Délmagyarország, 2006. augusztus (96. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-23 / 197. szám

SZOMBAT, 2006. AUGUSZTUS 26. • AKTUÁLIS" 3 Kézigránátot dobtak Sztantics Csaba szentesi jegyző házára tegnap éjszaka. A robbanás hangjára mindenki felébredt a környéken. Az ismeretlen me­rénylő után nagy erőkkel nyo­moz a rendőrség. A bűncselek­mény elkövetésének idején Sztantics Csaba egész családja otthon volt, szerencsére senki sem sérült meg. A jegyző nem kért rendőri védelmet. MUNKATÁRSUNKTÓL Hatalmas robbanás verte fel ál­mából a szentesi jegyző családját kedden éjszaka, Szentes belváro­sában. Háromnegyed háromkor kézigránátot dobott ismeretlen tettes Sztantics Csaba házának erkélyére. A robbanószerkezet felrobbant. A jegyző azonnal hív­ta a rendőrséget, amely két perc múlva a helyszínen volt. Sztan­tics Csaba lapunknak azt mond­ta, fogalma sincs arról, ki lehetett a merénylő. A házaspár és két fel­nőtt gyermeke szerencsére nem az első szinti szobákban aludtak ezen az éjszakán, hanem a máso­dik emeleten. így a detonáció mi­att senki sem sérült meg. Az er­kélyes szoba ablakai viszont ösz­szetörtek. - Mindannyian nagyon meg­ijedtünk - mondta a jegyző. A robbantás indítékáról szólva el­mondta: a törvényesség őreként elképzelhetőnek tartja, hogy a jogszabályokról valakinek más az álláspontja, mint ahogy a tör­vény szól, de az is lehet, hogy az egész csak véletlen. A rendőrségi vizsgálat nyilván választ ad erre a kérdésre - mondta. Tegnap dél­előtt az egész család otthon volt, a romokat takarították. Sztan­tics Csaba és családja nem kért rendőri védelmet. A szomszédban lakó Szilágyi Imre fül-orr-gégész is felriadt a robbanásra, azonnal a jegyzőéket kérdezte, mi történt. Itt lakik Bartha László sportriporter, aki­nek fia és barátnője ugyancsak felébredt hajnalban, amikor fel­robbant a gránát. Bartha Tamás azt mondja, elképesztő, hogy eb­ben a városban ilyesmi megesik. A szomszédok egyike a robba­nás után az ablakból látott va­lakit Sztanticsék erkélye alatt álldogálni. A rendőrség szerint nem valószínű, hogy ő az elkö­vető, de feltehetően látta a tet­test. Ezért a Szentesi Rendőrka­pitányság várja a szemtanú je­lentkezését annak reményben, hogy adatokkal tud szolgálni az esetről. Földvári N. István váro­si rendőrkapitány azt is el­mondta lapunknak, hogy a nyomravezetőnek 100 ezer fo­rint jutalmat ajánlottak fel. - A SZIRBIK IMRE IS A TÓTH JÓZSEF UTCÁBAN LAKIK ,|| A Tóth József utca nyugodt, csen­des környék a Kurca partján. Eb­ben az utcában lakik Szirbik Imre is. A polgármester alig talál szava­kat a történtekre, mélyen megdöb­bent. Mint mondja, tizenkét éve dolgozik együtt Sztantics Csabá­val, akit egyenes, kompromisz­szumkész és humánus emberként ismer. Szirbik szerint az indítékkal kapcsolatban az tűnik a leglogiku­sabb magyarázatnak, hogy valaki­nek nem tetszett a jegyző vala­mely határozata. - Magyarország jogállam, ahol a törvény adta ke­reteken belül van lehetőség a vé­leménynyilvánításra - hangsú­lyozta a polgármester, aki nagyon reméli, hogy a rendőrség mihama­rabb kézre keríti a tettest. merénylő indítékának kideríté­sére a rendőrség a jegyző mun­kakörébe tartozó ügyeket vizs­gálja - jelentette ki a kapitány. Az ismeretlen tettes ellen ron­gálás és robbanóanyaggal való visszaélés bűncselekmények cí­mén folyik eljárás. Megerősí­tette, hogy tegnap délelőtt munkatársai nyomoztak a Vá­sárhelyi úti Black sörözőben. Földvári hangsúlyozta: a rob­bantás és nyomozás helyszíne az elkövető személyét illetően automatikusan nem hozható összefüggésbe. ROBBANTASOS MERENYLETEK A MEGYEBEN 1994. június 1.: Szegeden a Rókusi templom ajtajában egy idős nő egy műanyag zacskót talált, azt betette a közeli buszmegálló szeméttartójába, ami öt perccel később felrobbant. Egy nő a repeszektől súlyosan megsérült. 