Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-30 / 203. szám

SZERDA, 2006. AUGUSZTUS 30. • MEGYEI TŰKOR" 7 Farkas Imre azt állítja, hogy a rendőrség előle védi lánya nemrégiben kiszabadult elrablóját. A magyar FBI-ként is emlegetett Nemzeti Nyomozó Iroda erre a felvetésre nem válaszolt. A szóvivő annyit elárult, hogy a Farkas Helga-üggyel összefüggésben a döglött ügyek osztálya „két felderítetlen gyilkosság nyomozásával foglalkozik". MUNKATÁRSUNKTÓL Az egyik kereskedelmi televízió egy asztalhoz akarta ültetni Farkas Imrét és a börtönből nemrégiben kiszabadult Cs. Józsefet. Farkas Imre az 1991-ben elrabolt szegedi diáklány, Farkas Helga édesapja, Cs. József (Jokó) pedig a lány elrablója. A férfi személyi szabadság korlátozása és zsarolás miatt éveket töltött rács mögött. A bíróság szerint bűntársával ő rabolta el Farkas Helgát, és ó követelt váltságdíjat a lány szabadon bocsátásáért. » Felháborító! Mit vártak, hogy élő adásban, a nézők szeme láttára bosszút állok és lelövöm a lányom gyilkosát!? Farkas Imre Farkas Imre gondolkodás nélkül elutasította a tévé kérését. - Felháborító! Mit vártak, hogy élő adásban, a nézők szeme láttára bosszút állok és lelövöm a lányom gyilkosát! ? Én nem leszek gyilkos, nem süllyedek olyan mélyre. Még mindig reménykedem, hogy a törvény megtorolja a lányom ellen elkövetett bűncselekményeket! - reagált a fentiekre Farkas Imre. Helga ügyében már eddig is olyasmik CS. JÓZSEF NEM NYILATKOZIK Lapunk interjút kért Cs. Józseftől. Telefonon többször is beszéltünk vele, felkínáltuk neki, ha nem ő rabolta el Farkas Helgát, mint állítja, árulja el, mit tud az ügyről, és mondja el azt is, kiszabadulása óta mit csinált. Cs. azonban barátai és ügyvédei tanácsára egyelőre elzárkózott a nyilatkozattól. történtek, amiket nem lehet megmagyarázni. Ép ésszel fel nem fogható, hogy elrablója miért kerülhetett ki évekkel büntetésének lejárta előtt a börtönből. Farkas Imre azt mondta, az egész olyan, mintha provokálnák őt és családját. Biztos információi vannak arról, hogy telefonjait ismét lehallgatják, dossziét nyitott róla a magyar FBI-ként is emlegetett Nemzeti Nyomozó Iroda, és operatív eszközökkel figyelik minden lépését. - Arra számítanak, hogy bosszút állok, ezért figyelnek. Ez nekik még kapóra is jönne! - mondta Farkas Imre, aki hozzátette: nem keresi a találkozást lánya elrablójával, de sejti, hogy a férfi éppen erre számít. Farkas Imre szerint Cs. Józsefet a rendőrség rejtegeti és védi. Cs. ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ez képtelenség, őt nem védi senki és semmi, de ennél többet nem akart mondani. Annyit még hozzátett, hogy szerinte is felháborító a tévések ötlete. Farkas Helga apját arra akarták rávenni, hogy a tévében, a kamerák előtt találkozzon lánya elrablójával Farkas Imre a törvényre bízza a bosszút A Nemzeti Nyomozó Iroda Farkas Imre állításaira érdemben nem reagált. Horváczy Emese szóvivő írásban annyit közölt, hogy az iroda speciális egysége, az életvédelmi osztály, közismertebb nevén a döglött ügyek osztálya régi, felderítetlen emberölések nyomozásával foglalkozik. „Az említett ügycsoportban két felderítetlen gyilkosság is szerepel, ezért természetesen az osztály munkatársai ebben az ügyben is dolgoznak. Az egység munkamódszeréről, illetve konkrét feladatairól az üggyel kapcsolatban nem kívánunk tájékoztatást adni" - írta Horváczy Emese. A szóvivő arra nem tért ki, hogy mit ért két felderítetlen gyilkosság alatt, de mivel a Farkas Helga-üggyel együtt említette, az egyik valószínűleg a lány, a másik pedig a Juhász Benedek elleni gyilkosság lehet. A bíróság szerint Cs. és Juhász Benedek együtt rabolta el Farkas Helgát, és zsarolta a szülőket. Juhász később eltűnt, holtteste egy csatornából került elő. Megölésével Csapót vádolták, de a bíróság a férfit ebben az ügyben nem ítélte el. HÁROM NAPIG ZSAROLTAK, MAJD ELTŰNTEK Farkas Helgát 1991. június 27-én este, Orosháza és Szeged között rabolták el. A rendőrség szerint a bűncselekményt Cs. József és Juhász Benedek követte el. A két orosházi férfi megállította a Mazda gépkocsijával Orosházáról Szegedre tartó lányt, és elrabolták. Az emberrablók már aznap este telefonáltak Helga Szegeden élő szüleinek. A zsaroló 500 ezer márka (25 millió forint) váltságdíjat követelt a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumba járó 18 éves lány szabadon bocsátásáért. Június 30-a után megszakadt a kapcsolat az emberrablók és a család között, a zsarolók később már nem jelentkeztek. Farkas Imre: Helga ügyében már eddig is olyasmik történtek, amiket nem lehet megmagyarázni Archív fotó: Miskolczi Róbert Sorvadozunk Azt hiszem, mindkettő igaz. Kezdjük azonban úgy, ahogy a világbajnokság idején hallottuk. Berúgtak egy tizenegyest, a bemondó visszaugrott azonnal Ádámhoz és Évához, mintha ők is rugdalóztak volna már a Paradicsomban. Elősorolta mindjárt a nagy tizenegyeseket, a kieséseket, meg a bennmaradásokat. A mérkőzések regulája szerint minden kiesőre egy továbbjutó maradt. Akkora igazság ez is, mint az, hogy a kapura szánt legtöbb labda fölé ment. Vagy mellé, netán kapufa lett. Es ha robbantanak valahol? Mintha Ádám és Éva is robbantgatott volna már, mert a robbantások krónikájában is vissza szoktak ugrálni a híradások emberei. Amikor a sellőlányka egybenőtt lábait szétoperálták, akkor is megtudhattuk azonnal, volt-e már ilyesmire példa az orvoslás történetében. Most attól harsog a világ, hogy össze akarnak vonni önkormányzatokat, tiszteletdíjasra szerveznének át némely polgármestereket. Bajban van a bukszánk, üres kamrának bolond a gazdaasszonya, timsózrű muszáj. Összehúzni, amit csak lehet. Az újszülöttnek minden vicc új, de az élemedettebb korosztály mindenre talál példát az ántivilágból is. Legtöbbet az öregátkosból. A nem is annyira távlati fejlesztési tervekben az szerepelt például, hogy Zsombót Szatymazba kell beolvasztani. Mert Szatymaznak vasútállomása is van, hűtőháza is van, és különben is az őszibarack föfaluja. És mi lett belőle ?Mármint Zsombóból ? Örök időkre hirdeti, lendületes tanácsi apparátus kellett csak hozzá, és párja lett Szatymaznak, nem alattvalója. Faragó M. Vilmos vezetésével. Intő példának tartom ma is: egyenként a galuskát, uraim, nehogy a torkunkon akadjon. Örök példáim azonban a tanyáknál kezdődnek. Volt, ugye, parancsba adva, nem is olyan nagyon régen, hogy a tanyavilág nem kompatibilis a szocializmussal, tehát meg kell szüntetni. Aki építeni merészelt, arra vetemedvén, hogy a sárba ragadt, homokba fulladt óvilágból saját erőfeszítésével kecmeregjen ki, hát abból az ellenség tizenkét fejű sárkánya fújta a tüzet. Úgy megbüntették, hogy belefeketedett. Szilajnagy fejek kitalálták, a tanyai iskolákat kell lesöpörni a térképről. Le is söpörték. A régi világban nyolcvan vagy százhúsz gyerek is gyarapodott bennük fejben, később tálalták az elnéptelenedés teóriáját. Gyömbér tanító úr azt merte mondani Miklósvári Sándor miniszteriális főosztályvezető tulajdon szemébe, virágot tör le, aki iskolát zár be. Aztán falusi iskolák következtek, még aztán városiakat szüntetnek meg. És szépen, rendben, elnéptelenedik az ország! Sorvadunk, bizony sorvadunk. Fekete Gyuláékat még naponta feszítették keresztre, mert előre megjövendölték. Apróra szedve egész újságot kitöltene sorvasztásaink tistája. Megszüntették a házhoz járó tanyai postásságot, aztán a falusi kispostákat. Természetesen a korszerűsítés jegyében. Az erőnek erejével egybemosott falvaink nem győznek szabad akaratból rendre szétválni, erre kilátásba helyezik az önkormányzatok egybemosását. Most éppen a még megmaradt szárnyvasutakat számolnák föl. Jelszó: timsózni kell! Elsütöttem egyszer már, évzárói följajdulásomban, hogy a divattal együtt lépő lacikonyháinkban ott forog a bunkóba szorított hús, sugárhővel sütögetve. Azt