Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-28 / 201. szám
HÍREK, ESEMÉNYEK, EREDMÉNYEK MINDEN HÉTFŐN ^ NAPI MELLÉKLETEK A DEL SPORTJA jP Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: SÜLI RÓBERT • 2006. AUGUSZTUS 28. WWW.DELMAGYAR.HU Megtapsolták a makói labdarúgókat és a szurkolókat az Üllői úton Soha nem felejtik el ezt a mérkőzést Előfordult, hogy nem válogattak az eszközökben (balról): Mórocz Zsolt, Bartha László és Varga Róbert Fotók: Miskolczi Róbert JEGYZŐKÖNYV Ferencváros-Makó FC 4-0 (2-0) NB ll-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Üllői út, 10 ezer 721 néző. Vezette: Solymosi (Varga Zs., Pápai). FTC: Kemenes - Bognár, Dragóner, Tímár, Balog - Szalai, Lipcsei, Lazics, Laczkó - Deme - Bartha. Edző: Gellei Imre. Makó: Czirbus 5 - Szaveljev 5-2=3, Mórocz 6, Magyar 5, Bakos Á. 4 Kulacsik 5, Varga R. 5, Kis K. 5, Bány 5 - Hadár 4 - Schreiber 4. Edző: Takács Zoltán. Gólszerzők: Dragóner a 7., Bartha a 28., Bartha az 59., Lipcsei (1 Lesből) a 85. percben. Csere: Bakos Á. helyett Podonyi (5) és Hadár h. Fülöp (5) a szünetben, Bány helyett Zakar (5) a 60., Szalai h. Jovánczai a 71., Laczkó h. Csepregi a 85., Lipcsei h. Fitos a 89. percben. Sárga lap: Mórocz a 35., Magyar a 38., Szaveljev az 56. percben. Kiállítva: Szaveljev a 85. percben. Elmaradt a csoda a Fradi-Makó NB Il-es labdaríígő-mcrkőzésen. A két gárda nem volt azonos súlycsoportban, de ezt nem is lehetett elvárni. Mégis büszkék lehetnek magukra a Maros-parti játékosok, az őket elkísérő drukkerek, mert közel tizenegyezer nézőt vonzottak ki az Üllői úti fociszentélybe. Erdei Zoltán mindig arról álmodott, egyszer eljön az a nap, amikor két kedvenc csapata egymás ellen futballozik bajnoki mérkőzésen, ő pedig ott drukkol a lelátón. Tüdta, persze, hogy tudta, mindez csupán utópisztikus gondolat, hiszen hogy kerülne azonos osztályba a hatalmas Ferencváros és a kicsike Makó FC? Az előbbi ugyebár az ország legnépszerűbb futballgárdája, 28-szoros bajnok, 20-szoros Magyar Kupa-győztes, nyert WK-t (az UEFA-kupa elődje), szerepelt KEK-döntőben. A Csongrád megyei együttesnek pedig a mostani a harmadik évadja a másodosztályban. Előtte az NB Ill-ban, még korábban a megyei I. osztályban vitézkedett. Álomból valóság Aztán július végén, augusztus elején hatalmas fordulat állt be a dolgok menetébe: a Fradi nem kapott a Borsodi Ligában való induláshoz szükséges licencet az MLSZ-től, jobb híján az NB II keleti csoportjában találta magát. Ott, ahol a Makó FC az előző idényt a bravúros negyedik helyen fejezte be. Hát mégiscsak összecsaphat Erdei két kedvence? A nagy nap szombaton jött el. Az egy éve működő Makó Fan Club egyik alapítója, aki civilben asztalosként keresi meg a betevőre valót, jókedvűen ébredt, már alig várta, hogy este 7 óra legyen. A sárga pólóba öltözött szurkolótársaival megtöltött autóbusz 14.30-kor startolt a makői fürdő elől. Az út nem volt rövid az Üllői útig, de viszonylag gyorsan eltelt, a drukkerek énekléssel múlatták az időt. Megérkezvén a magyar labdarúgás szentélyébe - ahol egykoron olyan klasszisok rúgták a labdát, mint például Lázár és Lakat tanár úr, Tbldi Géza, Türai, Kispéter Mihály, Albert Flórián, Varga Zoli, a Nyíl, aztán Ebedli, és még oldalakon sorolhatnánk a neveket - kedvesen fogadták őket a fradisták. Nem volt atrocitás, gúnyolódás, előzékenyen a vendégszurkolóknak kialakított szektorba kísérték a makóiakat. Oda, ahol már ott voltak a Maros UFC tehetséges fiataljai, ők sem akarták kihagyni a mérkőzést. A „fanosok" kiaggatták a kerítésre transzparenseiket, köztük a két újat, melyen a következő szöveg volt olvasható: „Alomból valóság", és „Egy szív, egy érzés, egy barátság". De volt náluk dob, megafon és sál is. Teljes harckészültségben várták a kezdést. Hangrobaj és taps Jól mutattak, de amikor az ember az óra alatti híres, hírhedt Fradi B középre tekintett, szinte hang nem jött ki a torkán. Azt elmondani nem lehet, micsoda hangulatot, fesztivált rendeztek, amikor melegíteni érkezett Lipcsei Pétyr csapatkapitány vezetésével az FTC. Lehet, hogy még a Megyeri úton is hallották a hangrobajt. Kisvártatva vadonatúj szerelésben (világoskék mez, fekete nadrág és sportszár) a makóiak is kifutottak a gyepre. Tudják, mi történt? Nem pfujoltak, nem anyáztak, hanem megtapsolták a vidéki gárdát. De nemcsak a B közepes ultrák, hanem mindenki, aki a lelátón volt. Közel tizenegyezren! A „kis Flóri" Ekkor jutottak eszembe ifj. Albert Flórián, a Ferencváros másodedzőjének szavai, aki negyedórával korábban azt mondta az öltözőfolyosón, hogy akármekkora is a baj most a Fradinál, ilyen mértékű összefogást még csak nem is reméltek. A drukkerek a pálya szélén, a csapat pedig a meccseken akarja demonstrálni, hogy nem ez az ő osztályuk, nem lebecsülve egyetlen riválisukat sem, de százszázalékos teljesítménnyel akarnak visszajutni oda, ahová valók. Elkezdődött a mérkőzés, vele együtt pedig a Fradi-offenzíva. A zöld-fehérek a kapujukhoz szegezték a kissé megilletődött vendégeket, tényleg csak idő kérdése volt, mikor kell maga mögé nyúlnia Czírbusnak. Ez már a hetedik percben bekövetkezett, aztán a 28.-ban megint. Ekkor aztán beindultak a hazai fanatikusok. Rendesen „megtalálták" az Újpestet, de energiájukból futotta Szlovákia gyalázkodására is. A Makó Fan Club kizárólag saját csapatával foglalkozott, a kilátástalan küzdelem ellenére űzte, hajtotta Varga Csibuékat. Bár sok okuk nem volt rá, még kincstári optimizmusra is tellett, ugyanis a félidőben Erdei Zoltán azt találta mondani: „Bány bal lábában nagyon bízom, szabadrúgásból biztosan bever egyet Kemenesnek". Ez nem következett be, ellenben menetrendszerűen érkezett Bartha második találata, vele egyidejűleg pedig az MLSZ elnökének, Kisteleki Istvánnak címzett néhány jó kívánság... A biztos vezetés tudatában visszavett a tempóból a Fradi, Magyar akár szépíthetett is volna, majd a meccs hajrájában Solymosi játékvezető gondoskodott arról, hogy megint örömtüzek gyulladjanak a stadionban: véleményes tizenegyest ítélt meg a Ferencvárosnak (az esetnél Szaveljev megkapta második sárga lapját), ezáltal pedig az öreg harcos, Lipcsei is feliratkozhatott a gólszerzők közé. Elmaradt a csoda Nem történt csoda az Üllői úton, simán nyert az erősebb, a jobb, a nem az NB Il-be való gárda, az, amelyik a futballból és nem a futballért