Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-04 / 181. szám

SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 5. • MEGYEI TÜKÖR* 4 Janza Kata színháztörténeti pillanata a Rudolfban Már nem ő viseli Sissi ruháját Évekkel az Elisabeth hatalmas sikere után más szerepben, de ugyanabban a történetben tért vissza a Dóm tér színpadára Janza Kata. A Rudolfban Larisch grófnőt játssza, és reméli, hogy már senkinek nem Sissiként jut eszébe, amikor megjelenik a színpadon. Janza Katát a szegediek még ma is gyakran az Elisabeth címszereplőjeként azonosítják, ami nem is csoda: három évadon keresztül játszotta hatalmas sikerrel a szabadtéri színpadán a tragikus sorsú királynét. A színésznő most ugyanabban a történetben tért vissza a Dóm térre, ám a Rudolfban már nem ő alakítja Sissit. Sőt: ebből a darabból teljesen ki is hagyták ezt a szerepet. - Először kicsit furcsállottam, de végül is logikus: az Elisabeth-ben elmondtunk már mindent a királynéról - mondta Janza Kata. - A Rudolf inkább a herceg és édesapja viszonyáról szól, amely szál az előző darabból teljesen hiányzott. A rendező hihetetlen zsenialitásának köszönhetően azonban egyszer mégis felbukkan a királyné: a temetési jelenetben, melyet az Elisabeth-ből pontosan kimásoltak. A színésznő elmondta: borsózott a háta és potyogtak a könnyei, amikor először elpróbálták, amint Sissi fekete gyászruhában, egy lépcsőn érkezik fia temetésére. - Én mint Larisch grófnő előre meglátom Rudolf halálát, majd egy az egyben megtörténik az Elisabeth-es temetési kép. Csakhogy én ebben nem Erzsébetet játszom: egy másik színésznő jön velem szemben az én pár évvel korábban viselt gyászruhámban. Azt kell mondjam, nem evilági élmény volt, amikor először szembesültem ezzel a jelentettel. Színháztörténeti pillanat volt. A darab szabadtéri világpremierjét múlt héten tartották itt, Szegeden, és budapesti bemutatójával ellentétben - melyet előbb egy baleset, majd egy ételmérgezés veszélyeztetett - itt semmiféle rossz előjel nem történt. - Egyedül az időjárás miatt aggódtunk, de szerencsére az is kegyes volt hozzánk - mondta Janza Kata, aki reméli, a mai, holnapi és vasárnapi előadást sem mossa majd el az eső. A Rudolfban Janza Kata tehát Vetsera Mária barátnőjét alakítja. - Sokan mondogatták, hogy furcsa lesz, ha bejövök a darabba, mert mindenki azt hiszi majd, hogy én vagyok Rudolf anyukája. Azért remélem, hogy amint elkezdek játszani, el tudnak vonatkoztatni az előző szerepemtől még azok is, akik több tucatszor látták az Elisabeth-et - mondta a színésznő. TÍMÁR KRISZTA Somfai Vali a szegedi Bánk bánnal fejezi be pályafutását A mestercipész hattyúdala Larisch grófnő: Janza Kata Fotó: Segesvári Csaba Tandi Lajos, a Szeged folyóirat főszerkesztője nyitja meg ma 18 órakor a Csongrád Galériában a neves szegedi festőművész, Zombori László kiállítását. A Szög-Art Egyesület tagjának munkáit szeptember 1-jéig munkanapokon 9-13 és 13-17 óráig, szombaton 9-12, vasárnap 10-12 óra között láthatják az érdeklődők. 43 7 millióba kerül az átépítés és az utcai homlokzat Jövő nyáron nyithat a képtár a felújított Reök-palotában tegnap írták alá a Reök-palotában az épület képtárrá alakításáról és az utcai homlokzat felújításáról szóló szerződést. A Horváth Mihály utcai képtár botrányt keltő bezárása és eladása óta nincs Szegednek olyan állandó kiállítóhelye, ahol országos tárlatokat lehetne rendezni. Ezen a helyzeten változtat az önkormányzat azzal, hogy a város egyik legszebb házát, a Magyar Ede által tervezett szecessziós Reök-palotát képtárrá alakíttatja. A korábbi önkormányzati lakóépület évek óta üresen áll, belül meglehetősen rossz állapotban van, falai penészesek. Nagy Sándor alpolgármester tegnap azt hangsúlyozta: a város turisztikai értéke is jelentősen nő azzal, hogy közcélokat szolgál, képtár lesz, és így bárki számára bejárhatóvá válik a páratlan palota. Az átépítést a legszigorúbb műemléki előírásoknak megfelelve végzi el a közbeszerzési pályázattal kiválasztott kivitelező, a szegedi Ferroép Rt. Az átépítés 420 millió forintba kerül, ebből 320-at címzett támogatásként kapott meg az önkormányzat. Az utcai homlokzat eredetileg nem tervezett felújítása további 17 milliót igényel, amiből 9 milliót fedez a területfejlesztési támogatás. Nemesi Pál vezérigazgató szerint tartani tudják majd a szerződésben vállalt 2007. május 31-i határidőt, így a jövő nyári turistaszezon kezdetére már régi pompájában tündökölhet a palota. - Örömünnep számunkra ez a nap, ennél nagyobb boldogság csak az lesz, amikor átadják majd az épületet - nyilatkozta lapunknak a szegedi festőket, szobrászokat képviselő Aranyi Sándor festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművész Tagozatának és a Szög-Art Egyesületnek az elnöke. - Ez azt jelenti, hogy jövő júliusban már itt nyithatjuk meg a 34. szegedi nyári tárlatot. Eredményes volt a helyi képzőművészek tiltakozása, dicséretet érdemel a város jelenlegi vezetése, amely komoly erőfeszítéseket tett. A mai gazdasági viszonyok között utópia lenne egy minden szempontból ideális új képtár építése, ezért örülünk annak, hogy a város legszebb palotája a képzőművészetek új temploma lesz. Ahogy Rantal fános terveit ismerem, néhány válaszfal áthelyezésével a régi lakásokból nagyobb kiállítóterek is kialakíthatók. ló lenne, ha a földszintet is, amelynek sorsáról még nincs döntés, megtartaná a város, és az a tér is szerves része lehetne a képtárnak, vagy legalábbis valamilyen kapcsolódó funkciót kaphatna. H. ZS. Móra-múzeum: mesterien faragott test, felöltöztetve Páratlan Mária-szobor Csík György tervei alapján korhű lábbeliket készített a szabadtéri Bánk bán-produkciója számára Somfai Vali. A legkiválóbb hazai színházi cipésznek - aki számos színházzal és világsztárral dolgozott már együtt - ez a munka a hattyúdala. Somfai Vali cipőipari technikumban végzett, majd évekig egy cipőgyárban dolgozott. Amikor a hatvanas évek elején cipészműhely-vezetői állást hirdetett az Operaház, megkapta a nagy kihívást jelentő munkát. 1988-ig a dalszínház volt a második otthona, de akkor saját műhelyt indított. - Rengeteg csodálatos produkción keresztül tanultam meg a szakma fortélyait. A speciális színházi cipészetet ugyanis sehol sem tanítják, csak a gyakorlatban lehet elsajátítani a mesterfogásait. Először bizonyítanom kellett, hogy elfogadják, elismerjék a tudásomat. Sok segítséget kaptam a Kossuth-díjas jelmeztervezőtől, Márk Tivadartól, aki ugyan rettenetesen rátarti ember volt, tartotta a több lépés távolságot, de amikor megérezte, hogy valaki teljes odaadással végzi a munkáját, akkor szolgálatkésszé vált, szívesen adott szakmai tanácsot - meséli Vali, aki évtizedeken át a Szegedi Szabadtéri Játékok számára is dolgozott. - A színházi munka a hagyományos cipészeihez legfeljebb annyiban hasonlít, hogy ugyanúgy kell beverni a szöget. Másképp kell megcsinálni egy balettcipőt, egy latin tánccipőt, egy vászon gyakorlócipőt vagy egy olyan míves D'Artagnan-csizmát, amit nemrégiben a Vígszínház számára készítettünk. Ha vannak olyan ötletes jelmeztervezők, mint például Csík Gyuri, aki a Bánk bán ruháit is zseniálisan megálmodta, akkor akár a nagyharangot is rászereljük a csizmákra. Most is olyan gyönyörű lábbeliket tervezett, hogy Évszázadokon átívelő legendák övezik a szegedi Móra-múzeum nemrég restaurált Madonna-szobrát. Különlegessége az is, hogy öltöztetős. A szobor egy hónapon át látható a múzeumban. Több mint kétszázötven évesnek becsülik a szegedi Móra-múzeum restaurátorai azt a fából faragott Mária-szobrot, amely eredetileg a felsővárosi Szent György téri templom korábbi épületét díszítette. Katkóné Bagi Éva textilrestaurátor elmondta, a középkorban gyökerezik a szokás, hogy az ügyes kezű mesterember faragta meztelen női alakra alsó inget, inget, felsőruhát és palástot adtak. Hajlik a csuklója és a karja, ezért könnyen belebújtatható. A vallási hagyományokat tisztelő Máriát lányok csoportja díszítette a szertartások rendjének megfelelő színekbe. Mára az öltöztetős szobrok eltűntek, a szegedi Madonnának nincsen párja. Az egy méter magas szegedi darabnak a története is legendás. Kétszáz éve a felsővárosi templom értékeit a környéken dúló harcok elől elrejtették, a nagyobb kincseket - köztük a Madonnát - szurkos zsákba csavarba a közeli tóba süllyesztették. A fáma szerint a közelben megsebesült egy ellenséges katona lova, és a harcos bevezette vérző lovát a tóba, hogy kimossa a sebeit. Az állat felkavarta a vizet, és a zsákba csomagolt Madonna hirtelen előbukkant a víz alól. Erre a katona megrémült, és hanyatt-homlok elmenekült. A környékben lakó Kőrösy József felfigyelt a történtekre, és pártfogásába vette a Madonnát. A család öröm volt megcsinálni. Mindegyik csizma egy valóságos gyöngyszem! Számomra mindig az a legfontosabb, hogy a színészek, énekesek jól érezzék magukat a cipőimben, hiszen gyakran három-négy órán át állnak bennük a színpadon. A lábbeli nem akadályozhatja őket, kényelmesnek, puhának kell lennie. Tudnom kell, kinek hol van bütyke, keményedése. Vali az Operaház sztárjaival dolgozott a legtöbbet. Sokszor próbált cipőt a legendás Bánk bánnak, Simándy Józsefnek. Szeretettel emlékszik Németh Marikára, Bessenyei Ferencre is. - Házy Erzsike volt a kedvencem, aki sokszor bejött a műhelyünkbe, bájos és kedvesvolt, nem nézte le a cipészeket. 71 éves múltam, ma már tisztelnek a korom miatt is, de régen előfordult, hogy az egyik énekesnő elragadtatta magát, és odáig fajult az ügy, hogy a végén a társulat előtt kellett bocsánatot kérnie emlékszik a ritka kivételre Vali, aki sok forgatáson is dolgozott. Például a Hídember és Bánk bán filmváltozata számára is ő készítette a lábbeliket. - Úgy döntöttem, ez a Bánk bán lesz a hattyúdalom. Elfáradtam, a férjem beteg, szeretnék többet mellette lenni, ezért új produkciót már nem vállalok. HOLLÓSI ZSOLT MEPHISTÓVAL IS DOLGOZOTT Vali friss munkái közül a Madách Színházban látható Broadwaymusicalre, a fergeteges sikerű Producerekre a legbüszkébb. Azt mondja, a szteppjelenetekben szinte élnek a cipői. A bécsi Volksoper az Anna Kareninához, a mörbischi ünnepi játékok a Luxemburg grófjához rendelt tőle lábbeliket. Bécsben Rudolf trónörökösről forgattak nemrégiben egy tévésorozatot, amiben az egyik főszereplőt Szabó István Oscar-díjas Mephistójának címszereplője, Klaus Maria Brandauer játszotta. Vele is tartott Vali cipőpróbát. Zombori tárlata Csongrádon krónikája feljegyzi, hogy a következő tulajdonos, Somogyi Julianna varratta rá a jelenlegi barackvirágszínű ruháját a saját esküvői öltözékéből. Otthona pedig a máig fennmaradt üveges szekrény lett. Az öltöztetős Madonnát a család kései leszármazottja, Lepage Antal ajándékozta a múzeumnak 1990-ben. A szekrényt Juhász István, a ruhát Katkóné Bagi Éva, a testet Szabó Tamás restaurálta. A szakemberek szerint van alapja a mesés történetnek, mert Mária vállán szurokfoltot találtak. A szombati Boldogasszony-ünnepre állították ki a múzeum előcsarnokában. A hónap műtárgya szeptember elejéig tekinthető meg. D. T. Tulajdonosa saját hófehér esküvői ruhájával öltöztette fel a Madonnát Fotó: Móra Ferenc Múzeum . fi ifgWÖ Somfai Vali Marton Évának mutatja Gertrudis cipőjét Fotó: Schmidt Andrea