Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-04 / 181. szám

SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 5. • MEGYEI TÜKÖR* 4 Janza Kata színháztörténeti pillanata a Rudolfban Már nem ő viseli Sissi ruháját Évekkel az Elisabeth hatalmas sikere után más szerepben, de ugyanabban a történetben tért vissza a Dóm tér színpadára Janza Kata. A Rudolfban Larisch grófnőt játssza, és reméli, hogy már senkinek nem Sissiként jut eszébe, amikor megjelenik a szín­padon. Janza Katát a szegediek még ma is gyakran az Elisabeth címsze­replőjeként azonosítják, ami nem is csoda: három évadon ke­resztül játszotta hatalmas siker­rel a szabadtéri színpadán a tra­gikus sorsú királynét. A színész­nő most ugyanabban a történet­ben tért vissza a Dóm térre, ám a Rudolfban már nem ő alakítja Sissit. Sőt: ebből a darabból telje­sen ki is hagyták ezt a szerepet. - Először kicsit furcsállottam, de végül is logikus: az Elisa­beth-ben elmondtunk már min­dent a királynéról - mondta Jan­za Kata. - A Rudolf inkább a her­ceg és édesapja viszonyáról szól, amely szál az előző darabból tel­jesen hiányzott. A rendező hihe­tetlen zsenialitásának köszönhe­tően azonban egyszer mégis fel­bukkan a királyné: a temetési je­lenetben, melyet az Elisa­beth-ből pontosan kimásoltak. A színésznő elmondta: borsó­zott a háta és potyogtak a könnyei, amikor először elpróbálták, amint Sissi fekete gyászruhában, egy lép­csőn érkezik fia temetésére. - Én mint Larisch grófnő előre meglá­tom Rudolf halálát, majd egy az egyben megtörténik az Elisa­beth-es temetési kép. Csakhogy én ebben nem Erzsébetet játszom: egy másik színésznő jön velem szemben az én pár évvel korábban viselt gyászruhámban. Azt kell mondjam, nem evilági élmény volt, amikor először szembesül­tem ezzel a jelentettel. Színház­történeti pillanat volt. A darab szabadtéri világpremi­erjét múlt héten tartották itt, Szegeden, és budapesti bemuta­tójával ellentétben - melyet előbb egy baleset, majd egy étel­mérgezés veszélyeztetett - itt semmiféle rossz előjel nem tör­tént. - Egyedül az időjárás miatt aggódtunk, de szerencsére az is kegyes volt hozzánk - mondta Janza Kata, aki reméli, a mai, holnapi és vasárnapi előadást sem mossa majd el az eső. A Rudolfban Janza Kata tehát Vetsera Mária barátnőjét alakít­ja. - Sokan mondogatták, hogy furcsa lesz, ha bejövök a darabba, mert mindenki azt hiszi majd, hogy én vagyok Rudolf anyukája. Azért remélem, hogy amint el­kezdek játszani, el tudnak vonat­koztatni az előző szerepemtől még azok is, akik több tucatszor látták az Elisabeth-et - mondta a színésznő. TÍMÁR KRISZTA Somfai Vali a szegedi Bánk bánnal fejezi be pályafutását A mestercipész hattyúdala Larisch grófnő: Janza Kata Fotó: Segesvári Csaba Tandi Lajos, a Szeged folyóirat főszerkesztője nyitja meg ma 18 órakor a Csongrád Galériában a neves szegedi festőművész, Zombori László kiállítását. A Szög-Art Egyesület tagjának munkáit szeptember 1-jéig mun­kanapokon 9-13 és 13-17 óráig, szombaton 9-12, vasárnap 10-12 óra között láthatják az ér­deklődők. 43 7 millióba kerül az átépítés és az utcai homlokzat Jövő nyáron nyithat a képtár a felújított Reök-palotában tegnap írták alá a Reök-palotában az épület képtárrá alakításáról és az utcai homlokzat fel­újításáról szóló szerződést. A Horváth Mihály utcai képtár botrányt keltő bezárá­sa és eladása óta nincs Szegednek olyan állandó kiállí­tóhelye, ahol országos tárlatokat lehetne rendezni. Ezen a helyzeten változtat az önkormányzat azzal, hogy a város egyik legszebb házát, a Magyar Ede által tervezett szecessziós Reök-palotát képtárrá alakíttat­ja. A korábbi önkormányzati lakóépület évek óta üre­sen áll, belül meglehetősen rossz állapotban van, falai penészesek. Nagy Sándor alpolgármester tegnap azt hangsúlyozta: a város turisztikai értéke is jelentősen nő azzal, hogy közcélokat szolgál, képtár lesz, és így bárki számára bejárhatóvá válik a páratlan palota. Az átépítést a legszigorúbb műemléki előírásoknak meg­felelve végzi el a közbeszerzési pályázattal kiválasztott kivitelező, a szegedi Ferroép Rt. Az átépítés 420 millió forintba kerül, ebből 320-at címzett támogatásként kapott meg az önkormányzat. Az utcai homlokzat eredetileg nem tervezett felújítása további 17 milliót igényel, amiből 9 milliót fedez a területfejlesztési tá­mogatás. Nemesi Pál vezérigazgató szerint tartani tudják majd a szerződésben vállalt 2007. május 31-i határidőt, így a jövő nyári turistaszezon kezdetére már régi pompájában tündökölhet a palota. - Örömünnep számunkra ez a nap, ennél nagyobb boldogság csak az lesz, amikor átadják majd az épüle­tet - nyilatkozta lapunknak a szegedi festőket, szobrá­szokat képviselő Aranyi Sándor festőművész, a Ma­gyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőmű­vész Tagozatának és a Szög-Art Egyesületnek az elnö­ke. - Ez azt jelenti, hogy jövő júliusban már itt nyit­hatjuk meg a 34. szegedi nyári tárlatot. Eredményes volt a helyi képzőművészek tiltakozása, dicséretet ér­demel a város jelenlegi vezetése, amely komoly erőfe­szítéseket tett. A mai gazdasági viszonyok között utó­pia lenne egy minden szempontból ideális új képtár építése, ezért örülünk annak, hogy a város legszebb palotája a képzőművészetek új temploma lesz. Ahogy Rantal fános terveit ismerem, néhány válaszfal áthe­lyezésével a régi lakásokból nagyobb kiállítóterek is kialakíthatók. ló lenne, ha a földszintet is, amelynek sorsáról még nincs döntés, megtartaná a város, és az a tér is szerves része lehetne a képtárnak, vagy legalább­is valamilyen kapcsolódó funkciót kaphatna. H. ZS. Móra-múzeum: mesterien faragott test, felöltöztetve Páratlan Mária-szobor Csík György tervei alapján kor­hű lábbeliket készített a sza­badtéri Bánk bán-produkciója számára Somfai Vali. A legki­válóbb hazai színházi cipésznek - aki számos színházzal és vi­lágsztárral dolgozott már együtt - ez a munka a hattyúdala. Somfai Vali cipőipari technikum­ban végzett, majd évekig egy cipő­gyárban dolgozott. Amikor a hat­vanas évek elején cipészmű­hely-vezetői állást hirdetett az Operaház, megkapta a nagy kihí­vást jelentő munkát. 1988-ig a dalszínház volt a második ottho­na, de akkor saját műhelyt indí­tott. - Rengeteg csodálatos pro­dukción keresztül tanultam meg a szakma fortélyait. A speciális színházi cipészetet ugyanis sehol sem tanítják, csak a gyakorlatban lehet elsajátítani a mesterfogásait. Először bizonyítanom kellett, hogy elfogadják, elismerjék a tu­dásomat. Sok segítséget kaptam a Kossuth-díjas jelmeztervezőtől, Márk Tivadartól, aki ugyan rette­netesen rátarti ember volt, tartot­ta a több lépés távolságot, de ami­kor megérezte, hogy valaki teljes odaadással végzi a munkáját, ak­kor szolgálatkésszé vált, szívesen adott szakmai tanácsot - meséli Vali, aki évtizedeken át a Szegedi Szabadtéri Játékok számára is dol­gozott. - A színházi munka a hagyo­mányos cipészeihez legfeljebb annyiban hasonlít, hogy ugyan­úgy kell beverni a szöget. Más­képp kell megcsinálni egy balett­cipőt, egy latin tánccipőt, egy vá­szon gyakorlócipőt vagy egy olyan míves D'Artagnan-csiz­mát, amit nemrégiben a Vígszín­ház számára készítettünk. Ha vannak olyan ötletes jelmezter­vezők, mint például Csík Gyuri, aki a Bánk bán ruháit is zseniáli­san megálmodta, akkor akár a nagyharangot is rászereljük a csizmákra. Most is olyan gyö­nyörű lábbeliket tervezett, hogy Évszázadokon átívelő legendák övezik a szegedi Móra-múzeum nemrég restaurált Madon­na-szobrát. Különlegessége az is, hogy öltöztetős. A szobor egy hó­napon át látható a múzeumban. Több mint kétszázötven évesnek becsülik a szegedi Móra-múzeum restaurátorai azt a fából faragott Mária-szobrot, amely eredetileg a felsővárosi Szent György téri templom korábbi épületét díszí­tette. Katkóné Bagi Éva textilres­taurátor elmondta, a középkor­ban gyökerezik a szokás, hogy az ügyes kezű mesterember faragta meztelen női alakra alsó inget, in­get, felsőruhát és palástot adtak. Hajlik a csuklója és a karja, ezért könnyen belebújtatható. A vallási hagyományokat tisztelő Máriát lányok csoportja díszítette a szer­tartások rendjének megfelelő szí­nekbe. Mára az öltöztetős szob­rok eltűntek, a szegedi Madonná­nak nincsen párja. Az egy méter magas szegedi da­rabnak a története is legendás. Kétszáz éve a felsővárosi templom értékeit a környéken dúló harcok elől elrejtették, a nagyobb kincse­ket - köztük a Madonnát - szur­kos zsákba csavarba a közeli tóba süllyesztették. A fáma szerint a közelben megsebesült egy ellensé­ges katona lova, és a harcos beve­zette vérző lovát a tóba, hogy ki­mossa a sebeit. Az állat felkavarta a vizet, és a zsákba csomagolt Ma­donna hirtelen előbukkant a víz alól. Erre a katona megrémült, és hanyatt-homlok elmenekült. A környékben lakó Kőrösy József fel­figyelt a történtekre, és pártfogásá­ba vette a Madonnát. A család öröm volt megcsinálni. Mind­egyik csizma egy valóságos gyöngyszem! Számomra mindig az a legfontosabb, hogy a színé­szek, énekesek jól érezzék magu­kat a cipőimben, hiszen gyakran három-négy órán át állnak ben­nük a színpadon. A lábbeli nem akadályozhatja őket, kényelmes­nek, puhának kell lennie. Tud­nom kell, kinek hol van bütyke, keményedése. Vali az Operaház sztárjaival dol­gozott a legtöbbet. Sokszor próbált cipőt a legendás Bánk bánnak, Si­mándy Józsefnek. Szeretettel em­lékszik Németh Marikára, Besse­nyei Ferencre is. - Házy Erzsike volt a kedvencem, aki sokszor be­jött a műhelyünkbe, bájos és ked­vesvolt, nem nézte le a cipészeket. 71 éves múltam, ma már tisztel­nek a korom miatt is, de régen elő­fordult, hogy az egyik énekesnő el­ragadtatta magát, és odáig fajult az ügy, hogy a végén a társulat előtt kellett bocsánatot kérnie ­emlékszik a ritka kivételre Vali, aki sok forgatáson is dolgozott. Például a Hídember és Bánk bán filmváltozata számára is ő készí­tette a lábbeliket. - Úgy döntöttem, ez a Bánk bán lesz a hattyúdalom. Elfárad­tam, a férjem beteg, szeretnék többet mellette lenni, ezért új produkciót már nem vállalok. HOLLÓSI ZSOLT MEPHISTÓVAL IS DOLGOZOTT Vali friss munkái közül a Madách Színházban látható Broadway­musicalre, a fergeteges sikerű Producerekre a legbüszkébb. Azt mondja, a szteppjelenetekben szinte élnek a cipői. A bécsi Volksoper az Anna Kareninához, a mörbischi ünnepi játékok a Lu­xemburg grófjához rendelt tőle lábbeliket. Bécsben Rudolf trón­örökösről forgattak nemrégiben egy tévésorozatot, amiben az egyik főszereplőt Szabó István Oscar-díjas Mephistójának cím­szereplője, Klaus Maria Branda­uer játszotta. Vele is tartott Vali cipőpróbát. Zombori tárlata Csongrádon krónikája feljegyzi, hogy a követ­kező tulajdonos, Somogyi Julian­na varratta rá a jelenlegi barackvi­rágszínű ruháját a saját esküvői öltözékéből. Otthona pedig a máig fennmaradt üveges szekrény lett. Az öltöztetős Madonnát a csa­lád kései leszármazottja, Lepage Antal ajándékozta a múzeumnak 1990-ben. A szekrényt Juhász Ist­ván, a ruhát Katkóné Bagi Éva, a testet Szabó Tamás restaurálta. A szakemberek szerint van alapja a mesés történetnek, mert Mária vállán szurokfoltot találtak. A szombati Boldogasszony-ünnepre állították ki a múzeum előcsarno­kában. A hónap műtárgya szep­tember elejéig tekinthető meg. D. T. Tulajdonosa saját hófehér esküvői ruhájával öltöztette fel a Ma­donnát Fotó: Móra Ferenc Múzeum . fi ifgWÖ Somfai Vali Marton Évának mutatja Gertrudis cipőjét Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom