Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-15 / 217. szám
•MEGYEI TÜKÖR* PÉNTEK, 2006. SZEPTEMBER 15. Alany és az ősz Az ősz lassan beveri a nyár ablakait, a falakat sárgábban üli meg a nap. A lány és én megkezdtük újabb tanévünket az elidegenedés romos iskolájában. A tantárgyak beszédesek: dac, büszkeség, önkínzás, becsapás, kiszorítósdi. Ha nagy ritkán látjuk egymást az utcán, zavartan mosolygunk, legfeljebb biccentünk, de nem állunk meg. Amelyikünk megtorpan, vesztett. Önfeladáslenne... Bámulom őt a fodros őszben. Alakját első pillantásra kiszűröm a tömegből. Amikor elhalad mellettem. megérintem a karját - köszönés helyett -, s szemem sarkából utánanézek. De már megyek is tovább. Nem fordulok többé hátra. Ha megkérdezné, miért, rávágnám: nehogy sóbálvánnyá váljak... Ha megkérdezné... De mi már rég nem beszélgetünk. mert nem élünk egy fedél alatt a szerelemmel, a barátsággal. Konokságból vagy kényelemből arra várunk, hogy a másik nyúljon a telefon után, vagy villámpostán üzenjen: „Rég láttalak. Hogy vagy Sokszor eltűnődöm: látása öröméért valaha magas grádicsokon lépdeltem az égiekhez hálát rebegni. Érdemes volt koptatni a lábam ? Bizonyára. Hányszor, de hányszor képzeltem, hogy ha egyszer aranymosáshoz mérhető alapossággal vizsgálom meg a lelkét, rábukkanok a titokra: miért is bénít a varázsa. Ám a pillanatot, amikor azon a régi őszön szétáradt bennem a sarkantyúzott szenvedély, nem tudtam megfejteni. Mintha viharban homokszemek után kapdostam volna. (A testével könnyebben boldogultam: gombostűre tűztem az őt felépítő DNS-lánc apró szemeit. Érezni véltem összekapaszkodó sejtjeit, amint sebesebben űzik a vért az ereiben, felszítják szemtpgara tüzét.) Bámulom ót az érett őszben. Messziről látom, amint lábai - móresre tanítva a gravitációt - elemelkednek a talajtól, vállain szárnyak nőnek, s teste a kobaltkékre mélyült végtelenbe száll. Oda, ahol Isten két tenyérrel formázza, és pályára löki a csillagokat. Tüdőm, hogy nem követhetem ót, mert a sors könyvében meg van írva: egymás nélkül múlik el az életünk... Évmilliárdok múltán porhüvelyünk atomokra bomlik: részecskeként bolyongunk a térben, mdjd molekulákká, sejtekké, szövetekké egyesít minket az a gigantikus, örök akarat, amely új világegyetemet teremt. Ki tudja, hányadikat az időben. Az ősz, az évszakok, a Föld, a Naprendszer már emlék sem lesz akkor, mert nyom nélkül eltűnnek az emberi értékek, szertefoszlik az értelem. Vajon újjászületik-e még egyszer az élet ? » Felfoghatatlanul távoli mindez. Mi ketten most csak azt tudjuk, hogy az északi féltekén majd húsz évvel ezelőtt bekofrogtatott egy szép ősz, amelynek nagy szíve volt: mohón kortyolva önnön vérét szétfeszítette a bordákat, kinőtte a testet. Aztán mint egy óriási labda pattogott a város utcáin, a kertekben. végül a Tisza-parton fennakadt az állva alvó jegenyék kesze-kusza ágain. Ott találtunk rá. Árván, egyedül. És hazavittük. JURKOVICS JÁNOS Kiss Adrienn egyetemista tanárnak készül, de úgy gondolta, szabadidejében még egy szakmát megtanul. Az idén beiratkozott a szegcdi Hansági középiskolába cukrásznak. A harmadéves biológia-angol szakos hallgató úgy gondolja, a mai világban nem árt több lábon állni. A Szegedi Tudományegyetem harmadéves biológia-angol szakos hallgatója, Kiss Adrienn gondolt egy merészet, és beiratkozott a Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Szakiskolába és Szakközépiskolába cukrásznak. Elhatározása szüleit is meglepte. Persze tudták, Adrienn, ha teheti, szívesen „sütkérezik" a nagymamával. Azt viszont ők sem gondolták, hogy az egyetemi évek alatt lányuk ilyen elfoglaltságot is választ. Adrienn nyári munkával és korrepetálásokkal gyűjtötte össze a huszonötezer forintos féléves tandíjat. A halk szavú, de határozott Adrienn egyáltalán nem csodabogár, csak ügy érzi, belefér még az idejébe egy másik szakma elsajátítása. Egyetemi óráit úgy rendezte, hogy azok ne ütközzenek a szakiskolai oktatással. - Ha gyakorlaton vagyunk a cukrászdában, mint ezen a héten is, akkor hajnal ötkor kelek, mert hat órakor kezdjük a munkát. Körülbelül délután háromra végzünk, azután megyek az egyetemi órákra. Este tízre érek vissza a koleszba - mesél időbeosztásáról Adrienn, aki a cukrászatról máris olyan szakmaisággal beszél, mintha világéletében a sütemények között forgott volna. Szerényen, de hamiskásan megjegyzi: figyelsz ember az órákon és a gyakorlaton is. Az egyetemista lány jelenleg az A Cappella cukrászdában, a tortarészlegen tölti gyakorlatát. Csillogó szemekkel magyarázza, hogyan készítik a fehér- és tejcsoki bevonatú gesztenyeszívecskéket és mire kell ügyelni a rizses szelet meg a firenzei mákos készítésénél. Az édesszájú, nassolós, mégis filigrán lány mindent megkóstol. Gyengéje a cukrászda zserbója, fagyija és marcipánja. - A suli korszerű tankonyhájában fonott kalácsot, brióst és kakaós csigát is készítettünk, amit a hétvégén megcsináltam anyuéknak is. Mit mondjak, díjazták - mondja nagy boldogan a tanárjelölt cukrász. Hangsúlyozza: azért választott még egy szakmát, mert a mai világban nem árt, ha az ember több lábon áll. A kutatás nem vonzza, mert sokáig kell várni a sikerre. A cukrászdában viszont mindennap lehet alkotni. Azért, hogy minél jobban elsajátítsa a szakmát a Hanságiban, egyetlen tárgyból sem kért felmentést, sőt még a testnevelésórákra is szívesen jár. Azt mondja, a testmozgás nem árt a tanórák között, ezért úszik is rendszeresen, az pedig már csak hab a tortán, hogy egyik szenvedélye a motorozás. Bár még csak úrvezetői jogsija van, de nagymotorra is szeretné megszerezni a vezetői engedélyt. Es hogy teljes legyen az élete, az egyetemi kórusban énekel hetente két alkalommal. CS. G. L. MARCIPANZSIRAF Adrienn szenvedélyes gyűjtő. Biológusként ugyan jobban vonzódik a növényekhez, mint az állatokhoz, de kedvenc kabalafigurája a zsiráf. Bármilyen tárgyon meglát egy zsiráfot, azonnal megveszi. A készletből azonban még hiányzik a marcipánzsiráf. - Ilyet még egyetlen cukrászdában sem láttam. Ha lesz rá módom, azonnal megformázom a kis kedvencemet, és nyilván igazi marcipánból. Kiss Adrienn tanárjelölt cukrászatot is tanul Egyetemista a torták között Fotó: Karnok Csaba Adrienn élvezettel díszíti a tortát Kelet-Európai Hulladékleidolgozó ós Környezetvédelmi Zrt. DÉLÉP Ipari Parkban (Dorozsmai út 35.) folyamatosan VAS-, LEMEZ-, SZÍNESFÉM- ÉS PAPÍRHULLADÉK-FELVÁSÁRLÁS MAGAS ÁRON! Tel./fax: (62) 311-125, 06-20/459-9913, www.ereco.hu HASZNOSAT A HASZONTALANBÓL! SZERETNÉL MANÖKEN LENNI? FOTÓZÁSON. DIVATBEMUTATÓN RÉSZT VENNI? ÖNBIZALMAT SZEREZNI? MEGTANULNI TÁNCOLNI, SMINKELNI? AKKOR CSATLAKOZZ AZ EZERARC CSAPATÁHOZ! CSOPORTOK: Gyerek: 4-10 óv Tini: 10-16 év Felnőtt: 16 évtől Fiúk, lányok jelentkezését várjuk! BEIRATKOZÁS: 2006. szeptember 17., vasárnap 16-17-ig Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ Szeged, Vörösmarty u. 3. Információ: 06-70/3814-911 Minden A Prímagáz nem ismer lehetetlent! Olyan helyre költözne, ahol nincs vezetékes földgáz? A Prímagáz tartályos PB-gáz segítségével meghitt hangulatot varázsolhat a lakásába, bárhol az ország területén. A tartály a föld alatt, Illetve a föld felett is elhelyezhető, a Prímagáz egyedülálló újításának, a Mobil Tartályának köszönhetően akár 2 nap alatt! Nincs lehetetlen. Találjon rá álmai telkére és találjon rá a Prímagázra! A sikeres találkozásban most testre szabott fizetési konstrukciókkal segítjük! A részletekért hívja a Prímagáz Vevőszolgálat (06) 40 45-50-50-es kék számát, vagy látogasson el honlapunkra a www.primagaz.hu címen! *Az ajánlat csak adott feltételek teljesítése esetén vehető igénybe. Most akár ingyen telepítesse* vagy Mindenhol otthon.