mesterszak­ra, ami a korábbi évek okleveles mérnöki szintjének felel meg. Mi ebben a rendszer­ben a Budapesti Corvinus Egyetemmel kö­zösen alapított mesterképzést tervezzük el­indítani. Az ifjak képzésének harmadik lép­csője: a doktorképzés, ahova körülbelül minden ötödik-tizedik diák juthat el. - A szegedi mérnökképzés megiíjítá­sában milyen szerepet vállalhat az ön által vezetett kar? - Szívügyemnek tekintem a mérnök­képzést. Meggyőződésem, hogy a dél-al­földi régiónak szüksége van mérnökökre. Mivel ez nem egy túliparosított térség, Véha Antal: A tudás közkinccsé tételében, gyakorlati alkalmazásában óriási tapasztalatokkal rendelkezik a szegedi mérnökök képzőhelye FOTÓ: FRANK YVETTE elsősorban az itt tradicionális élelmiszer­mérnök, valamint mezőgazdasági és gé­pészmérnök", illetve a gazdasági és vi­dékfejlesztési agrármérnökképzés prefe­rálása mellett speciális szakok is meg­jelenhetnek. Részt veszünk a környezet-, illetve az anyagmérnök képzésben; vagy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karral együtt a műszaki szakoktató, azaz a mér­nöki tanár szak indítását tervezzük. Új, hároméves szakként szeretnénk akkre­ditáltatni a mechatronikai mérnök sza­kot, mely gépészeti, elektronikai és in­formatikai ismeretekkel vértezné föl a fiatalt. Ugyancsak nóvum lenne az in­formatikus és szakigazgatási agrármér­nökképzésünk. Később a gépészmérnök­höz közel álló egyéb műszaki szakok alapításában, illetve - társkarokkal együttműködve - humánerőforrással foglalkozó szakemberek képzésében is reménykedem. Meggyőződésem: a Sze­NEVJEGY Az orosházi születésű Véha Antal 1980-ban diplomázott a gödöllői agrártudományi egyetemen. A hódmezővásárhelyi gépgyárban fejlesztőmérnökként dolgozott. Családi in­díttatás miatt érdekelte az oktatás, ezért pályázta meg a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolára hirdetett tanársegédi állást. Gabonaipari technológia területre került, az élelmiszer-ipari technológia maradt az alapvető kutatási területe. A főiskolai tudományos fokozatokat vé­gigjárva, 25 év oktatói munka után - egyetlen jelöltként - nyújtotta be pályázatát, s kapta meg három évre főigazgatói megbízatását. Ehhez a munkához továbbra is a felesége, s két (24 és 22 éves) lánya nyújtja a biztos családi hátteret. Szenvedélyes fallabdajátékosnak ismerik, akit lenyűgöz a meditációs jóga, s az ehhez kapcsolódó életmód, a keleti filozófia. gedi Tudományegyetem jövőformáló ka­ra lehet a mérnökkar. - Mindez az oktatói bázis megerő­sítéséhez, illetve a rendelkezésre álló épületállomány bővítéséhez is vezet? - Oktatóink többsége komoly ipari gya­korlattal is rendelkezik. Ugyanakkor a 90-es évektől lelassult az ipar fejlődése, va­gyis kevésbé igényli a karunkon fölhalmo­zott tudományos potenciált, az alkalma­zott kutatást. Az innovációt azért tartom fontosnak, mert a tudástranszfer, a tudás­átadás nélkül nem sokat ér egy ennyire gyakorlatorientált kar. Márpedig a tudás közkinccsé tételében, gyakorlati alkalma­zásában óriási tapasztalatokkal rendelke­zik ez a tudományos közösség. Az innová­ció eredményeként extrabevételekre is számíthatunk. Ennek reményében szeret­ném fejleszteni a karnak a már végzett szakemberek továbbképzésében vállalt szerepét. Emellett a minőségi mérnökkép­zés - mint elsőszámú feladatunk - bővíté­se is indokolhatja az oktatók számának növelését. A kar belső struktúráját is fel­adatainkhoz alakítottuk: a három alapszak oktatását gondozó csoportosításban hoz­tuk létre az intézeteinket. A változássoro­zatot az is kifejezi, hogy a szervezeti és mű­ködési szabályzat módosításának követ­keztében januártól változik a kar elnevezé­se. A profilbővítéssel járhat, hogy az eddigi ingatlanaink mellett a Moszkvai körút 1-3. sz. alatti ezután fölhúzandó épület lehet a bázisa az SZTE mérnökkarának. ÚJSZÁSZI ILONA Mindentudás Egyeteme Négy óra alatt 320 diák jelent­kezett a Mindentudás Egyete­me - Szeged idei első féléves kurzusára. De nem csak ez az adat mutatja: sikertörténet az ismeretterjesztő, a Szegeden és a tudományegyetemen fo­lyó kutatómunkát reprezentá­ló előadás-sorozat. Több száz egyetemi hallgató in­dexében szerepel idén is két kredites, általánosan művelő tárgyként a Mindentudás Egye­teme - Szeged. A szorgalmi idő­szakban szerda esténként 18 órától a TIK legnagyobb előadótermében jelentkező is­meretterjesztő előadás-soroza­ton „külsősök", vagyis szegedi középiskolások és a város lakói is szívesen megjelennek. S azon sincs mit csodálkozni, hogy a szegedi VTV műsorán szereplő, felvételről leadott beszámoló a híradó után a második legné­zettebb produkció. - Múlt, jelen, jövő jegyében állítottuk össze az üj tanév első félévének programját - ad táv­latot a szeptember 13-án elkez­dődött, december 13-án záruló szemeszternek a program egyetemi felelőse, Rácz Béla stratégiai rektorhelyettes. A ju­bileumi tanévben nemcsak a szegedi felsőoktatás elmúlt 85 évére emlékeznek, hanem Pé­ter László professzor és Ormos Mária akadémikus kalauzolá­sával az 1956 óta eltelt fél év­század is mérlegre kerül. A je­len problémáit például a par­lagfűjelenséggel és a gyomor betegségeivel foglalkozó elő­adás jeleníti meg. A jövőbe mu­tat a biopolisz terve, a nagysza­bású, az SZTE-ről induló, rész­ben egyetemi keretek között megvalósuló projekt, amelyet négy előadáson ismertetnek meg az érdeklődőkkel. ú. i. ELŐADÁSOK Szept. 27.: Biopolisz - Egészségipari fejlesztés, előadó: dr. Mikó Tivadar centrumelnök, intézetvezető egyetemi tanár (SZTE Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Pathológiai Intézet) Okt. 4.: Európai értelmiségiek egy trópusi egyetemen, előadó: dr. Ferdinandy György egyetemi tanár (Universidad de Puerto Rico) Okt. 11.: A forradalom szegedi nézőpontból, előadó: dr. Péter László nyugalmazott egyetemi tanár (SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet, Modern Magyar Irodalmi Tanszék) Okt. 18.: Egy monolitikus rendszer első megroppanása, előadó: dr. Ormos Mária akadémikus, professor emerita (PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék) Nov. 8.: A száműzött egyetem - A Ferenc József Tudományegyetem útja Kolozsvártól Szegedig 1919-1921, előadó: dr. Vincze Gábor történész munkatárs (Emlékpont, Hódmezővásárhely) Nov. 15.: Gyomorsav és fekélybetegség: egy sikertörténet, előadó: dr. Varró Vince professor emeritus (SZTE ÁOKI. Belgyógyászati Klinika) Nov. 22.: Biopolisz - Zöld biotechnológia és megújuló energia, előadó: dr. Kovács Kornél tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE TTK Biológus Tanszékcsoport, Biotechnológiai Tanszék) Nov. 29.: Biopolisz - Környezetkímélő technológiák a hulla­dékkezelésben és az energiatermelésben, előadó: dr. Kiricsi Imre tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE TTK Kémiai Tanszékcsoport, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) Dec. 6.: Proletárköltő? Szerelmes költő? Istenes költő? József Attila identitásai, előadó: dr. Garai László nyugalmazott egyetemi tanár (SZTE GTK Üzleti Tudományok Intézete, Gazdaságpszichológiai Szakcsoport) Dec. 13.: Biopolisz - Szoftver: ipar vagy valami más?, előadó: dr. Gyimóthy Tibor tanszékvezető egyetemi docens (SZTE TTK In­formatikai Tanszékcsoport, Szoftverfejlesztés Tanszék) Vezetői megbízások Új elnöke van július elsejétől az egyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudo­mányi Centrumának. A Patho­lógiai Intézetet is irányító Mikó Tivadar egyetemi tanár megbí­zatása három évre szól. Vezetőváltás történt a gyógyszerésztudományi kar élén is: az intézmény dékánja jűliustól Fülöp Ferenc, a gyógyszerkémiai intézet tan­székvezető egyetemi tanára, akinek 2009. június végén jár le a megbízatása. Két karon meghosszabbítot­ták az eddigi vezetők mandá­tumát. Az általános orvostudo­mányi kart jűliustól a követke­ző három évben ismét Bene­dek György, az élettani intézet tanszékvezető egyetemi tanára irányítja, a Juhász Gyula tanár­képző főiskolai kar főigazgató­ja pedig 2010. július végéig to­vábbra is Galambos Gábor, a számítástechnika tanszéket is vezető egyetemi tanár. Az űj centrumelnökkel és dékánnal az Universitas mel­léklet következő számaiban olvashatnak interjút. A miniszterelnök a tanárkép­ző főiskolai kar főiskolai tanárá­vá nevezte ki dr. Cristea Hoczo­pán Annát, a román nyelv és irodalom tanszék tanszékveze­tő docensét, dr. Csallner András Eriket, a számítástechnikai tan­szék docensét, dr. Györké Zol­tánt, az orosz nyelv és irodalom tanszék tanszékvezető docen­sét, Maruzsné dr. Sebő Katalint, a szlovák nyelv és irodalom tan­szék tanszékvezető docensét és Tőkéné dr. Molnár Gizellát, a közművelődési tanszék tan­székvezető docensét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom