Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-07 / 183. szám

HÉTFŐ, 2006. AUGUSZTUS 7. -MEGYEI TÜKÖR7 Bence nagyot ásít Bagaméry László nagypapa, Bagaméry Nóra anyuka és Laluska Balázs apuka asszisztálása mellett Fotó: Schmidt Andrea RING H A Ring (A Folies Bergere-től Joe Bugnerig) című könyvben a 36 éves újságírói pálya legérdekesebb riportjaiból, interjúiból válogatott a szerző. Bekukkantott Hofi Géza öltözőjébe, vendégeskedett Michel Gyarmathynál Párizsban, beszélgetett Pitti Katalinnal, Nagy Bandóval, és megannyi sportolóval Baróti Lajostól Csapó Gézán át Lékó Péterig. Valamennyi írásból érződik, hogy Baga alaposan felkészült riportalanyaiból, kérdései pontosak, azt kérdezi, amire az olvasó kíváncsi. rakozás is. Nem ^életlen, hogy sok házasság rámegy a szakmára. Szenzációs gárdával dolgoztam együtt. Büszkék voltunk rá, hogy a legjobb vidéki lapként emlegették a Délmagyarországot. Sosem értettem, amikor más újságnál dolgozó kollégák panaszkodtak, hogy ezt nem lehet megírni, azt nem lehet megírni, mert az orrukra koppintanak. Igaz, a pártvezetők nem tapsoltak, ha valamelyikük ballépését nyilvánosságra hoztuk, de voltak olyan karakánok a főszerkesztők, hogy megjelentették. Felidéztük az egyik emlékezetes Baga-cikket. Pesten járt sajtótájékoztatón, ahol az akkori MLSZ-elnök, Kutas István kijelentette, hogy az MTK játékosai és hozzátartozóik nem üzemeltethetnek gebinben üzleteket, vendéglőket. Annyit még odalökött rágógumizás közben, hogy ezt meg ne írják meg. Indok semmi, kérdezni nem lehetett. A gebin alkonya címen jelent meg a cikk a DM-ben. Lett botrány, majd a kollégát etikai bizottság elé citálták, amely igazat adott neki. A másik történet sem mindennapi. Szarajevóban rendezték meg az 1984-es téli olimpiát. Kiutazott 48 pesti sportvezető, és 6-7 sportoló. Az eredmény: egy törött síléc, egy 42. helyezés, a korcsolyázók estek-keltek, a vezetők eközben ették a csevapot, jókat boroztak, buliztak. Baga írt egy vitriolos cikket. Az sportdelegáció vezetője, az OTSH első embere, Buda István volt. Kezébe került a cikk, meg sem állt Komócsin Mihályig, a megyei pártbizottság rettegett uráig. Azt kérte, hogy ezt az embert azonnal rúgják ki a laptól. A főszerkesztő, Sz. Simon István behívta a kollégát, aláíratott vele egy visszadátumozott hivatalos levelet, miMegjelent Ring című könyve, megszületett negyedik unokája Bagával az újságírásról és az igazságkeresésről Családi események SZEGED HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Király Attila Csaba és Juhász Annamária, Csonka Zsolt és Juhász Erzsébet, Molnár János és Bánszki Edit, Horváth Zsolt és Oláh Zsuzsanna, Lázár Péter és Varga Vivien Anett, Várhelyi Flórián és Kiss Zsuzsanna Mária, Agócs Krisztián és Újvári Edina, Berta Norbert és Nagy Renáta Tünde, dr. Véreb Tamás és dr. Auerbach Viktória Mária, Gál Attila és Miskolczi Zita, Somogyi Tibor és Hajnal Zsuzsa, Szabó Gábor és Németh Tímea Melinda, Szűcs Gábor és Biacsi Tünde, Szekeres Gábor István és Nagy Éva, Makszi Zsolt és Szilágyi Márta, Galgóczi Gábor és Takács Mónika Rozália, Nemes Gábor és Kocsis Ildikó, Burián Zoltán és Tasnády-Szeöcs Katalin. SZÜLETETT Rózsa Józsefnek és Mucsi Éva Gyöngyinek Natália Kitti, Neparáczki Jánosnak és Petrovics Irénnek Letícia Gréta, Bálint Attila Dávidnak és Matyelka Juditnak Tamás, Hódosi Tibor Andrásnak és Arany Beátának Zita, Farkas Péternek és Fehérvári Diánának Diána Jázmin, Hegedűs Zoltánnak és Czibula Ágnes Máriának Ágota, Náhlik Jánosnak és Herceg Ilona Zsanettnek János Normen, Papp Tamásnak és Gerhard Anikónak Botond, Tóth Csabának és Peták Dóra Magdolnának Kata, Kiri Csabának és Babarczi Mártának Petra, Kocsis Zoltánnak és Takács Annamáriának Bálint, Sági Tibornak és Savanya Mónikának Karén, Ambrus Gábornak és Horváth Éva Katalinnak Gábor, Gárgyán Zoltán Csabának és Schwartz Tündének Tamás Sándor, Guska Imrének és Kiss Mónikának Imre, Dezső Lászlónak és Béni Zsuzsannának Dorina, Mészáros Gábornak és Szabó Beáta Editnek Réka, Molnár Tivadar Péternek és Szalai Edit Máriának Ábel, Urbán Tibornak és Körösi Anikó Boglárkának Ferenc Máté, Szűcs Balázsnak és Szőke Mónikának Szabolcs, Bajusz Zoltán Józsefnek és Bánszki Szilviának Marcell, Rozsnyai János Andrásnak és Farkas Eszternek Dávid, Rácz Gábor Lajosnak és Katona Andreának Nimród, Kondráth Lászlónak és Straub Andreának Zsófia, Szabó Konrád Attilának és Vaszi Máriának Konrád Ádám nevű gyermeke. MEGHALT Fekete Ferenc, Markovics István László, Farkas Gyuláné Szemmári Ilona, Tóth-Vas István, Séra Éva Magdolna, Gombos Györgyné Nyemcsok Erzsébet, Gyurkóczy Istvánné Szűcs Eszter, Sebesi János, Pakai Mihályné Sebők Ilona Rozália, Pintér Lajos, Iváncsu János, Holes László, Ábel Anna Mária, Kneifel József, Tóth Tibor, Zsarkó Imréné Süli Irén, Diós Sámuel, Bokor Ferencné Rácz Erzsébet, Nagy István, Bende Béla Gáborné Korchmáros Irén, Bozsogi Istvánné Nádasdi Julianna, Igaz István, Pap Antalné Erdődi Ilona Veronika, Sztankovics Józsefné Lajkó Mária Magdolna, Fehér András Péter, Jankó Rozália, Ábrahám Györgyné Kopasz Ilona, Dett Mihályné Arató Erzsébet, Gombkötő András, Maróti Istvánné Borsos Ilona Margit, Ádók István, Takler József, Vér Géza Mátyás, Engi Antalné Farkas Margit, Tanács Andrásné Németh Mária Magdolna, Kátai István, Lajos Mihály, dr. Faludi Béláné Bekő Margit, Vajda Antal, Ocskó József, Kis Lajos, Fráter Zoltánná Márton Irén, Magony János, Dodity Leontné Ménesi Ilona, Dobai Gábor. CSONGRÁD HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Kulik János és Bottyán Beáta, Polónyi Tamás Krisztián és Csipak Natália, Bakai Mihály és Keller Zsuzsanna, Bozó Gábor és Simon Melinda, Hajdú István és Tyukász Zsuzsanna. SZENTES HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Nagy Tibor és Rétfalvi Andrea. SZÜLETETT Virágos-Kis Sándornak és Horváth Viktóriának Lilla Niké, Fazekas Csabának és Víg Ilonának Dorina, Árgyellán László Zoltánnak és Pitrik Anasztáziának Anasztázia, Veress Lászlónak és Lajkó Saroltának Orsolya, Vida Jánosnak és Tóbiás Erzsébetnek Jázmin Natasa, Király Attilának és Szamosközi Anikónak Kitti, Szécsi László Jánosnak és Pleskó Évának Rajmond, Pálinkás Péternek és Bencsik Évának Enikő Anna, Mezei Endrének és Bodnár Henriettnek Nelli Zoé, Horváth Pálnak és Szuromi Edit Zsuzsannának Richárd, Babenyecz Lászlónak és Neszvecskó Szilviának Lili, Varga Zoltán Attilának és Miháczi Annamáriának Gréta, Kerekes Tibornak és Nádudvari Dioníziának Dominik Tibor, Járó Istvánnak és Berkes Évának Dávid, Sinkó Zoltánnak és Kis Tündének Dóra, Zakar Zsoltnak és Márki Erzsébetnek Bianka, Papp Attilának és Varga Katalin Editnek Attila Álmos, Zsirmik Tamásnak és Bujka Máriának Kitti Evelin, Sári Mihálynak és Kóródi Ildikónak Tamás és Anita nevű gyermeke. MEGHALT Székely Sándor, Demeter Gyuláné Maczkó Erzsébet, Ibolya Károlyné Diószegi Julianna, Csikós Istvánné Piti Etelka, Somodi Géza, Juhász Lászlóné Szabó Erzsébet Katalin, Akhim Józsefné Cseh Gizella (Csépa|, Pető Sándorné Borda Viktória (Csanytelek), Cseh Ferencné Török Erzsébet (Csongrád), Csenki Mihály (Csongrád), Kókai László (Csongrád), Mészáros Sándor Ádám (Nagymágocs), Paronai Csaba (Cserkeszőlő), Egyedi Vilmosné Lukács Erzsébet (Tiszasas), Gál Mihály (Mindszent), Góg Bálintné Pető Matild (Csongrád), Pap Albert (Mindszent), Tóth Vilmos Péterné Papp Eszter (Tömörkény). VÁSÁRHELY HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Mag Emese és Debreczeni István. SZÜLETETT Vincze Zsoltnak és Kusz Csilla Ildikónak Bence Balázs, Terhes Sándor Istvánnak és Bodré Szilviának Boglárka, Kovács Norbertnek és Czinanó Katalinnak Krisztofer, Olasz Tamásnak és Botka Csillának Virág nevű gyermeke. MEGHALT Deák Lajos, Kis Ernőné Kátai Emília, Szőke Ferenc, Arany Imréné Benkő Anna Ida, Vacsi András János, Békési László, Sajtos József László (Szikáncs), Szilágyi Ferenc né Csáki Eszter, Tóth Antal, Földházi István, Daru Bálint, Lőrincz Sándor (Mindszent), Paku Tamásné Bakos Etelka, Kecskeméti István Áron, Kiss Sándor (Mártély), Szűcs Györgyné Karasz Rozália Margit, Gál Sándor lózsefné Buzánszky Zsuzsanna, Oancea János Imréné Csizmadia Etelka Erzsébet, Setény István Lajos. Az utóbbi hetekben, hónapokban egy csomó jó dolognak örülhetett Bagaméry László. A szegedi újságíró, akit rengetegen ismernek, kedvelnek és csak „Bagaként" szólítanak a városban: négyszeres nagyapa lett, megszületett Bence unokája. Megjelent Ring című könyve, amely közel négy évtizedes újságírói pályájának legérdekesebb írásait gyűjti csokorba. Aztán kapott olyan rossz hírt, amit azóta sem tudott feldolgozni. Meghalt a régi barát, kolléga Halász Miklós. Volt miről beszélgetnünk. Hol találkozzunk: A Stefánián, a régi sajtóház melletti cukrászdában - válaszolta Baga, aki a randevúra nem egyedül érkezett, hanem helyes kis csapattal. Büszkén mutatta be negyedik, alig két hónapos unokáját, Bencét, akit persze elkísért a boldog anyuka, Bagaméry Nóra és férje, a boldog apuka, Laluska Balázs, válogatott kézilabdázó, a spanyol Ademar León játékosa. - Hat hétig gyakorolhattam a gyereknevelést, mivel Nóriék hazajöttek Spanyolországból - büszkélkedett Bagaméry László. - Hatalmas a kiskölyök, kinőtt minden ruhát, amit hoztak. Remélem, legalább 2 méter 2 centi lesz, mint az apja. Az viszont gyanús, hogy állandóan ökölben van a keze, már meg is püfölt néhányszor. Egye fene, legfeljebb nem kézis lesz, hanem profi ökölvívó. Semmi csodálkoznivaló nincs abban, hogy a nagyapa a majdani élsportolót látja a pici emberkében, hiszen egész élete a sport körül forgott. Kritikus sportújságíróként, rovatvezetőként szurkolt riportalanyainak, legyen szó a sokat csepült labdarúgásról, a Szegeden szép sikereket hozó kézilabdáról vagy éppen a Tisza fölött suhanó motorcsónakokról. Bence is élsportoló lesz, punktum. + A sajtóház kapuját 1969. március első napján lépte át. Ekkortól indult a csoda! - fogalmazott a kolléga, aki valóban rajongásig szereti az újságírást. - Olyan szakrha ez, amit csak igazi tanítómesterek segítségével lehet megtanulni. Sajnos az én mestereim közül sokan elmentek már: Sz. Simon István, Akácz Laci, F. Nagy Pista, hogy csak néhányat említsek. Az újságírás olyan szakma, amelybe bele lehet halni, a mennyekbe lehet menni, van lent és fent. A Csongrád megyei Hírlapnál kezdtem, havi húsz hasábot írtam mínuszos hírekből. (A kis híreket nevezik mínuszosnak - a szerk.) Mi, hol, mikor - nagyon megtanultam. És bár a sporthoz kötődtem elsősorban, az összes rovatot végigjártam a kultúrától a várospohtikáig. Egy év után kerültem a Délmagyarországhoz, a sportrovatba. Az esztendők során nagyon jó csapatot sikerült kialakítani, sok külsőssel dolgoztunk együtt. Aki komolyan veszi ezt a mesterséget az tudja, hogy itt nem nyolc órából áll a munkaidő, a hét vége sem azt jelenti, mint a legtöbb embernek, mert az altkori történésekről is tudósítani kell. Előfordult 48 óra meló egyfolytában, igaz, 24 óra szószerint a szarajevói cikk miatt elvonta háromhavi jutalmát, és egy hónapra leváltotta rovatvezetői posztjáról. Komócsin elvtársnak pedig azt válaszolta, hogy ő már megbüntette Bagaméryt, milyen alapon büntesse meg még egyszer. Baga maradt. Az újságírás olyan szakma, amelybe bele lehet halni, a mennyekbe lehet menni, van lent és fent. Bagaméry László Hogy állsz mostanában az írással? kérdeztem. - Tizenegy éve szűnt meg a lila Délvilág, akkor sokan az utcára kerültünk - emlékezett vissza. - Borzasztó nehezen éltük meg azt az időszakot. A volt főszerkesztő, Nikolértyi István leporolta a Páholy című havilapot, amely szépen erősödött, fejlődött. Tízéves ünnepségre kellene most készülnünk, de nem kell. Ezzel a lappal is eljutottunk oda, hogy a hatalom egyre inkább bele akar szólni, kiről, miről írjunk, ki a barát, ki az ellenség. A szabadtérihez csapták, annak meg millió fontosabb dolga van ennél, nem lenne jó műsorfüzetet csinálni belőle. A Páholy elvesztette jelentőségét, holott Szegeden meg kellene ölnie egy kulturális havilapnak. Talán a város illetékes bizottsága, tanácsnoka is jobban figyelhetett volna erre a lapra. Július utolsó napján temettük el Halász Miklóst. Baga több mint harminc évig dolgozott vele együtt, szoros barátság kötötte össze őket. Micu igazi bulvárújságíró volt - fogalmazott. - Ha valami történt, akkor egész éjszaka agyalt rajta, valami pluszt adott hozzá. Remek kolléga volt. Sok pofont kapott ó is az élettől. Nagyon hiányzik, pedig még csak most ment el. Hiányzik, ahogy nem látom ügyetlenkedni csónakjával a Tiszán, nem kérdezi: Apám, mit szólsz hozzá, mik vannak! Egyre nehezebben viselem a jó kollégák elvesztését. Viszont örömmel veszem, amikor egy-egy ügyes fiatal kolléga írását olvashatom a lapban. Nekik csak annyit tudok tanácsolni, hogy szívvel-lélekkel csinálják ezt a szakmát, és mindig igyekezzenek az igazat írni. Akkor sok örömük lesz a munkában. V FEKETE SÁNDOR ÜT A SAJTÓBA „A JATE Állami és jogtudományi Karán csak "" két év elteltével jöttem rá, hogy a fennmaradó hármat képtelen vagyok végigseggelni" - fogalmaz könyve hátoldalán. Volt szénbányacsillés Tatabányán, raktári kiadó, pénzügyi előadó. Ahogy fogalmaz, akkor született újjá 26 évesen, amikor újságíróként kezdett dolgozni.