hiszem, girosz a neve. Megy a nyájas éhes ember, lefaragnak belőle egy nyeleire valót. Girosznak érezheti magát a ma embere is, ürgetik-forgatják, sütögetik, és tulajdon testéből etetik, ha éppen megéhezik. A primitív népekre kannibalizmusnak szokták ezt mondani. H. D. Torba Csilla 2210. ugrása a szegedi halfesztiválon A szolnoki ejtőernyős boszorkány az égből hozza a paprikát Tbrba Csilla ejtőernyős ugrása a szegedi halfesztivál egyik attrakciója lesz Fotó: Karnok Csaba Az idén is Torba Csilla ejtőernyős szállítja a paprikát a nemzetközi tiszai halfesztiválra, Szegedre. A „repülő szegedi boszorkány" jelenleg a szolnoki helikopterezrednél szolgál. Csilla szombati ugrása a körülmények miatt - Tisza, magas fák, beton mellvéd - nem mindennapi. Ezt a speciális feladatot a magyar nők közül csak néhányan tudják teljesíteni. A 10. nemzetközi tiszai halfesztiválra ötödik alkalommal érkezik a magasból a halié egyik legfontosabb összetevője, a szögedi paprika. A jelképes füzért szombaton is, mint eddig minden alkalommal a szegedi Torba Csilla magyar bajnok ejtőernyős szállítja. A „repülő szegedi boszorkány" egyelőre még munkahelyén, Szolnokon, a helikopterezred légi kutatómentő szolgálatánál készül. A tizennégy év alatt a 2210. ugrásnál tartó rutinos ejtőernyős - civilben testnevelés-földrajz szakos tanár - nem a legkönynyebb feladatok között említi a szombati produkciót. A fiatal nőt ezer méter magasra viszi fel a repülőgép, onnan ugrik. Öt másodperces zuhanás után kell kinyitnia az ejtőernyőt. Az első szokatlan körülménnyel ekkor szembesül majd: az egyik kezével a fején lévő kendőt kell fognia, a másikkal pedig - a korábbi tapasztalok szerint - a nyakába akasztott, a légáramlástól állandóan a szemét eltakaró paprikakoszorúval kell viaskodnia. A földhöz közelítve sem mindennapi körülmények fogadják. - A Tisza, a rakparti mellvéd és a Stefánia fái miatt nagyon speciális a helyszin, ezért a betonra úgy szállok le, mint egy madár: úgynevezett lebegtető, sikló technikával - magyarázza Torba SZERETI, DE NEM FŐZI jv Torba Csilla hallét nem szokott főzni, de nagyon szereti. Nagyon kevés húst eszik, de ha mégis, akkor csirkét és halat. Kedvence a Roosevelt téri bátyus halászlé. Ez abbéi áll - világosít fel -, hogy a buktaszerű tésztát megtöltik halikrával és -tejjel, majd belefőzik a lébe. Isteni finom! Ugrás után meg is kóstolom - jelenti ki a „repülő szegedi boszorkány". Csilla. Megjegyzi: veszélyessége miatt ezt a feladatot csak első osztályú bemutatói minősítéssel lehet végrehajtani. A magyar nők közül ilyen bizonyítvánnyal mindössze öten rendelkeznek. Csilla évente 300-330 ugrást hajt végre, általában 800-1000 méter magasból lép ki a gépből, mivel a célba ugrásokat kedveli, amit milliméterpontosan kell végrehajtani. A katonaválogatott tagja azonban már 4500 méter magasból is kiugrott, ráadásul oxigénpalack nélkül. Négyezer méter felett ugyan már a maszk ajánlott, de Csilla úgy gondolta, enélkül nagyobb a kihívás. - Hetven másodpercet zuhantam, és csak 800 méternél nyitottam az ernyőt. Hihetetlen jó érzés volt - mondja az egykori aerobiktanár, aki az elsők között ismertette meg Szegeden a callanatics tornát. Kolléganőjével, Császár Edinával együtt felépített óráiból többrészes oktatófilm is készült. Az aerobikot azonban felváltotta az extrém sport imádata: az ejtőernyőzés mellett búvárkodik és raftingol. Meg is beszéljük: a legközelebbi fesztiválon akár a Tisza vizéből is kiemelkedhetne - egy kosár hallal. CS. G. L. ERDEI BOKSZKESZTYŰJE A szegedi ejtőernyős hölgy nemcsak paprikafüzérrel repked a magasban: három évvel ezelőtt az ökölvívó Erdei Zsolt kesztyűjét is ő hozta másik két társával az újszegedi sportcsarnok bejáratához. A bunyós kesztyűje időben megérkezett és Erdei a WBO interkontinentális félnehézsúlyú címéért vívott küzdelemben pontozással diadalmaskodott is a spanyol Jüan Nelongo Pérez ellen.