él. A 4-0-s vereséget leszámítva a Makó FC játékosai, vezetői, drukkerei is hatalmas élménnyel gazdagodva hagyták el az Üllői úti stadiont, azt a pályát, ahol a lefújást követően is majd tizenegyezer szurkoló tapsolta meg őket. Lesz majd mit mesélniük gyermekeiknek, unokáiknak. SZÉLPÁL LÁSZLÓ A NAGY TALÁLKOZÁS £ A Makó FC trénere, Takács Zoltán 1977 és 1981 kőzött a Ferencvárosban futballozott. Az utolsó évben az ifik között rúgta a gólokat. Egykori csapattársa, a jelenleg sportújságíróként dolgozó Bánki „Dodó" József már nagyon várta, mikor fut be az Üllői útra a Makó busza. Üdvözölték egymást majd egy emelet lépcsőzése után bekopogtattak egy ajtón. Takács belépett majd megölelte az ősz hajkoronáját hátrafésülve viselő urat A Császárt országunk egyetlen aranylabdását (1967), Albert Flóriánt Ó volt annak az íljúsági csapatnak az edzője. MESTERMÉRLEG Gellei Imre: - Örülünk annak, hogy időnként jól játszva szolgáltuk ki a közönségünket, hiszen értük vagyunk. Végig uraltuk a játékot, a mi akaratunk érvényesült. Ki kell emelni Lipcsei Pétert és Bartha Lászlót, s ne felejtsük el, legközelebb Tököli Attila is játszhat már. Tavaszi eredményei miatt le a kalappal a Makó előtt, már csak emiatt sem vehették a srácok-a találkozót félvállról. Takács Zoltán: - Ez nem egy másodosztályú meccs volt, teljesen más dimenzióban szerepeltünk, mint amit megszoktunk. Óriási élmény volt számunkra itt pályára lépni, és ez még akkor is igaz, ha a vereség mindig fájó, amiből okulnunk kell. A makói játékosok és szurkolók a vereség ellenére újra egymásra találtak Eredmények, tabella A 3. forduló eredményei: Budafok-Jászapáti 2-0, Kazincbarcika-Szolnok 2-2, Jászberény-Orosháza 0-4, Nyíregyáza-Tuzsér 2-2, Békéscsaba—Vecsés 1-2, Karcag-Kecskemét 1-3, Bőcs-Baktalórántháza 2-0. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. Ferencváros 3 3 0 0 10- 2 J 2. Nyíregyháza 3 2 10 S- 3 7 3. Vecsés 3 2 1 0 5- 1 7 4. Bécs 3 2 1 0 5- 2 7 5. Orosháza J 2 0 1 7-6 0 6. Kazincbarcika 3 1 2 1 5-3 5 7. Tőzsér 3 1 2 0 í-5 5 t. Budafok 3 1 1 1 3-2 4 9. Szobrok 3 1 1 1 5-7 4 10. Makó 3 1 1 1 2-5 4 11. Kecskemét 3 1 0 2 5-5 3 12. Baktakjranthaza 3 0 2 1 24 2 13. Karcag 3 0 1 2 2-6 1 14. Jászberény 3 0 1 2 0-7 1 15. Békéscsaba 3 0 0 3 2-5 0 16. Jászapáti 3 0 0 3 0-5 0 TERÜU, TERÜLJ, ASZTALKAM £ A bajok csőstül zuhantak a Fradira. Az 1899-es megalakulás óta egyedüli magyar csapatként mindig az élvonalban szerepelt mostanáig, az NB ll-be történő száműzetésig: Kilencszázmillió forinttal tartozik fűnek fának, játékosnak, szertárosnak, edzőnek, az áramszolgáltatónak. Pár napja már elnökséggel sem rendelkezik, a közutálatnak örvendő elnöknek, Ináncsy Miklósnak már aláírási jogköre sincs. Mindezen problémák ellenére a vendég, még az újságíró is, kiemelten fontos személynek számít A zsurnalisztákat olyan fogadtatásban részesítettek, amihez bizony nincsenek hozzászokva, pláne nem a másodosztályban. Miközben jegyzeteltek, telefonáltak hortobágyi palacsintával, meggyes, mákos és túrós rétessel tömhették bendőjüket dobozos üdítőitallal olthatták szomjukat Ha rajtuk múlna, valószínűleg mindig a Ferencváros hazai meccseiről tudósítanának