Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-14 / 216. szám

8 "MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2006. SZEPTEMBER 14. Négy csongrádi rendőrnő indult a megyéből a Zsaru szépe versenyen Fiúsított rendőrszépségek Márton Magdolna, Kis-Rácznc Pap Anikó, Kovács Éva és Túri Adrienn egyenruhában. A versenyen estélyiben is megmutatják magukat Fotó: Bíró Dániel Négy csongrádi rendőrnő képviseli me­gyénket a Zsaru szépe versenyen. Túri Ad­rienn, Kovács Éva, Kis-Rácznc Pap Anikó és Márton Magdolna a Csongrádi Rendőr­kapitányság osztályvezetőinek biztatásá­ra indult el a vetélkedőn, amelynek vég­eredményéről szeptember 30-án dönt a szakmai zsűri. A rendőrnők elmondták: már reg nem kaptak igazi bókot férfikollé­gáiktól, akik fiúsították őket. Csak csongrádi rendőrnők képviselik me­gyénket az ORFK által meghirdetett Zsaru szépe versenyen. A Csongrádi Rendőrkapi­tányságon négy járőr, illetve körzeti megbí­zott döntött úgy, hogy egyenruhában és es­télyiben is felvonul szeptember 30-án az ORFK Téve utcai épületében. A vetélkedőre huszonhatan jelentkeztek az országból. A versenykiírás szerint első körben a kö­zönség dönt. A legszebb zsarura a rendőr­ségi magazinon kívül interneten keresztül is lehet szavazni. A tíz legtöbb szavazatot kapott nő közül szakmai zsűri választja ki a legszebbet és két udvarhölgyét. A győz­tes jutalmáról nem árultak el részleteket a szervezők. Annyi biztos, hogy a nagyobb rendezvényeken - mint a testület arca - a szépségkirálynő képviseli majd a magyar rendőrséget. - Egy értekezletet követően osztályveze­tőink biztattak, hogy vágjunk bele a ver­senybe. Magunk között megbeszéltük, csak együtt vállaljuk a megmérettetést ­mondta a rangidős, Kis-Ráczné Pap Anikó főtörzsőrmester. Hogy ne házi készítésű képpel mutatkozzunk be, elmentünk mű­termi fotózásra - folytatta -, ahol több ké­pet is készítettek rólunk. A legfőbb kérés az volt, hogy szoknyában legyünk, ugyan­is a lábunkra is nagyon kíváncsiak voltak - avatott be a kulisszatitkokba a férjezett főtörzsőrmester. Anikó mellett Kovács Éva is rátalált élete párjára. A férfiak meg­lepődtek az ötleten, dc nem ellenezték, hogy induljanak a versenyen. A kollégák is jó néven vették, hogy az ál­lományból négyen is indulnak a vetélke­dőn. A megsokszorozódott figyelem pedig kárpótlásként is szolgált a versenyzőknek, hiszen a mindennapokban elszoktak az udvarlástól. - Ha kapunk is bókot, már nem olyan, mint az első napokban, amikor dolgozni kezdtünk. Az az igazság, hogy kicsit bú­sítva lettünk. Egymás között szabad szá­júak a srácok, és a körünkben sem fogják vissza magukat - jegyezte meg Kovács Éva főtörzsőrmester. Más a helyzet a ci­vilek között, akikkel - állításuk szerint a külső megjelenéstől független - köny­nyebben boldogulnak. Nőként ugyanis hamarabb megtalálják a közös hangot a lakossággal, mint férfikollégáik. - A többiek már átestek a szakmában vízválasztónak számító haláleseten, én még nem. Tudni szeretném, hogyan reagá­lok - vallotta be Túri Adrienn őrmester, aki viszont szépségversenyek tekintetében számít tapasztaltabbnak a többieknél. El­mondta, hogy a nyáron Tőserdőn indult egy szépségversenyen, ahol bár nem ért el jó eredményt, sok mindent megtapasztalt. Négyük közül Márton Magdolna törzs­őrmester az egyetlen, akinek jelenleg BÜSZKE KAPITANY Rádi Norbert örül, és büszke arra, hogy kolléganői önbizalommal felvértezve vál­lalták a megmérettetést, illetve megyénk képviseletét a Zsaru szépe versenyen. A csongrádi rendőrkapitány szerint az állo­mányból még többen indulhattak volna a hölgyek közül, de sokan nem mertek je­lentkezni. Hozzátette: a csongrádiak szá­mára is örömteli lehet, hogy ilyen csinos és szép rendörök vigyázzák a város biz­tonságát. A rendőrkapitány javasolta, hogy a helyiek is tegyék le voksukat a csongrádi versenyzők mellett. nincs kedvese. Szurkolója viszont van. Kétéves kisfia, akit egyedül nevel, s aki teljesen odavan az édesanyjáért. Az esé­lyekkel kapcsolatban sem ő, sem kolléga­női nem kívántak nyilatkozni, csupán ­rendőrségi zsargonban - annyit közöltek: rajta vannak az ügyön. B.D. Nevelés, magyarul A tanévkezdés idején érdekes megismerni, hogyan igyekezték nevelni múlt századok nebulóit az egykori pedagógusok, akik Szilasy János módszerét követ­ték. Szeptemberben ezt a neve­léstani művet ajánlja az olvasók figyelmébe a Somogyi-könyvtár. A közoktatás és nevelés ügye a történelmi évek során mindig is vitatott volt, kérdései ma is aktu­álisak. Szilasy János műve első­sorban tanítóknak, tanároknak íródott - viszont a kötetet érdek­lődéssel veheti kézbe a történeti munkákat kedvelő diák, a tanári pályára készülő hallgató is. Érde­kes, lebilincselő olvasmány tárul az olvasó elé, nemcsak ékes, ízes magyar nyelvezete miatt, hanem a tartalmi rendszerzés szem­pontjából is. Szilasy János a szombathelyi püspöki szeminárium tanára, tanfelügyelője volt. Kétkötetes összefoglaló művét - amely Bu­dán, 1827-ben jelent meg először - az első, rendszeres neveléstani összegzésként tartják számon. Történetileg jelentős, hiszen a XIX. század elején még jórészt német nyelvű és a németországi nevelési állapotokat tükröző ké­zikönyveket ajánlhattak a taní­tóképző intézetekben tanulók­nak. Szilasy Jánosnak be kellett bizonyítania, hogy egyrészt a magyar nyelv is alkalmas tudo­mányos mű megfogalmazására, s hogy a magyar nevelők számára is fontos, hogy kifejezetten a ha­zai állapotokra szerkesztett mű szülessen. Ha a kötetet fellapozzuk, s bele­olvasunk, valóban tapasztalhat­juk, hogy a sorok mögött bizonyos fokig még érződik a 'dicséretre s követésre méltó' német példa, kö­vetkezetesen: August Hermann Niemeyer, hallei egyetemi teológi­ai professzor hatása. Szilasy mun­kája azonban már mindenképpen eredeti: nyomon követhető benne a hazai reformkor köznevelési esz­merendszere. Kézikönyvként használták fel számos tanár- és ta­nítóképző intézetben. E kötet ugyanakkor a neveléstudományi szaknyelv kialakulásában is mér­földkőnek számít. (Részletes ajánló: www.sk-sze­ged.hu/kialbtas/honapkonyve/ neveles/szilasy.htm) HORNICZKY ANIKÓ Bűnmegelőzés a felsőoktatásban Idén is folytatódnak a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szegcdi "Ridományegyctcm közös bűn- és drogmegelőzési kurzusai. A cél, hogy a leendő szakemberek tájékoztatást top­janak a bűnmegelőzésről. Az első bűnmegelőzési speciális kollégium 2000-ben indult az egészségügyi, valamint a tanár­képző főiskolai karon. Azóta is tanári képzettséggel rendelkező bűnmegelőzési szakemherck ok­tatják a bűn- és kábítószer-pre­venciós ismereteket. A cél, hogy a leendő tanárok és védőnők az ilyen órákon szerzett tapasztala­taikat későbbi munkájukban hasznosíthassák. Tavaly mar a bölcsészkar hall­gatói is felvehették ezeket a tan­tárgyaltat. így évente több mint ezren választják a bűnmegelőzési előadásokat. A kurzusok egy vagy két félévesek, elméleti és gyakor­lati képzésből állnak. A drogpre­venciós előadáson például megis­merhetik a különböző kábítósze­rek pszichológiai, valamint ké­miai hatását és a fogyasztás jogi következményeit. A bűnmegelő­zési órán a fiatalkori bűnözéssel, az áldozattá válással, és a kisebb­ségi joggal ismerkedhetnek meg. A kriminálpszichológián pedig bemutatják, hogyan válik egy gyerek bűnözővé. A tanárok főleg megtörtént eseteket mesélnek el, így még érdekesebb és életsze­rűbb az oktatás. - A legfrissebb információkat adjuk át a hallgatóknak. Célunk, hogy ha védőnőként vagy tanár­ként családoknál járnak, hama­rabb felismerjék és szakszerűen kezeljék a problémákat - fejtette ki Zsolczai István rendőr alezredes. A rendőr oktatók eddigi tapasztalata, hogy sokan nem a potya jegy és a megszerezhető kredit miatt veszik fel a tantárgyakat, hanem azért, mert valóban érdeklődnek. Több alkalommal előfordult már, hogy a diákok az újságokban olvasott vagy tevében látott esetekről kér­deztek. Zsolcai István biztos ab­ban, hogy ebtien a tanévben az első órákon a közelmúltban történt magyarcsanádi tragédiáról érdek­lődnek majd a legtöbben. GY. N. ERŐSZAK ELOADASBAN „Mind a három kurzuson részt vettem, érdekes volt, rengeteg pél­dával és filmmel illusztrálták a tananyagot" - meséli Iván Szabi­na. a tanárképző főiskola harmad­éves hallgatója. A diáklányt legin­kább a családon belüli erőszakról szóló előadás érintette meg. Sze­rinte ezek az érák mindenki látó­kőrét szélesítik, mert olyan szituá­ciókat mesélnek el, amelyekre ed­dig oda sem figyeltek és a köny­vekben sem szerepelnek. Az egyetemi élet a legnagyobb pénznyelő Átvilágítottuk a diákzsebeket Kevés pénzből is lehet divatosan öltözködni Fotó: Karnok Csaba „Átvilágítottuk" a Szegeden ta­nuló diákok zsebeit. Mennyiből gazdálkod(hat)nak havonta? A hatodikos diáknak négyezer fo­rint bőven elegendő, az egye­temistának néha a hatvanezer is kevés. Zsebpénz nélkül egyetlen gondos szülő sem engedi el csemetéjét otthonról. A gyermek növekedé­sével párhuzamosan azonban a költségek is emelkednek. Janovszky Patrik például teljes mértékben elégedett azzal a napi kétszáz forinttal, amit a reggeli puszi kíséretében kap minden­nap a szüleitől. A hatodik osztá­lyos fiű ezt a pénzt arra költheti, amire csak akarja. Legtöbbször nem költ semmire, a pénzt házi bankjába teszi. - Mivel otthonról hozom a tízórait, ételre sem kell áldoznom. Az iskolai büfében maximum üdítőt vagy chipset veszek. Ha jól ügyeskedem, egy hónapban akár négyezer forin­tom is marad - mondta a fiú. Bár most éppen nem gyűjt semmire, ha valami megtetszik neki, ebből az összegből bőven fedezni tudja kiadásait. Két-háromezer forint a zseb­pénze Szabó Barbarának. A szak­középiskolás lány nem naponta, havonta kap ennyi pénzt szülei­től. Az összeg kevésnek tűnik, de Barbi elárulta, három testvére van, akik szintén ennyi juttatás­ban részesülnek. Spórolni ebből persze nem tud, pénzét teljes egészében ruhákra és cigire költi. Állítása szerint ennyiből is lehet divatosan öltözködni. Büszkén mutatta dzsekijét, amit mind­össze ezer forintért vásárolt ma­gának. A nyarat egyébként költ­ségkímélő üzemmódban töltöt­te, de az új tanév kezdetével a he­ti rendszeres bulik is visszatér­nek az életébe. Átmulatott éjsza­káit szintén szülei finanszíroz­zák. Alkalmanként „néhány ezer" forintot kér tőlük. Minimum harmincnyolcezer forintot költ egy hónapban a má­sodéves egyetemista Kányái Já­nos. Ebben azonban csak a kollé­giumi díj, a heti hazautazás költ­sége és a napi ezer forintos étel­pénz van benne. A mátraházi fiú ezen felül tizenöt ezer forint zsebpénzt kap otthonról. Beval­lása szerint megtanulta, hogyan kell beosztással élni, mégis elő­fordult már vele, hogy hónap vé­gén túlköltekezése miatt vissza kellett mondania egy bulimeghí­vást. A nyarat munkával töltöt­te, keresetéből húszezer forintot tudott eltenni az új tanévre. Igaz, ezt a pénzt a tankönyveire már el is költötte. A fiú abban remény­kedik, idén kap ösztöndíjat, ami­ből talán ruhatárát is felfrissíthe­ti majd. A zsebpénzből erre még soha nem futotta. K. G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom