Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-18 / 219. szám

HÉTFŐ, 2006. SZEPTEMBER 18. •MEGYEI TÜKÖR* 7 Mindentudás Egyeteme - Szeged: Vinkó József Fantázia és valóság Mi a scifi? Hogyan segíti a jövőkutatást a képzelet? Van-e összefüggés a kozmikus katasztrófák és a földön kívüli civilizációk között? E kérdésre is válaszol a Mindentudás Egyeteme - Szeged újra induló sorozata második előadásán Vinkó József, az SZTE fizikus tanszékcsoportjának egyetemi docense. MUNKATÁRSUNKTÓL - A science-fiction (SF|, azaz a tudományos-fantasztikus irodalom, film- és képzőművészet napjainkban vezető szerepet tölt be a szórakoztatóiparban, kaszszasikert hozó komputerizált filmek tucatjai árasztják el évről évre a kikapcsolódni vágyó nézőket - ismeri el Vinkó fózsef, az SZTE TTK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docense. - E kereskedelmi jellegű megjelenés mellett azonban a SF-nek vannak lényegesen komolyabb, gondolkodó és gondolkodtató irányzatai is. Ezekben a művekben gyakran jelennek meg olyan kreatív ötletek, elképzelések, melyek valamilyen természettudományos problémára keresnek alternatív megoldást - természetesen nem tudományos módszerekkel, hanem a képzelet segítségével. Figyelemre méltó, hogy ezen ötletekből milyen sok válik később valósággá. Erre a legismertebb példa a 19. századi klasszikus író, Jules Verne, aki korát messze megelőzve képzelte el és írta le a repülőgépet, a tengeralattjárót, az elektromosság által működtetett motort, sőt a holdutazást is. A modern tudomány művelői között is gyakran találkozhatunk olyanokkal, akik valamilyen SF-műből kaptak ihletet, vagy akár ötletet tudományos problémák vizsgálatához, mégpedig olyan is előfordul, hogy tudósok saját eredményeiket SF-művekben is publikálják. Mivel széles tömegekhez jut el, a SF-nek nagyon komoly szerepe van a természettudományok népszerűsítésében, az ismeretterjesztésben. - Előadásomban négy témakörből mutatok példákat a SF-művekben megjelenő ötletekre és azok valóságtartalmára - árulja el az 1965-ben született, Szegeden végzett fizikus. Az érintett témák: a csillagközi űrrepülés, az időutazás, a kozmikus katasztrófák és a földön kívüli civilizációk köré kapcsolódó kérdések. A Mindentudás Egyeteme - Szeged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről - pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. Magyar Tudományos Akadémia Magyar HTJ Tetekom 1 • • A zeneigazgató a Tiszatájban Aczél Géza, Fenyvesi Ottó, Gergely Ágnes, Tandori Dezső és Villányi László versei, Oravecz Imre és a nemrégiben elhunyt Faludy György prózája olvasható a szegedi Tiszatáj szeptemberi számának szépirodalmi összeállításában. Lengyel András Kosztolányiról, Balogh Tamás Karinthyról és Nietzschéről írt tanulmányt, Csűrös Miklós Domokos Mátyás esszékötetét méltatja. Fűzi László a naplóíró Németh Lászlót mutatja be a Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent új kötet kapcsán. Bánki Eva második regényét, az Aranyhímzést Büky László elemzi, Kollár Árpád például a madzag című kötetéről Ócsai Éva ír. Kass János Hamlet-,, illusztrációiról" Torma Katalin publikál tanulmányt. A Tisza-parton mit keresek? című portrésorozatban Molnár László karmester, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója vall pályafutásáról, beszél a szegedi operajátszás lehetőségeiről. Végveszélyt jelenthetne egy újabb ciánkatasztrófa A megritkult süllőt sikerült újra elszaporítani a Tiszában A fogás reménye. A Tisza halállománya ma sem teljesen olyan, mint a 2000-es ciánozás előtt volt Fotó: Segesvári Csaba Ahányféle hal, annyiféleképpen alakult a sorsuk a 2000-es ciánkatasztrófa következtében. Sokuk újra elszaporodott, mesterséges telepítéssel vagy anélkül. De vannak halak - védett különlegességek, kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő az egész világon - melyek azóta is rendkívül ritkák. Hogyan alakul a Tisza halállománya a 2000-es cianid- és nehézfémmérgezés óta? A Halászati és Öntözési Kutatóintézet állományfelmérő vizsgálatai rendkívül tanulságosak. A