1995. december 26.: Gyúlékony anyaggal töltött palackot dobtak be ismeretlen tettesek a szegedi Tátra téri római katolikus templom ablakán. A keletkezett tűz több százezer forint kárt okozott a templom orgonájában. 1997. november 2.: Németh Zoltán helyi vállalkozót a Delhi bár éjszakai mulató előtt robbantották fel a kocsijá­ban. A vállalkozó azonnal meghalt, hárman súlyosan megsérültek. 1998. március 8.: Molotov-koktélt dobtak az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltje, Kecskés Ákos szeméttá­rolójába. 1998. június 23.: Szentesen Molotov-koktélt dobtak egy vállalkozó családi házára. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár értéke mintegy hatmillió forint volt. Sztár­csinálók Makón és Szegeden a parlament elnöke Makóra és Szegedre látogat ma a parlament elnöke. Szili Katalin délután fél 2-kor érkezik Makó­ra, ahol először kötetlen beszél­getést folytat a városban működő történelmi egyházak képviselői­vel. Majd ellátogat a belvárosi re­formátus egyházközség Szik­szai-Szirbik emlékházába, meg­nézi a református gimnáziumot és a belváros nevezetességeit. A délután folyamán találkozik az első profi ligás mérkőzésükre ké­szülő női kézilabdacsapat tagjai­val és a sportszakosztályok veze­tőivel. Szili Katalin előreláthatóan fél 5-kor érkezik Szegedre. A város­házán találkozik Redrag Marko­viccsal, a szerb parlament elnö­kével, Danijela Filipovic kabinet­főnökkel és Kristijan Sestak szerb külügyi tanácsadóval. Megbeszé­lésük témája a magyar-szerb to­leranciaprogram keretében szer­vezett ifjúsági tábor lesz. Bevásárolt a Phoenix Csongrád megyei gazdálkodó szervezetek az idén 283 millió forintért vásároltak üdülési csekket. A legnagyobb vevő a Phoenix Hungária Kft., a szegedi polgármesteri hivatal, a Legrand Magyarország Rt., a Lombard Lízing Rt., valamint a Phoenix Rubber Gumiipari Kft. A 14 ezer 576 rászoruló megközelítőleg 383 millió forint értékű támogatást kapott. Összesen 19 milliárd forint értékben került forgalomba or­szágszerte az államilag támogatott üdülési csekk - mondta el Roma­noczky Attila, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kereskedelmi igazgatója tegnap Szegeden. A robbanást sértetlenül úszta meg Sztantics Csaba és családja Kézigránátot dobtak a szentesi jegyző házára Sztantics Csaba házánál helyszínelnek a rendőrök. Az elkövető indítéka egyelőre ismeretlen Fotó: DV TÍMÁR KRISZTA Az elmúlt évek bebizonyították: sztárt bárkiből lehet csinálni. Nem kell hozzá más, mint rengeteg pénz és némi kreativitás. Manapság ugyanis sztár az, akit a tévében és az újságok címlapjain látunk. Persze sztárokat sokféleképpen lehet csinálni. A sztársághoz eleinte elég volt egy bekamerázott házban élni. Évekkel ezelőtt még tucatjával ömlöttek a BB és W vezetéknevű fiatalok a keres­kedelmi tévékből és a bulvárlapokból: itthon akkor ők voltak a sztárok. Később már a tehetség is számított: az utóbbi három év­ben énekesek váltak hazánk megasztárjaivá. Idén pedig jönnek az újak: ők már tánctudásuk alapján lehetnek sztárok. Divat tehát a tehetségkutatás, de legalább akkora - ha nem na­gyobb - pénz is. Mert hát lássuk be: a kereskedelmi csatornák csak olyasmihez nyúlnak, amitől gigantikus bevételeket remél­nek. Hol van már a Magyar Televízió hőskora, amikor valóban az egyetlen és igazi cél a tehetségek megtalálása volt. A Ki mit tud:, a humorfesztivál vagy épp a táncdalfesztivál, melyek ugyan a ma­gyarok 70-80 százalékát a képernyő, illetve a rádió elé ültették, de akkoriban nem ez számított. Hanem hogy Koncz Zsuzsákat, Boncz Gézákat, Kovács Katikat fedezzen fel az országnak, akik nélkül - valljuk be - szegényebbek lennénk. Hogy Rúzsa Magdit vagy Oláh Ibolyát húsz-harminc év múlva is látjuk-e ? Ki tudja. Egy biztos: gigantikus összegek segítségével lettek ők sztárok, még akkor is, ha tehetségüket senki nem vitat­ja. Hiszen ha nincs a több száz milliós költségvetésű tévéműsor, Magdi még mindig az egészségügyben robotol a Vajdaságban, Ibo­lya pedig maximum barátainak mesélheti: volt ám egyszer ö má­sodik helyezett egy televíziós tehetségkutatón. A Kifutóban. Em­lékszik még valaki rá? Biztosan nem. Pedig ő akkor is ugyanígy énekelt. Csak éppen nem volt, aki sztárt csináljon belőle. Most viszont van. A televízió, mely befektet a tehetségekbe, még ha nem is teljesen önzetlenül. Hiszen ne felejtsük el: nagy hasznot remélhet sikereikből. A koncertjeikből, fellépéseikből, reklámfilmjeikből, valamint arcukból, mely a csatornához kötő­dik még nagyon hosszú ideig. Ez az ára ma a sztárságnak, mely ­és ez szintén nem titok - csak addig tart, amíg a befektetett pénz megtérül. Aztán függöny le, és jönnek az újak. S hogy ez megéri-e a tehetségeknek ? Minden bizonnyal, hiszen egyre inkább úgy tűnik: ma már ez az egyetlen járható út. Aláírni a többoldalas szerződést, melyben gyakorlatilag eladják magukat, és egy kicsit a lelküket is korunk Luciferjeinek. A sztárcsinálóknak. Egy hónap múlva még rátesznek egy lapáttal Szeptembertől drágább lesz a kenyér és a húsféle Szinte minden drágább lesz szeptembertől. Az alapvető élel­miszerek közül már most többe kerül a kenyér, a húsért pedig ősztől fizetünk jelentősen többet. A pékek a korábban elmaradt ár­emeléseket most egyszerre szeretnék lenyeletni az emberekkel, a húsosok egyszerűen a magasabb költségekre hivatkoznak. Két év elmaradt áremeléseit szeretné most egyszerre érvé­nyesíteni a sütőipar, és akkor még nem beszéltünk az au­gusztusi 30 százalékos gázárd­rágulással, a középső áfakulcs 5 százalékos emelkedésével ­mondta Varga László, a szegedi Bajor pékség vezetője. Már eb­ben a hónapban áremelést je­lentett be a szakma, amit szep­temberben és októberben újabb 10-15 százalékos drágulási hullámok követnek. Az a kilós fehér kenyér, amit most már sok helyen 150 forintért ad­nak, elérheti a 220-240 forin­tot is. Varga - aki a pékszövetség Csongrád és Békés megyei régió­elnöke - hozzátette: már most 250 forintot kellene kérni a bolt­ban a kenyérért, hogy a sütés hasznot is hozzon a péknek. Ausztriában ugyanez a mennyi­ség és minőség 500 forint. A fo­lyamatos drágulásban része van annak is, hogy a cégeknek a mi­nimálbér duplája után kell a já­rulékokat kifizetniük, amennyi­ben nem kapnak az APEH-től mentességet. A húsosok is áremelésre ké­szülnek. Igaz, ők már az utóbbi hónapokban rendszeresen 2-3 százalékos drágulást értek el a kereskedőknél az ártárgyaláso­kon. Most pedig még van is mi­re hivatkozniuk, a gázáremelé­sen kívül is. A sertéshús-feldol­gozók az import anyagokra ­amelyek a forintgyengülés mi­att kerülnek többe - mutogat­nak, a csirkések azt mondják, a baromfivész óta kevesebb az áru a piacon. Ezt Tóth Imréné, a Szentmihályi Új Élet Kft. ügy­vezető igazgatója is megerősí­tette: szerinte az év végéig, mire helyreáll az egyensúly, a drágu­lás mértéke elérheti a 15 száza­lékot is. Tóth János, a Han­sa-Kontakt kereskedelmi kft. ügyvezetője a csirkénél határo­EMELKEDŐ KENYER- ES HÚSÁRAK 2006. augusztus (Ft) szeptember­október (Ft) 1 kg fehér kenyér 110-150 170-240 1/2 kg rozskenyér 150-160 180-190 1 db kifli, zsömle 12-16 20-22 1 kg sertéscomb 1000 1150-1200 1 kg csirkemell 1200 1300-1400 1 Ág marhalábszár 1500 1600 Forrás DM-yyújtes zott drágulásra, a sertésnél ki­sebb kiigazításra számít, amit a hozzájuk tartozó CBA-boltok­ban nem tudnak lenyelni. Hi­DM-graíika szen a kereskedőket éppúgy érinti a megszorító csomag ösz­szes eleme. ek. ÉJSZAKAI P0TLEK NÉLKÜL Kemény és izzasztó munkát végeznek a pékek, az éjsza­kázásért ráadásul pótlékot kell fizetnie a munkavállaló­nak. A virrasztást és a pluszmunkabért azonban meg lehetne spórolni, ha lenne pénz korszerűsítésre, energiatakarékos, progra­mozható kemencék beállítá­sára. Mellesleg ez a jövő út­ja a pékszakmában, vala­mint a saját boltok hálózata - mondta Varga László -, ez utóbbinak köszönhetően a pékek zsebében maradhatna a kereskedelem haszna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom