Délmagyarország, 2006. szeptember (96. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-12 / 214. szám

KEDD, 2006. SZEPTEMBER 12. "UNIÓS TÁMOGATÁSOK HEFOP­11 ÚJ ESÉLYEK AZ EURÓPAI UNIÓVAL SZENTESEN ÉS 10 KISTELEPÜLÉSEN A Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései úgynevezett operatív programokon keresztül valósulnak meg. Ezek egyike a Humánerűforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), mely 2004-tűl ez év végéig 191 milliárdos támogatási kerettel (75%-ban uniós, 25%-ban hazai forrás) segíti többek között azokat a programokat, melyek fókuszában áll a humánerűforrás fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése (az életminőség és egészségi állapot javításával), a magasabb képzettség elérése (az egész életen át tartó tanulás felnőtt-továbbképzési programokkal), így biztosítva az alkalmazkodókészséget, illetve az előnyös munkahely-változtatást a munkaerűpiacon. Az alábbiakban a HEFOP kereté­ben a megyében megvalósuló számos projektekből mutatunk be kettőt. Az egyik program a szegedi kistérségéhez tartozó tíz településen segíti a hátrányos helyzetűek boldo­gulását, a másik pedig Szentesen ad új esélyt a fogyatékkal élőknek és családjaiknak. HA ESELYT ADSZ EGY FOGYATÉKKAL ÉLŐNEK, ÉLETBEN TARTHATSZ EGY CSALÁDOT Szentes Város Gondozási Központja 1997 óta ad nappali ellátást és munkalehetőséget elsősorban értelmileg sérült, de kisebb rész­ben mozgásukban is fogyatékos emberek, fiatalok részére. Az intézmény eddig csak 10 embert tudott megfelelő körülmények között fogadni, holott igény ennek legalább a két­szeresére mutatkozik. Ráadásul az esély­egyenlőségi törvény és más vonatkozó ren­delkezések a felújítást és bővítést megelőzőnél jóval komolyabb környezeti feltételeket írnak elő. Akárcsak a Dél-Alföld más területein, a rendszerváltozás után Szentesen is romlottak a foglalkoztatási, munkavállalási esélyek. A probléma hatványozottan jelentkezett a vala­milyen fogyatékkal élő emberek körében, és sújtotta családjaikat is. Hiszen gondoljuk csak meg, ezek az emberek folyamatos fel­ügyeletet, ápolást igényelnek, így erre megfelelő intézmény híján a feladat valame­lyik családtagra hárul, aki így szintén nem tud munkát vállalni. Ezért volt szükség egy olyan ellátási rendszer kiépítésére, amely legalább vagy legfeljebb félig védett környezetben szolgálja napközben a fogyatékos embereket. Az eddig őket ápoló családtag így munkát tud vállalni, maga a család pedig leküzdheti egzisztenciális problémáit. Ez sarkallta Szen­tes Város Gondozási Központját arra, hogy európai uniós forrásra pályázzon. Érdemes megismerni, hogy a projekt szem­pontjából kik tartoznak a célcsoportba. Lehetőséget kaphatnak az enyhén értelmi fogyatékos, mozgásfogyatékos, beszéd- és látásfogyatékos, olvasás- és írászavarokkal küszködő, mentálisan retardált fiatal és közép­korú emberek. Több fiatal gyerekkori agy­daganat miatti műtét, agyhártyagyulladás következtében lelassult szellemi és mozgás­szintre jutott, illetve néma lett. Konkrét pél­dákat említve, van a célcsoportban halmo­zottan sérült ember, aki mozgásszervi fogya­tékossága mellett olykor labilis szellemi­értelmi zavarokkal küzd, viszont jó képességű, hiszen Szentesen, a Horváth Mihály Gim­náziumban le is érettségizett. Van súlyos látásfogyatékos, többen magatartászavarral vagy Down-kórral küzdenek, előfordul dado­gás és hadarás. A célcsoportba tartozók több­sége elvégezte a tanulásban akadályozottak speciális iskoláját. Ezeknek a különböző módon sérült, vagy halmozottan sérült embe­reknek korábban egyáltalán nem volt le­hetőségük arra, hogy a társadalom egész­séges tagjai közé integrálva hasznos tevé­kenységet végezzenek. A Nemzeti Fejlesztési Terv Hu­mánerőforrás-fejlesztési Operatív Prog­ramjának keretében elnyert támogatás össze­ge csaknem 10 millió forint, de önkormány­zati és civil segítséggel a beruházás 10,6 mil­lió forintból valósulhat meg. Ebből az összegből az önkormányzat által fönntartott intézmény központi telephelyén akadály-men­tesítették a főépületet, kialakítottak benne egy személyzeti étkezőt és tartózkodót, illetve WC-t mozgáskorlátozottak számára, korszerű­sítették a tálaló- és kiszolgálórészt. A központi telephely másik épülete a tulaj­donképpeni foglalkoztató. Ezt egy nyitott veranda beépítésével, néhány első fal elbon­tásával tágasabbá, világosabbá tették, illetve fölújították a vizesblokkokat is. A beruházás során gondoltak az energiatakarékosságra is, így a projekt hosszú távon megtérül, nem szólva a fölűjított, korszerűsített épületek külleméről. VEDETT KÖRNYEZET A CSALADERT A projektben érintett épületek átalakítása, korszerűsítése befejeződött. Jelenleg a használatbavételi engedély beszerzése zajlik, így mondhatjuk, hogy a beru-házásban részt vett szakemberek, köztük Hódi József projektmenedzser valamelyest megnyugodhatnak, és átgondolhatják, mekkora jelentőségű a munka, amit az Európai Unió támogatásával elvégeztek. - Ez nagyon jelentős előrelépés az intézmény életében - mondja Hódi József. Eddig karbantartásokra évente 1-2 millió forintot tudott költeni az önkormányzat, most ennek a sokszorosát használhattuk fel. A pályázati anyagban szerepel a „vé­dett környezet" kifejezés. Hogyan értel­mezhető ez a mindennapi ember számára? Ez valóban szakzsargon. Azt jelenti, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatása nem piaci körülmények között történik, hanem alkalmazkodik a dolgozó képességeihez, teljesítményéhez. Ezt a fajta foglalkoztatást egyébként az állam is támogatja. Megváltozott munkaképességű­eket eddig is foglalkoztattak Szentesen, de ami a gondozási központban történik, teljesen új, és komoly igény mutatkozik rá. Természetesen fontosak a megújult, korszerűsített épületek és a bennük dolgozó, hozzáértő szakembergárda, de a hangsúly mégiscsak a fogyatékkal élők ellátásán van. Mi lehet a munka legfon­tosabb eredménye? Hogy a fogyatékkal élők családja óriási segítséget kap. A szülőknek nem kell otthon maradniuk napközben, tudnak munkát vállalni, ezzel pedig az egész család jobban élhet. HAL HELYETT HAL0": A SZOCIÁLIS SZAKMAI MŰHELY jj E kifejező címmel jellemezhető projekt össze­fogását és az ezzel kapcsolatos pályázat bea­dását Deszk Község Önkormányzata vállal­ta magára. A megvalósításra 10 Szeged kör­nyéki település, Deszk, Algyő, Bordány, Dóc, Röszke, Szatymaz, Újszentiván, Tiszasziget, Üllés és Zsombó állt össze, ha úgy tetszik ve Csongrád megye Magyarország leszaka­dó térségeihez tartozik. Ez egyebek között a fejlődést segítő beruházások elmaradására, a termelő cégek, vállalkozások hiányára vezethető vissza. Jellemző a munkaerőpiacon, hogy a munkát keresők száma megközelíti a meghirdetett álláshelyek kétszeresét. Az ered­konzorciummá. A több mint 20 millió forin­tos uniós támogatást nyert projekt ezúttal nem látványos építkezésekben ölt testet, hanem szociális és gyermekvédelmi szak­emberek, önkéntesek továbbképzésében, együttműködési hálózatának létrehozásában. A hálózat a Szociális Szakmai Műhely nevet viseli. Tény, hogy gazdasági teljesítményét tekint­mény: jelentős munkanélküliség, ebből faka­dóan pedig nem egyszer súlyos szociális problémákkal küzdő családok sokasága. A szóban forgó 10 településen is viszonylag magas a regisztrált munkanélküliek száma, ezen belül is megugrott a pályakezdőként munkát keresők aránya. Több mint 1600 gyermek szorul rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, ingyenes