gazdaságilag is fontos halfajok közül három ritkult meg katasztrofálisan a mérgezéskor, s azóta mindháromnak helyzete másként alakult. - A süllő ismét gyakori lett, s ebben nagy szerepe volt a horgászok, halászok végezte ivadéktelepítéseknek is - mondja Györe Károly, az intézet halászatbiológusa a Mártélyi Tájvédelmi Körzet jubileuma kapcsán. A menyhalból azonban máig csak negyedannyi van a mérések szerint, mint a ciánozás előtt. Ez annak is betudható, hogy nem telepítik. Bár mesterséges szaporítása megoldott, nagyon nehéz, mert az ikra rendkívül érzékeny a legkisebb hőmérséklet-változásra is. A busaállomány magától regenerálódott. Ennek egyáltalán nem örülnek a szakemberek, mert ez a tájidegen hal táplálékkonkurense az őshonosak ivadékának. Érdekesen alakult a védett - az egész világon kizárólag a Kárpát-medencében megtalálható - magyar, illetve a német bucó helyzete is. A mérgezés fqleg a magyar bucó élőhelyét érintette, így rendkívül megritkult. Az áltála benépesített területet a mellékfolyók magasabb területeiről érkező német bucó foglalta el. Mára kezd visszaállni az eredeti helyzet - azért is, mert az intézet időközben kidolgozta e hal mesterséges szaporítását, és magyarbucó-ivadékokat is telepített. A szintén csak a Kárpát-medencében élő, védett selymes durbincs állománya tizedére zsugorodott. Az, hogy például Mindszent környékén is találtak belőle példányokat - korábban főleg a Felső-Tiszán élt -, nem a terjedését jelzi, hanem azt, hogy a mérgezés elől lefelé menekülő példányok némelyike túlélte a katasztrófát, és le is ívhatott. Hogyha a mérgezés - esetleges újabb ciánkatasztrófa nyomán - megismétlődik, akkor a különleges, ritka halak végveszélybe kerülhetnek. F. CS. JEGBE FAGYVA IS MEGEL Vannak halak, melyek épp a mérgezés nyomán szaporodtak el. Ilyen az ezüstkárász és a törpeharcsa, mely azonnal betöltötte a tömegesen elpusztult más halak élőhelyét. Mára visszaszorultak, s ebben a halászatnak is nagy szerepe lehetett. A távol-keleti ó'shazájú, behurcolt amuri gébbel még rengeteg gond lesz. Rendkívül ellenálló - jégbe fagyott példányok kiolvasztva újra elúsznak az őshonos halak ivadékaira nagyon veszélyes. Északról terjed, a Tisza felső szakaszainak holtágait már elözönlötte - s ahol elszaporodott, onnan eltűnt például a védett, ritka lápi póc Csongrád megyében és a szerbiai szakaszon is megjelent. Szabó Gábor rektor: A jövőt a három kar együttműködésében látom A szegedi tanárképzés jövője a tét - Újfajta integráció Presztízsharc volt, a szenátus döntése után is maradt nézetkülönbség a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK) és Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai (JGYTF) Kara között. De a BTK-n elkezdődött az új típusú, öt (3 + 2) éves tanárképzés, ugyanakkor az óvodapedagógus-, a tanító-, a gyógypedagógus-képzés, valamint a készségszakok a JGYTF karoff maradnak. E kettősségről kérdeztük az érintett karok vezetőit és az SZTE rektorát. - Megváltozott a törvény, megszűnt a kétciklusú képzés, vagyis nem tartható fönn tovább az eddigi struktúra - rögzítette kiindulópontját a BTK dékánja, Almási Tibor. A bolognai folyamatnak nevezett változás értelmében az első három évben minimális, majd az ezt követő kétéves mesterszinten jelentős óraszámú pedagógiai képzést kapnak a tanárnak készülők. így a szenátus döntése arról szól, a pedagógiai tárgyakat eddig is oktató két kar közül melyik szervezze meg a tanárnak jelentkezők speciális képzését. Fél évszázad fölhalmozott értékei A BTK-hoz tartozó tanszékcsoport több mint fél évszázada foglalkozik pedagógusképzéssel. A tapasztalatok gazdagságára utal, hogy a BTK, a TTK és a zeneművészeti kar hallgatóinak az egyetem által fönntartott, de más általános és középiskolákban egyaránt szerveznek tanítási gyakorlatot. A tudományos színvonal jellemzésére az itteni három nagydoktort, a számos minősített oktatót, a doktori iskolát, az itt született tankönyveket, a Magyar Pedagógia című szaklap itteni szerkesztését említette Almási Tibor. Szerinte e pedagógia-pszichológia tanszékcsoport olyan tudományos eredményeket, intézményszervező apparátust tud fölmutatni, amely garanciája a megújulásnak. - A sikeres modernizáció eredete a hatékony tudásátadás. A tanárképzés korszerűsítésére többféle modell létezik. A szegedi képzés arculatának kimunkálása még nem zárult le, hiszen a mesterszint akkreditálása az elkövetkező hónapok feladata. De a befogadó iskolai környezetet is föl kell készíteni a változásra. Ennek koordinálása is a BTK feladata - magyarázta a dékán. A párhuzamosságok fennmaradását látja a legnagyobb problémának Almási Tibor. Vagyis a BTK, illetve a TTK tanszékeihez (például magyar, illetve matematika) hasonló a JGYTF karon is létezik. A pedagógia és pszichológia tanszék „duplázódása" viszont indokolt egyrészt KREDITEK A tanárképzés átalakulásának arányairól képet ad a kreditek megoszlása. Az első hároméves bachelor szinten az első szakot 120, a másodikat 50 kredit mértékben hallgatja a diák, miközben 10 kreditért pedagógiai ismereteket szerez. A kétéves mesterszinten 80 kredit a szakmáé, 40 a pedagógiáé, aztán a szakdolgozat leadását követően 30 kredittel azonos a közoktatási gyakorlat. az eddigi szakokon (a JGYTF-en 2009-ig, a BTK-n 2010-ig) kifutó képzések lezárása miatt; másrészt a BTK-hoz került új, osztott formájú tanárképzés és a JGYTF-en most bővülő óvodapedagógus-, gyógypedagógus- és tanítóképzés miatt. „A szenátus rosszul döntött" - A szenátus rosszul döntött, amikor a tanárképzést nem a JGYTF karra helyezte - jelenti ki Galambos Gábor. A főigazgató úgy véli: a tanárképzés pedagógiai elemeinek - például neveléstörténet, bevezetés a pszichológiába, didaktika - együttes oktatása lenne gazdaságos - az óvodapedagógus- vagy gyógypedagógus-képzésben részt vevőktől kezdve például a matematika, magyar szakosokon át egészen a zenetanárokig. De szerinte stratégiailag is rossz a döntés, mert a tanárképző főiskolai kart megfosztja az ez irányú továbbfejlődési lehetőségtől. - Most struktúraváltáson dolgozik a főiskola vezetése: ötéves stratégiai terv alapján átalakítjuk, mostani képzéseinkhez igazítjuk a szervezet szerkezetét - magyarázta a főigazgató, aki szerint a világos jövőkép alapján minden oktató el tudja dönteni, hogy megy, vagy marad ezen a képzőhelyen. E stratégiai terv megvalósításához kérik a szenátus támogatását. Ezzel lezártnak tekintik a tanárképzés körül kialakult vitát. „A karok közötti határok lebomlanak" A JGYTF-nek 32 négy évfolyamos osztatlan képzéshez volt humánerőforrása. Ezzel szemben a jövőben 15-20 két évfolyamos felsőfokú szakképzésük, továbbá 10-12 három évfolyamos bachelorképzésünk, illetve 5-6 mesterképzésük lesz. Mindehhez a jelenlegi 440 személy nagyon sok. Az elvándorlás beindult. Ebben a tanévben, első lépésként, várhatóan 150 kollégától kell megválniuk. Ennek az anyagi terhét - a főiskolai kar főigazgatója szerint egyedül nem viselhetik, a végkielégítések kifizetése az egyetem egészének problémája. - A tanárképzés fontos képzés volt és marad a Szegedi Tudományegyetemen rögzíti alapállását Szabó Gábor rektor. A szenátus szakmai döntést hozott, mely a nemzetközi szintit tanárképzést szolgálja. A jövőt a három kar együttműködésében látom. Ennek része, hogy a két egyetemi kar foglalkoztasson jelenleg ma még a tanárképző főiskolai karon dolgozó oktatókat. Kétségtelen, a JGYTF hallgatókat veszített, de a szekunderképzéssel, felnőttek oktatásával, új szakok indításával minden ott maradt oktatónak lesz munkája. Hosszú evolúciós folyamat eredményeként, a nemzetközi trendeknek megfelelően: a karok közötti határok lebomlanak, mint ahogy már jelenleg sincsenek ilyen határok a tudományos projektek megvalósításakor, s az egyetemi struktúra alapját majd az intézetek jelentik. Ugyanakkor új integráció elé néz a magyar felsőoktatás: kialakulóban vannak a nagy regionális kutatóegyetemek, miközben a jelenlegi 72-ről jelentős mértékben csökken az intézmények száma. E változások közepette a Szegedi Tudományegyetem profiljának egyik meghatározó eleme marad a tanárképzés. Ú. I.