Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-03 / 180. szám

6 • MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2006. AUGUSZTUS 3. 14 970 Ft Szeretsz sokat beszélni? Most nem kell az órát figyelned! A Praktikum hálózaton belüli csomaggal éjjel-nappal 20 Ft-ért beszélhetsz, havidíj nélkül! Még brekegve is megéri! Sokan nem öntöznek, pedig kellene Orosz rulett a csatornaparton Beindult már az öntözési szezon. De korántsem öntöznek mindenütt, ahol szükség lenne rá - részint kényszerből, másrészt saját elhatározásból. Utóbbiaknak vagy beválik a számításuk, vagy nem. A Maros áradása - mint írtunk is erről - megrongálta egy szivattyú zsilipjét. Máig nem lehet a szivattyút használni, így veszélybe jutott a makói határ egy része és Maroslele öntözővíz-ellátása. A területileg illetékes, hódmezővásárhelyi központú Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulatnak azonban mobil szivattyúk telepítésével sikerült megoldania a gondot. - A társulat ezekből s az egyéb, időjárási anomáliákból adódó pluszköltségei többmilliós forint nagyságrendűek - mondja Balla Iván ügyvezető igazgató. Az idei öntözési szezon a belvíz miatt jó két hónappal később indult, mint átlagos években, és egyébként is a szokásoshoz képest kevesebben veszik igénybe a vízszolgáltatást. Sokan kényszerből nem öntöznek. Például mert a belvíz kipusztította a növényeket az adott területről - vagy pedig mert nem kapták meg a megrendelést olyan mennyiségű terményre, mint a korábbi években. Másoknak ugyan szüksége lenne vízre, s földjük ráadásul a csatornaparton helyezkedik el, mégsem öntöznek. Abban híznak, hogy még azelőtt újra csapadékossá válik az időjárás, mielőtt nagyon mélyre süllyed a talajvíz. De ez-„orosz rulett": vagy bejön a számításuk, és akkor jól járnak, vagy nem jön be, és ekkor a kiesés nagyobb lesz, mint amennyi kiadást az öntözési költség jelentett volna. A belvíz- és öntözővízhelyzet ellentmondásosságát az is jelzi: amikor még nem volt biztos, hogy mobil szivattyúkkal biztosítani lehet a vízmennyiséget, akkor a társulat a területén lévő belvíz csatornákba irányításával igyekezett fölkészülni a kellő vízmennyiség biztosítására - extrém helyzetekben tehát a belvíznek is lehet haszna. A belvíznél nagyobb károkat csak a belvízvédekezés okozott a mezőgazdaságból élőknek. Az ügyvezető igazgató mondja: az FVM még máig nem fizette ki a belvízvédekezés költségeit. Belvízvédekezésre érdekeltségi hozzájárulás címen kellett korábban összegeket befizetniük a gazdálkodóknak. F. CS. LOCSOLASKÖRKEP Számos helyen kell öntözni a megyében - ott is, ahol nem is olyan régen még a belvíz volt az úr. A szentesi határba a szarvasi holtágból, illetve a Kurcábol egyaránt érkezik az öntözővíz. A Makó környéki földekre részint a már említett mobil szivattyúk, részint az apátfalvi vízkivételi mü hozza a vizet tudtuk meg Rátky Páltól, az Atikövizig vízgazdálkodási szakemberétől. A torontáli területen - Ferencszálláson és környékén - is öntöznek már, s nemrég Baks határában is szükség mutatkozott öntözésre - mondja Kádár Mihály, a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat ügyvezetője. Gyomok és bolygók Léteznek gyomok, amelyek egykor nem léteztek - jelenlegi formájukban legalábbis nem. Az ember hozta őket létre - az ellenük való küzdelem eredményeként. Voltaképpen kultúrnövényekké váltak: fönnmaradásukhoz ember kell. A konkoly egykori, vad alakja egészen apró magvú volt, s ez a mag a gabonafélék magjaitól jelentősen különbözött. Évszázadokon keresztül azonban addig-addig küzdöttek a termelők a konkoly ellen, addig-addig válogatták ki a konkolyt a búza közül, szemenként - hogy csak azok az egyedek maradtak meg, melyek magvai nagyobbak voltak, mint eredetileg. Egy jelentéktelen gyomnövényből tehát kitartó munkával sikerült létrehozni egy jelentős gyomnövényt. A len gyomjai is fölhozhatok példaként. Olvasom: a múlt század elején volt időszak, amikor a legfejlettebb módszerekkel gyommentesített területeken olyanynyira elszaporodtak a lengyomok, hogy már nem érte meg lent termeszteni, és abbahagyását fontolgatták. A sok generáción át történő válogatás során a gyommagvak annyira hasonlóakká váltak a len magvaihoz, hogy teljes képtelenséggé lett különválogatni őket. Betakarításakor tehát a gyommagvakat is betakarították - a következő vetéskor pedig a lennel együtt szépen el is vetették. A példákat a gyomok háziasítására lehetne sorolni tovább. Mi következik mindebből 7 Talán nem szabadna gyommentesítést végezni7 De bizony szabad, mi több, kell. Sőt eredményes is -'a gyommentesítés tökéletes. Konkolynak már híre sincs a gabonatáblákban, a már említett lengyomok pedig, a vonatkozó irodalom szerint, szinte kipusztultak. Technikailag megoldott a kérdés, a gyomtalanítás csakis pénztárca függvénye. Ahol van pénz a gyomtalanításra, nincs gyom - ahol nincs pénz, van gyom. Ilyen egyszerű. A történet azonban még nem ért véget. Nyugat-Európában ahol jellemzően akad fizetőeszköz gyomirtásra - már nem léteznek gyomnövények, hogy teljesen megszűntek a nálunk még jellemző virágos gabonaföldek, tarka útszélek-mezsgyék. Nincsenek gyomok, nem tudnak mit fogyasztani a rovarok, madarak, rágpsá lók s társaik. Ha egy gyomnövény eltűnik - eltűnik sok más ..rá épült" egyéb élőlény is. Már olyannyira nincs gyomnövény nyugaton, hogy mesterségesen kell szaporítani: üzletekben gyommagkeverékek is kaphatók, egykor lépten-nyomon termett, jellemző gyomok magvaival! Egyes helyeken nálunk - ahol már léteznek nemzetiparkokban területek, ahol régi haszonnövényeket mutatnak be, akár a régi haszonállatok közül a rackát, a szürkemarhát gyommagvakkal együtt vetik a gabonát. Mert a gyomok önmaguktól, a természeti környezetből nem tudnának pótlódni. Változnak az idők, egykor a gyommentesítés volt a cél, ma a gyomszaporítás, s ezzel a természeti környezet megőrzése. Mindez csak azért jutott eszembe, mert azt is olvastam: egyes szakértők elkerülhetetlennek tartják, hogy az emberiségnek záros határidőn belül át kelljen költözni valamelyik, más bolygóra, az itteni, elképesztő méretekben növekvő környezetszennyezés és kapcsolt részei következményeként. Gyorsan el kell tehát kezdeni az adott bolygókat alkalmassá tenni az emberi jelenlétre, hogy indulhasson a bolygógyarmatosítás. Csak el ne felejtsenek a gyarmatosítók gyommagvakat vinni magukkal! Némely gyomok tudniillik akkor is megmaradnak, ha az eredeti haszonnövényt kiölte - mondjuk - az UV-sugárzás. Még termést is adnak, melyeket fogyasztani lehet. Alkalmasint tehát: életmentőek. FARKAS CSABA Borúlátók a magyarok Menni vagy maradni? Hol jó élni? - kérdeztük hosszabb ideg külföldön élő, ott dolgozó honfitársainktól. A kormányváltás hozta változások, illetve a miniszterelnök egy kijelentése egyik következményeként egyre többször fölvetődik: más országban talán könnyebb lenne a megélhetés. Miután Gyurcsány Ferenc indulatosan megjegyezte, hogy el lehet menni az országból, ha nem tetszenek a megszorító intézkedések, egyre többen foglalkoznak aktívan a gondolattal. A pénzpiac.hu internetes portál becslése szerint eddig hétezer magyar cég tette át a székhelyét Szlovákiába, most azonban már külön vállalat foglalkozik a költözés megszervezésével. - A környezetemben egyre többször vitatéma: hol jobb élni, itthon vagy más országban egyszerűbb a megélhetés - ismeri el Lencsés Éva, a Szegedi Tudományegyetem lektorátusának nyelvtanára. Egy vállalkozó például könnyebben boldogul Romániában. - Én nem mennék el máshova. Nem valamiféle hazaszeretettől vezérelve, hanem azért, mert összességében máshol sem könnyebb. - Nem fenékig tejföl egy idegen országban bevándorlóként élni - jelenti ki Rácz Erzsébet, aki Svédországban dolgozó orvos férjéhez költözött - két kisgyermekükkel együtt két évre. - Hiába a jólét, hiába az anyagi biztonság, ha nem beszélhetünk kedvünkre, ha - mint sokan Svédországban - az itthoninál alantasabb munkára kényszerülnek. Saját jövőjüket a leginkább derűlátóan az Észak-Amerikában és Ázsia-Óceániában élők látják - derül ki az egyik, internetezőket kérdező közvélemény-kutató cég adataiból. Európában az elégedettségi index 95 pontos átlagát legnagyobb mértékben a norvégok és dánok 120, illetve 119 pontja múlja felül. A magyar megkérdezettek mindössze 31 százaléka ítéli meg pozitívan munkahelyi kilátásait. Ebből a szempontból az öt legpesszimistább ország közé tartozunk. Ennél alacsonyabb mutatókat Európában csak Portugáliában (8 százalék) és Franciaországban (15) tártak fel. Földrészünkön a megkérdezettek átlag 47 százaléka számít jóra a munkahelyével kapcsolatban közeljövőben. A személyes pénzügyi helyzet tizenkét hónapon belül várható javulására vonatkozó válaszokkal a tíz legpesszimistább ország közé kerültünk be; ugyanis honfitársaink közül csak 50 százalék számít anyagi viszonyainak javulására egy éven belül. Földrészünkön a magyaroknál is kisebb arányban számítanak személyes anyagi helyzetük jobbulására a portugálok, franciák és németek. Átlagosan az európaiak 57 százaléka derűlátó ebben a kérdésben. A fogyasztói árak és anyagi helyzete alapján a magyarok 40 százaléka tartja a jelenlegi időszakot kedvezőnek arra, hogy megvegye a számára szükséges fogyasztási cikkeket. Itt a magyar mutató megfelel az európai átlagnak. Ú.I. Készülékajánlatunk 2006. augusztus 19.-ig érvényes. A készülék csak Pannon SÍM-kányával használható. További részietek a Pannon üzletekben. Telefonos ügyfélszolgálat: 1220. www.panoon.hu Praktikummal csúcsidőben Megéri elmesélni! 20 Ft/perc pannon