Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

12 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 24. A JOGÁSZ VÁLASZOL #» . • Dr. Juhász György Ki lehet hozzátartozó ? Számtalan helyen olvasható a „hozzátartozó" kifejezés. Szeretném tudni, hogy jogi értelemben ez pontosan milyen rokoni kört jelent. Milyen következményei vannak annak, hogy valaki hozzátartozónak minősül-e vagy sem 1 Tisztelt Olvasó! A polgári törvénykönyv (Ptk.|, a büntető törvénykönyv (Btk.) és a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) egyaránt tartalmaz­za a „hozzátartozó" definícióját, meghatározását. Ezek alapján hozzátartozónak minősül: az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli roko­na és testvére, valamint a testvér házastársa. A polgári törvény­könyv ismeri a „közeli hozzátar­tozó" kategóriát is. E szűkebb körbe tartozik: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe­fogadott, a mostoha- és nevelt­gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, vala­mint a testvér. Nagyon sok területen van jogi jelentősége annak, hogy valaki hozzátartozónk-e. Csak példa­ként említve: polgári peres eljá­rásban a felek, büntetőeljárásban pedig a terhelt hozzátartozója megtagadhatja a tanúkénti vallo­mástételt. Polgári perben a fele­ket meghatalmazottként hozzá­tartozójuk is képviselheti. Hoz­zátartozóval kötött fedezetelvo­nó ügyleteknél törvényi vélelem a rosszhiszeműség és az ingye­nesség. Bizonyos esetben a hoz­zátartozói minőség összeférhe­tetlenségi okot jelent. Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjé­nek közeli hozzátartozója ugyan­annál a társaságnál nem lehet fe­lügyelőbizottsági tag. A felsőok­tatásról szóló törvény alapján a doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a pályázó közeli hoz­zátartozója. Egyes esetekben a hozzátarto­zói viszony büntethetőséget ki­záró ok. Például az államtitok­sértés feljelentésének elmulasz­tásakor. Ugyanakkor néhány ne­mi erkölcs elleni bűncselek­ménynél (megrontás, kerítés) a törvény súlyosabb büntetési té­telt rendel, ha azt hozzátartozó sérelmére követik el. A fentieken túl rengeteg kér­désben bírhat jelentősséggel a hozzátartozói viszony. Altalá­nosságban úgy gondolom, a jo­gi szabályozás és az erkölcsi normák e kérdéskörben össz­hangban vannak. Ha konkrét esetre vagy jogterületre kíván­csi, szívesen kitérek rá részlete­sebben is. Végső búcsú Erzsike tanárnőnktől A közelmúltban tudtuk meg, hogy szeretett tanárnőnk, egyko­ri osztályfőnökünk, Tarjányi Lászlóné Kiss Erzsébet visszaad­ta lelkét Teremtőjének. Szűk csa­ládi körben helyezték hamvait örök nyugalomba a makói római katolikus temetőben. Erzsike néni 1927-ben Kun­szentmártonban született. Egy­éves lehetett, amikor családja Makóra költözött. Szülei iparo­sok voltak, s minden igyekeze­tükkel azon voltak, hogy leányuk kezébe diplomát adjanak. Szege­den a Tanítóképző Intézetben 1946. június 19-én szerzett dip­lomát. (Az éppen 60 éve történt boldog esemény ünnepén, a vá­rosházán férje vette át a gyé­mántdiplomát.) Erzsike néni 1955-ben Budapesten középis­kolai tanári diplomát is szerzett. Egyetlen munkahelyen, az általa is nagyon szeretett József Attila Gimnáziumban tanított 1952­től 1982-ig. Nyugdíjazása után még két évig oktatta diákjait. Ugyanolyan szeretettel és türe­lemmel, mint annak idején min­ket, régebbi tanítványait. Osz­tályfőnökként diákok százait in­dította útjára pályafutása során. Később is tartotta velük a kap­csolatot. Érdeklődött egykori ta­nítványai sorsáról, s napraké­szen mindenkinek tudott örö­meiről és gondjairól. Munkáját számos kitüntetés fémjelzi. Hosszú szenvedés után, ottho­nában, szerettei körében hunyta le örökre szemét. Nagy lelki ere­jével, életének utolsó percéig be­szélt hozzájuk, és tudjuk, hogy szíve utolsó dobbanásáig egykori diákjaira is gondolt. Köszönjük azt a sok jót, amit Tőle kaptunk. Emlékét örökre megőrizzük: A makói József Attila Gimnázium egykori diákjai Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszá­mot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a Dél­magyarország, a Délvilág és a Vasárnapi Délmagyarország című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat. Azt hallottam, hogy a Derkovits fasor és a Thö­köly utca sarkán körforgalmat terveznek építeni. Én híve vagyok az indokolt körforgalomnak, de csak akkor, ha annak a feltételei is biztosítottak. Például a színháznál is tapasztalható, hogy a kör­forgalmat nem az ott közlekedő járművek mére­tének megfelelőre tervezték! Ugyanis például a csuklósbuszok és a trolik csak úgy tudnak ke­resztül hajtani a körforgalmon, ha ráhajtanak a középső kiemelkedő zárt területre. Ez egyrészt rongálja a belső területet, másrészt nagyon bal­esetveszélyes, hiszen megdobja a járművet! Nos, a tervezett körforgalom a 60-as busz útvonalára esik. Ott - a kereszteződés adottságai miatt - fizi ­kai képtelenség megfelelő méretű körforgalmat építeni. Tehát felesleges pénzkidobás, pazarlás. Ha Szegednek körforgalmak építésére van elkölthető pénze, akkor a város több más pontján is el tudnám képzelni azt. Ilyen pél­dául az említett kereszteződéstől nem is túl messze, a Szőregi út és a Thököly utca talál­kozása. A Thököly utcából balra nagy ívben ­különösen a Szőregi úton lévő szinte belátha­tatlan kanyar miatt - hosszú percekig nem lehet kikanyarodni! Itt megfelelő előjelzések­kel figyelmeztetni kellene a közlekedőket az esetlegesen megépítendő körforgalomra, hogy nehogy úgy járjunk, mint a terelőszige­tekkel, amelyeket kellő előjelzés híján csak az utolsó pillanatban - sokszor csak túl ké­sőn - lehet észrevenni, mint azt a balesetek is jelzik. Ugyanis - ha tetszik, ha nem - szá­mítani kellene a szabálytalanul, fáradtan a volán mögé ülő gépkocsivezetőkre is! Hasonló neuralgikus pont az Erdélyi tér, ahol öt irányból érkeznek járművek - sűrű, kanya­rodó autóbusz-közlekedéssel, és a magas bok­roktól nehezen belátható egyéb forgalommal. KELEMEN LÁSZLÓ, SZEGED Van megoldás a Laposon Érdeklődéssel és némi felháboro­dással követem az újságban meg­jelenő, a Lapos stranddal kapcso­latos cikkeket. Számomra az vá­lik világossá, hogy az ügyben érintett szervek valami oknál fogva nem vállalnak kellő kom­petenciát, mindenki csak szét­tárja a karját, másokra mutogat­nak és tévesen értelmezik a vo­natkozó jogszabályt, miközben a tiltott fürdőzés következtében emberek fulladnak a folyóba. Ha hiszik, ha nem, az ügynek mégis van megoldása. Született szegedi és egyben vízi ember is va­gyok, a Tisza partján nőttem fel, itt gyerekeskedtem, sokat hajóztam és fürödtem a folyóban, persze ak­kor