étkeztetésre és tan­könyvellátásra. Sok a mozgáskorlátozott, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élő. Ők ugyancsak segítséget kapnak a programtól. Az uniós pályázatoknak köszönhetően a következő években új munkahelyek sokasá­ga jöhet létre a térségben. A lehetőségeket azonban csak a megfelelő információkkal, képzettséggel rendelkezők tudják majd megragadni. A boldoguláshoz így az érin­tetteknek szükségük lesz segítségre. És ezzel érkez­tünk el a projekt lényegé­hez. A 10 település szociális dolgozói eddig nem ren­delkeztek megfelelő euró­pai uniós, informatikai és munkaerő-piaci ismeretek­kel. A továbbképzésnek, majd a végzettekből össze­álló információs hálónak köszönhetően azonban a rászoruló családok immár megfelelő segítséget kap­hatnak a munkavállaláshoz. Ugyanakkor az is cél, hogy a szociális szakemberek bírják az embert próbáló munkát. Azaz rendelkez­zenek olyan készségekkel és képességekkel, amelyek birtokában elsajátíthatják a munkájukhoz nélkülözhe­tetlen, kiégés elleni straté­giákat. Maga a szakmai prog­ramsorozat egy 120 órás továbbképzésből és egy projektzáró konferenciából áll. A képzés és a konfe­rencia lebonyolításához szükség volt megfelelő technikai háttérre, így kis teljesítményű személyi számítógé­pekre, mobil számítógépasztalokra, laptopra, digitális kamerára. A számítógépek egyebek között a résztvevők kapcsolattartását, a stra­tégiai szövetség kialakulását, így a Szociális Szakmai Műhely hatékony és gyors működését segítik az internet közvetítésé­vel. SEGITSEG AZ EGYENNEK ES A CSALADNAK A pályázatért és a program végrehajtá­sért Hild Anikó projektmenedzser felel. Mint mondja, a Szociális Szakmai Műhely tulajdonképpen beindult. Megvannak a résztvevők, a megfelelő eszközök és a tan­anyag is. júniusban kezdett, október 29-ére pedig mind­három csoport végez a 120 órás képzéssel. A projekt egy konferenciával zárul, itt, Deszken. Mi minden történik majd a prog­ram zárórendezvényén? A konferenciát 2007 januárjában rendez­Mit várhatnak a programtól a 10 érin­tett település lakói? Szeged környéki településekről lévén szó, a munkaerő beáramlik a városba. Aki ott nem kap munkát, helyben legtöbb esetben csak­nem esélytelen. A képzést elvégző szociális szakemberek személyesen ismerik a telepü­léseiken élőket, tudják, hogy kinek milyen segítségre van szüksége. Természetesen ez nemcsak egyénileg, hanem családi szinten is értendő. A továbbképzések így közvetve segíthetik a hátrányos helyzetűek életminőségének javítását. A projekt ered­ményeképpen a 10 Szeged környéki telepü­lés szociális szakemberei átfogó képet kap­nak egymás munkájáról, a települések helyi problémáiról, és az együttműködés során további pályázati lehetőségeket is ki tudnak használni. - A tananyag 3 modulból áll. Egy men­tálhigiénés tréningből, egy pályázatírási, illet­ve egy informatikai képzésből. Utóbbi kettőt akár egynek is vehetjük, annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A 45 szakembert a 10 érintett település „delegálta" a képzés­be a lakosság számarányának megfelelően, de a nemek közötti esélyegyenlőség is fontos szerepet kapott. Oktatásuk 3, 15 fős cso­portra bontva zajlik. Az első csoport idén zük. Itt lesznek a képzésben résztvevők és nagyon sok önkéntes, összesen 100 fő. Lesz­nek előadások egyebek között a munkaerőpiacról, az esélyegyenlőségről, magáról a projektről és a második Nemzeti Fejlesztési Tervről. Lehetőség lesz az eddi­gi tapasztalatok megbeszélésére, ötletelésre, az információáramlás beindítására, hiszen a cél a hosszú távú közös munka, az együttműködési hálózat kialakítása. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATTA Magyarország célba ér

Next

/
Oldalképek
Tartalom