amikor még lehetett. Nem fo­gadom el a szegedi önkormányzat azon állítását, miszerint azért nem jelölnek ki a Laposon fürdőhelyet, mert az 100 méteren belül lenne a Belvárosi hídtól, valamint az sem * fedi a valóságot, hogy az ANTSZ nem ad engedélyt, mert a vízminő­ség nem megfelelő. Egy dolgot ne felejtsünk el, a Laposon korábban is volt kijelölt szabadvízi strand mentőőri szolgálattal, ami a híd lá­bától számított 100 méteren kívül volt teljesen szabályosan kijelölve, valamint jelenleg is és korábban is alkalmas volt a folyó vízminősége ezen szakaszon a fürdőzésre. Az is tény, hogy város lakossága soha nem fog lemondani a Laposról. A probléma megoldása a jelen­leg hatályos jogszabály megfelelő ismeretében és értelmezésében rejlik: 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, vala­mint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről üzemeltetéséről. 3.§(9) A jegyző hivatalból kije­lölési eljárást folytathat le a víz­parti üdülő, illetve gyermek- és ifjúsági tábor vagy sátortábor te­rületével határos, fürdésre alkal­mas természetes fürdővízen amennyiben az nem kijelölt für­dőhely és a kijelölést senki nem kezdeményezte. A kijelölést a (3) bekezdés c) pontja szerinti rend­őri szerv is kezdeményezheti. Összegezve, amennyiben lakos­sági igény merül fel egy korábban már üzemeltetett szabadvízi für­dőhely megnyitására, ami nyil­vánvaló, akkor azt a fenti jogsza­bályban megjelölt szervek kezde­ményezésére engedélyeztetni le­het, engedélyezni kell! Mi az oka a kezdeményezés elmaradásának? Furcsa számomra az a nyilat­kozat is, hogy nincs, aki üzemel­tesse a strandot, miközben a víz­parti büfé üzemeltetésére enge­délyt adnak ki. Hogy a büfé üze­meltetője már nem akarja a ko­rábban általa üzemeltetett stran­dot felügyelni? Vajon az emberek nem éppen a mediterrán jellegű homokos „lapos" vízpart miatt látogatják a büféjét? Nem azt állítom, hogy a strand legalizálásával a későbbiekben elkerülhetők lesznek a vízbeful­ladások, de a mentőőri szolgálat mellett mindenképpen kedve­zőbben alakulhat a fuldokló em­ber életben maradási esélye, ami­nek érdekében igenis az illetékes hatóságoknak van lehetősége po­zitívan intézkedni. Mint ahogyan a megyében Csongrád, Szentes vagy Mind­szent lakossága is megérdemli a Tisza folyón létesített szabad strandot, akkor a megyeszékhe­lyünk miért nem él a természet adta kivételes lehetőséggel? TÓTH ANDRÁS, SZEGED Körforgalom Újszegeden, a Derkovits fasor végén ? Megfelelő helyen indokolt a körforgalom. Kérdés, hogy elfér-e a Derkovits fasor végén? Fotó: Segesvári Csaba Szent István-napi gondolatok a „vidék miniszter érői" „Gróf Klebelsberg Kunó azt a felfogást tette magáévá, amelyet nemzetünk leg­nagyobbjai Szent Istvántól kezdve vallot­tak Nagy Lajoson, Korvin Mátyáson, Pázmány Péteren, Széchenyi Istvánon keresztül. Felismerte, hogy Nyugathoz való tartozásunk múltunkban és jele­nünkben, történelmi küldetésünkben és kultúrvágyainkban gyökerezik, és ihletes buzgósággal, s maradandó sikerrel kez­deményezte, megerősítette, mélyítette és kiépítette kultúrkapcsolatainkat a Nyugattal... A magyar nemzet egyik leg­nagyobb lángelméje" - emlékezett vissza Kováts Ferenc exrektor 1933-ban a sze­gedi egyetem ünnepélyes közgyűlésén. Trianon után a csonka országban nyo­masztóvá vált a dualizmus idején arány­talanul felfejlődött Budapest (mely az ak­kori Bécset is meghaladta szépségben, nagyságban, fejlettségben) és a háttérbe szorult vidék, különösen a töröktől leg­többet szenvedett és ennek következté­ben elmaradottá vált Alföld ellentéte. A polgárosodásban élenjáró városaink - Po­zsony, Kassa, Kolozsvár, Temesvár, Fiu­me stb. - elvesztése után nagy űr keletke­zett. Hiányoztak azok a nyugat-európai nagyvárosok (Ausburg, Firenze, Bor­deaux, Graz stb.), amelyek még nem ri­valizáltak a fővárossal, de megfelelő önál­lósággal bírtak. így a történelmi kénysze­rűség is miniszterünk figyelmét az Alföld és Dunántúl felé fordította. Határon kí­vül maradt iskoláink kétharmad része, könyvtáraink több mint fele, a múzeu­mok, színházak jelentős része, nem be­szélve egyetemeinkről, kórházainkról stb. „Minden egyes alföldi városnak mű­velődési világítótoronynak kell lennie" ­vallotta. Ismerjék fel hivatásukat, alakít­sák ki karakterüket. „Igazi nagyváros pe­dig bajosan képzelhető el főiskolák, külö­nösen egyetem nélkül." Ennek szellemé­ben építette fel a vidéki egyetemeket: a Kolozsvárról menekült egyetemet Szege­den (a magyar Göttinga), a Pozsonyból el­űzött egyetemet Pécsen (a magyar Hei­delberg), a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémiát Sopronban, az an­gol internátust Sárospatakon (Bod­rog-parti Athén). „Magyarországrekonst­rukciójában éppen vezető gondolatnak kell lenni, hogy a magyar vidékbe mentől nagyobb erőt öntsünk." Négy év alatt Szegeden felépül az egyetem városrész klinikákkal, kollégiumokkal, a fogadalmi templom nagyobb része, a Dóm téri épü­letegyüttes az elméleti intézeteknek, la­boratóriumoknak. Hatalmas népisko­la-építési programja keretében három év alatt ötezer népiskolai egység épült fel, ja­varészt az alföldi tanyavilágban, melyek nemcsak oktatási, hanem kulturális, egészségügyi, vallási központok is voltak, háromszobás tanítói, sokhelyütt védőnői lakásokkal. Szegeden és környékén 90 is­kolai tanterem, 46 szertár, 35 tanítói la­kás, 18 új iskola épült (főiskolai Gyakorló Iskola, rókusi, Mérey utcai, újszegedi stb.). Új középiskolák (kecskeméti piaris­ta, aszódi evangélikus, gödöllői premont­rei stb.), új múzeumok (Debrecen, Veszp­rém, Keszthely, Kecskemét) létesülnek. Tihanyban hozza létre az ország első nemzeti parkját cserkésztáborral. Az új tihanyi biológiai intézetben genetikai és Balaton-kutatások indulnak. Az 1500 is­kolakönyvtár és 1555 népkönyvtár túl­nyomó része vidéken létesült. Új típusú, ún. mezőgazdasági felsőiskolák létesül­nek a kisgazdák fiainak továbbképzésére. „A kultúra mindig a jövő generáció szá­mára dolgozik" - hangoztatta sokszor. Nem utolsósorban a vidék felzárkóz­tatásának is köszönhető, hogy az analfa­betizmus mértéke egy szintre csökkent Franciaországgal, a magyar egészségügy fejlettségét tekintve Európa középmező­nyébe emelkedett. Úgy látszik az írek és a finnek megfogadták Klebelsberg taná­csait, hisz a tudomány Klebelsbergi lép­tékű fejlesztése Európa csaknem legsze­gényebb térségeiből a világ egyik legdi­namikusabban fejlődő területeivé vál­tak. Klebelsberg kulturális és tudomá­nyos programja számos ötletet ad az or­szág vezetőinek, az uniós pénzek mai felhasználásához is. HENCZ PÉTER, SZEGED

Next

/
Oldalképek
Tartalom